Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám
BltÉKÉS MEGYEI HlRLAPTÖRVENYTAR 1992. február 20., csütörtök Föld - szövetkezet - átalakulás 108 kérdés — 108 felelet a szövetkezeti átalakulási törvényről A Lakitelek Alapítvány Antológia Kiadójával együtt adjuk közre azt a minden bizonnyal nagy érdeklődésre számot tartó munkát, amely a legfontosabb új törvények szöveges magyarázatát tartalmazza, ezzel is segítve olvasóinkat az eligazodásban. I. Á vagyonnevesítés szabályai 1. Mi a vagyonnevesítés? A szövetkezet mérleg szerinti vagyonának szövetkezeti üzletrészben való felosztása a szövetkezet tagjai és az üzletrészre jogosított kívülállók között. Kivétel ez alól a termőföld, mert azt közvetlenül a tagok, illetőleg az alkalmazottak tulajdonába kell adni. Abban a szövetkezetben, ahol részjegy jegyzése kötelező volt (pl. áfész-ek, ipari szövetkezetek), ott az erre jutó vagyon nem kerül nevesítésre. Nem tartozik ide az az eset, ha a korábbi számviteli szabályok alapján a szövetkezeti vagyonrész értékpapírra jutó szövetkezeti vagyont részjegylapként tartották nyilván. A vagyon nevesítését a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetben 1992. április 30-áig be kell fejezni. 2. Mi a szövetkezeti üzletrész? A szövetkezet tagját és a kívülálló személyt megillető olyan vagyoni jogosultság, amelynek alapján a szövetkezet üzletrésztőkéjére jutó jövedelemből a részükre megállapított szövetkezeti üzletrészük arányában évente részesednek. A szövetkezet megszűnése esetén részükre ki kell adni az üzletrészükre jutó, a végelszámolás után maradó szövetkezeti vagyont. A szövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulása esetén a társaságba be nem lépő taggal a megszűnésre vonatkozó szabály szerint kell elszámolni. 3. Eladható-e a szövetkezeti üzletrész? A szövetkezeti üzletrész átruházható (akár kívülállóra is) és örökölhető. Kívülállónak történő eladása esetén a szövetkezetét, illetőleg a tagokat elővásárlási jog illeti meg. A szövetkezeti üzletrészről — ha ezt a jogosult kéri — névre szóló értékpapírt kell kiállítani. Az új szövetkezeti törvény (1992. évi I. törvény, a továbbiakban: Szvt.) szerinti alapszabály elfogadásáig az 1992. évben kiadandó új szövetkezeti üzletrész — a törvények hatálybalépésekor működő szövetkezetben — csak a szövetkezet tagjai között ruházható át, kívülállónak nem adható el. Ha a tag (kívülálló tulajdonos) az üzletrészét nem akarja eladni, nem szükséges az értékpapírt kikérnie, hiszen annak névértéke az átmenet idején változhat — pl. a vagyon megosztásakor —, másrészt a megállapított üzletrészre vonatkozó jogosultságot nem érinti az, hogy arról az értékpapírt nem állította ki a szövetkezet, csupán a közgyűlés által megállapított névértékét és részarányát. Az átmeneti törvény (a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény) által biztosított határidő alatt a tag jogosult kiválásra a szövetkezeti üzletrészének megfelelő értékű vagyontárggyal is. 4. Mi a szövetkezeti részjegy? Minden tag köteles legalább egy részjegyet a szövetkezetétől jegyezni, aminek legkisebb összegét az alapszabály állapítja meg. Ezt az összeget a tag általában készpénzben köteles befizetni, legkésőbb a belépéstől számított egy éven belül. Abban a szövetkezetben, ahol eddig nem rendszeresítettek részjegyet, ott — a vagyonnevesítés és a szervezeti változások lebonyolítása után — az új alapszabály elfogadásakor a tagoknak ingyenesen lehet részjegyet juttatni szövetkezeti üzletrészeik terhére, a kötelezően jegyzendő részjegy értékéig. 5. Mi a fel nem osztható vagyon? A szövetkezet vagyonának az a része, amelyre sem részjegy, sem szövetkezeti üzletrész nem vonatkozik. Fel nem osztható vagyon létesítését kötelezően írja elő az átmeneti törvény, továbbá maga a szövetkezeti törvény is. Az előbbi szerint nem osztható fel az általános fogyasztási szövetkezet vagyonának 30%-a, valamint a lakás-, takarék- és iskolai szövetkezetek teljes vagyona. A szövetkezeti törvény szerint a mezőgazdasági és az ipari szövetkezet a vagyona 10%-ának megfelelő mértékig köteles űn. szolidaritási alapot képezni, amely vagyonrész jelentheti a szövetkezet rászoruló tagjainak juttatható szociális támogatás fedezetét. Ezt a vagyonrészt a működő szövetkezet tagjai saját üzletrészeik terhére képezhetik. Ezen felüli mértékben a szövetkezet alapszabálya is előírhatja fel nem osztható vagyon létesítését, de az 1992. január 20-án működő szövetkezetek előzőleg kötelesek vagyonukat az átmeneti törvény szerinti mértékben nevesíteni. 6. Ki igényelhet szövetkezeti üzletrészt? Kötelező vagyonnevesítésben részesíteni — a szövetkezetnek azt a tagját, akinek 1992. január 20-án és 1991 .január 1 -jén is fennállt a tagsági viszonya, — a szövetkezetnek azt a volt tagját, akinek tagsági viszonya elérte az öt évet, illetőleg az ilyen volt tag örökösét, — azt aki az átmeneti törvény felhatalmazása alapján helyreállítja tagsági viszonyát, illetőleg az erre jogosult volt tag örökösét. 7. Ki állíthatja helyre tagsági viszonyát az átmeneti törvény alapján? Az, akinek tagsági viszonya — 1987. december 31 -e után szűnt meg szövetkezeti határozattal vagy saját elhatározás alapján, és 1991. január 1-jén, valamint 1992. január 20-án is munkaviszonyban áll a szövetkezettel. A munkaviszonyban állásra vonatkozó feltétel a volt áfész-tagokra nem vonatkozik. — a mezőgazdasági szövetkezetben a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 332. §-ának végrehajtása folytán szűnt meg, tehát akik a kettős foglalkoztatottság tilalma miatt a korábbi társulásokból alakított gazdasági társaságoknál lettek alkalmazottak. — a mezőgazdasági termelőszövetkezetben azért szűnt meg, mert a földtörvény 1990. évi módosítása ( 1990. évi IX. törvény) alapján igényeltek földet a szövetkezettől. 8. Hogyan kell a tagsági viszonyt helyreállítani és az üzletrész iránti igényt bejelenteni? A tagsági viszonyt 1992. január 20-át követő hatvan napon belül kell helyreállítani a szövetkezet vezetőségének tett bejelentéssel. A szövetkezeti üzletrészre jogosított kívülállónak — ideértve a volt tag, átlépett tag örökösét is — szintén ezen határidő alatt kell az üzletrész iránti igényét bejelentenie annál a szövetkezetnél, ahol üzletrészre lesz jogosult. Az örökösnek a bejelentéssel együtt igazolnia kell örökösi jogállását is (pl. közjegyző által kiállított okirattal). Ezek a határidők jogvesztőek, tehát elmulasztásuk esetén semmilyen címen nincs helye kimentésnek. 9. Kinek juttathat a közgyűlés saját elhatározása alapján szövetkezeti üzletrészt? A vagyonnevesítés keretében a szövetkezet közgyűlése — a szövetkezet alkalmazottainak, — a szövetkezet öt évnél rövidebb tagsági viszonnyal rendelkező volt tagjainak, ezen volt tagok örököseinek, és — a mezőgazdasági szövetkezetben rendszeresen munkát végző segítő családtagnak juttathat üzletrészt. E juttatások összesen nem haladhatják meg a nevesítendő vagyon 10%-át. 10. Hogyan kell megállapítani az egyes tag és a kívülálló szövetkezeti üzletrészének névértékét és részarányát? A szövetkezet közgyűlése az átmeneti törvény keretei között a közgyűlésen jelenlevő tagok kétharmados szótöbbségével maga dönt az egyes üzletrészek megállapításáról. Az átmeneti törvény szerint a mértéket (részarányt és névértékét) úgy kell megállapítani, hogy az feleljen meg a vagyon létrehozásában és gyarapításában való közrehatás arányának. Ennek során három tényezőt kell mérlegelnie: — a tagsági viszony időtartamát, — a személyes közreműködés súlyát és arányát, valamint — a vagyonyi hozzájárulás, a vagyonbevitel mértékét. A tagsági viszony időtartamát és a személyes közreműködés súlyát, arányát 40—80% közötti, a vagyoni hozzájárulást 20—60% közötti részarányú tényezőként kell értékelnie. E határok között a közgyűlés szabadon dönt, természetesen a főszabály figyelembevételével. A százalékos határokat nem kötelező figyelembe venni a kisszövetkezetekben, mert ott általában a vagyonbevitel csekély jelentőségű volt a mára felhalmozott vagyonhoz képest. Az egyes tagnak (kívülállónak) jutó szövetkezeti üzletrész megállapításáról szóló közgyűlési határozatot a tagokkal és a kívülálló üzletrésztulajdonosokkal 15 napon belül közölni kell. A határozatot — 30 napon belül — a tag és a kívülálló üzletrésztulajdonos bíróság előtt keresettel megtámadhatja, ha az nem felelt meg a törvény előírásainak. 11. Mi lesz a korábban kiadott vagyonjeggyel, szövetkezeti vagyonrésszel, szövetkezeti üzletrésszel? A korábbi vagyonnevesítések alkalmával kiállított értékpapírokat a szövetkezetnek be kell vonnia, függetlenül attól, hogy azt a tulajdonosa esetleg már másnak eladta. Ebben az esetben az értékpapírt az új tulajdonostól kell bevonni. Ezek értéke azonban nem vész el. mivel a korábban szerzett jogokat az átmeneti törvény megvédi azzal, hogy az ilyen értékpapírokkal rendelkező személy kisebb névértékű szövetkezeti üzletrészt nem kaphat, mint amennyi a részére kiadott vagy megszerzett vagyonjegy, szövetkezeti vagyonrész, vagy szövetkezeti üzletrész együttes névértéke. A vagyonnevesítés szabályait a teljes felosztható vagyonra alkalmazni kell, és annak alapján kell megállapítani, hogy a tagnak jár-e még további vagyoni jogosultság vagy esetleg csak annyi, amennyit korábban már megkapott. Ha a tag a korábbi értékpapírját már eladta, akkor ezen a címen ismételten nem igényelhet üzletrészt. A kívülálló értékpapír-tulajdonos pontosan olyan névértékű szövetkezeti üzletrészt kap, mint az általa birtokolt szövetkezeti értékpapír névértéke, hiszen ő vagyonnevesítésre egyébként nem jogosult. A tag vagy a korábbi kívülálló értékpapír-tulajdonos csak akkor kaphat kisebb névértékű szövetkezeti üzletrészt, ha a szövetkezet vagyona a korábban nevesített vagyon értéke alá esett. Általános fogyasztási szövetkezetben (áfész) egy tag (alkalmazott) legfeljebb 100 000,— Ft névértékű szövetkezeti üzletrészt kaphat. Az áfész tisztségviselője ilyen minőségére tekintettel nem részesülhet előnyben. 12. Mi lesz a korábban jegyzett és még vissza nem fizetett célrészjeggyel? Ezek vagyoni hozzájárulás címén továbbra is fennmaradnak változatlanul. Ha azonban a szövetkezetben olyan szervezeti változás történik, ami e kötelezettség teljesítését lényegesen befolyásolja, a közgyűlés megváltoztathatja a célrészjegy feltételeit. Ebben az esetben azonban a tag is és a szövetkezet is azonnali hatállyal felmondhatja a megállapodást. Ezekkel a jogokkal a szövetkezet új (módosított) alapszabályának elfogadásáig lehet élni. 13. Kell-e adót fizetni az ingyenesen juttatott szövetkezeti értékpapírok után? a) A szövetkezet tagja, a volt tag, a tag örököse, a szövetkezet alkalmazottja, a mezőgazdasági szövetkezet esetében a segítő családtag e jogviszonyára tekintettel közvetlen ellenszolgáltatás nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész, szövetkezeti vagyonrész, vagyonjegy vagy részjegy formájában megszerzett vagyoni értéke mindaddig nem számít adóköteles bevételnek, amíg azt a magánszemély el nem idegeníti. b) Amikor a szövetkezeti üzletrészt, vagyonrészt, illetve a fentiekben felsorolt más értékpapírt az azt megszerző értékesíti, személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezik, melyben az ingyenesen juttatott értékpapír juttatáskori névértékét kell jövedelemnek tekinteni. Ezt a jövedelmet a magánszemélynek nem kell összevonnia az adóévben megszerzett egyéb adóköteles jövedelmével, az ez után fizetendő forrásadó mértéke 20%. c) A b) pont szerinti szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szövetkezeti üzletrészt, vagyonrészt, vagyonjegyet vagy részjegyet megszerző magánszemély az adóhatóság felhívására 15 napon belül nem igazolja, hogy az a birtokában van. d) Ha a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik, a megszűnés időpontjában a magánszemélynek az ingyenesen juttatott értékpapír vonatkozásában adófizetési kötelezettsége keletkezik. Ebben az esetben azonban jövedelemnek az értékpapír ellenében ténylegesen kifizetett ellenértéket kell tekinteni. Ezt a rendelkezést lehet alkalmazni — visz- szamenőleges hatállyal — az ingyenes értékpapírokon 1991 -ben keletkezett adókötelezettség esetén is, ha az a magánszemélyre nézve kedvezőbb. e) Ha a szövetkezet gazdasági társasággá alakul át, és a magánszemély értékpapírjai fejében részesedést szerez a társaság vagyonából, a magánszemélynek értékpapírjai után akkor kell az adót megfizetnie, ha a befektetett vagyoni értéket a vállalkozásból kivonja. Az adó mértéke a jövedelem tekintetében 20%. A jövedelmet a magánszemély által az adóévben megszerzett egyéb jövedelmekkel nem kell összevonni. 14. Milyen adózási szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a szövetkezeti üzletrész és részjegy fejében a szövetkezet jogutód nélküli megszűnésekor, társasággá történő átalakulásakor a társaságba való be nem lépés esetén, vagy a szövetkezetből történő kiváláskor, kilépéskor a tag vagyoni értéket kap és azt változatlan formában saját egyéni vállalkozásába fekteti? Személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség a fenti esetben akkor keletkezik, ha a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenysége megszűnik, vagy az ingyenesen juttatott értékpapír fejében kapott és vállalkozásába fektetett vagyoni értéket onnan kivonja, vagy ha az adóhatóság felhívására 15 napon belül nem igazolja, hogy a vagyoni érték a birtokában van. Az egyéni vállalkozásba fektetett vagyoni értéket — a vállalkozás időtartama alatt — az egyéni vállalkozónak elkülönítetten kell nyilvántartani. Az egyéni vállalkozás megszűnésekor, illetve a vagyoni érték vállalkozásból történő kivonásakor az abból származó jövedelmet a magán- személyeknek az adóévben megszerzett egyéb jövedelmeivel nem kell összevonni ez esetben sem. Az adó mértéke 20%. 15. Mennyi személyi jövedelemadót kell fizetni a szövetkezet adózott eredményéből a szövetkezeti üzletrészre, részjegyre kifizetett részesedés után? A szövetkezeti üzletrészből (a szövetkezeti vagyonrészből), a szövetkezeti részjegyből, a szövetkezeti célrészjegyből, a szövetkezeti fejlesztési hozzájárulásból és más értékpapírból származó bevétel (kamat, prémium, osztalék, járulék, árfolyamnyereség) egésze jövedelemnek tekintendő. Az üzletrészre és a részjegyre kifizetett részesedés az szja szerint osztaléknak minősül, ami után 10% jövedelemadót kell a magánszemélyeknek fizetni. A szövetkezeti fejlesztési hozzájárulás után és más értékpapírra kifizetett bevétel után 20% jövedelemadót kell fizetni. A fenti értékpapírokból származó jövedelmet a magánszemélynek az adóévben megszerzett jövedelmével nem kell összevonni. II. A termőföldre vonatkozó szabályok *• 16. Miért szükséges az átmeneti törvényben szabályozott földkijelölés? A mezőgazdasági szövetkezetek különböző tulajdonú földeken gazdálkodnak. A közös használatban álló földek tulajdonosai: a termelőszövetkezeti tagok és a korábbi (1987 előtt) jogszabályok szerint a taggal azonos jogállásúnak tekintett más földtulajdonos (pl. a tag özvegye, házastársa, a haszonélvezeti joggal terhelt tagi föld esetén a haszonélvező stb.). Ezeket a személyeket az átmeneti törvény részaránytulajdonos magánszemélyeknek nevezi. A szövetkezet közös gazdálkodási területének többi része a magyar állam és a termelőszövetkezet tulajdonában áll. Ez utóbbi tulajdonok is ún. részarányként vannak meghatározva. Ez annyit jelent, hogy a közös használatba vont tulajdonok jelenleg nem határozhatók meg konkrétan, nem köthetők topográfiailag egyetlen földrészlethez sem a gazdálkodási területen belül. A szövetkezet egyetlen földdarabjáról sem lehet állítani, hogy annak X. tag a magyar állam vagy maga a szövetkezet a tulajdonosa. Minden egyes földdarab, minden tulajdonosé. A részaránytulajdon meghatározása helyrajzi szám nélkül, az eredeti föld fekvése szerinti település nevének, ezen belül a föld fekvésének (az eredeti föld a belterületen, a külterületen vagy a zártkertben volt), a terület nagyságának, a föld eredeti művelési ágának és aranykorona értékének megjelölésével történt. E helyrajzi szám nélküli földtulajdon „helyhez kötése” a természetben meghatározható, helyrajzi számmal rendelkező adott földhöz történő hozzákapcsolása az ún. kijelölési eljárás célja. Arról van lényegében szó, hogy a szövetkezet közös használatában álló földek közül helyrajzi szám szerint egymástól elkülönítve meg kell határozni a következő eljárások (vagyonfelosztás, kárpótlás) céljára, hogy a továbbiakban mely földek azok, amelyeket a részaránytulajdonos magánszemélyek, melyek, amelyeket a magyar állam, s melyek, amelyeket a szövetkezet tulajdonában állónak kell tekinteni. Másképpen megfogalmazva: a törvényben rögzített vagyonfelosztási és kárpótlási eljárás előfeltételeként első lépésként adminisztratív úton ki kell jelölni a közös használatban lévő magánföldtulajdon, állami földtulajdon és szövetkezeti földtulajdon természetbeni termőföld fedezetét. 17. Hogyan lehet a részaránytulajdonok és a szövetkezet által ténylegesen használt földek értékét egyeztetni? A részarányként nyilvántartott különböző földtulajdonok (magántulajdon, állami tulajdon, szövetkezeti tulajdon) elkülönítése a közös használatú földeken belül a részarány nyilvántartott aranykorona értékén (ak) történik. A részarányok ak értékét akkor rögzítették, amikor az adott eredeti földet a tulajdonosa a szövetkezet közös használatába adta, vagy amikor annak tulajdonjogát a szövetkezet megszerezte. Pontosabb mérőszám hiányában a jogszabályok ugyancsak az ak értéket tekintik olyannak, amely — legalábbis egy-egy szűkebb körzeten belül — a szövetkezet jelenlegi földjeinek értékbeli különbözőségét is kifejezésre juttatja. Ily módon nyilvánvaló, hogy az ak érték az az értékszám, amely kapcsolatot teremt a szövetkezet jelenlegi gazdálkodási területe és az eredeti földtulajdon helyébe lépett részaránytulajdonok között. Ezért egyik alapvető szempont, hogy az egyes részaránytulajdonok fedezetét jelentő földeket úgy kell a természetben elkülöníteni, hogy a helyrajzi szám szerint elkülönített földek ak értéke összességében feleljen meg azon részaránytulajdon ak értékének, amelynek a fedezetéül szolgál. 18. Milyen általános szempontok szerint kell a részaránytulajdonoknak megfelelő földeket és más földalapokat a természetben elkülöníteni? A szövetkezet gazdálkodási területén belül a nagyüzemi táblák földjének minősége, domborzati viszonyai, megközelíthetősége, művelési ága változatos képet mutat. A különböző földalapok szempontjából alapvető jelentőségű, hogy az elkülönítés egyik földalapot se juttassa előnyösebb vagy hátrányosabb természeti feltételek közé. Követelmény, hogy a különböző földalapok földminősége, művelési ág szerkezete, megközelíthetősége, fekvése stb. az arányosítás jegyeit viselje
