Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-12 / 36. szám

о

1992. február 12., szerda

MÉS MEGYEI HÍRLAP

HÚSZ KÉRDÉS A SZAKÉRTŐHÖZ AZ IDEI ADÓSZABÁLYOKRÓL

Adótanácsadó

A bevétel, ami nem számít annak jövedelempótló pótlékok a húsz százalék már negyven Ф kiskapuk és nagykapuk.

Ötödik esztendeje, hogy együtt élünk a személyi jövedelemadóval, próbáltuk megszokni, ha nem is tudjuk szívünkből szeretni. Mire úgy-ahogy megtanuljuk a jogszabályokat, a kedvezmények és kötelezettségek körét, elröppen az év, s a pénzügyi kormányzat máris módosítja az adótöi-vényt. Szabályok jönnek, szabályok mennek.

A lakosság közel fele a legérzékenyebb pontján, a pénztárcáján keresztül érzi, ha valahol szorítottak a présen, ha szigorúbbak lettek az elvonások, ha lejebb vagy feljebb kúsztak a százalékban kifejezett adókulcsok.

Ilyenkor, év elején sokan még a múlt évi kérdőívvel bajlódnak, számolnak, nyugtákat keresnek, megpróbálják sorra venni, kitől, hol, mekkora jövedelemre tettek szert, levonták-e tőlük a kellő előleget vagy majd most, tavasszal kell

kinyitni a bukszát és keservesen előteremteni a törlesztésre valót. Az idén gyökeresen megváltoztak az adószabályok, s ha a most esedékes kérdőívekkel a tavalyi tapasztalatok alapján még meg is tudunk birkózni, nem árt, ha már most kicsit a holnapra is gondolunk. Bizonyára sokkal többen választják az idén a tételes költségelszámolás lehetőségét, mint ahányon tették korábban, s akik ezt az utat választják, jó ha már most elkezdik gyűjteni a számlákat, a kimutatásokat, időben számolgatnak, mert egy év múlva—ilyenkor—könnyen kellemetlen meglepetésben lehet részük.

Húsz kérdést tettünk fel személyi jövedelemadó ügyben a legilletékesebbnek — Vámos Nagy Szabolcsnak, az APEH főosztályvezetőjének. Ha kibúvót, kiskaput nem is kínálunk —okos tanácsokkal szolgálhatunk. íme.

1. •— Köztudott, a magánszemélyt az összes jövedelme után terheli az adókötelezettség. A jövedelem pedig az adóévben megszerzett vagyoni érték. Ebből határozzák meg végül is magát az adót. De hogyan, milyen módon teszik ezt?

— A jövedelem megállapításának három módja ismert, így:

a) egyes esetekben a megszerzett bevétel egésze (ilyen például a munkabér, munkadíj, az értékpapír kamata, árfolyamnyereség);

b) más esetekben a megszerzett bevételnek a költségekkel csökkentett része (például tipikusan ilyen az egyszeri vállalkozói bevételnek a tevékenység folytatása érdekében felmerült, igazolt, elszámolható anyag, áru, karbantartás, fűtés, világítás stb. költséggel csökkentett része);

c) megint más esetekben a bevételnek a törvényben meghatározott hányada (például az önálló tevékenységet folytatók választásuk szerint a bevételük 90 százalékát tekinthetik jövedelemnek, ha költségeikkel nem kívánnak teljesen elszámolni).

A jövedelmet a bevételből kell levezetni. A törvény bevételnek tekinti mindazt a készpénzt vagy természetben megszerzett vagyoni értéket, amelyet a magánszemély az adóévben megszerzett.

2. — Mi az a bevétel, ami mégsem számít bevételnek?

— Nem minden bevétel esetében beszélhetünk azonban adófizetési kötelezettségről. Bizonyos megszerzett vagyoni értékek rendelkezésre állhatnak ugyan, a magánszemélynek mégsem kell utána adóznia, ezeket a jogszabály a „nem bevétel” kategóriaként kezeli. Nyilvánvaló, hogy a felvett kölcsön nem adóköteles a magánszemélynél (következésképpen viszont a visszafizetése nem kiadás). Nem lehet megadóztatni a visszatérített személyi jövedelemadó előleget sem. A már adózott pénzből történő befektetés sem adóköteles, ha azt a vállalkozásból kivonják. (Ezek eseteit a törvény nevesítetten fel is sorolja). A bűncselekmény révén megszerzett vagyoni érték sem bevétel, ha azt jogerős bírói ítélettel elvonják.

Nem bevétel az úgynevezett ingyenes értékpapír megszerzése sem és mindaddig nem kell adózni utána, amíg azt a magánszemély el nem idegeníti, illetőleg a kibocsátó jogutód nélkül meg nem szűnik.

A nem bevétel kategóriába tartozik az is, ha a kifizető az általa foglalkoztatott magánszemélynek a munkavégzéssel összefüggő költségeit utólag megtéríti. Ilyenkor a magánszemély bizonylattal köteles elszámolni. Ide nem értve azokat a kiadásokat, amelyekről mégis van a magánszemélynek adójogi elszámolási kötelezettsége (például gépkocsiátalány). Bizonyos esetekben az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem sem bevétel. Nem bevétel a külföldi fizetőeszköznek jogszerű átváltásából származójövedelem sem.

3. — Az adótörvényben hangsúlyozottan szerepel ez a szó: adómentesség. Kiket, milyen jövedelmeket érint? Köztudott az is, hogy korábban adómentes jövedelmeink egy része mostantól ugyanúgy adózik, mint minden más bevételünk. Vagy meg kell ismerkednünk a részben adómentes fogalommal is?

— Az úgynevezett nem bevétel kategória után érdemes szólni az adómentességről is. Az adómentes jövedelmet az adóalap megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni, s főszabályként be sem kell vallani. Az adómentességek köre ez évtől csökkent, de még mindig jelentős számú (számát többféle) jövedelemre terjed ki. A tételes felsorolás helyett azt érdemes számba venni, hogy a korábbiakhoz képest milyen jövedelemtípusok adómentessége maradt meg, illetőleg szűnt meg.

Az állami szociálpolitika vagy a társadalombiztosítás keretében nyújtott különböző segélyek (anyasági, temetési) változatlanul adómentesek.

A nyugdíjak három típusára biztosít az új törvény adómentességet. Ezek: az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj, a baleseti állandó nyugdíj és a külföldről kapott nyugdíj.

A családi pótlék adómentes.

A gyermekgondozási segély, továbbá a szakmunkástanuló, valamint a közép- és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának ösztöndíja eddig adómentes volt. E jövedelemtípusok adómentessége 1992. január 1-jétől megszűnt. Ezek a jövedelmek a nyugdíjjal azonos adókedvezményt élveznek a (108 ezer forintos kedvezmény nélkül). Ez azt jelenti, hogy ajövedelem megállapítása során figyelembe kell őket venni, de a rájuk eső adót nem kell megfizetni.

Az üdültetési hozzájárulás — akár pénzben, akár természetben nyújtják azt — adóköteles. Az üdülés ára alatt vagy a beutaló megvásárlási költségét (amikor például a munkáltató, az érdekképviselet mástól vásárolja meg a beutalót) kell tekinteni vagy—a saját üdülőben történő üdültetés esetén — a számviteli szabályok szerint megállapított önköltség az az összeg, amely a magánszemély jövedelme. A belföldi gyógyüdültetés (orvosi beutalással) mentes az adó alól, valamint az az érték is, amelyet az üdülési és szanatóriumi főigazgatóság juttat.

A szociális segélyek közül csak azok mentesülnek az adó alól, amelyeket az állami szociális rendszer keretében nyújtanak vagy az önkormányzat juttat. A lakásvásárláshoz, építéshez, felújításhoz, a lakásbérleti jog megszerzéséhez nyújtott vissza nem térítendő munkáltatói, helyi önkormányzati támogatás és szociálpolitikai kedvezmény adómentes maradt. Adómentes a lakásvásárlási hitel jogszabály alapján elengedett része, valamint a külön jogszabályban ilyenként meghatározott hiteltörlesztési támogatás. (A kormányrendeleten alapuló OTP- tartozások elengedése tavaly is, ez évben is adómentes.) A társaság vagy a munkáltató által elengedett olyan hitelek összege után, amelyek nem jogszabályon alapulnak, a magánszemélynek a hitel elengedésének évében adót kell fizetnie.

Megmaradt a lakásbérleti jog lemondásáért kapott térítés adómentessége.

Megszűnt 1992. évtől a munkáltató által viselt (átvállalt) albérleti és szállásdíj havi 4000 forintig terjedő adómentesség. (Kivéve fegyveres erőket, testületeket, rendőrséget és a rendészeti szerveket a hivatalos állományú tagok esetében.)

Adómentes a munkáltató által természetben biztosított étkeztetés. Az étkeztetés pénzbeni megváltása teljes egészében adóköteles. A havi 800 forintos adó- mentesség tehát megszűnt. (Természetben nyújtott étkeztetésnek kell tekinteni, amikor a munkáltató olyan bont, utalványt, jegyet ad a dolgozónak, amely vendéglátóipari egységben kizárólag étkeztetésre váltható be.)

A munkáltató által természetben nyújtott munkaruha, formaruha és védőeszköz adómentes. Ezek pénzbeli megváltása viszont teljes egészében adóköteles. Amennyiben a munkaruhát a cég pénzéből elszámolási kötelezettség mellett vásárolja meg az alkalmazott, azaz a cég nevére szóló számlát a cég számolja el saját költségei között, úgy az ilyen összeg a magánszemélynél nem bevétel, nem adóköteles. Az egyenruha pénzbeni megtérítésének adómentessége megmaradt.

A tartósan külföldön foglalkoztatott részére fizetett devizaellátmány, valamint az ehhez kapcsolódó kiegészítő juttatás adómentessége változatlan.

A vagyonszerzési illetékkötelezettséggel járó érték megszerzése általában adómentes, kivéve a gépjármű és a pótkocsi formájában, valamint az ingatlanok és a vagyoni értékű jogok cseréjéből szerzett vagyoni értékeket.

A társadalmi szervezettől, továbbá a

vetélkedők és a versenyek díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az alkalmankénti 5000 forintot meg nem haladó ösz- szeg adómentes. (Nem tekinthető tárgy- jutalomnak az értékpapír, a biztosítási kötvény, a takarékbetét, a vásárlási utalvány — kivéve a könyvvásárlási utalványt —, a nemesfémtárgy és az ékszer.)

Az ingó vagyontárgyak nem üzletszerű értékesítéséből származó jövedelemnél az évi 100 ezer forintos adómentesség megmaradt. Megszűnt viszont a találmány ellenértékének első százezer forintja utáni adómentesség.

4. — És mi számít valóban adómentesnek?

— A KST-betét, az iskolai takarékbélyeg, az átutalási betétszámla, a látraszóló takarékbetét, a látraszóló csekkszámlabetét (ide nem értve az egyéni vállalkozó vállalkozási bankszámláját), a devizaszámla kamata (!), valamint az ifjúsági takarékbetét és az egyéb lakás célú takarékbetét kamata, ha a betét összegét lakás vásárlására, építésére, bővítésére használják fel.

Az 1988.1.1-jét megelőzően kibocsátott kötvény és vagyonjegy kamata, illetőleg osztaléka továbbra is adómentes maradt.

1992. évtől adómentes a Kossuth-díj- hoz, a Széchenyi-díjhoz, az Életmentő Emlékéremhez kapcsolódó pénzjutalom, a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt tárgyi formája, a honvédelmi miniszter, a belügyminiszter és a nemzetbiztonsági szolgálatot felügyelő miniszter által adományozott emléktárgy (dísztőr, gyűrű) értékéből a Kossuth-díj- jal járó pénzjutalom 1/10 részét meg nem haladó összeg.

A jogszabályban vagy az 1987. január

1. napjától megállapított természetbeni j uttatás—ide értve annak pénzbeni meg- váltását is — 1989. VII. 1. napja előtt természetben megállapított mértéke mentesül az adó alól, a háztáji- és illetményföld-juttatással együtt.

Változatlanul a falusi turizmussal kapcsolatos évi 300 eFt árbevételig terjedő adómentesség.

Az ingatlan, illetőleg vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem tízéves adómentessége csak azokban az esetekben érvényesül, ahol az értékesített ingatlan vagy vagyoni értékű jog megszerzése 1982. január 1. előtt történt.

5. — A törvény különbséget tesz önálló és nem önálló, valamint egyéb tevékenységből származó jövedelem között. Mit jelent ez a három kategória?

— Nem önálló tevékenységből származó jövedelem a munkaviszonyból, az országgyűlési képviselői tiszteletdíjból, a társas vállalkozás tagjának tagsági viszonyából származó jövedelem. A nem önálló tevékenység bevételének egésze jövedelem, ami nem jelenti azt, hogy ha ilyen jövedelmet az összjövedelmet csökkentő tételekkel (például az úgynevezett havi gyermekkedvezménnyel) nem lehetne mérsékelni. Nem része egyébként az ilyen bevételnek a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés.

Az olyan típusú jövedelemszerző tevékenység, amely a nem önálló tevékenység körén kívül esik, a személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységnek tekintendő. (Nem sorolhatók ide a tőkejövedelmek, hiszen ezeknél nem a tevékenység a meghatározó, hanem a tőkehozadék.)

Az önálló tevékenységből — például szellemi tevékenységből, ingatlanhasznosításból, egyéni vállalkozásból — származó bevételnek a tevékenység gyakorlásával kapcsolatban felmerült, igazolt és elszámolható költségek levonása után fennmaradó rész a jövedelem. Az önálló tevékenységből származó bevétel megállapítására tehát főszabályként az úgynevezett tételes költségelszámolás elve érvényesül. Kivétel e főszabály alól:

a) annak, aki nem kíván a tételes költségelszámolással élni, bevétele, amelynek része a költségtérítés is, 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. Az, aki a jövedelem megállapításának ezt a módját választja, valamelyik önálló tevékenységből eredő jövedelme meghatározására, annak valamennyi önálló tevékenységéből származó jövedelmét így kell kiszámítani. Amennyiben tehát az ingatlanbérbeadás jövedelmét egy magánszemély a 90 százalékos jövedelemhányad alapján veszi figyelembe, úgy annak az egyéni vállalkozására vagy a mezőgazdasági kistermelői tevékenységére is ezt a módszert kell alkalmazni.

b) A mezőgazdasági kistermelő (ilyennek minősül, aki a saját gazdaságában gyakorolja a törvényben felsorolt tevékenységek valamelyikét és árbevétele nem haladja meg a 2 millió forintot) a

jövedelme meghatározására továbbra is alkalmazhatja az úgynevezett diktált jövedelemtartamot. Eszerint az élőállatok tenyésztése és állati termékek előállítása esetén a bevétel 10 százaléka, minden egyéb esetben 30 százaléka tekintendő jövedelemnek.

Költség legfeljebb a bevétel erejéig számolható el, kivéve az egyéni vállalkozást. Az egyéni vállalkozó az adóköteles jövedelmének megállapításakor a vállalkozási tevékenységével kapcsolatban a bevételt meghaladóan felmerült költségeket, azaz a veszteséget a következő öt év egyéni vállalkozói bevételével szemben számolhatja el.

Az egyéb bevételek egésze jövedelem. Ilyen különösen a munkanélküli járadék és segély, a gyed, a nyugdíj vagy például a szakszervezet által adott pénzbeli juttatás, a tőkejövedelmek.

6. — Az egyes jövedelemtípusokra más és más szabályok érvényesek. Melyek ezek például a mezőgazdasági kistermelők esetében?

— A mezőgazdasági kistermelő — és nem a család, mint a korábbi években — kistermelésből származó évi 750 ezer forintot meg nem haladó bevétele adómentes, ha a bevételből a jövedelmet a törvényben meghatározott, úgynevezett diktált jövedelemhányad (10, 30%) alapján határozza meg.

A mezőgazdasági kistermelő választhatja a jövedelme megállapítására a tételes költségelszámolást. Ebben az esetben az e tevékenységéből származó jövedelmét 150 ezer forinttal mérsékelheti, nem illeti meg ez a kedvezmény azt a kistermelőt, aki a jövedelmét a törvény által diktált hányadban (10 és 30%) határozza meg.

Abban az esetben, ha a bevétel részben állattenyésztésből, részben növénytermesztésből származik, a 750 ezer forintos részt arányosan kell figyelembe venni az állattenyésztés és a növénytermesztés között.

Mezőgazdasági kistermelésnek a jövőben is azt a tevékenységet tekintjük, amelyet munkaviszony keretén kívül végez a magánszemély. A törvény a Mezőgazdasági Termékek Jegyzéke (METJ) és az Ipari Termékek Jegyzéke (ITJ) besorolási számaival jelöli azokat a konkrét tevékenységeket, amelyek adózási szempontból a mezőgazdasági kistermelés kategóriába sorolhatók.

A kistermelőnek saját (bérelt) gazdaságában kell végeznie a tevékenységét. További feltétel, hogy az árbevétel az évi kétmillió forintot ne haladja meg. (Ebben az esetben már az egyéni vállalkozói kategóriába kerül a magánszemély.)

A mezőgazdasági kistermelő az általa fizetett földadót a mezőgazdasági kistermelésre eső adóból levonhatja. A kistermelésre eső adót lineáris összefüggésben kell megállapítani, ami annyit jelent, hogy a kistermelésre eső adó az összes személyi jövedelemadónak az a hányada, amennyi az összjövedelemből a mező- gazdasági kistermelés jövedelme. A földadóval kapcsolatos kedvezmény egyébként a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem esetében is fennáll. Ez bővebb fogalom, minthogy az említett kistermelésen kívül ide tartozik a más növénytermesztésből, valamint az ezzel kapcsolatos egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelem is.

7. — És ha valaki szellemi tevékenységből származó jövedelemből él?

— Szellemi tevékenységet folytat az a magánszemély, aki eredeti jogosultként — a származékos jogosult, például az örökös nem minősül ilyennek — találmány értékesítéséből, szerzői jogi védelem alá tartozó alkotásból, valamint egyes tudományos és művészeti alkotó tevékenységből szerez önálló tevékenységből jövedelmet.

A jövedelem kétféleképpen határozható meg, vagy 10 százalékos költséghányad érvényesítése mellett a bevétel 90 százaléka ajövedelem, vagy a bevételből az annak elérése érdekében közvetlenül felmerült, igazolt és törvény által elismert költségeket le kell vonni, s a különbözet a jövedelem.

Mindkét számítási módnál az e tevékenységből származó jövedelem legfeljebb 100 ezer forinttal csökkenthető. Az összjövedelmet csökkentő kedvezmény azonban csak az önálló szellemi tevékenység jövedelméből vehető igénybe, más jövedelemforrásra nem vihető át és csak abban az esetben, ha a magánszemély nem alkalmazza az úgynevezett átmeneti szabályt.

Fontos szabály, hogy nem illeti meg ez a kedvezmény azt sem, aki a szellemi tevékenységét vállalkozói igazolvány alapján gyakorolja.

Az átmeneti szabály szerint, ha az