Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-08 / 6. szám
KÖRKÉP 1992. január 8., szerda Lemondott a képviselő Dobi Imre, a sarkadi 1. számú egyéni választókerület képviselője a múlt év decemberében benyújtotta lemondását, amit a választási bizottság tudomásul vett. Ezzel a képviselő-testület létszáma húszra csökkent. Az említett kerületben a lakosoknak új képviselőt kell választaniuk, ezért a választási bizottság megkezdte az időközi választással kapcsolatos intézkedéseket. A képviselő lemondása miatt elnök nélkül maradt az önkormányzat pénzügyi ellenőrző bizottsága, amelynek munkája a városi költségvetés előkészítése miatt nélkülözhetetlen. Mivel az elnök személyét illetően decemberben nem tudott megegyezni a testület, ezért e kérdésre ebben a hónapban tér visz- sza a testület. Legyen vagy ne? Legyen vagy ne legyen helyi adó Sarkadkeresztúron, ez dől el többek között a község költség- vetésének megtárgyalásakor, illetve a még év elejére tervezett közmeghallgatáson. Nagy Mihály polgármester szerint eddig úgy tűnik, nem létkérdés a helyi adó bevezetése, ám ha a költség- vetés elkészítésekor kiderül, hogy bizonyos tételek fedezet nélkül maradnak, lehet, hogy mégsem tudják megkerülni az adó bevetését. Érdeklobby A magántőke legnagyobb érdekképviseleti szervezete továbbra is vállalja a lobbyzást a kormánynál, illetőleg a pénzügyi körökben és külföldön azért, hogy aktív befolyásolója lehessen a gazdaságpolitikának és tagjai számára minél markánsabb érdekképviseletet nyújtson — mondotta Palotás János. A VOSZ korántsem elégedett a kormánnyal, hiszen az nem keresi a kommunikációt, ám ez nem mentség arra, hogy nincs folyamatos párbeszézd a VOSZ, illetőleg a kormány tagjai között. Éppen ezért az az idén a vállalkozók érdekképviseleti szervezete elsősorban e kapcsolatot kívánja javítani. Egyebek között rendszeressé teszik azokat az összejöveteleket, amelyeken az ország különböző településein a helyi önkormányzatok és a meghívott kormánytagok találkozhatnak a térség vállalkozóival. A kormány „szerencséje” A szerencsejáték-szervezésről szóló törvény alapján a kormány Szerencsejáték Alapot hozott létre egészségügyi, szociális, kulturális, ifjúsági és sport célú támogatásokra. A pénzalapból pályázat révén lehet részesedni. Az alapból — a rendeletben meghatározott célokra — vissza nem térítendő, illetve kedvezményes pénzügyi feltételű támogatás nyújtható. A támogatásban bel- és külföldi természetes és jogi személyek részesedhetnek. A jeladó segít Január elejétől már működik a határállomásokon az az érzékelő rendszer, amely jelzi ha valaki lopott autót szándékozik kivinni az országból — tájékoztatta az MTI-t Illés István, az ORFK helyettes szóvivője. A határőrség e módszerrel természetesen csak azoknak a lopott járműveknek a kivitelét tudja megakadályozni, amelyekbe a tulajdonos előzőleg beépíttetett egy speciális jeladót. A döntő szó a tagé Az Országgyűlés keddi ülésnapján a vártnál valamivel rövi- debb idő alatt, közel négy és fél órás szavazási procedúra után nagy többséggel elfogadta a szövetkezeti törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatot. A képviselők csaknem 350 módosító indítványról döntöttek, és ezek közül mintegy 90-et fogadtak el. Az elfogadott törvény meghatározza a szövetkezetek átalakulásának módját, külön részletes szabályozást adva a vagyonnevesítésre, az átalakuláshoz szükséges szervezeti változásokra, az új szövetkezeti alapszabályok elfogadására és a tisztségviselők megválasztására. A döntő szó az átalakulás és a vagyonmegosztás kérdéseiben is a szövetkezeti tagoknál, a határozatot hozó közgyűléseknél marad. Ezzel együtt a törvény széles jogkört biztosít az egyes tagoknak, illetve a tagság kisebbségének az esetleges kiválásra, egyéni érdekeik érvényesítésére. Az eredeti tervezethez képest számos ponton történt változás. Az átalakulás során a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél nem szükséges oszthatatlan tulajdon fenntartása, a fogyasztási szövetkezeteknél pedig az oszthatatlan vagyon a teljes vagyon 30 százaléka lesz. Főként a Bogárdi Zoltán (MDF) által benyújtott módosító indítványok révén a vagyonfelosztás és az ehhez kapcsolódó árverések során fokozottan érvényesülhet majd a tagok, az eredeti tulajdonosok érdeke. Egyik szemük sír... Tegnap szavazott a Ház a szövetkezetek átmeneti szabályairól. A Futa- ki—Pelcsinszki SZDSZ-es „szerzőpáros” körülbelül 40 módosító indítványt nyújtott be. A törvény elfogadása után arról beszélgettünk képviselőinkkel, hogy mit sikerült elérniük és mit nem. — Kezdjük a pozitívumokkal — mondta Pelcsinszki Boleszláv. — Sikerült elemi, hogy sajátjogú kárpótlási jeggyel szövetkezet tagja megállapodás alapján megfelelő AK-értékben visszaállíthatja földtulajdonjogát. Korlátozás nélkül lehetővé vált a kiválás akár egyének, akár legalább ötfős új szövetkezet számára. Pontosította a Ház az árverés szabályait. Eredmény az is, hogy nem szűnik meg automatikusan a szövetkezet abban az esetben, ha nem tudja betartani az átmenetre előírt határidőt. — És milyen fontosabb javaslataikat nem szavazták meg ? — A legfájóbbat hadd emeljem ki — vette át a szót Futaki Géza. — A Békés Megyei Hírlap is írt — éppen a karácsonyi számában — a kilenc Békés megyei képviselő összefogásáról annak érdekében, hogy a települési önkormányzatok kapják vissza földjeiket. Ennek a javaslatnak csak egy igen-igen szűkített változatát fogadta el a Ház. Az az állami tulajdonú termőföld kerül az önkormányzat tulajdonába, amelyet az állam adott a szövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatába és amelyet 1993. március 31-éig kárpótlási árverésen nem értékesített. Itt az MDF 1989-ben elfogadott programja, tessék: „...vissza kell állítani a települések köztulajdonát, közbirtokait. Biztosítani kell az önkormányzatok gazdálkodási és vállalkozási szabadságát...” Mégis leszavazták! Nem értem..., nem értem... A parlament elfogadta a szövetkezeti törvényt Szeghalmi rendőr az idegenlégióban Újabb rendőr szökött az idegenlégióba—tudta meg az MTI igazságügyi tudósítója kedden a Fővárosi Bíróság illetékes katonai tanácsától. A Budapesti Katonai Ügyészség vádirata szerint Hajdú Attila rendőr őrmester, a Rendőri Ezred tagja, szeghalmi lakos 1991 szeptemberében, szabadsága ideje alatt franciaországi turistaútra ment. Szabadsága lejárta után nem jelent meg szolgálati helyén. November közepén levélben értesítette édesapját: beállt az idegenlégióba, s nem kíván visszatérni Magyarországra. A katonai ügyészség külföldre szökés bűntettének elkövetésével vádolja Hajdú Attilát. Az eljárás lefolytatására kijelölt katonai büntetőtanács a bűnügyet — a vádlott távollétében — február 11-én tárgyalja. A bíróság döntött: Surinásné ma munkára jelentkezik (Folytatás az 1. oldalról) sárt rendezett a Családsegítő Központ, a vásárok pénzügyi lebonyolítása nem volt megfelelő. Ugyanis három esetben 107 ezer forint többletbevételt fizettek be a hivatal számlájára, melynek keletkezése a mai napig nem ismeretes. 1990. december hónapban 27 ezer 950 forint többletbevétel nem is nyert befizetést a számlára, azt az intézmény vezetője saját hatáskörben felosztotta: 5100 forintot segélyekre, 2350forintot postai díjakra, 500forintot egyéb juttatásra, míg 20 ezer forintot útiköltség-térítésre. Az útiköltség- térítésből Surinásné Tóth Olga önmagának — engedély nélkül —5750forintot fizetett ki.” Surinásné a Közszolgálati Szakszervezetek Békés Megyei Szövetségét kérte fel támogatásra, s a szervezet dr. V. Fodor Endrét bízta meg a volt intézményvezető jogi képviseletével. Az alperest, az orosházi ön- kormányzatot dr. Ladányi Antal védte. A bíróság meghallgatta Gombkötő Dezsőt, az önkormányzat pénzügyi osztályvezetőjét, aki felügyeletet gyakorolt a családsegítő intézmény felett. Surinásné és védője elismerte, hogy formai szabálytalanságot követett el, mert az útiköltségelszámolást a munkáltató nem írta alá, s a pénz—a 27 ezer 950 forint — felhasználásáról utólag adott számlát. Egyébként a vásárok szervezéséről a polgár- mesteri hivatal tudott. A felek meghallgatása után a munkaügyi bíróság hatályon kívül helyezte a 2/1991. sz. döntőbizottsági határozatot, s „Megrovás” fegyelmi büntetésre módosította az „Elbocsátás” fegyelmi határozatot, amelyet az elkövetett vétségekkel szemben aránytalanul szigorúnak ítélt, munkakörébe visszahelyezte. Fellebbezésnek helye nincs és Surinásnénak ma reggel munkára kell jelentkeznie a városi önkormányzatnál, amelynek meg kell fizetnie alkalmazottjának eddig elmaradt bérét. Papp János Uj évi tervek Méhkeréken Halál a síneken Súlyos vasúti baleset történt kedden 14 óra 11 perckor Vá- mosgyörk és Hort-Csány vasútállomások között. Egy Miskolcról Budapestre tartó tehervonat az Atkárés Csány közötti 3201- es számú úton levő 825-ös számú sorompónál ütközött egy, a hatvani Volán tulajdonában lévő személyszállító autóbusz- szal. A sűrű ködben az autóbusz vezetője figyelmen kívül hagyta a fénysorompó piros jelzését. Az ütközés következtében a tehervonat egyik kocsija kisiklott, s ebbe belerohant a soproni gyorsvonat. Az utóbbi évek egyik legsúlyosabb vasúti balesetének — a rendőrség kiadott jelentése szerint—öt halálos áldozata, nyolc súlyos és három könnyű sérültje van. Melyek azok a méhkeréki tervek, amelyek 1992-ben megvalósíthatók? — kérdeztük év elején dr. Rúzsa Györgyöt, a község alpolgármesterét. íme a válasza: — Az általános iskola optimális működéséhez még két tanteremre van szükség. Ha erre megkapjuk a céltámogatást, még az idén be tudjuk fejezni az építésüket. Aztán: mivel az 1991-es év csapadékosabb volt az előzőeknél, felszínre kerültek a község csapadékelvezetési hiányosságai, valamint a belvízrendezés. Tervünk az is, hogy ezen a területen feltétlen tegyünk valamit. A magam részéről azt is eredménynek könyvelem el, ha az önkormányzat intézményeit a tavalyihoz hasonló szinten tudjuk működtetni. És végül: mind a magyar, mind román részről első helyen szerepel a Méhkeréknél megnyitandó határátkelő kérdése. Úgy vélem, amennyiben az anyagiakat ide tudják csoportosítani, s Románia felől kiépül az átkelőhöz vezető 14 kilométeres útszakasz, ennek is realitása lesz az idén. „MINDIG BARÁTUNKKÁ FOGADJUK AZT, AKI ELLENSÉGÜNK ELLENSÉGE” (Rivarol) Sajnálatos és szomorú (Folytatás az 1. oldalról) — Nem. Hivatalosan ilyen megoldás nem is létezik nálunk. Más parlamentekben élő jogszokás az, hogy akadályoztatásuk esetén a képviselők megbízzák képviselőtársaikat, helyettük adják le a szavazatot egy úgynevezett Iyukkártya-rend- szerrel. Luxemburgban láttam ilyet, az ottani házszabály ezt lehetővé teszi. Nálunk kissé túl szigorúak és túlságosan merevek a szabályok. — A szavazógombok egy süllyesztett árokban vannak. Elképzelhető, hogy például egy aktatáska vagy egy iratcsomó rárakásától megnyomódik véletlenül? — Természetesen. Mindenki emlékezhet a „narancs-szindrómára”. Amikor a Fidesz egyszer naranccsal kedveskedett a Tisztelt Háznak, akkor egyre-másra gyulladtak ki a „hozzászóló” gombok, s minden esetben a narancs volt a bűnös, ami odagurult. — Ön szerint szükséges volt Szokolay Zoltánnak lemondani? Még ha történetesen meg is nyomta az Ön szavazógombját, nem számít ez bocsánatos bűnnek? — Azt hiszem, ez idáig kivétel nélkül annak számított, ilyen súlyos döntést egyetlen esetben sem vont maga után. Szokolay Zoltán ebben az ügyben saját erkölcsi válságát próbálta feloldani. Ez mindenképpen példaértékű eset. Még egyszer csak azt tudom mondani, hogy hallatlanul sajnálatosnak és szomorúnak tartom, hogy a túlfeszített parlamenti légkörben egy ilyen dolog előfordulhatott. Simonffy Sarokba szorítva Semmi Vasárnap A Hét alulmúl- hatallannak tűnő adását nézve valami elgondolkodtatott. Nem, nem Pálffy G. István ízlésesen visszafogott hódolatnyilvánítása, nem is Antall József eddig jól elrejtett műsorszerkesztői, riporteri vénájának kidudorodása, csupán egy kormányfői megjegyzés, mely ezúttal duplán is elhangzott. (Nem kétszer mondta, nem kétszer mondta.) Két betelefonáló is bíráló megjegyzést tett. Ezeket olvasta fel verejtékezve, félfenéken ülve Pálffy G., a miniszterelnöki válaszok végén pedig ref- rénszerűen csattant a sértődött visszavágás: a telefonálók a Kádár-rendszerben biztosan nem mertek volna így beszélni. Ha a miniszterelnök úr még sok ilyen tudományos- fantasztikus felfedezésre jut, rövidesen — demokratikus önelhatározásból — végképp elfogynak a kérdezni, bírálni óhajtó, nevüket és címüket adó betelefonálok. Rövidesen talán isteni szikra pattan ki a műsorszerkesztők fejéből is: vállalhatják-e tovább annak felelősségét, hogy két vacak kérdés erejéig nyílt színen felidegesítik a legnyugodtabb erőt képviselő államférfit? Legközelebb talán már aggódó féltéssel azt is megkérdezik, hogyan is birkózik meg a miniszterelnök úr azzal a temérdek tennivalóval, amely a hivatallal reá szakadt. Hiszen ezen csodálkozik egyvégtében az a szomszédom is, aki napi 10 órányi maltercipelés után ki-kiugrik a vasútállomásra szenet lapátolni. Persze, valószínűleg csak hobbiból. Ez a műsor is azokat igazolta, akik szerint számolni kell A Héttel. Hét, hat, öt, négy, három, kettő, egy, sem- mi~ K.A.J. Tények az 1991. december 12-ei szavazásról: szavazás szavazás Szokolay Varga Deme Remport sorsz. időpontja Zoltán Zoltán Zoltán Katalin 13. 12.43 I NN 14. 12.44 I I I N 15. 12.49 T N N16. 12.51 N I17. 12.52 N N18. 12.53 NN 19. 12.53 N N20. 12.54 T N # N N 21. 12.55 N N N22. 12.56 N N N N 23. 12.58 N N N N 24. 13.08 TN 25. 13.09 TN N I = igen, N = nem, T = tartózkodott (A Békés megyei MDF-es képviselők közül Csurka István és Markó István nem volt jelen.) A 14. sz. módosító indítványt a kormány nem támogatta, ennek ellenére 24 MDF-es képviselő — köztük három Békés megyei — megszavazta. Ekkor keletkezett ötperces fennakadás és vita az MDF- frakciőban. A 14. és 16. sorszámú „igen” szavazataira utalt Varga Zoltán a nyilatkozatában. A 23. és 24. szavazás közötti 10 percben hangzott el a Szokolay Zoltán elleni vád. A számítógépes szavazási lista tanúsága szerint a Varga Zoltán előtt ülő Balogh Gábor (KDNP) igazoltan távol volt, így Varga Zoltán asztalára szabadon rá lehetett látni.
