Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-06 / 4. szám
KÖRKÉP 1992. január 6., hétfő Skinheaddiagnózis A skinheadek, a bőrfejűek száma — a rendőrségi adatok szerint — nem nagy, de annál veszélyesebb. A bűnügyi krónikák szerint 1991-ben, főleg a fővárosban, de néhány megyében is több olyan erőszakos cselekmény történt, amelynek elkövetésekor a magukat skinhead- nek valló fiatalok kisebb-na- gyobb csoportja Magyarországon tanuló színes bőrű külföldi diákokat, illetve cigányokat bántalmazott. Sarkvidéki motoros Miután korábban már elmo- torkerékpározott az Északisarkra, pénteken a Déli-sarkra is eljutott motorkerékpárral a 41 éves Kazama Sidzsi kalandszerető japán úriember. Az első embert, aki mindkét pólusra kerékpárral látogatott el, pénteken — az Antarktiszon át 27 napos, magas hóban, jéghegyek között átvaspapucsozott út végén — az Amundsen-Scott állomás 120 tagja üdvözölte. Időnként Kazama előrehaladásának megkönnyítésére sítalpat erősített Yamaha motorkerékpárjának első kerekére. Svájci csúcs itthon Az Uzitronik magyar—svájci vegyes vállalat, amely dinamikusan fejlődött az elmúlt egy év alatt. A cég magas színvonalú speciális hajtóműveket, különféle robottechnikai, mechanikai és elektronikai elemeket, szer- vomotorokat forgalmaz Magyarországon. Tavaly nagy teljesítményű gépek működtetésére alkalmas hajtóműveket adott el a Tungsramnak, a győri Rába Célgépgyámak, és partnere a veszprémi Bakony Művek, valamint a székesfehérvári Videoton Automatika Közös Vállalat is. Elefántinvázió Egy tizenkét megvadult elefántból álló csorda Szumátra szigetének déli részén halálra taposott egy 58 éves férfit és borzalmas pusztítást végzett az ottani kókuszdió-, rizs- és gabonaültetvényekben. Hivatalos jelentések szerint hasonló esetekre az elmúlt években többször is sor került, mivel az állatok életterét az erdőirtásokkal és új települések létrehozatalával lényegesen szűkítették. Szumátra dzsungeljeiben becslések szerint még 3000 elefánt él. Smaragddarab Több mint másfél kilós smaragdot találtak az Uraiban. Ezt a TASZSZ szombaton az Uralsz- kij Rabocsij című újságra hivatkozva jelentette. A hatalmas drágakövet Makszim Kozsev- nyikov Kresztyanyin névre keresztelték. így hívták azt a mine- rológust, aki 1831-ben elsőként bukkant smaragdra az Uralnál. Háború és Gorbacsov Az osztrák médiák adatbankjai szerint az elmúlt esztendő leggyakrabban használt szava az osztrák tömegtájékoztatásban a „háború" volt. A személynevek közül a legtöbbször Gorbacsov neve szerepelt. Ki(n)szenvedő koalíció (Folytatás az 1. oldalról) sítésére? S ehhez milyen társak szükségesek? — Úgy gondolom, hogy pártunk a koalíció keretén kívül is komoly erőt képvisel, még akkor is, ha kevés képviselője van a parlamentben. Ami az ellenzéki szerepkört illeti, még mindig sokkal tisztességesebbnek tartom, ha valaki tisztességes ellenzéki minőségében segít a helyes döntések meghozatalában, sem mint botcsinálta koalíciós partnerként. Keressük a kapcsolatot a POFOSZ-szal és a szociáldemokratákkal, valamint a Keresztény Demokrata Néppárttal. —A mostani megyei választmányi ülésen többek között döntés született arról is, hogy a pártból kizárt dr. Zsíros Géza záros határidőn belül számoljon el a nála lévő pártvagy ónnal, irodai berendezésekkel. — Ennek nagyon rövid időn belül meg kell történnie. Kijelöltünk a megyei választmány tagjaiból, a megyei ellenőrző bizottságból egy ötfős átvételi bizottságot, amelyhez csatlakozik hivatalból a megyei pártvezetés és az országos ellenőrző bizottságtól akkreditált tag. Szeretnénk mihamarabb pontot tenni ennek az ügynek a végére. Kő— Változatlanul igényesen Megjelent a Körösi Műhely 3. száma Kántor Zsolt Szarvason élő költő versével indul a Körösi Műhely című „Értékkereső és értékközvetítő” időszaki lap. Sokat mond és sokat rejt a fejléc. II. évfolyam 1. szám, mondja magáról, de azt nem mondja, hogy anyagi nehézségek miatt már hosszú ideje nem tudott megjelenni. Ara 20 lej, vagy 15 forint. Túl a gazdasági vonatkozásán ez a kettős ár jelzi, hogy a folyóirat túlnéz határainkon, a szomszéd országban élő magyarságnak is szól. Nemcsak nekik, róluk is. A lap közli Tímár Máté lírai hangú emlékezését Tamási Áron halálának negyedszázados évfordulóján. „Elbúcsúztathattuk a Farkasréti temetőben, nyugovást találhatott Farkaslakán, hitvallásos gondban, népe féltésében megtöretett teste, negyedszázad után is hittel hiszem, nem halt meg az én fejedelmem, csupán a halhatatlanságba költözött.” Egy elfeledett gyomai költő, irodalomtörténész, Kató József munkásságát ismerteti egy értekezés. Saját verseskötete mellett fordította a lengyel irodalmat, tanulmányozta a régi magyar irodalmat. Boszorkányhit Kecelen címmel egy hosszabb tanulmány közlését kezdte meg a lap, s közli majd folytatásokban. Ira szerző a boszorkányhit forrásairól, kialakulásáról, megszerzéséről és örökléséről, sőt azt is elárulja, kiből lehet boszorkány. Egyetemes értékű festményekből álló aradi kiállításról számol be egy írás. „Hosszú időn keresztül a romániai múzeumok kincseinek jó részét elzárták a nagy- közönség elől. A mindenkori válogatást az alkotók nemzetisége, hovatartozása, keresztnevük vagy születési helyük befolyásolta. Úgy tűnik, most végre a valós művészi értékek kerülnek ismét előtérbe” — úja a szerző. Remenyik Sándor születésének 100. évfordulójára emlékeztek Románia-szerte a magyarok. Korábban a nevét sem volt szabad leírni. Két novellát is olvashatnak a határon túlról. A lap író-könyvolvasó címmel a Hargita megyei irodalmi élet bemutatásával zárul. Az igényes kiadvány írásait Bardócz Lajos Tiszakécskén élő művész grafikái kísérik. Kutas Ferenc Majd, ha ekkora leszel... Fotó: Gál Edit Ki lehet felszámoló? Felszámoló—a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezet felszámolására kijelölt magán- személy, illetve gazdálkodó szervezet (ügyvédi iroda) — az lehet, aki a felszámolók névjegyzékében szerepel. Ezt a december végén kihirdetett és hatályba lépett 165/ 1991. (XII. 26.) kormányrendelet írja elő. A névjegyzékbe — néhány kivételtől eltekintve — csak pályázat alapján vehető fel az, aki megfelel a kormány- rendeletben meghatározott ösz- szes feltételnek. Az első alkalommal kiírt és a Magyar Közlöny 1991. évi 145. számában megjelent pályázatot január 31 - éig kell benyújtani a Pénzügyminisztériumhoz az előírt formában. Nem elég a szex, az emberek társra vágynak Urat vagy hölgyet keres? Tehát legyen férfi! (Folytatás az 1. oldalról) egy valamire azonban áldoznak: a társkeresésre. Innen az ötlet, megvalósításához pedig nem kellett nagy tőke. Szeptember elején jelent meg az első hirdetésünk, azóta percenként csörög a telefon. —Jó volt az időzítés, mivel az ünnepnapokon sokkal többen érzik magukat elhagyatottnak, magányosnak. Önök is így tapasztalták? — Természetesen. A hívók többsége azonban nem alkalmi szexpartnert keres, hanem társat. Olyan férfit vagy nőt, akivel megoszthatja otthonát, örömét, mindennapi gondjait. Volt olyan jelentkező is, aki — miután „kiöntötte” a szívét, meggondolta magát. Elég volt számára, hogy meghallgatták. Karácsonykor egyébként nem aludtunk! —A többes szám kiket takar? — Családi vállalkozásról van szó, de ez ne riasszon el senkit, mert ha valaki tudja milyen az egyedüllét, akkor én tudom. Özvegy vagyok, megértem a magányos embereket. A gyerekeim, s azok a barátok segítenek, akik mellettem vannak az első perctől. — Mi a leendője annak, aki felhívja az Emánuelt? — Kitöltünk egy adatlapot. A gyorsaság — mármint a partner közvetítése—azon múlik, hogy az ügyfél megadja-e a nevét, a címét és telefonszámát. Ha bizalmatlan, akkor jeligés a lapja, s így nehezebb az „összeboro- nálás”. A gyakorlat az, hogy nyilvános helyen találkoznak a társkeresők. Ä többi rajtuk múlik. Szilveszterre sikerült összehozni embereket, bízunk benne, hogy a közös óévbúcsúztatójuk sikeres lett. — Önök hol töltötték a szilvesztert? — Itthon, a telefon mellett. Előre kialudtuk magunkat, hogy legyen erőnk fogadni a hívásokat. —Egy hónapos tapasztalatukat hogyan összegezné? — À 20 éves és a 70 éves ember is lehet magányos. Sőt, nagyon sokan vannak, akik unják a négy falat, szeretnének tartozni valahová, valakihez. Segíteni akarunk nekik. Mire legközelebb találkozunk, már egy új vállalkozásról számolhatunk be. Nosztalgiaklubot akarunk nyitni. — Sok sikert hozzá, viszlát jövőre! Csete Ilona MW Is Fogyó kisgazdaságok Mint ismeretes, a múlt évben a Központi Statisztikai Hivatal általános mezőgazdasági ösz- szeírást hajtott végre. Az adatok szerint a kistermelői gazdaságok száma az elmúlt években folyamatosan csökkent. A múlt év áprilisában egymillió 396 ezer kistermelői gazdaság volt az országban, ami 19 ezerrel — egy százalékkal — kevesebb, mint az előző, 1986. évi összeíráskor. Az összeírt gazdaságok közül mintegy 70 ezer olyan városi jellegű körzetekben található, ahol az állattartás nem megengedett, és ezek az előző reprezentatív adatfelvételben nem szerepeltek. Ezt a tényt is figyelembe véve a gazdaságok száma közel azonos mértékben csökSzobor készül Gyulán. A világháborúban elesetteknek akarnak emléket állítani. A hírek szerint Szervátiusz Tibort kérik fel — akinek a budai várbeli aradi 13-ak emlékműve a mai napig nem készült el —, készítsen tervet. A hozzáértők 15 millióra taksálják a leendő emlékmű árát. A történelmi hűség megkívánja, hogy megemlékezzünk egy hasonló indíttatású, de elvetélt gyulai kísérletről. Tíz évvel ezelőtt (!) felvetődött a gondolat, emlékművet kellene állítani a gyulai elesetteknek. A kezdeményezés nem rekedt meg a gondolamái. Már a szobor is kiválasztatott. Csíkszentmihályi Róbert 1970-ben készült Háború című szobra állt volna a belvárosi nagytemplommal szembeni téren. Állt volna, ha a politikai bátortalanság, meg a figyelmeztető üzenet nem parancsolta volna vissza az ötlettárba a Munkácsy-díjas szobrász munkáját. Mellesleg Csíkszentmihályi maga is nyilatkozott: hozzájárul a nyilvános kiállításokként, mint 1981 és 1986 között, azaz 6 százalékkal. Az összeírt gazdaságok közül 573 ezer a földterület nagysága, míg 823 ezer az állatállománya alapján minősült kistermelői gazdaságnak. Ez utóbbiak közül 638 ezer gazdaság némi földterülettel is rendelkezett. A gazdaságok egyharmada értékesít rendszeresen mezőgazdasági termékeket. Figyelemre méltó tény, hogy a kistermelők korábban tapasztalt elöregedése az utóbbi öt évben lelassult. Az 50 évesnél fiatalabb gazdálkodók száma 11 százalékkal növekedett, így arányuk az előző összeíráshoz képest 37 százalékról 41 százalékra emelkedett. ról kereszt formája miatt mindaddig kitiltott munkája felállításához. A művész egyébként öntött vasból készítette a szobor kisplasztikáját, s ezzel az anyaggal elérte, hogy háborús gyermekkorának élményéhez igazodó rozsdamarta, rideg vasra emlékeztessen emlékműve. A Háború felkiáltójelként emelkedik ki a talapzatból. Egyszerre idézi történelmünk és nemzeti létünk szimbólumát, őseink ezeréves, szétmálló kardját, s a háborúk tragikus jelképét, a piétát. A szikár anya emberfeletti erővel tartja halott gyermekét, teste megroppan nehéz súlya alatt. Vállait felhúzza, egész teste egyetlen kifeszülés, kétségbeesés, erőfeszítés. A forma követi a tartalmat: repeszszilánkoktól tépett üregek sokasodnak a felületen. Csíkszentmihályi Háborúja évtizede milliójába sem került volna a városnak. Talán ma sem kerülne sokkal többe. Ha kellene egyáltalán valakinek. Á.Z. Sárikba szaríha „Született ország” 1873-ban egy nagy francia földrajztudós, Elisée Reclus (1830—1905) beutazta a történelmi Magyarországot. „Ez az ország született ország” — így összegezte tapasztalatait. Reclus-t a Magyar Tudományos Akadémia 1881-ben kültagjává választotta. Ezután 40 esztendőnek sem kellett eltelnie ahhoz, hogy ezl a „született országot” az utódállamok igényeinek megfelelően szétszabdalják. Minden húsz magyar közül legalább hét jutott kisebbségi sorsra. A megcsonkított maradék-ország polgárai csak útlevéllel utazhattak Pozsonyba, az egykori királyi székvárosba, Kolozsvárra, Mátyás király szülőhelyére vagy Fiúméba, a volt-ország egyetlen tengeri kikötőjébe. És elvesztek a gyárak, a bányák, az erdők, elvesztek a piacok, megszakadtak az évszázados gazdasági és kulturális kapcsolatok. Vajon hányán hihettek akkor Csonkamagyarország életképességében!? És mégis túléltük a trianoni traumát. Most viszont az utódállamok némelyike és a szovjet birodalom van szétesőben. Úgy tűnik tehát, hogy egy-egy. államalakulat életképességéről a végső szót nem a politikusok mondják ki, hanem a történelem. És ezért nem értem én Katona Tamás külügyi államtitkárt, aki a Kossuth Rádió szombat reggeli műsorában „Életképtelen kis államok" létrejöttével riogatta a hallgatókat. Először is: nekik is elvitathatatlan joguk van az önállósághoz, a függetlenséghez. Másodszor pedig: várjuk ki a végét! Ménesi György A LEGFENSEGESEBB CSELEKEDET: MÁSVALAKIT MAGAD ELEIBE TENNI. (Blake) Piéta és kard egyszerre
