Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-29 / 24. szám
1992. január 29., szerda val, valamint a 15. § (2) bekezdése szerint visszatartott adó különbö- zeteként kell megállapítani. (2) Az adóalanynak az adót magyar forintban kell megfizetni. (3) A vámszabad területi társaságnak a fizetendő adót az év utolsó munkanapján, a befizetett adóelőleget a befizetés napján érvényes, a Magyar Nemezed Bank által jegyzett devizavételi álfolyamon kell átszámítani magyar forintra. IV. fejezet Eljárási és adóelőleg-fizetési szabályok 17. § (1) Az adózással kapcsolatos eljárás során — az e törvényben nem szabályozott kérdésekben — az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A 2. § (3) bekezdése szerinti külföldi szervezet adófizetési kötelezettségének a kifizető által történő levonással tesz eleget. 18. § (1) Az adóalany adóelőleget köteles fizetni. (2) A 2. § (1) bekezdése szerinti adóalanynál az előző adóévről benyújtott adóbevallás alapjárumegállapított jogereős fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az adóelőleg alapja: a) az adóévet megelőző teljes évben változatlan formában működő adóalanynál az előző adóév fizetendő adója, b) az adóévet megelőző évben jogelőd nélkül létrejött, illetve az átalakult, a szétvált, az egyesült, a beolvadt és a kivált adóalanynál az előző adóév fizetendő adójából a működés naptári napjai alapján egész évre számított öszeg, c) az adóévben szétvált, egyesült, beolvadt vagy kiválással létrejött adóalanynál a jogelőd részére fizetési meghagyásban közölt kötelezettségből számított (egyesített, megosztott) összeg, d) az adóévben átalakult adóalanynál a jogelőd részére fizetési meghagyásban közölt összeg, e) az adóévben jogelőd nélkül létrejött adóalanynál az adóévben várható adó. (3) Az adóhatóság a (2) bekezdésben meghatározottak alapján az adóelőleg összegét és az egyes részletek esedékességét fizetési meghagyásban közli. (4) A 2. § (2) bekezdése szerinti külföldi Vállalkozó adóelőlegének alapja az előző évben fizetett adó, vagy ha az előző teljes évben nem működött, működése naptári napjai alapján egész évre számított összeg. Az adóelőleget a külföldi vállalkozónak kell kiszámítani, bevallani és megfizetni. (5) Az adóelőleget — kivéve a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt adóalanyt és a külföldi vállalkozót — havonta kétszer, egyenlő részletekben kell megfizetni. (6) Annál az adóalanynál, akinek az előző évi tényleges adókötelezettsége a 3 millió forintot nem érte el — a (7) bekezdésben foglaltak kivételével — a (2) bekezdésben meghatározott összeg 25—25 százaléka az I., И., III. negyedévben fizetendő adóelőleg összege. (7) A külföldi vállalkozót kivéve a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt adóalany az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 1,6 százalékát, a második negyedévében 3,3 százalékát, a harmadik negyedévében 5 százalékát, a negyedik negyedévében 6,7 százalékát köteles havonta két alkalommal megfizetni. (8) A 2. § (2) bekezdése szerinti külföldi vállalkozó negyedévenként fizet adóelőleget egyenlő részletekben. (9) Az adóhatóság által előírt adóelőleget az adóalanynak — a külföldi vállalkozó kivételével — a várható éves fizetendő adó ösz- szegére ki kell egészíteni. (10) Nem kell az (1)—(9) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni a lakásszövetkezetnek, a társadalmi szervezetnek, az egyháznak, az alapítványnak és a vízközműtársulatnak. V. Fejezet Átmeneti rendelkezések 19. § (1) Az az adóalany, aki/amely 1991-ben az eredményt a naptári évben elszámolt bevétel, valamint a naptári évben elszámolt költségek és ráfordítások különbözeiéként állapította meg, a számviteli törvény szerint az 1992. évben saját termelésű készletként állományba vett eszközértékből a tőketartalékkal szemben veheti készletre az egyszerűsített kettős könyvvitelre történő áttéréskor a vagyonnal szemben kivezetett saját termelésű készlet értékének megfelelő összeget. (2) Az adóalapot 1992-ben meg kell növelni a VA 10. § b) pontja alapján az 1989—1991. években számított összegnek azon részével, amely után a vállalkozási nyereségadót — adóalap hiányában — az adóalany nem fizette meg. (3) Amennyiben az adóalany a (2) bekezdésben meghatározott összeg teljes egésze tán 1992-ben sem fizeti meg az adót, a különbözettél a következő évek adóalapját kell megnövelnie, mindaddig, míg az adó megfizetése meg nem történik. (4) Az az adóalany, aki/amely a VA 13/A. §-ában vagy a 9. számú mellékletének 7/b pontjában meghatározott adókedvezmény igény- bevételére a jogosultságot 1991. december 31-éig megszerezte, az adókedvezményt a hivatkozott rendelkezésekben meghatározott feltételek szerint és időpontig igénybe veheti. E jogosultság 1993. december 31-e utáni fennállása esetén az adókedvezményt az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő adóalany a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény előírása szerint veheti igénybe. (5) A VA 15. §-a (1) bekezdésének g) és h) pontja szerinti adó- kedvezményt az adóalany az eredeti feltételek szerinti határidőn belül a társasági adóból visszatarthatja, ha 1991. december 31-éig a beruházást megkezdte, illetve a hitelszerződést megkötötte. (6) A vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény még hatályos rendelkezéseit azzal kell alkalmazni, hogy az eredmény vagy adóalap-csökkentéseként, a vállalkozási nyereségadóból visz- szatartható kedvezényt a számított társasági adóból levonható adó- kedvezményként kell számba venni. (7) E törvény 18. §-a (2) bekezdésének a)—d) pontja szerinti adóalany 1992. évi adóelőlegének összegét az 1991. évi számított vállalkozási nyereségadó és az e törvényben meghatározott jogcímeken 1991-ben számított adókedvezmények, valamint az 1992. évi számított földadó különbségeként kell meghatározni. (8) Az adóalany 1992. évben — amíg az adóhatóság fizetési meghagyásban nem közli az új adóelőleg öszegét — a VA 27. §-ának (2), (3), (5) és (6) bekezdésében foglaltak szerint köteles adóelőleget fizetni. (9) A 2. § (2) bekezdés szerinti külföldi vállalkozó 1992. évi adóelőlegének alapja az 1991. évi társulati adó összege. (10) Az adóalany az 1992. évről december 31-ei fordulónappal legkésőbb az adóévet követő év február 15-éig az adó megállapítása céljából könyvviteli zárlatot köteles készíteni. A kettős könyvvitelt vezető adóalany a főkönyvi kivonat, az egyszeres könyvvitelt vezető adóalany a pénzforgalmi nyilvántartások lezárása alapján a 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével köteles meghatározni az adóalapot és a számított adót. Az adóévben előlegként befizetett adó és a fizetendő adó különbözetét pénzügyileg rendezni kell. (11) Az e törvény hatálybalépésének napja előtt keletkezett és még nem rendezett veszteséggel az adóalapot a 6. § (1)—(2) és (4) bekezdésében foglaltak szerint lehet csökkenteni. (12) Az az adóalany, aki 1991. évben a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. XLV. törvény hatálya alá tartozott és 1992. január 1-jétől e törvény rendelkezéseit alkalmazza. a) az 1991. december 31-éig keletkezett és még nem rendezett veszteség elszámolásánál a (I I) bekezdés előírásai szerint járhat el; b) az 1991. év december 31-éig költségként elszámolt és a leltárban készletként kimutatott összeget érték nélkül kell figyelembe venni az adóalap meghatározásakor; c) kettős könyvvezetésre történő áttérés esetén a számviteli törvény 81. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárnia. (13) A törvény hatálybalépésekor működő alapítványnak a 4. § (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott előzetes hozzájárulását legkésőbb 1992. február 15-éig kell kérnie az adóhatóságtól. Az alapítványokra a törvény hatálybalépése és 1992. március 15-e között történő befizetés az adóalapból levonható. VI. Fejezet Zárórendelkezések 20. S (1) Ez a törvény 1992. január I. napján lép hatályba. Rendelkezéseit — a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével — első 1992. január 29., szerda (RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP10. Az 1—9. pontban meghatározott tevékenységek ipari bérmunka keretében történő előállítása SZTJ 101—32—01 Bérmunkában végzett ipari késztermék előállítása 11. Szaporítóanyag és tenyészanyagok előállítása METJ METJ METJ METJ METJ METJ METJ METJ METJ METJ METJ 91—1-ből Gabonafélék és hüvelyesekből a szaporító és tenyészanyag előállítása 91—22-ből Olajos magvakból a szaporító és tenyészanyag előállítása 91—26 Ipari növények szaporítóanyaga 91—31—01—1 Vetőburgonya 91—45 Szálastakarmány-magvak 91— 46 Lédús takarmányok szaporítóanyaga 92— 19 Zöldségfélék szaporítóanyaga 92—26 Gyümölcs-szaporítóanyag 92—32 Szőlő-szaporítóanyag 92— 46 Virágok és dísznövények szaporítóanyaga 93- ból Élőállatok és állati tenyészanyagok 12. Mezőgazdasági termelésből METJ 91—11—01 Búzatermesztés METJ 91—11—08 Kukoricatermesztés 13. Idegenforgalomból a) A termál- és gyógy-idegenforgalom létesítményeinek kialakítása és üzemeltetése, ha a gazdasági társaság a beruházó és az üzemeltető: SZTJ 507— 53 Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás SZTJ 507—71—02 Gyógyidegenforgalom-szervezés SZTJ 609— 33 Gyógyfürdő-szolgáltatás SZTJ 817— 1 Gyógyító és megelőző ellátás SZTJ 818—32 Gyógyüdültetés b) Műemlék kastélyok rekonstrukciója és idegenforgalmi célú hasznosítása, ha a gazdasági társaság a beruházó és az üzemeltető: SZTJ 507— 53 Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás SZTJ 507— 79 Egyéb idegenforgalmi szolgáltatás c) A szálloda(hálózat) létesítése és üzemeltetése, ha a gazdasági társaság a beruházó és az üzemeltető: SZTJ 507— 53 Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás SZTJ 507— 79 Egyéb idegenforgalmi szolgáltatás 14. Közcélú távközlési szolgáltatás SZTJ 406— 2 Távközlési szolgáltatás 15. Egyes környezetvédelmet szolgáló termékek, berendezések előállítása ITJ 25— 94-ből ITJ 32— 39-ből ITJ 33— 81 ITJ 33— 83 ITJ 36— 11-bői ITJ 36— 13-ból ITJ 36— 14 ITJ 36— 19-ből A napkollektor Fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint mezőgadzasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések Hulladékmegsemmisítő, feldolgozó, hatástalanító és hasznosító berendezések Szennyvíz-, élővíz-tisztító és fertőtlenítő készülékek és berendezések Szilárd szennyezőanyag leválasztását szolgáló ülepítők Szennyezőanyag-leválasztást szolgáló szűrők Elektrosztatikus leválasztók (elektrofilter) Egyéb, gázszerű közegből szennyezőanyag-leválasztást szolgáló szűrők, porleválasztók ITJ 36— 34-ből Abszorbciós gáztisztítók ITJ 36— 35-ből Abszorbciós gáztisztítók ITJ 69— 99—45 Szennyvizek (iszapok) kezelésére szolgáló kompozitumok és szűrőbetétek 5. számú melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez Adókedvezményre jogosító közszolgáltató, egészségügyi, kulturális és sporttevékenység A 14. § (1) bekezdése alkalmazásában 1. Közszolgáltató tevékenység SZTJ 405—11—02 Közforgalmú vasúti személyszállítás SZTJ 405—12—02 Korlátozott közforgalmú vasúti személyszállítás SZTJ 405—22—02 Helyi autóbuszközlekedés SZTJ 405—03 Kötöttpályás helyi közlekedés SZTJ 405-42 Révközlekedés SZTJ 405—79—02—09 Személyszállítással kapcsolatos egyéb szolgáltatás, amennyiben a 405 osztályba tartozó, előzőekben felsorolt közszolgái tatást alaptevékenységként végző adó alany teljesíti tevékenysége kiegészítése ként SZTJ 406—1 Postai szolgáltatás Kivéve: SZTJ 406—12 Hírlap-terjesztési szolgáltatás Gyermek- és diákétkeztetés Ivóvíz-szolgáltatás Egyéb vízellátási szolgáltatás Szennyvíz-elvezetési és tisztítási szolgáltatás Fürdőszolgáltatás a helyi jelentőségű közcélú vízrendezés a közszolgáltatást, államigazgatási nyilvántatá- sokat és az infrastuktúrát szolgáló térképészeti és földmérési tevékenység a jogszabályban meghatározott lakbérű, helyiségbérű lakásingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatás Város- és községgazdálkodási szolgáltatás Veszélyes hulladékok kezelése — Az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat tevékenysége — A közszolgáltató tevékenységek ellátását közvetlenül szolgáló eszközök fenntartásával, korszerűsítésével és fejlesztésével kapcsolatos tervezés, lebonyolítás és kivitelezés teljesítményértéke, amenynyiben az említett munkákat — mint a szolgáltatás szerves részét a közszolgáltatást ellátó saját maga végzi el és az érintett eszközök a saját üzemeltetésébe kerülnek SZTJ 507—52—01 SZTJ 609—11 SZTJ 609—19 SZTJ 609—2 SZTJ 609—3 SZTJ 609—44-ből SZTJ 712—26-ból SZTJ 714—1-ből SZTJ 714—2 SZTJ 715—1 SZTJ SZTJ SZTJ SZTJ SZTJ SZTJ SZTJ ITJ ITJ ITJ ITJ ITJ 2. Egészségügyi tevékenység 507—34 Gyógyszer-nagykereskedelem 507—45 Gyógyszer-kiskereskedelem 711—19—02—01 Gyermekfelügyelet 711—19—02—09 Egyéb, személyhez kötődő szolgáltatás 817 Egészségügyi szolgáltatások. Kivéve: SZTJ 817—32—01 Kártevőirtás 818—1 818—2 41—41—2 46—19—7 46—1 46—2 46—3 Intézeti szociális ellátás Szociális gondozás és ellátás Közlekedőkocsi mozgássérültek részére történő előállítása, javítása és forgalmazása Ortopédiai és egyéb csontműtéti implantátum és endoprotézis előállítása Orvosi kézieszközök javítása, karbantartása és forgalmazása Gyógyászati vizsgáló- és kezelőkészülékek javítása, karbantartása és forgalmazása Orvosi berendezés és gyógyászati segédeszközök javítása, karbantartása és forgalmazása
