Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-29 / 24. szám
1992. január 29., szerda IRÉKÉS MEGYEI HÍRI.AP ITJ41—18 Közúti és elővárosi villamos motorkocsi ITJ41—19 Egyéb vasúti vontató és önhajtású jármű ITJ41—39 Közúti gépjármű résztermékei ITJ43—43—2 Jármű-fényszóró ITJ43—5 Villamossági cikk közúti gépjárműhöz ITJ56—3 Gumiabroncs ITJ56—56-ból Könnyű műszaki gumigyártmányból a jármű-alkatrészgyártás ITJ57—53—25 Járműszerelvény és alkatrész műanyagból 2/A . Közútigépjármü-gyártás ITJ 41—31 Motorkerékpár, moped, robpgó ITJ 41— 32 Személygépkocsi ITJ 41— 33 Autóbusz ITJ 41— 34 Benzinüzemű tehergépkocsi ITJ 41— 35 Diesel-üzemű tehergépkocsi ITJ 41— 36 Gáz- és egyéb üzemű tehergépkocsi ITJ 41— 37 Dömper ITJ 41— 38 Különleges rendeltetésű közúti gépjármű 3. Szerszámgépgyártás ITJ 34 Fémmegmunkáló szerszámgépek ITJ 35— 1 Többműveletes forgácsoló szerszámgéprendszer ITJ 35— 3 Híradás-technikai célgép ITJ 35— 4 Vákuumtechnikai gép és berendezés 4. Mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, erdőgazdasági gépek és berendezések gyártása ITJ 38— 1 ITJ 38—2 ITJ 38— 37 ITJ 39 ITJ 57— 57—1 Élelmiszer-ipari gép és berendezés Élelmiszer-ipari gép és berendezés Kereskedelmi hűtőberendezés Traktorok és mezőgazdasági gépek Szilárd felépítésű és egyéb összetett műanyag szerkezet ITJ 57— 57—2 Felfújható műanyag szerkezet 5. Gépépítő elemekből a) Fokozott pontosságú öntött, kovácsolt, préselt alkatrész elö- gyártmányok d) Szerszámok és készülékek gyártása ITJ 26 Ipari szerszámok és készülékek e) Korszerű anyagok és alapanyagok gyártása ITJ 17—4 ITJ 18—27 ITJ 18—81 ITJ 22— 95 ITJ 23—67 ITJ 23—7 ITJ 57— 3 Műszaki finomkerámiai termékek Vákkumtechnikai üveg Optikai célú nyers üveg és kvarctermék Porkohászati acél alapanyag Szilícium Ritka fém és földfém Műanyag féltermék 6. Csomagolástechnikából a) Csomagolóanyag- és eszközgyártás ITJ 18— 21 Konzervipari és háztartási idényüveg ITJ 18—22 Fehér palack ITJ 18— 23 Zöld palack ITJ 18—24 Egyéb színes palack ITJ 18-25 Demizson, ballon és állványüveg ITJ 18— 33 Gyógy- és vegyszeres üveg ITJ 18— 67 Üvegampulla ITJ 18— 68 Üvegfiola ITJ 28—3 Fémcsomagoló-eszközök ipari csomagolás céljára ITJ 57-7 Műanyag csomagolószer ITJ 63—29-12 Parafadugó ITJ 65—33 Csomagolópapír ITJ 65—5 Papírfeldolgozó-ipari termékek b) Csomagológép-gyártás ITJ 38— 4 Csomagológép ITJ 38— 5 Csomagbontó és ürítőgép 7. Gyógyszer-, növényvédőszer- és intermedier-gyártásból a) Új gyógyszerek gyártása, állatgyógyászati készítmények gyártása ITJ 53 Gyógyszertermékek ITJ 21—32 ITJ 21— 34 ITJ 21— 35 Temperöntvény Precíziós vasöntvény Precíziós acélöntvény b) Általános felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása (minőségi szerelvények, szelepek, hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördülöcsapágv és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok) ITJ 27— 1 ITJ 27—21 ITJ 31 ITJ 32— 4 ITJ 32—5 ITJ 32—6 ITJ 57—51-ből ITJ 57— 53-ból Általános ipari fémszerelvény Speciális ipari fémszerelvény Általános rendeltetésű részegységek és gépépítő elemek Folyadékszivattyú Kompresszor, hűtőkompresszor, vákuumszivattyú, szellőző Lég-állapotszabályozó és hűtőberendezés Általános rendeltetésű műanyag gépépítő elemből az általános felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása, minőségi szerelvények, szelepek, hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördülőcsapágy és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok Műanyag szerelvényekből az általnos felhasználású alkatrészek, részegységek gyártása, minőségi szerelvények, szelepek, hidraulikus és pneumatikus elemek, korszerű gördülőcsapágy és alkatrészek, fokozott és nagy igénybevételnek megfelelő műanyag alkatrészek, technológiai anyagok c) Korszerű kötőelemek gyártása ITJ 22—31—2 Rozsdamentes hidegen hengerelt termékek ITJ 57— 52 Műanyag kötőelem b) Új típusú növényvédő szer gyártása ITJ 59— 33 Növényvédőszer-kompozíció, ha környezetkímélő minősítésű c) Gyógyszer és növényvédő szer, kulcsintermedierek gyártása ITJ 52-ből Szerves alapanyagokból a gyógyszer és növényvédő szer, kulcsintermedierek gyártása ITJ 53— 1 Gyógyszeralapanyag ITJ 53— 2 Galenusi gyógyszerkészítmény ITJ 59— 39 Egyéb mezőgazdasági célú vegyi termékek, ha környezetkímélő minősítésűek 8. Hazai fehérjebázis fejlesztése ITJ 52— 16 ITJ 80—91 ITJ 82—72 ITJ 84—4 ITJ 84—6-ból Szénhidrátok és fehérjék Állati eredetű takarmányliszt Takarmány tejpor T akarmánykoncentrátum Növényi alapanyagból kivont koncentrált hatóanyag-tartalmú takarménykomponensből a hazai fehérjebázis fejlesztése 9. Élelmiszer-előállításból ITJ 80—5 Hús- és szalonnafeldolgozási félkész és melléktermék ITJ 80— 6 Hús- és szalonnakészítmény ITJ 82— 5 Sajt ITJ 83— 1 Gyümölcskonzerv ITJ 83—2 Fózelékkonzerv ITJ 83—6 Állati eredetű konzerv ITJ 88—4 Söripari termékek ITJ 88— 5 Ásvány-, szikvíz- és üdítőital-gyártási 1992. január 29., szerda ízben az 1992. évi adóalap megállapítására és az 1992. évi adókötelezettségre kell alkalmazni. (2) A 4. § (3) bekezdésének d) és j) pontjában, valamint az 1. számú melléklet 15. pontjában előírt rendelkezéseket az 1992. január 1 -je után megkötött szerződésekre kell alkalmazni. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg külföldiek magyar- országi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV. törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „14. § (1) A külföldi részvétellel működő gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) törvényben meghatározott módon társasági adót köteles fizetni. A tásaság eredményét a központi költségvetés javára más befizetési kötelezettség nem terheli. (2) A társaság jogosult az e társaságokra külön meghatározott, valamint egyéb feltételek fennállta esetén mindazokra az adókedvezményekre, amelyek más belföldi gazdasági társaságot megilletnek. Az adókedvezmény a számított adóból — legfeljebb annak mértékéig — adóvisszatartás formájában vehető igénybe.” (4) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben megállapítsa az alapítvány és a víziközmű-társulat vállalkozási tevékenységét, gazdálkodásának rendjére vonatkozó szabályokat. (5) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben megállapítsa az alapítvány és a víziközmű-társulat vállalkozási tevékenységét, gazdálkodásának rendjére vonatkozó szabályokat. (6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a vállalkozási nyerségadóról szóló 1988. évi IX. törvény, valamint az azt módosítí 1989. évi XLIV., az 1990. évi XLIX. és az 1990. évi XCIX. törvény, a II. fejezete kivételével: b) a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelem- adójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény 2. §-ának (1) és (3) bekezdése, a 8. §-ának (6) bekezdése, valamint a 17. §-a; c) a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 15., 16., 29. §-a és melléklete, valamint az 1990. évi XCVIII. törvény 13. §-ának (3) és (4) bekezdése. (7) Ahol jogszabály vállalkozási nyerségadót említ, ezen a társasági adót kell érteni. Göncz Árpád s. к., a Köztársaság elnöke Szabad György s. k., az Országgyűlés elnöke 1. számú melléklet az 1991, évi LXXXVI. törvényhez Az évenkénti értékcsökkenés levonásának szabályai 1. Az adóalapnál érvényesíthető, a 4. § (2) bekezdés c) pontja szerinti levonást (továbbiakban: levonás) a 2—6. pontok kivételével a 2. számú mellékletben foglalt Amortizációs normák jegyzéke (a továbbiakban: Normajegyzék) szerinti normák alapján kell számítani. 2. A bányászatban a kizárólag egy bánya célját szolgáló épületek, építmények, speciális gépek, berendezések, felszerelések, a föld alatti bányatérségek és építmények, valamint az ezekhez tartozó speciális gépek esetében a számviteli törvény alapján megállapított előre rögzített módon számított értékcsökkenési leírás vonható le. 3. Immateriális javaknál a számviteli törvény szerint megállapított előre rögzített módon számított értékcsökkenési leírás vonható le. 4. A húszezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti értékű tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költsége — az adóalany döntésétől függően — a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben levonható. 5. A kő- és kavicsbányászatban, a tégla- és cserépiparban, valamint a mész- és cementiparban a külszíni bányaművelésre használt földterület és erdő értékét bányánként bányavagyon-arányosan lehet értékcsökkenési leírásként számba venni, a földterület és erdő aktivált értéke és a nyersanyagvagyon hányada alapján a kitermelés üteme szerint. 6. A kőolaj-, földgáz-, valamint szén-dioxid-kitermelésben a bányászati termékek feltárása (a részletesen megkutatott szénhidrogénelőfordulásokon a jóváhagyott művelési terv megvalósítására szóló munkálatok) keretében az 1992. január 1-je után létrehozott tárgyi íSrékés megyei hírlap--------------------e szközöknél az adóévben aktivált ráfordítások 30 százaléka számolható el levonásként. 7. Az adóév végén nyilvántartott beruházás értékének 50 százaléka után a 2. számú melléklet „B” fejezetében megadott normák szerint számított összeg vonható le. 8. Nem számolható el értékcsökkenési levonás — az 5. pontban foglaltak kivételével — a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő, a képzőművészeti alkotás beszerzési ára, előállítási költsége után. 9. Az 1. pont szerinti levonás összegének megállapításához a tárgyi eszközöket a normajegyzékben meghatározott összevont eszközcsoportokba kell sorolni. Az adóalanynak eszközönként (eszközcsoportonként) nyilvántartást kell vezetnie az éves levonásról. 10. Értékcsökkenési leírást — a beruházások kivételével — az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés, illetve értékesítés napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembe helyezés, kiselejtezés vagy értékesítés az adóévben év közben valósul meg, úgy az értékcsökkenési leírás összegét arányosan kell kiszámítani arra az időszakra, ameddig az adott adóévben az eszköz állományban volt. 11. A levonható értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg az eszköz megszerzésével, előállításával, illetve annak bővítésével, felújításával kapcsolatban felmerült költségeket. 12. A Normajegyzék „B” fejezetének normái akkor alkalmazhatók, ha az adott tárgyi eszköz első forgalomba hozatalának (aktiválásának) ideje 1992. január 1. (a továbbiakban: fordulónap) utáni. A forgalomba hozatal idejét a „B” fejezet hatálya alá tartozó tárgyi eszközök esetében a forgalomba hozatalhoz kapcsolódó számla kelte határozza meg. 13. Az 1992. január 1. után alapítói vagyonként rendelkezésre bocsátott tárgyi eszközöknél a Normajegyzék „B” fejezetének normái alkalmazhatók. 14. Terven felüli értékcsökkenést a tárgyi eszközöknél és a beruházásoknál abban az esetben lehet elszámolni, ha az adóalany a tárgyi eszközt és a beruházást kiselejtezi, vagy ha az megsemmisül. 15. A bérbe adó eszközei között kimutatott, bérbe adott gép, berendezés, felszereié és jármű után a bérbe adó 30, épület, építmény és ültetvény esetében 10 százalékos levonást érvényesíthet, kivéve, ha e törvény alapján magasabb norma is alkalmazható. 16. Ha járműveknél a törvény hatálybalépése előtt teljesítményarányos leírást alkalmazott az adóalany, úgy 1992. január 1-jén választhat, hogy a Normajegyzék „A” fejezetének normái szerinti időarányos leírást alkalmazza, vagy a jármű élettartamán belül a korábbi teljesítményarányos leírást tartja meg. 17. Az az adóalany, aki/amely e törvény hatálybalépése előtt a VA I. számú mellékletének П. Különös szabályok 5., 6., 8/b., 9/a., 10., II. pontjai alapján számolhatott el értékcsökkenést és értékcsökkenési leírást, vagy ha a VA 2. számú mellékletében meghatározott norma magasabb a törvényben előírtnál, úgy az 1991. december 31- én meglévő, adott körbe tartozó eszközök teljes leírásáig a korábban előírt mértéket érvényesítheti az eredeti feltételek fennállásáig. 18. Az egyszeres könyvvitelt vezető adóalany értékcsökkenési leírásaként számolhatja el az immateriális javak, a tárgyi eszközök és a beruházások a) értékesítése esetén a nyilvántartási (nettó) értéket; b) más gazdasági társaságba apportként történő bevitelekor a nyilvántartási (nettó) értéket; c) térítés nélküli átadása esetén az átadáskori nyilvántartási (nettó) értéket, ha az átadás a 4. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott célra és feltételekkel történt, vagy ha a kötelező átadást jogszabály írja elő. 2. számú melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez Amortizációs normák jegyzéke „A” Fejezet Az 1992. január 1-je előtt aktivált befektetett eszközök normái százalékban I. ÉPÜLETEK 1. Hosszú élettartamú szerkezetből 1,3 2. Közepes élettartamú szerkezetből 3,0 3. Rövid élettartamú szerkezetből 6,0
