Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-12 / 36. szám

1992. február 12., szerda © .RKKF.S MECTF.i hírlap HÚSZ KÉRDÉS A SZAKÉRTŐHÖZ AZ IDEI ADÓSZABÁLYOKRÓL önálló tevékenységet végző magánsze­mély az 1991. december 31-éig írásba foglalt szerződéssel vállalt önálló szelle­mi tevékenységet ellenértékeként 1992. évben kap honoráriumot, úgy erre vá­laszthatja az 1991-ben érvényes diktált (35,50,60 százalék) jövedelemszámítási módot. Emellett viszont az 1992. évi tevékenység ellenértékéből származó jövedelmet csak az úgynevezett tételes költségelszámolással lehet megállapíta­ni. Az önálló szellemi tevékenységből származó bevétellel szemben magasabb költség (veszteség) nem számolható el, kivéve az értékcsökkenési leírás össze­gét. A költségfajtákat nem határozza meg tételesen a törvény, általános szabály az, hogy költség az a kiadás, amely a bevé­telszerző tevékenységgel közvetlen ösz- szefüggésben merül fel, az adott tevé­kenység folytatása és kizárólag a bevétel megszerzése érdekében. A személyes kiadások nem minősül­nek költségnek. Nem számolható el költ­ségként a nem jövedelemszerző tevé­kenység kapcsán vagyontárgy beszerzé­sére, fenntartására, üzemeltetésére, fel­újítására, karbantartására fordított ki­adás. Nem költség a hitel törlesztésére fordított összeg, a jogszabály megsérté­séből keletkező befizetés — kivéve az önellenőrzési pótlékot —, a kötelezett­ség nélkül nyújtott ajándék, a befizetett nyugdíjjárulék, a földadó és a személyi jövedelemadó sem. 8. — Építményhasznosítás, ingat­lan-bérbeadás. Sokan a jövedelem- szerzésnek — jövedelemkiegészítés­nek — ezt a módját választották. Rá­juk milyen szabályok érvényesek? — Korábban hetven vagy nyolcvan százalékos diktált jövedelemtartalmat is választhatott az építmény hasznosítója a tételes költségelszámolás helyett, de az épület után nem alkalmazhatta az amorti­zációs lehetőséget. 1992.1. 1-jétől lehetővé válik a hasz­nosított építmény értékcsökkenésének költségkénti elszámolása. A törvény te­rületi és időarányos amortizációs leírást engedélyez. Területarányosság alatt azt kell érteni, hogy az egész ingatlanból mekkora területet hasznosít a tulajdonos (haszonélvező), az időarányosság alatt pedig az éven belül, a hasznosítás időtar­tamára eső százalékot kell tekinteni. Az amortizáció alapja az adott ingatlan szer­zéskori értéke. Természetesen az épít­ményhasznosítás jövedelménél is alkal­mazható a tételes költségelszámolás he­lyett a bevétel 10 százalékának megfelelő költséghányad. A költségtérítés itt is a bevétel része. 9. — Ki számít az új adótörvény értelmében egyéni vállalkozónak? — A személyi jövedelemadó szem­pontjából nemcsak az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánsze­mélyt tekintjük egyéni vállalkozónak, hanem azt is — aki az erre vonatkozó kü­lön jogszabály szerint egészségügyi és szociális vállalkozást folytat, aki a ko­rábbi jogszabályok szerint kisiparosnak vagy magánkereskedőnek minősül vagy a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemelteti, az egyéni ügy­védi tevékenységet folytató magánsze­mély, a mezőgazdasági kistermelést vég­ző magánszemély, akinek az e tevékeny­ségéből származó árbevétele az évi két­millió forintot nem haladja meg, a köz­jegyző. Egyéni vállalkozás esetén is a jövedel­met úgy állapítjuk meg, hogy a bevétel­ből le kell vonni az annak megszerzése érdekében felmerült, igazolt költségeket. A bevételt meghaladó kiadást, a veszte­séget az egyéni vállalkozó előre elhatá­rolhatja a következő öt adóévre. Az egyéni vállalkozásból származó bevétel havi ezer forinttal csökkenthető akkor, ha az egyéni vállalkozó szakmun­kástanuló-képzést folytat vagy legalább 50 százalékban csökkent munkaképessé­gű alkalmazottat foglalkoztat. A bevételekre, az elszámolható költ-' ségekre, valamint az ezekkel összefüggő nyilvántartási és bizonylatolási rendszer­re vonatkozó előírásokat a személyi jöve­delemadó törvény mellékletei tartalmaz­zák. 10. — Eddig a kétezer forint alatti kifizetések 20 százalékos adókulccsal adóztak. Most mi számít „kis össze­gűnek”, és mi lett a 20 százalék sorsa? — Az egy szerződés alapján kifizetett, háromezer forintot meg nem haladó, önálló tevékenységből származó kifize­tésre alkalmazható az új törvénynek ez a rendelkezése, azzal, hogy a forrásadó mértéke negyven százalék. A törvény a korábbi időszakhoz ha­sonlóan megengedi a magánszemélynek az összevonás, illetőleg a forrásadózás közötti választási jogát. 11. — Nem árt megismerkedni egy új kategóriával, amit a törvény egyéb jövedelem címen érint. Mi tartozik ebbe a csoportba? — Ebbe az adózási kategóriába tarto­zik a munkanélküli járadék, képzési tá­mogatás, átmeneti munkanélküli segély, a gyermekgondozási díj, a jövedelmet pótló kártérítés, az ingyenes értékpapír elidegenítése (kivéve, ha az ingyenes ér­tékpapír kibocsátója jogutód nélkül megszűnik), a munkavállalói érdekkép­viseletet ellátó szervezet által adott pénz- beni vagy természetbeni juttatás, az az albérleti (szállás), lakásbérleti díj össze­ge, amelyet a kifizető a magánszemély­nek adott, helyette viselte és a nem saját tulajdonú személygépkocsi magáncélú használatának számított értéke. Ameny- nyiben a magánszemély az erről szóló szerződés (megállapodás) alapján a kifi­zető személygépkocsiját részben, vagy egészben ingyenesen magáncélra hasz­nálja, a törvény ennek számított értéke után adókötelezettséget állapít meg. A jövedelem a személygépjármű új beszer­zési árának 20 százaléka. Ez azzal az ösz- szeggel csökkenthető, amelyet a magán- személy a kifizetőnek a magáncélú hasz­nálatért fizet. Magáncélú használatot a törvény akkor feltételez, magáncélú a használat, ha a kifizető nyilvántartása szerint (például menetlevél szerint) a személygépjárművet nem kizárólag üz­leti, hivatali célra használta a magánsze­mély. 12. — Már érintettük a költségtérí­tést, de mit is jelent ez valójában? — A költségtérítés olyan bevétel, amellyel szemben az igazolt és elismert költségek levonása után fennmaradó rész a jövedelem. A költségelszámolásnak két módja lehet. Ha kormány vagy annál magasabb szintű jogszabály határozza meg a költségtérítés mértékét és az alanyi jogosultak körét, úgy igazolás (bizonylat és nyilvántartás) nélkül levonható a költ­ség. Minden más esetben csak a tételes költségelszámolás alkalmazható. (A költségek elszámolására ugyanazon sza­bályok vonatkoznak, mint minden más kiadásokra.) A költségtérítésekről jelenleg még nincs kormányrendelet, így csak a tételes elszámolással lehet élni. (Kivéve a napi­díj, kiküldetési átalány, és a munkavi­szony létesítéséül kikötött feltétel, a saját gépjármű hivatali célú használatáért ad­ható havi 1000 km gépkocsiköltség-áta- lány.) A személyi jövedelemadóban koráb­ban élt havi 500 kilométeres gépkocsiáta­lány megszűnt. Az átmeneti szabályok szerint a gép­kocsiátalányokkal kapcsolatos, kor­mányrendeletnél alacsonyabb szintű jogszabályok 1992. március 31 -éig alkal­mazhatók. 13. — Szokatlan ma még a szó használata is, de egyre többeket érint a probléma: miként adóznak a tőke­jövedelmek? — A takarékbetét, értékpapír jövedel­me (kamat, prémium, járadék stb.) után főszabályként az adó mértéke továbbra is 20%. Új rendelkezés miszerint bizonyos esetekben az osztalék utáni adó mértéke tíz százalék. Ide tartozik a részvény, a kft.-törzsbetét, a közkereseti társaság tagjának vagyoni hozzájárulása, a betéti társaság tagjának vagyoni betétje, a szö­vetkezeti üzletrész és részjegy osztaléka akkor, ha az osztalékot a társasági adó általános kulcsa szerinti adó megfizetése utáni eredményből fizetik ki. Ez azt je­lenti, hogy ha a társaság valamilyen tár­sasági adókedvezményt vesz igénybe, akkor az osztaléka után húszszázalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. 14. — Ingatlan, ingó, vagyontárgy, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem. Mit kell erről tudni? — Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából, valamint az ingó dolog nem üzletszerű értékesítéséből származó Ne mérgelődj, szívem, nem is volt olyan sok. Az egynegyede utóvégre a (kwü^x miniszteré. TREND — osztrák gazdasági lap bevételnek a megszerzés idején képviselt forgalmi értékkel, a szerzéssel és az átru­házással, valamint az értéknövelő beru­házással kapcsolatban felmerült kiadá­sokkal csökkentett része a jövedelem. Forgalmi értéknek—az ingyenes szerzé­sek (ajándék, örökség) kivételével, ahol is az illetékhivatal által megállapított for­galmi érték számít—a szerződés szerinti teljes vételárat kell tekinteni. A lakásbér­leti jog forgalmi értéke a lakáshasználat­bavételi díj tízszerese, állami visszavá­sárlás esetén pedig a kapott ellenérték. Külföldről behozott ingó dolog forgal­mi értékeként a vámkiszabás alapjául szolgáló forgalmi érték szolgál. Az olyan ingó dolognál, amely nem esik vámkeze­lés alá, a számla szerinti forintra átszámí­tott értéket kell figyelembe venni. Ha az ingó dolognak és az 1992. január 1-jéig megszerzett ingatlannak, vagyoni értékű jognak a szerzés idején képviselt forgalmi érték 25 százaléka a jövedelem. A teljes vételárba az átvállalt pénzintéze­ti hitel is beszámít. Ingatlanértékesítésnek tekintendő az ingatlan gazdasági társaságba történő olyan bevitele (apport) is, amely tulaj­donváltozást eredményez. Ez esetben a szerződés szerinti vételárnak a társaság által e címen jóváírt összeget, vagy a bevitt ingatlanra tekintettel megszerzett vagyoni részesedést kell figyelembe ven­ni. Az ingatlanok cseréjénél az adóköte­lezettséget úgy kell tekinteni, mintha a magánszemélyek külön-külön adásvételi szerződést kötöttek volna. Az 1992. január 1-je után szerzett in­gatlan elidegenítésénél a szerzéskori for­galmi értéket csökkenteni kell a szerzés­sel kapcsolatban igénybe vett, vissza nem térítendő munkáltatói, illetőleg a helyi önkormányzati támogatás, vala­mint az ezzel összefüggésben elengedett hiteltartozás összegével. Növelni kell viszont a szerzéskori forgalmi értéket a jelzáloggal biztosított hitel megfizetett kamatával. Az 1982. január 1-jéig szerzett ingat­lan 1992. január 1. utáni értékesítése ese­tén keletkezett jövedelem adómentes. Az ismertetett módon megállapított jövedelemnek csak az 50 százalékát kell a magánszemély többi jövedelméhez hozzáadni, a jövedelem másik fele men­tesül az adófizetési kötelezettség alól. , Az ingatlan átruházásából származó bevétel lakás célú felhasználása nem eredményez adómentességet, hanem az mindaddig nem bevétel, míg a jogosult tulajdonát képezi az állandó lakás célját szolgáló lakás, haszonélvezeti joga, a használati jog vagy a bérleti joga fennáll. A jogosult alatt a magánszemélyt, a há­zastársat és az egyeneságbeli hozzátarto­zót kell érteni. Az ilyen ingatlan (jog) átruházása adófizetési kötelezettséget keletkeztet. A lakáscélú beruházásra nemcsak az ingatlanátruházásból származó — az elő­zőekben már ismertetett módon megálla­pítandó — jövedelmet, hanem a teljes bevételt kell ráfordítani ahhoz, hogy az ne minősüljön bevételnek. A törvény betűje szerint az adóköteles bevételnek az a része nem minősül bevé­telnek, amelyet a magánszemély saját maga, házastársa vagy egyeneságbeli hozzátartozója részére a szerzéskori for­galmi értéket, a szerzéssel és az átruhá­zással kapcsolatban felmerült költsége­ket, valamint az értéknövelő beruházásra fordított kiadásokat meghaladóan hasz­nál fel lakáscélú beruházásra. Amennyi­ben 1992. január 1-jét követően megszer­zett ingatlan átruházására kerül sor, az úgynevezett nem bevételnek minősülő összeg megállapításánál már ismertetett növelő és csökkentő tételeket is figye­lembe kell venni. 15. — Végül is mi az adó alapja? — Az adó alapja a magánszemély adóévben megszerzett — főszabályként — összes jövedelmének együttese. Az új törvény szerint a külföldről és belföldről származó jövedelmet össze kell vonni. Nem része az összjövedelemnek az úgy­nevezett forrásadós jövedelem. 16. — Milyen tételekkel lehet csök­kenteni az összjövedelmet? — Összjövedelmet csökkentő tétel­ként a belföldön bejegyzett alapítványra és a közérdekű kötelezettségvállalásra fordított összeg akkor számolható el, ha az adóhatóság (a törvényben szabályo zott feltételek alapján) előzetesen hozzá­járult a levonáshoz szükséges igazolás kiadásához. A gyermekek utáni kedvezmény havi 1000 forintról 1300 forintra növekedett. Azután a gyermek után vehető igénybe a kedvezmény, aki után az eltartója családi pótlékban részesül. A súlyosan fogyatékos magánszemély változatlanul havi kétezer forinttal csök­kentheti jövedelmét. A munkavállalói érdekképviseleti szervezet részére befi­zetett vagy levont tagdíj összege, vala­mint a magánszemélytől levont (befize­tett) munkavállalói járulék összege is adóalapcsökkentő tétel. A megfizetett helyi adó összegével akkor csökkenthető az adó alapja, ha azt a magánszemély az adóévben fizette be. Az egyéb címen igénybe vehető kedvez­ményekről a mezőgazdasági kistermelés és a szellemi tevékenység adózási szabá­lyainál már szó volt. 17. — Az illetékesek gyakran hangsúlyozzák a különféle nyilatko­zatokban a kormány befektetés-ösz­tönző szándékait. Milyen kedvezmé­nyek párosulnak ehhez? — A magánszemély bizonyos befek­tetések után a befektetés évében csök­kentheti összjövedelmét maximum an­nak a 30%-a erejéig. Preferált befektetés a belföldön be­jegyzett részvénytársaság új kibocsátású részvények első tulajdonjoga és a befek­tetési alapokról szóló törvény szerinti nyilvános kibocsátású, zárt végű befekte­tésijegy vásárlása. Űj kibocsátású a részvény, ha azt 1992. január 1. után alapított részvény- társaság nyilvános kibocsátásában érté­kesíti vagy a részvénytársaság korábbi alapítású, de a nyilvános kibocsátás alap­tőke-emeléssel jár. Amennyiben a magánszemély a szer­zés évét követő három évet meghaladóan a befektetést a tulajdonában tartja, ez a kedvezmény véglegessé válik. Ha három éven belül elidegeníti a magánszemély az említett értékpapírt, akkor az elidegenítés évének adóalapjá­hoz kell a korábban adóalapcsökkentő tételként elszámolt összeget hozzáadni. Elidegenítés az az eset is, amikor a ma­gánszemély az adóhatóság felhívására nem tudja igazolni, hogy a részvény vagy a beruházási jegy a birtokában van vagy a részvénytársaság jogutód nélkül meg­szűnik. 18. — Az idei adótörvényben is megmaradtak bizonyos adókedvez­mények. Melyek ezek? —A nyugdíjra vonatkozó adókedvez­ményi szabályok érdemben nem változ­tak. (Ez évtől azt a magánszemélyt is nyugdíjasnak kell tekinteni, aki az öreg­ségi nyugdíjkorhatárt elérte, de nyugdíj­ban nem részesül. Ez azt jelenti, hogy a 108 ezer forintos kedvezmény alkalmaz­ható.) A gyermekgondozási segély, a szak­munkástanuló, továbbá a közép- és felső­fokú oktatási intézmény nappali tagoza­tos hallgatójának ösztöndíja, pénzbeli szociális támogatása, jövedelemkiegé­szítő pótléka és jutalma adóköteles. Az erre eső adót azonban nem kell megfizet­nie. A lakáscélú megtakarításra fordított, elkülönített számlán elhelyezett megta­karítás összegének húsz százalékával a fizetendő adó (maximum 12 ezer forint­tal) mérsékelhető. A mezőgazdasági tevékenységet foly­tató magánszemély az adóévben esedé­kes és megfizetett földadójával csök­kentheti a mezőgazdasági tevékenység jövedelmére eső személyi jövedelem- adóját. A havi 250 forintos alkalmazotti adókedvezmény megszűnt. 19. — Kínos kötelezettség, de nem lehet megkerülni: adóelőleget is kell fizetni. Kik, mikor tegyenek ennek. eleget? — A jövedelmekből év közben adó­előleget kell fizetni, illetve vonni. Az adómentes jövedelemből értelemszerűen nem vonható le adóelőleg. Az adóelőleg-levonási és -befizetési szabályok egy pont kivételével nem vál­toztak érdemben. Érdemi változás vi­szont, hogy a kifizető köteles adóelőleget levonni az egyéni vállalkozó részére tel­jesített kifizetésből. Ennek alapja az áfa nélküli számlaérték, mértéke 3 százalék. Ugyanez az előírás akkor, ha a kifizető a mezőgazdasági kistermelőnek e tevé­kenysége után fizet ellenértéket, csupán az adóelőleg mértéke más (állat és állati termék értékesítése esetén 0,5 százalék, növény értékesítése esetén 2,5 százalék). Ha az egyéni vállalkozótól vagy a mezőgazdasági kistermelőtől levonandó személyi jövedelemadó előleg nem éri el a 100 forintot, akkor azt nem kell levonni. A kifizetőnek a levont (visszatartott) adóelőleget a saját adóival együtt a levo­nást követő 20. napjáig kell átutalni az adóelszámolási irodához, és adatszolgál­tatásra is kötelezett. 20. — Mit, hogyan és mikor kell bevallani? Mire hívná fel a figyelmet, amit talán már az idén tudni érde­mes? —A magánszemély az önadózás elvé­ből fakadóan maga köteles az összjöve­delmét és adóját megállapítani, bevallani és befizetni. Nem kell bevallani: a) az adómentes (kivéve, ha egyébként adóbevallásra kötelezett a magánsze­mély, a tartósan külföldön foglalkozta­tott magánszemélyt megillető devizael­látmányt és kiegészítő juttatást, valamint az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesí­tő magánszemélyt megillető, devizában kapott napidíjat és devizaellátmány-áta­lányt) jövedelmet, b) a kis összegű kifizetésből származó jövedelmet és a földjáradék címén kapott összeget (kivéve, ha a magánszemély az összevonást választja), c) a társasház (társasüdülő) közös tu­lajdonában lévő helyiség hasznosításá­ból származó jövedelmet, d) a totó-lottó szelvény árusításáért kapott jutalékot (kivéve az egyéni vállal­kozás keretében végzett ilyen tevékeny­ség ellenértékét), e) az engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból és a foga­dásból származó nyereményt, f) a takarékbetétből származó jövedel­met. Az idei évre vonatkozó adóbevallási nyomtatvány tartalmilag annyiban tér majd el a korábbitól, amennyiben a törvé­nyi változtatások ezt szükségessé teszik. A bevallásnak a jövedelem rovatait megfelelő munkáltatói és kifizetői igazo­lások alapján, még az e körön (például magánszemélytől) kívül eső forrásból származó jövedelmet, egyéb, például fel­jegyzés alapján kell kitölteni. Az összjövedelmet csökkentő kedvez­ményeket és az adókedvezményeket is csak megfelelő igazolás, bizonylat alap­ján lehet igénybe venni. Ugyanez vonat­kozik az év közben levont, befizetett adóelőleg elszámolhatóságára is. Fontos tudnivaló, hogy az adóbevallá­son a személyi számot fel kell tüntetni. Aláírással kell az adóbevallást sajátként elismerni. Az aláírást a bevallást benyúj­tó állampolgárnak vagy igazolt megha­talmazottjának kell eszközölni. A javí­tást szabályszerűen, áthúzással, felül­írással és kézjeggyel ellátva kell elvégez­ni. Az adóbevallást legkésőbb március 20-áig kell egy példányban benyújtani az állandó lakóhely, vállalkozás esetén a telephely szerint illetékes adóhatóság­hoz. A bevallás benyújtásában akadályo­zott személy az akadály megszűnését követő 15 napon belül köteles a késede­lem okának igazolása mellett az adóbe­vallást benyújtani. Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja. Visszajáró előleg esetén pontosan meg kell jelölni azt a címet vagy az OTP átutalási számlát, amire a visszatérítést kéri a magánszemély. Az adóbevallási nyomtatványhoz jö­vedelemigazolást, összjövedelmet csök­kentő kedvezményre vagy adókedvez­ményre jogosító igazolást, befizetést bi­zonyító számlát, csekket csatolni nem kell. Ferenczy-Europress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents