Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
kfiÉKÉS MEGYEI HÍRLApKÖRKÉP 1992. február 3., hétfő © A kutatók helyesbítenek... Az MTI híradása alapján több, január 31 -ei lapban megjelent „Magyar kutatók megtalálták a sugáifertőzöttség ellenszerét” című tudósítással kapcsolatban az alábbi kiigazítást közöljük: 1. Kémiai vizsgálatok alapján valóban remény van arra, hogy az LB kódjelű készítmények „a városok levegőjét terhelő kadmiumot és ólmot is ki tudják vonni” a szervezetből, de ennek igazolására kiterjedt állatkísérletes vizsgálatok és biológiai meghatározások szükségesek. 2. A stroncium-90 (és nem stroncium 91) eltávolításával kapcsolatos találmányoknak dr. Törőcsik Mihály nem „szellemi atyja”. A kutatásokat kizárólag az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Intézet, valamint a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Szervtelen és Analitikai Kémiai Tanszék kutatói végezték, dr. Törőcsik Mihály a kutatások szponzorálásában vett részt. Tűz a nagykohóban Vasárnap délelőtt 10 óra 20 perckor Diósgyőrben a két hónapos szünet után újraindított 3. számú nagykohónál üzemzavar következtében tűz keletkezett. Az úgynevezett vízhűtéses szerelvény meghibásodása folytán mintegy 10 tonna folyékony nyersvas és salak csapódott ki a kohóból. A baleset során ketten megsérültek. A néhány perc alatt nagy erőkkel a helyszínre érkező tűzoltók 10 perc alatt megfékezték a tüzet. Az anyagi kár felmérése folyamatban van. Az Alföld jövőjéről Az Alföld jövőjének legfontosabb tényezője a mezőgazdaság átalakítása — hangoztatták pénteken a kisújszállási városháza dísztermében rendezett tanácskozáson, amelyen három megye polgármesterei, ország- gyűlési képviselők, minisztériumok, főhatóságok képviselői vettek részt. A tájegység hasznosításának az elképzeléseit egy tudóscsoport már 1934-ben kidolgozta, de abból szinte semmi nem valósult meg. Az itt élő emberek foglalkoztatásának a kérdése azóta is egyre égetőbben merül fel. Cigánynépfőiskola A népfőiskolák reneszánszukat élik napjainkban. A hétvégén egy újabbal bővült a paletta, cigány-népfőiskolát alapítottak a Békés Megyei Művelődési Központ szervezésében. De mit is takar valójában? Milyen céllal jött létre? Kiknek és miről szólnak az előadások? Kérdéseinkre Argyelán György, az MMK munkatársa válaszolt. —A megye önkormányzatainak cigány képviselőit, valamint a települések egyéb, meghatározó cigány személyiségeit hívtuk meg a szombati előadásra. Szeretnénk számukra segítséget nyújtani: közéleti, társadalmi ismereteiket igyekszünk bővíteni. Egyelőre májusig tervezzük előadássorozatunkat, minden második szombaton új és új témával foglalkozunk. Programunkban többek között az önkormányzatok működéséről, szociálpolitikáról, munka- nélküliségről, a család szerepéről, a vallásokról, kultúráról, hagyományápolásról... szóló beszámolók szerepelnek, neves előadók közreműködésével. Föld, törvény, szövetkezés s Útban a magántulajdon felé A puding próbája, ha megeszik, a törvény próbája pedig, ha végrehajtják — hallottuk a mostanában sokat emlegetett mondást Gyulán is, az MDF-székházban a múlt héten. A kárpótlási, szövetkezeti, átmeneti törvények végrehajtásának zökkenőmentessége érdekében szervezett találkozó vendégei Sárossy László és dr. Sepsey Tamás államtitkárok voltak. A tulajdonosi átalakulás ellenzőivel szemben mintegy 850 ezer kárpótlási és 3000 vagyontárgy iránti igény szól, a szövetkezeti törvény is milliókat érint. Új körülményekhez kell igazítani az ágazati struktúrát, a feladat a magántulajdon helyreállítása. Nem szándék a szövetkezés szétzúzása, a törvény lehetőséget ad annak magántulajdoni alapú megteremtésére. Kampány folyik, hogy elvegyék az emberek kedvét a tulajdonossá válástól. Nem igaz, hogy a kormány kibabrált az ágazattal — hallottuk Sárossy Lászlótól, az ország ez évi költségvetése például az agrárágazat exporttámogatására 26 milliárd forintot fordít, 2 milliárd forintot kamatpreferenciákra, ami 8—10 milliárd forint hitelfelvételt tesz lehetővé. Emellett ágazatközi támogatások (elmaradott térségek fejlesztése, munkahelyteremtés) ugyancsak kedvezően érintik a mezőgazdaságot. Az ágazat vállalkozóit adómentesség, adó- kedvezmény illeti meg. A kárpótlási, szövetkezeti és átmeneti törvények részleteiről, gyakorlati tudnivalóiról beszélt dr. Sepsey Tamás. Felhívta a figyelmet a tagok és a kárpótlásra jogosultak közötti érdekegyeztetés fontosságára. Ilyen fórum megalakítását az önkormányzatnál kell kezdeményezni február 29-éig. Érdekütközés bizonyára lesz, melynek biztosított a jogorvoslati útja, ám ez időigényes és nem szolgálja a közösség érdekeit. Szó volt a kárpótlási jegyek felhasználásáról is, melyek három évig kamatoznak, van idő befektetésükön gondolkodni. A felvásárláshoz részvényként fektethetők be. A vállalatok, állami gazdaságok privatizációja során lehetőség nyílik állami bérlakás vásárlására, életjáradék váltására. A privatizációs folyamattal a felhasználási lehetőségek bővülnek. Sz. M. Maczák az új elnök ✓ Mekis: „En kisgazda maradok...” Újra „gyűltek” a békéscsabai kisgazdák szombaton délelőtt. A Luther utcai székházban egyetlen napirendi pont szerepelt a programban: Mekis András városi elnök lemondása. Az eddigi vezető beszédében elmondta, hogy lemondásának okai a következők: összeegyeztethetetlennek tartja lelkiismeretével, kisgazda gondolkodás- módjával a Torgyán József kialakította egyfajta diktatúrát (mely kísértetiesen hasonlít az elmúlt évtizedekéhez), a Zsíros Géza megyei elnökké történő választása körüli hercehurcát, valamint a párton belüli megosztottságot, állandó széthúzást. Mint mondta, ő kérte a békéscsabai tagság összehívását, előttük kívánta elmondani: ezennel lemond. „Én kisgazda maradok, nem kívánok egyik oldalra sem állni, s nem vállalok funkciót az új elnökségben sem. De természetesen minden támogatást megadok számukra” — fejezte be beszédét. Voksolásra került ezután a sor, mely körül volt egy kis bonyodalom (hiányzott a döntés- hozatalhoz elegendő szavazat), de végül zökkenőmentesen, kulturáltan zajlott le a szavazás. Ennek értelmében Békéscsaba új kisgazda elnöke Maczák János, az ügyvezető alelnök pedig Medovarszki János lett. (Az új elnökség kétségkívül kényes helyzetben vette át a stafétabotot. Elég csak a Szokolay Zoltán parlamenti helyére történő képviselőjelölt állítására gondolni.) Mekis András a szavazás után a következőket mondta lapunknak: — Sajnos bizonyos erők továbbra is csak vérző sebeket tépnek fel, a hangulat szítására törekszenek. A pozíció a lényeg számukra, nem a párt élete, ténykedése. Pedig rengeteg lenne a tennivaló... Sz. Cs. Az „eredmény” 13 milliós veszteség Átalakulás előtti zárszámadás Eleken (Folytatás az I. oldalról) 13 millió forint veszteség. Ám a könyvelés új adatokat tesz az asztalra. Tudomásukra jutott egy rendelkezés, miszerint az előző évi adóból visszaigényelhető a veszteség összege, így az 1991-es év eredménye 1 millió forint nyereség lenne. Az elnök felhatalmazást kért és kapott, hogy a tisztánlátás érdekében pénzügyi revíziót végeztessen el. Anuló Péter többször kérte a tagságot, az átalakulás idején ne legyen áskálódás, józan fejjel döntsenek. A művelődési ház nagytermében helyet foglaló 465 téesztag ezzel egyetértett. Szőke Margit „A TULAJDON DONT EL MINDENT A VILÁGON.” (CHAMISSO) Praktikus kupakkal látják el a Clin univerzális tisztítószer flakonját Körösladányban, a Henkel-Metakémia Kft. üzemében. Ezután nem kell lefelé fordítani a flakont, hanem függőlegesen tartva is az utolsó cseppig hasznosítható lesz a tisztítószer Fotó: Kovács Erzsébet Tiltott határátlépések Sokan lépték át, vagy kísérelték meg átlépni illegálisan a magyar határt a hét végén. Zu- bek János, a Határőrség Országos Parancsnokságának szóvivője vasárnap este az MTI-nek elmondta, csupán az orosházi határőrkerületben Romániából 57 bangladesi, 37 török, 19 román, 3 iraki és 2 lengyel állampolgár szökött hazánkba. A határőrizeti szervek elfogták és visszairányították őket Romániába', a köztük levő négy embercsempészt pedig átadták a rendőrségnek. Az országhatár más szakaszain 43 személy — köztük főleg egyiptomi, román, libériái, néhány török, iraki, szíriai, nigériai, kínai, marokkói állampolgár — lépett át ugyancsak illegálisan. A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat békéscsabai számítóközpontja PÁLYÁZATOT HIRDET vállalkozási osztályvezető munkakör betöltésére. Olyan tárgyalóképes szakembert keresünk (35—40 éves), aki személyi számítógépes ismeretekkel, gyakorlattal, a megyében jó üzleti kapcsolatokkal rendelkezik. Feladata: — személyi számítógép szervezési-programozási részleg irányítása — kereskedelmi tevékenység felügyelete — új piacok feltárása — szövegszerkesztői részleg felügyelete — marketing-propaganda ébrentartása. Az igen színes munkakör betöltésének feltétele: — közgazdasági egyetemi vagy számviteli főiskolai végzettség — lehetőleg 3—4 éves szakmai vezetői gyakorlat. A munkakör azonnal betölthető. A pályázat tartalmazza — szakmai életrajzon kívül — a pályázó üzleti elképzeléseit is. A pályázat benyújtásának határideje: 1992. február 15. Helye: SZÜV számítóközpont igazgatói titkárság, Békéscsaba, Kinizsi u. 4—6. Mezőgazdasági fórum lesz kedden Orosházán A Parasztszövetség orosházi szervezete kezdeményezésével és a városi önkormányzat, valamint a kormánykoalíció helyi pártjai támogatásával február 4- én 18 órakor a Petőfi Sándor Művelődési Központban mező- gazdasági fórum lesz. — Kik lesznek a rendezvény vendégei?—tettük fel a kérdést Páli Mihálynak, a Parasztszövetség elnökének, a fórum egyik szervezőjének. — Ide várjuk dr. Sárossy László földművelésügyi államtitkárt, dr. Sepsey Tamást, a Kárpótlási Hivatal államtitkárát, Deák Ferencet, a Parasztszövetség országos főtitkárát. Nem feledkeztünk meg a megyei szakemberekről sem. Vendégünk lesz az APEFf és a Kárpótlási Hivatal megyei vezetője és a termelőszövetkezetek megyei szövetsége képviselője. Meghívót küldtünk a környékbeli polgár- mestereknek, a környező téeszek elnökeinek. — Milyen témaköröket ölel fel a fórum? — Úgy látjuk, hogy a mező- gazdaságban most érkezett el a rendszerváltás. Van már szövetkezeti törvényünk, a kárpótlási törvény a végrehajtás szakaszában van, az átmeneti szakaszra vonatkozó rendelkezéseket, magyarul a megoldás változatait nem ismeri sem a szövetkezeti parasztság, sem a magángazda, sem a gazdálkodó szervezetek. Meggyőződésünk, hogy az írásban feltett kérdésekre adott szemtől szembeni válaszok kellő eligazítást nyújthatnak az intézkedést végrehajtó vezetőknek és az egyszerű földművesnek is. Szóba kerül a magángazda adózása, a mezőgazdaság hitellehetőségei és a szövetkezés új formái. Itt a városban összefogásra törekszünk mindenkivel, aki valamilyen módon kötődik a földhöz. Mindegy milyen világnézetű, nem számít, hogy tartozik-e valamelyik párthoz vagy sem. —A kérdéseket csak írásban tehetikfel? —Elsősorban írásban, s előre összegyűjtjük ezeket. így szeretnénk elkerülni, hogy ugyanazt kétszer-háromszor megkérdezzék. De a fórum ideje alatt folyamatosan tehetnek fel a jelenlévők írásos kérdéseket, ha marad idő, akkor szóban is lesz erre mód. P.J. Sarokba szorítva Rongyos százezrek K. J.-né úgy gondolta, ideje már, hogy öt is kárpótolják. Nem, nem a földjéért, abból neki csak egy koporsóravaló juthat, nem is házáért-mal- máért, csak éppen rosszul sikerült életéért. Firontott sors az övé — nyugtázta magának, mert mit is mutathat fel? Huszonöt évet koszos, gyilkosle- vegöjü üzemekben, bélyegekkel teleragasztott tagsági könyveket, megsárgult okleveleket — amelyekből egyszerre egymilliót nyomtattak — és a 33 százalékos rokkantságról tanúskodó hivatalos igazolást. Ez is csak azért annyi, mert keveset tudott ráfordítani az orvosok jóindulatának megszerzésére. Ennyire futotta, meg két felnőtt fiúra, akik nagyritkán meglátogatják egy- egy szűkös órára. Most is itt vannak, s az ételgőzös konyhában izzadva győzködik őt meg apjukat. Széles karmozdulatokkal, harsányan beszélnek.. Kötvényről, részvényről, kincstárjegyről. Az indulat hevében néha gúnyolódnak is az öregek „mara- diságán”, a korral magyarázott szüklátókörűségen. Nehezen értik, hogyan is lehet ilyen erősen félni a változtatástól, amikor a vak is látja, hogy lejárt az ideje a régimódi, betétkönyves takarékoskodásnak! Tengernyi számmal, sok-sok nullával teleírt papírral bizonygatják, hogy „át kell tenni” a pénzt. A szülők csendben hallgatják fiaikat, csak ritkán kérdeznek valamit, az apa sem akar butának látszani. Nehezen emésztik meg a válaszokat, nem tartják elegendőnek az érveket a változó kamatlábakról, s nem hiszik el azt sem, hogy az állam mégegyszer nem hagyhatja büntetlenül cserben kötvényt jegyzett, jóhiszemű polgárait. Ráadásul csak rongyos százezrekről van szó, s az .Antall”-ék nem blamálják magukat a Nyugat előtt... — Bizony, bizony csak rongyos százezrekről van szó — tette hozzá az öregasszony, ám ennek a sok koldusnak már csak ez az egyetlen reménye, a még megmaradt kevéske spórolt pénz. Kőhalmi Endre
