Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-20 / 43. szám

magán, és ne akadályozza az ésszerű gazdálkodás lehetőségét, a gazdaságossági követelmények érvényesülését. Ennek érdekében az egyes földalapokat úgy kell kijelölni, hogy

— az azonos művelési ághoz tartozó földek és a művelés alól kivett területek az egyes földalapok között arányosan jelenjen meg,

— a talajvédelmi feladatot ellátó, a meliorációs és az öntözési létesítményekkel berendezett terület működőképessége, illetőleg a talajvédelmi követelményeknek megfelelő földhasznosítás adott földalapon belül továbbra is biztosítható legyen,

— az a földterület, amelyen gazdasági központ, gazdasági épület áll, az okszerű gazdálkodás követelményei szerint adott földalapon belül hasznosítható maradjon,

— az ak értékben ki nem fejezett értéknövekedést tartalmazó földek az egyes földalapok között arányosan jelenjen meg (pl. erdő, meliorált földek),

— egy tagban megmaradjon a legelő és az erdő művelési ágú föld, vagyis lehetőleg ne kerüljön szétosztásra a különböző földalapok között.

19. Mely földeket kell kihagyni a különböző földalapok elkülönítéséből?

A földalapok elkülönítésébe nem szabad bevonni azt a földet

a) amelyre a szövetkezeti szakcsoport tagját, a haszonbérlőt vagy a szövetkezet volt tagját vételi jog illeti meg,

b) amely tartós földhasználatban van,

c) amely nemzeti park területe, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó természetvédelmi terület, vagy fokozottan védett természet- védelmi terület (ezek az ún. kiemelt természetvédelmi területek).

20. Kit illet meg a szövetkezet földjére vételi jog?

A szövetkezet földjére — a helyileg kialakult áron — vételi jog illeti meg

— a szövetkezeti szakcsoport tagját, a legalább öt éve használatban álló földre,

— a haszonbérlőt, ugyancsak a legalább öt éve használatában álló földre,

— a szövetkezet volt tagját, a megváltott földjére, ha azt a megváltás óta megszakítás nélkül használja.

A vételi jog keletkezésének és gyakorlásának is előfeltétele, hogy a jogosultak a földre vonatkozó tulajdonszerzési szándékukat a szövetkezet felhívásától számított 30 napon belül bejelentsék. Ahhoz tehát, hogy a mezőgazdasági szövetkezet a földalapképzésbe (a földkijelölésbe) bevonható földek köréről tiszta képet alkothasson, az említett jogosultak részére a felhívás kiadása halaszthatatlan feladatot jelent.

Jellemző a törvényben meghatározott jogosulti körnek, hogy a közös használatban lévő földek közül meghatározott földeken birtokban vannak. Az első két jogosult lényegében haszonbérlőként van birtokban. Vételi jog biztosítása részükre elsősorban az általuk rendszerint eszközölt beruházásokra figyelemmel indokolt. A haszonbérelt föld tulajdonához a helyileg kialakult forgalmi érték megfizetése ellenében juthatnak hozzá. A vételárat a szövetkezettel kötött megállapodás alapján a szövetkezet részére fizetik meg.

Különösen szakszövetkezetek esetében gyakori, hogy a szövetkezet volt tagja a tőle megváltott eredeti földön továbbra is birtokban maradt, azon gazdálkodott. A törvény a méltánytalan helyzet kialakulásának elkerülése céljából teszi lehetővé számára a vételi jog gyakorlását ugyanolyan feltételek mellett, mint a haszonbérlők esetében.

A haszonbérlők és a megváltott föld tulajdonosainak tulajdonjogát önálló ingatlanra, saját helyrajzi számmal ellátott földrészletre kell visszaállítani. A föld kimérésével kapcsolatos esetleges költségek a vételi jog jogosultját terhelik.

21. Melyek a tartós földhasználatban álló földek?

A tartós földhasználat jogintézménye a földről szóló 1987. évi I. törvény hatálybalépésével, 1987. szeptember 1-jén megszűnt. Ettől az időponttól új tartós használatba adásra nem kerülhetett sor. A már meglévő tartós földhasználatok helyzetének rendezésére a 27/1987. (VII. 30.) MT számú rendelet tartalmaz szabályokat. A rendelet értelmében az építési célra tartós használatba adott építési telkek legkésőbb a beépítéssel a tartós földhasználó tulajdonába mennek át.

A mezőgazdasági termelés céljára a mezőgazdasági szövetkezet által tartós földhasználatba adott földeken azonban e jog mindaddig fennmarad, amíg a földhasználó a föld tulajdonba adását nem kéri a szövetkezettől.

A különböző földalapok képzése során, tehát ezeket a földeket azért nem lehet számításba venni, mert a jogszabály rendelkezése folytán potenciálisan a tartós földhasználók tulajdonába mennek át.

A soron lévő jogalkotás ezeknek a földeknek a további jogi sorsát várhatóan meghatározza. Azonban addig is — a földalapképzésbe bevonható földek tisztázása érdekében — érdeke a szövetkezetnek, hogy az ilyen még meglévő tartós földhasználatok esetében a jogosultat arra ösztönözze, hogy az adott föld tulajdonba adását halaszthatatlanul kérje.

22. Melyek a magyar állam részarányának megfelelő földalap kijelölésének szempontjai?

Az általános szempontokon túlmenően a magyar állam részaránytulajdonának megfelelő földalap kijelölésének két lényeges kritériuma van. *

Ezeket a földeket is — helyrajzi szám szerint meghatározva — úgy kell elkülöníteni, hogy azok összesített ak értéke feleljen meg az ingatlannyilvántartás szerint a magyar államot megillető ak értéknek.

További szempont, hogy több településen gazdálkodó mezőgazda- sági szövetkezet esetében, a magyar állam tulajdonaként valamennyi olyan településen földalapot kell képezni, ahol állami tulajdonú föld került szövetkezeti közös használatba. Ez a szabály értelemszerűen vonatkozik a településnek a szövetkezet gazdálkodási területét képező egyes részeire is.

(Meg kell jegyezni, hogy az állami földalapok elkülönítésének említett szabályai a leírt módon azoknál a termelőszövetkezeteknél érvényesülnek tisztán, amelyeknek a földjei nem állnak természetvédelmi oltalom alatt. A természetvédelmi oltalom alatt álló földekre ugyanis az átmeneti törvény nem földalapképzési, hanem tulajdonjogrendezési szabályokat tartalmaz. Ezekről később szólunk.)

23. Milyen speciális szempontok szerint kell a részaránytulajdonos magánszemélyek földalapját elkülöníteni?

A részaránytulajdonos magánszemélyek (tagok, tagokkal azonos jogállású más magánszemélyek) által a szövetkezet közös használatába adott föld ak értéke az ingatlannyilvántartásból — akár tulajdonosként, akár összesített értékben — megállapítható. E tulajdonosok földalapja részére olyan ak értékben kell konkrét helyrajzi szám szerint meghatározott földet elkülöníteni a többi közös használatú földből, amennyi a részaránytulajdonos magánszemélyeket az ingatlannyilvántartás szerint összesen megilleti. (Pl. a Kossuth Mgtsz közös használatában álló földekből a részaránytulajdonos magánszemélyeket az ingatlannyilvántartás szerint összesen 3200 ak értékű föld illeti meg. A természetben az erre a földalapra kijelölt 025/6, 033/8, 049—076, 085/1... stb. földrészlet összes ak értéke a 3200 ak értéket érje el.)

További kijelölési szempont, hogy olyan konkrét földeket kell az elkülönítés céljára „kiválogatni”, amelyeknek az egy hektárra vonatkozó átlagos ak értéke mintegy 10%-os eltérésen belül megfelel a rész0 1992. február 20., csütörtök

TÖRVÉNYTÁR

aránytulajdonos magánszemélyek tulajdonaként nyilvántartott földek egy hektárra számított átlagos ak értékének. Ennek a feltételnek a teljesítése nem könnyű a gyakorlatban és komoly számítási műveleteket igényel. A cél azonban itt is az, hogy a részaránsztulajdonos magánszemélyek földalapját olyan konkrét földek képezzék, amelyek ak értékben is reprezentálják a közös használatban lévő földek egészét.

Lényeges további szempont, hogy ezeket a földeket lehetőleg ott jelöljék ki, azon a településen, ahol azt a tulajdonosok a szövetkezet közös használatába adták. E szempont teljesítése tulajdonképpen any- nyit jelent, hogy amennyiben a termelőszövetkezet több településen gazdálkodik, valamennyi településen köteles a részaránytulajdonos magánszemélyek részére földalapot képezni. E kötelezettsége természetesen csak azokra a településekre vonatkozóan áll fenn, ahol az ingatlannyilvántartásból megállapítható, hogy az említett tulajdonosok valóban földet adtak a szövetkezet közös használatába.

24. Milyen földalapokat kell képezni a mezőgazdasági szövetkezet tulajdonában álló földekből?

A közös használatú földekből a mezőgazdasági szövetkezet részaránytulajdonának fedezetére szolgáló földek (a továbbiakban: megváltott földek) természetbeni elkülönítését követően lehet két további földalapot képezni.

A kárpótlási törvény 17. §-a értelmében a szövetkezet tulajdonában álló földekből a szövetkezeti tagok és alkalmazottak létszámához igazodó földalapot kell elkülöníteni. Nevezzük ezt a továbbiakban tagi földalapnak. A tagi földalap hivatott biztosítani, hogy a szövetkezet tagjai és alkalmazottai a későbbi vagyonfelosztás során — a párhuzamosan folyamatban lévő kárpótlási eljárás ellenére — megfelelő mértékű termőföldhöz jussanak. A tagi földalap természetbeni kijelölésére az előzőekben már vázolt általános (bármely földalap elkülönítésénél is érvényesítendő) szabályok az irányadók.

A kárpótlási törvény 15. §-a értelmében a szövetkezeti földekből ki kell jelölni az árverésre kerülő termőföldeket is. Az árverésre kerülő földeket úgy kell kijelölni, hogy ezeknek az átlagos aranykorona értéke reprezentálja azoknak a megváltott földeknek az átlagos aranykorona értékét, amelyekből elkülönítésre kerülnek. Ezen túlmenően arra is figyelemmel kell lenni, hogy az árverezők részére belterülethez csatlakozó vagy ahhoz hözel eső termőföldek is rendelkezésre álljanak. A kijelölendő kárpótlási (árverezési) földalap nagyságát a kárrendezési hivatal által a szövetkezetnek megküldött összesített értesítésben megjelölt ak érték szerint kell kialakítani.

Nem vonhatók be az árverésbe azok a földek, amelyek személyi földhasználatban vannak.

25. Melyek a személyi földhasználatban álló földek?

Ennek a sajátos földhasználatnak a szabályait a 4511968. (XII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 44/1968. (XII. 11.) MÉM rendelet tartalmazza. Az egyik ilyen földhasználat az elhalt termelőszövetkezeti tag házastársának egykori személyi földhasználata, a másik pedig meghatározott személyek tartós munkaképtelenség vagy a megélhetés biztosítása céljából biztosított földhasználat.

Az első földtörvény (1967. évi IV. tv.) rendelkezéseivel összefüggésben mintegy 25 évvel ezelőtt, szociális indokokból alapított földhasználat a jogosultat élete végéig megilleti. Előfordulásával ma már csak kivételesen kell számolni.

A személyi földhasználatban álló föld tulajdonjogának megnyugtató rendezése a következő jogalkotás feladata.

26. Hogyan kell meghatározni a tagi (alkalmazotti) földalap mértékét?

Az ún. tagi földalap mértékét ak értékben kell meghatározni, és ennek az ak értéknek megfelelő ak értékű földet kell a természetben a tagi földalap céljára elkülöníteni.

A földalap mértékét úgy kell meghatározni, hogy átlagosan szövetkezeti tagonkén 30 ak, alkalmazottanként pedig 20 ak értékű termőföld jusson a földalapba személyenként. Tagként, illetőleg alkalmazottként az a személy vehető figyelembe, aki 1991. január 1-jén és azóta is a szövetkezet tagja, illetve alkalmazottja és nincs földtulajdona, vagy pedig a tulajdonában álló föld mértéke kevesebb 30, illetőleg 20 ak-nál.

Az említett szabály—hangsúlyozni szükséges — a földalap nagyságának meghatározására vonatkozik. Nem azt jelenti, hogy a vagyonfelosztás során kötelező 30, illetve 20 ak értékű földet az említett személyek tulajdonába adni.

27. Melyek a tagi és alkalmazotti földalap, továbbá az árverésre kerülő földek kijelölésének közös szabályai?

A kárpótlási törvény rendelkezései értelmében az árverésre kerülő földeket a szövetkezet tulajdonába, illetőleg közös használatában álló olyan földekből kell a természetben elkülöníteni, amelyek tulajdonjogát a szövetkezet a kárpótlási törvény mellékletében felsorolt jogszabályok alapján szerezte meg. (Ún. megváltott földek.)

A tagi (alkalmazotti) földalap fedezetéül azonban nemcsak a megváltott földek szolgálnak. Tagi (alkalmazotti) földként kell figyelembe venni azokat a földeket is, amelyek tulajdonjogát a szövetkezet polgári jogi jogcímen szerezte meg. Ilyenek különösen az adásvétel, a csere, a végrendeleti öröklés, a tartási szerződés, a kisajátítás útján megszerzett földek. (A polgári jogi jogcímen megszerzett földek „helyhezkötöt- tek”, nem igényelnek kijelölést. Földrajzilag konkrét helyrajzi számmal megjelölt földet jelentenek mindig és az ingatlan-nyilvántartásban a közös használatban levő földek tulajdoni lapjától elkülönített másik tulajdoni lapra vannak bejegyezve.) A tagi (alkalmazotti) földalapot tehát a megváltott és a polgári jogcímen megszerzett földekből kell elkülöníteni.

Amennyiben a két földalap kijelöléséhez rendelkezésre álló ak érték még a polgári jogi jogcímen megszerzett földek ak értékének figyelem- bevételével sem elegendő mindkét földalap céljára, akkor a földalapok mértékét kell ak értékben csökkenteni. Ennek során a két földalap ak értékét úgy kell meghatározni, hogy a megváltozott földnek minősülő földek és a polgári jogi jogcímen megszerzett földek együttes ak értékének felét egyik földalap ak értéke se lépje túl. (Példa: tagi földalapra szükséges 3000 ak, árverési földalapra 2500 ak. Ez összesen 5500 ak. Rendelkezésre áll 3700 ak értékű megváltott föld és 300 ak értékű polgári jogcímen megszerzett, összesen 4000 ak értékű földtulajdon. Tagi és árverési földalapra egyaránt 2—2000 ak értékű föld jelölhető ki.)

28. Ki lehet-e jelölni több helyen a különböző földalapokat és ebből a célból a földrészleteket meg lehet-e osztani?

A már ismertetett általános és csak az egyes földalapokra vonatkozó különös kijelölési szabályok betartása szükségessé teszi, hogy az azonos földalaphoz tartozó földeket a gazdálkodási területen belül különböző helyeken jelöljék ki. Annak sincs akadálya, hogy a földkijelölés során földrészletek (táblák) megosztására kerüljön sor, a szükség szerinti hatósági engedélyek birtokában (pl. kivételes esetekben az építésügyi hatóság).

29. Hogyan érinti a földkijelölési eljárás a természetvédelmi területeket?

A természetvédelmi területek — ideértve az ilyen védelemre tervezett területeket is — a földkijelölési eljárásban bármely részaránytulajdon, illetőleg földalap fedezeteként csak kivételesen vehetők számításba.

A természetvédelmi területek vonatkozásában az átmeneti törvény külön tulajdonrendezési szabályokat tartalmaz.

30. Mi történik a kiemelt természetvédelmi területekkel?

A kiemelt természetvédelmi területek, azaz a nemzeti parkok, a nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó védett területek és a fokozottan védett természetvédelmi területek — a lakott tanyához tartozó földek kivételével — az átmeneti törvény erejénél fogva a magyar állam tulajdonába és a természetvédelmi hatóság kezelésébe kerülnek. Ezért ezeket a földeket sem a részarány-tulajdonos magánszemélyek (tagok, kívülállók) földjeként, sem pedig tagi vagy árverési földalapként kijelölni nem lehet.

Ugyancsak a magyar állam tulajdonába és a természetvédelmi hatóság kezelésébe kerülnek az egyéb (nem kiemelt) természetvédelmi területek is. Az egyéb természetvédelmi területen azonban a szántó, gyümölcs, kert és szőlő művelési ágú termőföld a természetvédelmi hatóság engedélyével kivételesen bevonható a földalapok kijelölésébe.

Amennyiben az állami tulajdonba való átadás következtében a szövetkezet tulajdonából is földterület kerülne ki, mert a kiemelt természetvédelmi terület az oda „telepített” állami földnél (részaránynál) nagyobb, a szövetkezetét azonos ak értékben természetvédelmi oltalom alatt nem álló, a magyar állam tulajdonában levő csereterülettel —ha ez nem lehetséges pénzben vagy más módon — kártalanítani kell.

31. Hogyan kell dokumentálni a különböző földalapok elkülönítését?

A különböző részaránytulajdonok fedezetéül szolgáló és a különböző földalapokba tartozó földekről a szövetkezetnek — a természetbeni állapot szerint — ún. földalap elkülönítési tervezetet kell készítenie.

A tervezet két részből áll. Tartalmazza azoknak a földrészleteknek a jegyzékét, amelyeket a különböző földalapok céljára kijelöltek (az egyes földalapokba tartozó földek helyrajzi szám, terület és ak érték megjelölésével történő felsorolását). A tervezethez tartozik továbbá egy 1:10 000 méretarányú ún. átnézeti térkép is, amelyen a szövetkezet megfelelő módon (pl. különböző színekkel keretezve az egyes részeket) bejelöli az azonos földalaphoz tartozó földeket. Az átnézeti térképet a földhivatal bocsátja a szövetkezet rendelkezésére.

32. Mi az eljárás, ha a szövetkezet közös használatában álló földek a magánszemélyek részaránytulajdonának fedezetéül sem elegendők?

Esetenként előfordul, hogy a szövetkezet közös használatában álló földek tényleges ak értéke kisajátítás, nem értékarányos földcsere, művelésiág-változás vagy más okból kevesebb, mint amennyi a részarány-földtulajdonosokat az ingatlan-nyilvántartás szerint megilletné. Ilyenkor az egyes földtulajdonosokat az ingatlan-nyilvántartás szerint megillető ak értéket és az ehhez kapcsolódó területnagyságot — a természetbeni állapot szerint meghatározható ak értéknek és terület- nagyságnak megfelelően — arányosan csökkenteni kell. A csökkentés végrehajtása a szövetkezet feladata, amelyről a földhivatalt ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmas okirat formájában értesíteni kell.

A részarány-földtulajdonost az említett kiigazításért (hiszen itt arról van szó, hogy a nyilvántartott részaránytulajdont a valóság szerint korrigálják) legfeljebb 2000 Ft/ak figyelembevételével — a szövetkezet választása szerint — készpénzzel vagy szövetkezeti üzletrész formájában kártalanítani kell.

33. Van-e lehetőség a földkijelölés ellenőrzésére?

A különböző tulajdonba kerülő földalapok elkülönítésével kapcsolatos törvényi feltételek betartása az érintett szövetkezet feladata. Ennek megvalósulását azonban az érdekeltek által létrehozott helyi érdekegyeztető fórum ellenőrizheti.

A fórumot az adott településen földdel rendelkező szövetkezetenként lehet megalakítani, de megalakítható a fórum a szövetkezet működése által érintett minden egyes településen is. Ez utóbbi esetre azonban a törvény az érintett települések önkormányzatainak közös fórumáról rendelkezik.

A fórum megalakítását a kárpótlási igényt bejelentő személyek vagy maga a szövetkezet kezdeményezheti a föld fekvése szerinti helyi (fővárosi kerületi) önkormányzatnál. A fórum megalakítása iránti kezdeményezés joga nyilvánvalóan megilleti a részarány-földtulajdonos magánszemélyeket is, bár erről a törvény nem rendelkezik.

A fórum megalakítását 1992. február 29-éig lehet kezdeményezni bármelyik helyi (a fővárosban kerületi) önkormányzatnál, ahol az adott szövetkezetnek földje van.

34. Kik vesznek részt az érdekegyeztető fórum munkájában?

A fórum munkájában részt vesz

— a helyi önkormányzat megbízottja (több önkormányzat részvételével működő közös fórum esetén a résztvevő önkormányzatok által megbízott személy),

— a kárpótlási igényt bejelentő személyek közül a képviselő- testület által megválasztott 8—11 személy,

— a részarány-földtulajdonosok képviselője,

— a szövetkezet megbízottja.

A nem helyben lakó földtulajdonosok képviseletét a fórum munkájában biztosítani kell. A fórum az ügyrendjét maga állapítja meg. Működésének költségeit az állami költségvetés terhére kell elszámolni.

35. Milyen időpontig kell a különböző földalapokat kijelölni?

A szövetkezet közös használatában álló földjeinek a meglevő (tagi, szövetkezeti) részaránytulajdonok és a különböző földalapok céljára való elkülönítését 1992. március 16-áig kell végrehajtani. Ez az időpont azonban magában foglalja azt is, hogy a szövetkezet eddig az időpontig megküldi véleményezésre az érdekegyeztető fórumnak az ún. földalapelkülönítési tervezetet is.

36. Hogyan működik a földkijelölés ellenőrzésének és megváltoztatásának mechanizmusa?

Az érdekegyeztető fórum a részére legkésőbb 1992. március 16-áig véleményezésre megküldött földalap-elkülönítési tervezetre nyolc napon belül tehet észrevételt. Ha a szövetkezet nem ért egyet a fórum észrevételével, az észrevétel közlésétől számított nyolc napon belül a szövetkezet és a fórum egyezség létrehozását kísérli meg.

Eredménytelen egyezségi kísérlet esetén a szövetkezet az egyezség- kötésre adott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül köteles a tervezetet és az észrevételeket megküldeni a székhelye szerint illetékes megyei kárrendezési hivatalnak.

A kárrendezési hivatal az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül határoz:

— helybenhagyja a földalap-elkülönítési tervezetet,

— megállapítja, hogy az nem felel meg a törvényben rögzített földkijelölési szabályoknak, ezért megfelelő határidő kitűzésével kötelezi a szövetkezetét a törvénysértés megszüntetésére.

A kárrendezési hivatal saját határozatának meghozatalához köteles beszerezni a földhivatal szakvéleményét. Természetvédelem alatt álló területet érintő határozat meghozatalához a természetvédelmi hatóság nyilatkozata szükséges.

A kárrendezési hivatal határozata ellen a szövetkezet, a fórum, illetve a részarány-földtulajdonosok képviselője az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz fellebbezhet.

Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál az ügy eseten-