Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-06 / 4. szám
о 1992. január 6., hétfő HAZAI TÜKÖR Bűn és... félelem A félelemről és az óvatosságról, valamint a bűnözés okairól A Szombathelyi Egyházmegye, a megyei közgyűlés és a városi közgyűlés, valamint a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Kuné Adolf születésének 150. évfordulóján emlékülést szervezett Szombathelyen, amelynek keretében bemutatták az egykori tudós főpap ingakísérletét, amivel a Föld forgását bizonyította. A 110 évvel ezelőtt elvégzett ingakísérlet alapján 30 méter magasba rögzítették az ingát a székesegyházban, ahol az a 30 kg-os súlyával — amelyet Gotthárd Jenő asztrofizikus készíttetett a Ganz Müvekben —11 fokonként döntött el egy bábut. MTI Fotó: Czika László A közoktatás három éve Válságágazatból húzóágazat? Nincs üzemanyaghiány A hét végén lényegében a duplájára nőtt a forgalom a benzinkutaknál à hétfői áremelés hírére. Az Afor üzemigazgatója, Farkas Tibor vasárnap délelőtt a Magyar Távirati Iroda munkatársának elmondotta: megfelelő készlettel rendelkeznek, folyamatos a kiszállítás, így semmilyen fennakadás nincs az ellátásban. A megnövekedett forgalom nem okoz nehézséget. A töltőállomások igényeik szerint rendelhetnek az Afortól, rendben ki tudják szolgálni a benzinkutakat. A készletek elegendők arra is, hogy a Shell benzintöltő-állomásokat is ellássak. A Shell ugyanis szintén az Afortól vásárolja az üzemanyagot. Farkas Tibor szerint nem alakult ki komolyabb felvásárlási láz, bár a korábbinál azért lényegesen több benzin fogy. Ez részben annak köszönhető, hogy a tényleges áremelés híre pénteken délután hangzott el. így mindenkinek volt elég ideje, hogy megtankoljon. Másrészt az áremelés nem olyan mértékű, hogy érdemes lenne nagyobb tételben tartalékolni a benzint. Márcsak azért is, mert az üzemanyag tárolása házilagos módon meglehetősen veszélyes. Zűrös Zebulonné dombegyházi lakos anyósa nemmel szavazott menye idei költségvetésére, mert altatóadagját lecsökkentette fél szem Heverinre. A férj tartózkodott a szavazástól, méghozzá a sarki borkimérésben. *** Nagy feltűnést keltett a körös- ladányi 1958-as számú ABC-ben Sopánka Jenő helyi lakos. A felesége által összeállított Á — azaz árulista — helyett ugyanis B-lis- táját vitte véletlenül magával a boltba. ny. I. A Guinness rekordok könyvében ugyan ott a szigorú figyelmeztetés, hogy a benne szereplő információk védettek, a szerkesztők talán nem veszik zokon, ha a magyar rekorderek közül a szebbik nemet egyedül képviselő Frank Júliára hívjuk fel a figyelmet. Az 1992-es kiadásban azzal vívta ki magának a helyet, hogy hazánkban ő írta a legtöbb szakácskönyvet — szám szerint kereken harmincat. Amikor beszélgetésünk elején szót ejtettünk kötetei számáról, Frank Júlia rögtön helyesbített: — A rekordok könyve kéziratának leadása után néhány nappal jelent meg a harmincegyedik, az „Ötletfazék” sorozat ötödik köteteként. — Mikor jelent meg a legelső konyhai opusa? — Majdnem tíz éve, 1982-ben, Disznótorban címmel. — Akkor maradjunk a Guinness-stílusnál: melyik kelt el a legnagyobb példányszámban? — Éppen a legelső, több mint 100 ezer fogyott belőle. — Melyik a szerző számára a legkedvesebb? — Nehéz eldönteni, egyet nem tudok választani — mondok hármat: a „Számyasparádé”, a „Házi befőzés” és a „Krumplis könyv”. — A legszebbnek melyiket tartja? A bűncselekmények gyors elszaporodásának mélyen alapuló, társadalmi motivációi vannak, amelyeket értenünk, értelmeznünk kell. Erről beszélgettünk Gönczöl Katalinnal, az ELTE Jogi Kara kriminológiai tanszékének tanárával. —Mi motiválhatja a bűnözési hullám nagymértékű terjedését? — Elindult nálunk is egy társadalmi folyamat, amelynek eredményeként például elszegényedtek a régi, bevált közösségek, amelyek eddig inkább kohéziót, kontrollt jelentettek a bűnözéssel szemben. Ezáltal erkölcsileg felbomolhat a társadalom. S ez eltart mindaddig, amíg el nem kezdődik újra a gyökéreresztés, amíg a társadalom jelentős többsége újra rá nem lel az űj értékekre, hogy ismét boldogulhasson. —Felfoghatjuk úgy is a bűnözést, mint gazdasági vállalkozást? — Gondoljunk csak bele: annak a középrétegnek, amely eddig viszonylagosan stabil erkölcsi tudattal élt, hirtelen bizonytalanná váltak az életfeltételei. A kockázatvállalás űj lehetőségeit keresi, s ezek között biztos ott van a bűncselekmények elkövetésének lehetősége is. A felderítetlen bűncselekmények elkövetőinek többsége — A „Nagy fagylalt könyv”- et, meg a „Házi befőzés”-t és a valóban csodás kiállítású „Nagy fritu” könyvet. —- Igen, az olajsütő most A háziasszonyok egyik kedvenc segítőtársa. — Én is nagyon szeretem. Egyébként grillsütőből hat daazonban általában a periférián élők közül kerül ki. A statisztikák ezt már száz éve igazolják. A leghagyományosabb bűnöket a társadalmilag legvesztesebb réteg követi el: azok az emberek, akiknek nincs szaktudásuk, ismeretanyaguk ahhoz, hogy legálisan bekapcsolódhassanak a társadalmi munkamegosztásba. — Létezik és létezett a bűnözésnek egy bizonyos szubkultúrája, amely kitermelte, kitermeli magából a bűnelkövetőket. — Meggyőződésem, hogy sokkal több bűnt követnek el, mint amennyire fény derül. A „fehérgallérosokból” kikerülő bűnözőket ritkán vonják felelősségre. Pedig ezeket a bűnöket, nagy kockázatot vállalva, magas társadalmi státuszt elérve, nem is titokban követik el. — Tovább fog növekedni a bűnözés vagy le tudjuk lassítani, esetleg vissza is lehet szorítani valamelyest a gyorsuló folyamatot? — Ez a társadalom reagáló készségétől függ. Ha képesek leszünk felfogni, hogy a bűnözés — sajnos — életünk velejárója, amit viszont nem nézhetünk tétlenül, akkor javulhat a helyzet. A bűnelkövetőket egyébként sem lehet pusztán kemény büntetésekkel megfékezni. Ha ezt hisszük — óriási tévedésbe esünk. Viszont elhanyagolni sem szabad a bűncserab van a konyhámban, és imádom a miniszámítógéppel működő robotgépet. — Szóval egy kisebb műszaki áruházzal felér a gasztronómus konyhája..., de ez luxus. — Már hogy lenne az, van úgy, hogy két napig egyfolytálekmények felderítését, mert az elfogott tettes a legjobb bűn- megelőzés. — Milyen társadalmi következményekkel járhat az egyre inkább erősödő bűnözés? Képesek leszünk ezt elviselni? — A bűnözés növekedésének számtalan következménye lehet. Átalakíthatja az életünket, s megtanulunk félni. — Tanuljunk meg tehát együtt élni a félelemmel? — Egy idő múltán ez már nem félelem lesz, hanem óvatosság. Persze ez nem véd meg bennünket, de kialakít bennünk egy új önvédelmi reflexet. S ha majd túl leszünk az első pánikon —jelképesen szólva „nyilvános akasztást” követelő hangulaton —, akkor előtérbe kerülhet a kíváncsiságunk: tudni akarjuk, kik és miért követnek el bűncselekményeket. Ez a jelenség már a demokrácia tartozéka! Azokban az országokban, ahol a demokráciának tradíciói vannak, a bűnözés, a bűnelkövető iránt felébredt kíváncsiság konkrét segítségnyújtásba ment át. Az állampolgárok ott tudják, miért kell segíteniük, s ez már az önvédelem igen erős megnyilvánulási formája. S ha majd a mi társadalmunk is eljut idáig — akkor beszélhetünk végre tartalmas, igazi bűnmegelőzésről. Szémann Béla FEB sekből. Van kedvenc fűszere, gyümölcse, zöldségféléje a szakácskönyvírónak? :— Azt hiszem nincs kedvenc fűszerem, hiszen éppen a sok fűszer harmonikus egysége jelenti a szakácsművészet csúcsát. Legszívesebben azonban a fokhagymát használom, főleg kiváló élettani hatása miatt. A zöldségek közül a padlizsánra és a brokkolira szavazok. Mind a kettőt sokféleképpen el lehet készíteni, szinte kimeríthetetlen a variációk száma. — És mit jelent a szakácskönyvekben visszatérő receptcím: Frank-módra, Júlia-módra? —1 Természetesen a Frank férjem nevére utal. O a legelső és legszigorúbb kritikusom. A Júlia- módra pedig újdonságot jelez. — A Magyar Nők Lapja rovatvezetőjeként mi a véleménye a különféle irányzatokról? — Nem szeretem a szélsőségeket. Az a véleményem, hogy igenis szükség van a vegyes táplálkozásra, tehát nem állok ki például a vegetarianizmus mellett sem. Az emberi szervezetnek sokféle tápanyagra van szüksége, és ezt egyoldalú táplálkozássál — például a hús teljes kizárásával — nem lehet elérni. Ferenczy Europress A kormány hároméves programja az oktatást húzóágazatnak, kitörési pontnak tekinti, ezért a közoktatás fejlesztéséhez jelentős szellemi és anyagi erők koncentrálását tervezi. A programban foglalt feladatokról Bárányi Károlytól, a Művelődési Minisztérium Közoktatási Szakmai Irányítási Főosztályának vezetőjétől kértünk összefoglalót. Válságban van a közoktatás, ezt pedagógusok, szülők és tanulók egyaránt saját bőrükön érzékelik. A korábbi években átgondolatlanul, kapkodva és kellő anyagi háttér nélkül végrehajtott reformok sem a tartalmat, sem a szerkezetet tekintve nem hozták meg a kellő eredményeket. A képesítés nélkül dolgozó pedagógusok a szakma presztízsét ásták alá. Háttérbe szorultak a világkultúra részét képező erkölcsi értékek, értékhozók, amelyek a családi, illetve vallásos nevelésben gyökereznek. A kistelepüléseken az óvodák, az apró iskolák megszüntetése, a körzetesítés miatt romlott a közoktatás feltételrendszere. A nemzetiségi, etnikai oktatás fejlesztése sem haladt a megfelelő ütemben. Hasonló a helyzet a fogyatékos gyerekeket ellátó intézményekkel is. A tankönyv- és taneszközellátásban 10—15 éves lemaradásaink vannak. A továbbképzéshez a pedagógusok számát növelni, az oktatás tárgyi feltételeit javítani kell. Mivel pedig a közoktatási intézmények legnagyobb része önkormányzati tulajdonban van, őket kell olyan helyzetbe hozni, hogy ezzel kapcsolatos feladataikat el tudják látni. Ehhez normatív, cél- és pályázati támogatás szükséges. Most, hogy a közoktatás már nem állami monopólium, megszűnt az oktatás egysíkúsága. Gazdálkodó szervezetek, magánemberek, egyházak egyaránt alapíthatnak iskolát, és számukra is biztosítani kell a normatív támogatást. Rugalmasabb iskolaszervezet kialakítása a cél és ezzel együtt a helyi, illetve önkormányzati szándékok érvényesülési lehetőségeinek biztosítása. A korábbi, a gyerekeket merev kényszerpályára helyező, zsákutcába vezető iskolarendszer helyett rugalmasabb formákra van szükség, ahol az iskolatípusok között lehetséges az ésszerű átjárás. A pedagógusoktól nem várható, hogy olyan feladatokat lássanak el, ami meghaladja erejüket, ráadásul nem is rájuk tartozik. Nem fecsérelhetik erejüket saját továbbképzésük helyett feladatlapok kidolgozására, helyi versenyek szervezésére. E tennivalók elvégzésére meg kell szervezni — lehetőleg valódi versenyfeltételekkel — a pedagógiai szolgáltatásokat. A közoktatási fejlesztési alapot mindenképpen fenn kívánják tartani, jobban odafigyelve, mire, mekkora összeget fordítanak, s a pénz se forgácsolódjon szét. Külön pénzalap létesül a tehetséggondozásra és ezzel együtt szeretnénk bővíteni a kisebbségi oktatás intézményhálózatát is, támogatni a kisebbségi pedagógusok képzését. A tan- könyvpiac kialakításával javítani kell a kínálatot, a könyvekhez kapcsolódó állami támogatást a tanulók, illetve a szülők kapnák s nem a kiadók. Átalakításra vár a pedagógus bérrendszer is. A bérekben ki kell fejeződnie a képzettségnek, a szolgálati időnek, a végzett munka minőségének, figyelembe véve az általános bérmozgást is. Az infláció idején fenn kell tartani a bérautomatizmust is. A tanárok műveltségi szintjének növelése érdekében pedig anyagilag is ösztönözni kell őket a továbbképzésben való részvételre. Lachowszky Bea ban sütök-főzök. Receptekkel a világhír felé Egy magyar nő a Guinness rekordok könyvében — Még maradt a leg-kérdé-
