Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-11-12 / 9. szám
1992. január 11-12., szombat-vasárnap CSALÁD-OTTHON áBF.KÉS MEGYEI HÍRÜP Kertészkedjünk Hogyan öntözzük szobanövényeinket? A víz minden élőlény, így a növény éltető eleme is, nélküle elpusztulna. Szobanövényeink tőlünk kapják meg a szükséges vízmennyiséget, de nem biztos, hogy megfelelőképp öntözzük növényeinket. Minden fajtának eltérő a vízigénye és ezt sokszor kényelmi szempontból nem vesszük figyelembe vagy azért, mert nem ismerjük a növény igényeit. Sok vizet igényelnek a száraz, meleg szobában (például távfűtés vagy a kályha közelében) tartott növények, a nagy levelű fajták, melyek nagy felületen párolognak, a kis cserépben tartott vagy cserepüket kinőtt egyedek, az épp bimbózó vagy erőteljes növekedésben lévő példányok, és természetesen a mocsári eredetű növények, pálmák. Kevés vízzel is beérik a hűvösebb, nedvesebb helyiségben tartott növények, a bőrlevelű fajták, a pozsgások, melyek eleve a víz tárolására rendezkedtek be (például a kaktuszok), a víztartó talajban vagy műanyag cserépben tartott példányok. Az öntözés módja is többféle lehet. Ha felülről locsoljuk, látjuk, mennyi vizet szív magába a talaj és a felesleget kiönthetjük. Több fajtát alulról kell öntözni, nehogy víz étje a levélzetet, mert ettől foltos lesz és elpusztul. Általánosságban elmondhatjuk, a növények azt kívánják, hogy ritkábban, de bőséges vízáldáshoz jussanak. Helytelenül tesszük, ha mindennap locsoljuk a szobanövényeket, de épp csak annyira, hogy nedves legyen a föld. így nem tud átnedvesedni az egész földlabda, és pont a gyökérzet nem jut éltető vízhez. A túlöntözés is káros, mert a felesleges víz kiszorítja a levegőt a talajból és a gyökérzet rothadásnak indul. A közönséges csapvíznek igen nagy a mésztartalma, ezért ha csak tehetjük, forraljuk fel az öntözésre szánt vizet, de legalábbis hagyjuk állni pár órát, hogy a klór nagy része elillanJon' Piros Christa FEB Az igazságügyi orvosszakértők általában a halált követő húsz éven belül előkerült csontok vizsgálatával foglalkoznak. Többféle vizsgálati módszer segíti a szakértők munkáját. A fénymikroszkóp a csontcsatornák jellegzetességei alapján a csont koráról ad felvilágosítást. Az immunológiai eljárások annak tisztázásához járulnak hozzá, hogy emberi vagy állati csont került-e elő. Ezekkel a módszerekkel megállapítható, hogy milyen korú és nemű személyről van szó, s körülbelül mikor hunyt el. Száz százalékot megközelítő pontossággal — a csontváz alapján — csupán akkor lehet személyazonosságot megállapítani, ha valakinek a fogazatáról — esetleges pótlásokról, hiányokról — hiteles fogorvosi dokumentumok állnak rendelkezésre vagy ha az illetőnek korábban valamilyen csontsérülése, törése volt. Bár a csontok korhadnak, azért még a sok százéves sírokból előkerült maradványok is sok mindent elárulnak. (Ekkor már azonban nem az igazságügyi orvosszakértők, hanem a régészek „vallatják” a csontleleteket.) A csontok korának meghatározására világszerte használnak egy magyar tudósok által kidolgozott módszert, melynek az a lényege, hogy az egészséges csontok bizonyos rendszerben öregszenek. így a koponya, a felkar, a comb- és a szeméremcsont alapján az életkor jó közelítéssel megállapítható. Gyakran előfordul, hogy történelmi személyeknél az előkerült koponyacsont alapján próbálják felidézni az egykori külsőt, az arcberendezést. A csonton az izmok tapadásának megfelelően különböző rétegeket visznek fel, így rekonstruálják a hajdani arcvonásokat. Ha genetikai anyagmaradványok is találhatók, a DNS vizsgálatával a rokoni kapcsolatok is tisztázhatók. A dízel üzemanyag, tehát a gázolaj nem csupán járművek üzemanyagaként használatos, hanem fűtőanyagként is. A kétfajta anyag a legtöbb országban azonos vagy nagyon hasonló minőségű, s nincs ez másként hazánkban sem. Ámde szociális meggondolásokból többnyire kisebb-nagyobb árkülönbözet van a kétféle energiahordozó között (ami azt jelenti, hogy a fűtőolaj olcsóbb). Ennek megfelelően általában tilos a fűtőolajat autók üzemanyagaként használni. Azokban az országokban, ahol a fűtő- és a dízelolaj ára eltérő, az előbbit színezik, a rendőrség pedig rajtaütésszerűen ellenőrzi a dízelautók tankjának tartalmát. Ha a csalás bebizonyosodik, a büntetés összege hatalmas, sokszor az autó értékével vetekszik. Sőt, akár el is kobozhatják a gépkocsit! Hazánkban a legutóbbi időkig mindenki szinte büntetlenül használhatott fűtőolajat dízel- motoros autója üzemanyagaként, hiszen jóformán leleplez- hetetlen volt a tette. Az évi sok milliárd forintos adóbevételi veszteség ellen tehát tennie kellett valamit a kormányzatnak. A legegyszerűbb megoldás az lett volna, ha egységes áron lehet forgalmazni a háztartási tüzelőolajat (НТО) és a járművekbe szánt dízelolajat, ez azonban nem követhető út, s még jó ideig nem is lesz az. Ezért olyan döntés született, mely szerint valadízelolaj mennyi elárusítóhelyen a háztartási tüzelőolajat csak adalé- kolva adhatják el. Az adalék égésjavító hatású, használata esetén kevesebb szén-monoxid, koksz és korom keletkezik, így a károsanyagkibocsátás csökkenése mellett gazdaságosabbá válik a tüzelés. Az adalékanyag — azonos hőteljesítmény eléréséhez — körülbelül 5 százalékkal kevesebb olaj elégetését teszi lehetővé, s mivel az adalék olcsóbb, mint az eddig elpazarolt olaj, a gazdaságossághoz nem férhet kétség. Ugyanakkor igaz, hogy aki eddig dízelautójába használta a fűtőolajat, az jól teszi, ha ettől szigorúan tartózkodik. Az adalék ugyanis az égés során kemény oxidot termel, hatására a motor kopása erősen felgyorsul. Emellett nem távozik a motortérből, ellenkezőleg összegyűlik, s ez további károsodást okoz. Azt, hogy mennyi idő és hány ilyen tankolás „készíti ki” a motort, nem lehet előre kiszámítani. Az viszont biztos, hogy egyetlen „téves” tankolás még nem teszi tönkre. Az adalék használatával együtt megkezdődött а НТО színezése is. így aki mégis „vállalja a veszélyt”, nem csupán a motor megrongálódásától, de az esetleges — egyre gyakoribbá váló — ellenőrzés következményeitől is tarthat. A vörös színű festés a viták megelőzésére is jó — mondják a szakemberek. B. I. ■ ■ Ölj és írd meg a sztorit . A bűn jól fizet. Legalábbis az amerikai legfelsőbb bíróság decemberben hozott döntése szerint, ami ezentúl lehetővé teszi, hogy a híres-hírhedt bűnözők „műalkotásban” tárhassák a nagyérdemű elé azt, amiért a törvény életfogytiglanra, netán villamosszékre ítélte őket. Egy eset kapcsán most így foglalt állást ez a tekintélyes testület: „Az államnak bizonyos értelemben érdeke annak megakadályozása, hogy a bűnöző hasznot húzzon a bűncselekményből, ám az eddigi törvény sérti az alkotmánynak a szólásszabadságra vonatkozó tételét.” S hogy milyen nagyságrendű mellékjövedelemre számíthatnak a börtönszerzők, íme a példa. Martin Scorsese megfilmesítette Henry Hill maffiózó sztoriját, amiért közel 100 ezer dollárt kaphatott volna „az ötletgazda”. A sors különös iróniája, hogy a kifogásolt törvényt 1977-ben azért hozták, hogy David Berkovitz ne juthasson hozzá ahhoz a nagy összegű honoráriumhoz, melyet az emlékirataiért ígértek. Ebben azt kellett volna elmesélnie, hogy miképpen szemelte ki és ölte meg áldozatait — autóban szeretkező fiatal párokra specializálta magát —, és hogyan kapott „parancsot az ördögtől, aki gyakorta szólt hozzá”, mint ahogy állította. S mivel a holttesteket kézjegyével is ellátta — áldozatain a „SAM FIA” cédulát hagyta—a bűnözők különjö- vedelmét, azaz a szerzői jogdíjat akadályozó törvényt ezen a címen jegyezték be az USA legtöbb államában. A „Sam fia” törvényre hivatkozva koboztak el 15 ezer dollár jogdíjat egy pincér gyilkosától (Norman Mailer író fedezte fel). Sőt egy tanárnőt, aki a szeretője megölésének sztorijával szerzett honoráriumból a rabok gyerekeit akarta segélyezni, még e jótékony célú alkotói szándéktól is eltántorítottak. Ha a törvényt mindenütt alkalmazzák Amerikában, akkor a börtönirodalom példátlan felvirágzása előtt állunk. Mi, magyarok is, az aluljárók és az utcai bódék kulturális kínálatának vásárlóiként. Csontok vallatása Fogpótlás, műfogsor A foghíjas vagy fogatlan ember alig várja, hogy műfoga elkészüljön, amellyel újra rendesen táplálkozhat, újra mer nevetni, társaságba menni. A részleges vagy teljes kivehető fogpótlás — protézis — első behelyezésével azonban a gondok nem érnek véget. A szájába betett új fogsorral egyszerre tele lesz a szája, nyelvének alig van helye, hányinger kínozza. Ha tükörbe néz, úgy tűnik, mintha meghízott volna, s beszélni csak selypítve, pöszén tud. Ráadásul az első harapáskor éles fájdalom hasít az ínyébe, és a falat ízét sem érzi. Nem újjászületettnek, hanem becsapottnak érzi magát. A helyzet azonban nem olyan súlyos, mint amilyennek először látszik. Mit tegyünk tehát, ha fogpótlást kaptunk? Az első napokban éjszaka is viseljük új fogainkat, mert ez könnyíti a megszokást. Beszéljünk sokat, olvassunk hangosan. Ne legyünk türelmetlenek az evéssel. Az első napokban csak puha, könnyen rágható ételeket fogyasszunk. A tényleges megszokás 8-10 nap után kezdődik, s 3-5 hét múlva fejeződik be. Ekkor már az étrend is lehet változatosabb. Együnk lassan, kicsi falatokat. Az új fogsor viselésének 6-8. hetétől már csak azokat az ételeket mellőzzük, amelyek kifejezetten erős rágást kívánnak (kétszersült, inas hús, szalonnabőr, mogyoró, kemény csokoládé stb.), ezek a fogsor épségét is veszélyeztethetik. Idő kell hozzá, amíg valaki kitapasztalja, megtanulja, mités hogyan ehet műfogaival. Sajnos, nehéz megszokni, hogy a műfogsor lemeze által befedett szájpadlás nem érzékeli az ételek hőmérsékletét és ízét. A szájpadláson levő ízlelőbimbók szerepét azonban rövidesen átveszik a nyelv ízérző szemölcsei, az ízérzés újra helyreáll. A természetes fogakhoz hasonlóan műfogainkat is rendszeresen tisztítani, ápolni kell. A protézist ajánlatos minden étkezés után — diszkréten félrevonulva — kivenni a szájból, és alaposan leöblíteni. A műfogakra ugyanis jobban tapad az ételpép, ami kellemetlen szájszagot okozhat. A műfogak fogkefével, fogkrémmel vagy speciális tisztítószerekkel való letisztítása után szánkat is alaposan öblítsük ki. Időnként célszerű a műfogsorokat a reájuk rakódott keményebb rétegektől (valamilyen oldószerrel) megtisztítani. Sokan éjszakára kiveszik és vízbe teszik vagy zsebkendőbe burkolják műfogsorukat, pedig erre csak azoknál van szükség, akik álmukban csikorgatják fogaikat. A jól tapadó, megfelelően ápolt, tisztított fogsor éjjelre is a szájban maradhat. A protézist idővel annyira megszokja az ember, hogy nem tud nélküle enni és beszélni. Ha valamilyen okból nélkülözni kényszerül, szinte szerencsétlennek, szinte megcsonkítottnak érzi magát. B.K. A pécsi székesegyház altemplomában talált, „vallatásra” váró csontleletek Fotó: (MTI-Press) Tüzelőolaj Tetőtől talpig Újra s ikk a kardigán Bizonyára többen emlékeznek a lapunkban október végén meghirdetett pulóver-szépségversenyre. Ennek alapja a békéscsabai Hetes Kft. felajánlása volt, miszerint ha valaki a náluk vásárolt fonalból pulóvert köt, és azt december elsejéig eljuttatja hozzájuk, annak munkája „indulhat” a pulóver-szépségversenyen. Hogy a beérkezett kötött holmik közül melyek ítéltettek a legszebbnek, azt a vásárlók szavazatai döntötték el. A „szépségkirálynőről” és „udvar- hölgyeiről”, valamint ezek alkotóiról, a felajánlott jutalmakról már szóltunk lapunkban. Rovatunkban most a versenyben részt vevő olyan kötéseket mutatunk be, amelyek nem lettek ugyan díjazottak, de elnyerték manökenjeink tetszését. Tünde például (balról) egy hosszú ujjú, mustársárga ruhát választott bemutatásra, amely széles övvel és egy hosszú szárú csizmával még inkább téliessé varázsolható. Igen divatos a pulóverek elejét díszítő óriás minta. Második fotónkon (jobbról )Л nikémak tetszett meg egy ilyen pulcsi, amelyen a virág és a levelek lila. zöld és barna színekből készültek. Úgy tűnik, a színszépségversenyen ezúttal a lila lenne a „királynő”, hiszen Anita és Csilla szívét is egy-egy lila fonalból kötött pulóver hódította meg. Ezen a télen újra sikk lett az elöl gombos kardigán, amit önállóan és aláöltözve is viselhetünk. Hosszílott változatához farmert, talpalós vagy stretch nadrágot javaslunk. ma __rj2 F otó: Gál Edit és Fazakas Ferenc
