Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-13 / 37. szám
GAZDASÁG 1992. február 13., csütörtök О Bűnt Uj év, (j)új adótörvények! Új év — új törvények az adózásban — mondhatnánk. És ha még csak ennyi lenne! Ám a szabályzó és törvénydzsungel mellett az adóhivatal működésében is komoly szerkezeti változások születtek. Az eddigi elv, amely ágazati tagozódásra épült, megszűnt. Eddig az adózók ügyeinek többségét az illetékes osztályon intézték és emiatt elbírálási szempontjai között lehettek különbségek is. Ennek tarthatatlansága és az ügyviteli mechanizmus elavulása azt eredményezte, hogy január elsejétől minden egyes problémát az „arra kitalált” speciális csoportban orvosolnak. A jövőben adóellenőrzési és adóeljárási blokkokra tagozódik a hivatal. Az előbbi keretein belül folyik többek között az adatgyűjtés és az ellenőrzés. Ä másik blokk négy osztály munkáját foglalja magába. Az adóeljárási osztályon belül a nyilvántartó csoport, a folyószámla-ügyekkel foglalkozó csoport és az adóeljárási csoport található, akikhez a részletfizetési és más kérelmek tartoznak, s az időközben elhunyt adóalanyok adójának megállapítása is. Az ügyfélszolgálati és áfavisszatérítési osztály van leginkább kapcsolatban a megye lakosságával. Kellemetlenebb viszont a találkozás a csődeljárási és végrehajtási osztállyal, amely a felszámolásra kerülő cégek adóhátralékának behajtásával is foglalkozik. A számítástechnikai osztály is új egység, csakúgy, mint az igazgató mellett működő döntés-előkészítő csoport, amely feladata többek között a méltányossági kérelmek fogadása is. Fontos határidők E cikk megjelenésekor már eldőlt az, hogy mely magánszemélynek van adóbevallási kötelezettsége és ki az, aki a munkáltatójával számoltathat el 1991- ről. Általános esetben — néhány egyéb feltételre is tekintettel — a munkáltató azzal az alkalmazottjával számolhat el, akinek a főfoglalkozású munkaviszonya december 31-én is fennállt és év közben sem volt más forrásból adóköteles jövedelme a munkáltatón kívül. A fentiekből következően azzal a magánszeméllyel, aki év közben munkanélküli-segélyen volt, nem számolhat el a munkáltató, függetlenül attól, hogy december 31-én főmunkaviszonyban állt. A határidők között kell megemlíteni, hogy 1992. január 31- éig kellett a munkáltatóknak és a kifizetőknek a magánszemély részére a jövedelemigazolást átadni. Ugyancsak eddig az időpontig kellett az arra kötelezetteknek az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolásokat kiadni. Aki ezidáig nem kapta meg az igazolását, keresse meg a kiadásra kötelezett intézményt. Az egyéni vállalkozók február 28-áig tehetnek adóbevallást. A bevallási kötelezettség minden egyéni vállalkozót kötelezően terhel, függetlenül attól, hogy származott-e jövedelme a tevékenységéből. A közismert és évek óta változatlan határidő március 20-a, a magánszemélyek részére előírt határidő a személyi jövedelemadó-bevallás benyújtására. A fenti bevallás benyújtására előírt határidők elmulasztása „Az adózás rendjéről” szóló törvényben meghatározott mulasztási bírságot Vonhat maga után. Aki a bevallás benyújtásában akadályoztatva van (betegség, külföldön tartózkodás stb.) célszerű, ha azt az adóhatóság felé írásban jelzi. Floppyval haladék Végezetül, de nem utolsósorban az adatszolgáltatás határideje említhető, a bevallást március 31-éig kell a kifizetőknek az adóhatósághoz benyújtaniuk, mágneses adathordozó (floppylemez) esetén április 20-áig. Az adóhivatal kérése az, hogy a lehetőségek figyelembevételével az adatszolgáltatás mágneses adathordozón történjen. A személyi szám használata kötelező, ezért azt a bevalláson, illetve az adatszolgáltatáson fel kell tüntetni. Az előző évi bevallások benyújtásának feladatain túlmenően néhány, 1992. évre vonatkozó aktuális feladatra hívnánk fel a figyelmet. — A kifizetőknek és egyéni vállalkozóknak jelentős feladatot jelent az egyéni vállalkozók részére kifizetett ellenértékből történő 3%-os adóelőleg-levonási kötelezettség teljesítése, amennyiben a levont előleg ösz- szege a 100,— Ft-ot meghaladja. Nehézséget okoz annak megítélése, hogy kitől kell az előleget levonni. Segítségül tudjuk közölni, hogy azoktól a vállalkozóktól kell előleget levonni, akiknek az adószáma 4-gyel kezdődik és az utolsó két számjegye 21—40-ig tart. Áz adószám nem minden esetben ad egyértelmű eligazítást, ezért kölcsönösen kell a kifizetőnek és az egyéni vállalkozónak tájékoztatnia egymást a levonási kötelezettség teljesítését illetően, figyelembe véve azt, hogy ez alapvetően a kifzető feladata és felelőssége. A kifizetőknek a vállalkozókon kívül a mezőgazdasági kistermelők részére kifizetett ellenértékből is le kell vonni az előleget, növénytermesztés esetén 2,5%-ot, állattenyésztés esetén 0,5%-ot. Az előleglevonási kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy a kistermelőknek kell-e az adóévet követően adót fizetnie, amennyiben nem vagy nem olyan mértékben, mint ahogy az előleglevonás történt, az adóhatóság a különbözetet visszatéríti, mely után kamatot is fizet a kistermelő részére. Az adóelőleg-levonási kötelezettség mellett a kifizetőket adatszolgáltatási kötelezettség is terheli, melynek teljesítése érdekében adózóként nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalmaznia kell az adószámon vagy személyi számon túlmenően a bruttó összeget és a levont adóelőleget. A jelenleg működő alapítványnak a törvény által meghatározott előzetes hozzájárulást legkésőbb 1992. február 15-éig kell kérnie az adóhatóságtól. Az adózás előtti eredményt az adóalap számításánál csak akkor lehet csökkenteni a belföldi székhelyű alapítvány céljára és közérdekű kötelezettségvállalásra átadott pénzeszközzel, ha az adóhatóság előzetesen hozzájárult, hogy az alapítvány a befizetésről a levonásra jogosító igazolást adjon ki, illetőleg, ha a közérdekű kötelezettségvállalást levonhatónak minősítette. 1992. évi előlegének fizetési meghagyásához szükséges adatlapot a megyeszékhelyi nyomtatványboltban lehet beszerezni. Ha az adózó az éves adóbevallás határidejét követő 30 napon belül nem tesz bevallást ,Ш. nem ad be adatlapot, az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján az előző évi adóelőleg kétszeresét írja elő. Megváltozott az általános forgalmiadó- (áfa) visszaigénylés rendje. Változó visszaigénylés A visszaigénylésre szolgáló eddigi nyomtatvány, csak a tavaly esedékes, ill. a tavalyi évre vonatkozó áfa visszaigénylésére szolgál. Az 1992. január elsejétől igényelhető áfa-t az új öles számú bizonylaton kell kérni, melyet a megyei adóhivatalhoz kell küldeni. A lakásépítéshez, -bővítéshez és -korszerűsítéshez kapcsolódó áfa-visszaigénylés módja változatlan. — A földadóról szóló jogszabályi rendelkezés értelmében 1992. január l-jétől ennek az adónemnek a kezelése az APEH hatáskörébe tartozik. A földadófizetési kötelezettség első ízben Í992. augusztus 15-éig esedékes. Bevallási kötelezettsége a földet használó magánszemélynek első ízben az 1992. évre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallással egyidejűleg lesz, melynek beadási határideje 1993. március 20. A fentiekből adódóan a földet használó adóalanyoknak jelenleg adókötelezettség teljesítésével összefüggő teendője nincs. Bár a leírtak bonyolultnak és nehezen érthetőnek tűnnek, de az eligazodásban az APEH segítségére is lehet számítani. Az adózók tájékoztatásával — szóban és írásban — az APEH Békés Megyei Igazgatóságának ügyfélszolgálati és áfa-visszaté- rítési osztálya foglalkozik, melynek keretében ügyfélszolgálati iroda működik Battonyán, Mezőkovácsházán, Orosházán, Szeghalmon, Szarvason és természetesen Békéscsabán. Felszámolt istállók, megritkított állatállomány Mi lesz veled ♦ öreg mintagazdaság? Korszerű nagyüzemi szarvasmarhatartó telep, amelynek üzemeltetési módja megváltozik a közeljövőben A mezőhegyesi Nóniusz Hotel falán is hullik a vakolat. Mintha csak azt sugallná: a dicső kornak lám befellegzett, a mintagazdaság a végét járja. Az egykori állami ménesbirtok központjában csak egy-két apró jele van a hanyatlásnak. A karámban még futnak a telivérek, ám a 600 lóból álló ménest a jövőben 350-re kell csökkenteni, a többivel azt csinálnak — amit tudnak. A Mezőhegyesi Mezőgazda- sági Kombinátban mára jobbára csak a tulajdoni hányadban való ragaszkodásban érezni a Földművelésügyi Minisztérium támogatását. A tárca a privatizálás után is 51 %-os tulajdonrészszel kíván rendelkezni. A nagygazdaság, amely az átalakítás gondjaival is birkózik, az ágazatra jellemző leépülési állapotba került. Ami azért is gond, mert a cukorgyár mellett a szinte kizárólagos munkaalkalom. Hol van már a fénykor, amikor 2200- 2300 embernek adott munkát a kombinát?... Mára jó, ha nem kell a tervezett 1900 fős létszám alá menni. Az itt élőkben még elevenen él a két-három évvel ezelőtti „igehirdetés”, miszerint: a jövő útja a specializálódás, az egyfajta termékre történő szakosodás. Aztán jöttek az ismert krízisek, amelyek többek között azt is eredményezték, hogy a nagyüzemekben is fellazult a munkamorál. Nem is lehet rajta meglepődni, hiszen a jobb szakemberek megtartása nem könnyű, a tehetséges frissdiplomásokat még lasszóval is nehéz fogni. Aki meg jön, annak nincs ideje megismerni a különböző munkaterületeket, hanem irány a nagy állattenyésztő-telep, ahonnan sokszor futnak el az első kudarcok után. Ámbár lehet, hogy a munkahelyek megszűnése e téren „jótékonyan” fog hatni. Persze már az is elárul valamit, hogy a hajdani mintagazdaságnak másfél éve nincs kinevezett vezérigazgatója. Mindezek ellenére mehetnének jobban is a dolgok, ha legalább az ígéretes tárgyalások zökkenőmentesen folynának a külföldi partnerrel. Jó bérhizla- lási szerződést köthetnének, amelynek nyomán később a sertés tenyészállományt a külpiaci igényeknek jobban megfelelőre cserélhetnék. Kialakulhatna egy közös munka, sőt még valami vállalkozásféle is a tőkével rendelkező üzletféllel, ám a Földművelésügyi Minisztérium nem venné szívesen, ha a vágósertéseket exportálnák. Itthon ugyan emelkedtek az árak, ám még mindig rossz a helyzet. A vágó- hidaktól nem vásároltak a konzervgyárak, a belföldi fogyasztás is erősen csökkent. Ilyen körülmények között Mezőhegyesen is csökkent a kocaállomány 2700-ról kétézerre. A tavalyi esztendő a szarvasmarhatelepek csökkentésére is rákényszerítette a mezőhegye- sieket. Egyet teljesen megszűntettek, egy másik feladása folyamatban van. Tavalyelőtt még két és fél ezer tejelő tehenet tartottak, ma alig éri el a 2200-at, s a végleges létszám mintegy 2050 lesz. így a régebbi 6800 szarvasmarha helyett alig 6200 lesz az istállókban. A tejhozam is csökkent a mennyiség mellett, pedig mára ott tart a tejipar, hogy még Kalocsára is vinnék a tejet, ráadásul nagyon kedvező, minősítés nélküli árban — csak kapjanak. Mezőhegyesn a Nóniusz Szálló falának hulló vakolata persze még nem jelenti azt, hogy az épület pusztulásra van ítélve. Annyit azonban biztos, hogy a kombináthoz és az agrárágazathoz hasonlóan itt is elkél a renoválás, a falak megerősítése. S ehhez sok pénzre, s még annál is több segítő szándékra van szükség. Hogy álljanak a falak. Kőhalmi Endre Menetrend az átmeneti törvényhez A törvényalkalmazók helyzetének megkönnyítésére elkészült a szövetkezeti átmeneti törvényben található határidők listája, melyet az MTI a szaktárca tájékoztatása alapján az alábbiakban tesz közzé: A törvény szabályait 1992. június 30-áig, mezőgazdasági termelőszövetkezet esetén 1992. december 31-éig lehet alkalmazni. A tsz-ek és az ipari szövetkezetek esetén a vagyonnevesítés befejezésének határideje ez év április 30-a. A kívülállók vagyonnevesítési igényeinek bejelentési határideje a törvény hatályba lépésétől számított 60 nap, mely határidő jogvesztő. Á vételi jog gyakorlásának határideje a szövetkezet felhívásától számított egy hónap. Az érdekegyeztető fórum megalakításának határideje 1992. február 29. A fórum megalakítását az igénylők vagy a szövetkezet az önkormányzatnál kezdeményezheti. Az önkormányzat ezt az igénybejelentéstől számított 15 napon belül köteles megalakítani. A szövetkezet a Kárpótlási Hivatal értesítésétől számított 30 napon belül köteles elkészíteni a földkijelölési tervezetet és azt az érdekegyeztető fórumnak véleményezésre 30 napon belül megküldeni. Az érdekegyeztető fórum a tervezetre nyolc napon balül tehet különféle észrevételeket. Észrevétel esetén további nyolc napon belül kötelező az egyeztetési kísérlet az érdekegyeztető fórum és a szövetkezet között. Egyeztetés esetén azonban a földkijelölési tervezetet meg kell küldeni a megyei kárrendezési hivatalnak. Amennyiben nem jön létre egyezség, a szövetkezet köteles nyolc napon belül a szóban forgó tervezetet megküldeni a megyei kárrendezési hivatalnak. À megyei kárrendezési hivatal 15 npon belül hoz határozatot az ügyben. Az elsőfokú határozat ellen a szövetkezet, az érdekegyeztetési fórum vagy a résztulajdonosok képviselője fellebbezhet az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. A jogerős államigazgatási határozat ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye. A szakcsoportnak a jövőbeni státusukra döntést kell hozniuk. A mező- gazdasági szakcsoport esetén a döntés határideje ez év december 31-e. Ha nincs döntés e határidőtől számított 31. napon, a szakcsoport — a törvény erejénél fogva — megszűnik. A vagyonnevesítésről hozott közgyűlési határozatról a távol lévő érdekelteket 15 napon belül — a határozat megküldésével — értesíteni kell. További két hónapon belül lehet szervezeti változást, kiválást kezdeményezni. Kiválás a törvény hatályba lépése és 1992. december 31-e között lehetséges mind egyénileg, mind pedig csoportosan. A szervezeti változás befejezésének határideje és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél 1992. december 31. Az árverés megtartásának időpontja a vagyonmegosztási közgyűlést követő 60 napon belül kell hogy essék. Az árverési kifogás pedig az árverést követő három napon belül nyújtható be a helyi bírósághoz. A bíróság nyolc napon belül hoz döntést az ügyben, nem peres eljárás során. Az új — módosított — alapszabály cégbírósági benyújtásának határideje mező- gazdasági termelőszövetkezet esetén 1993. január 31. Az érdekképviseletek bírósági nyil- vántartásba-vételi kérelmének benyújtási határideje 1993. június 30.
