Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-29 / 24. szám

1992. január 29., szerda

ITJ 46—33—1-bői ITJ 46—36 ITJ 46—52

ITJ 48—48—31 -bői

ITJ 48—85—91

ITJ 53—41

ITJ 53—6 ITJ 53—63—3 ITJ 56—71

ITJ 57—62—3

ITJ 68—11/15—5

Gördíthető szobai WC és szék előállítása Gyógyászati segédeszköz előállítása Gyógyászati üvegeszköz és készülék javítása és forgalmazása

Vakok számára készült speciális személyi számítógép előállítása, javítása, karbantartása és forgalmazása

Információátalakító egység vakok és gyengénlátók számára, előállítása, javítása, karbantartása és forgalmazása Szerobakteriológiai készítmények (humán) előállítása és forgalmazása Fogászati anyag előállítása és forgalmazása Fogászati implantátum előállítása Orvosi és egészségügyi gumigyártmány forgalmazása

Gyógyászati (orvostechnikai) műanyag termékek forgalmazása Ortopéd cipő előállítása, javítása

3. Kulturális tevékenység

SZTJ 507-ből ITJ 66—16 ITJ 66—7-ből ITJ 69—22 SZTJ 819 SZTJ 820—1

az alábbi termékek forgalmazása:

Tankönyv

Iskolai térkép

Szemléltető és bemutató taneszköz Oktatás

Közművelődés.

Kivéve: SZTJ 820—11 Tömegkommunikációs tevékenység

SZTJ 820—2 Művészeti tevékenység

SZTJ 820—31-ből A tankönyv és oktatási segédanyag

szerkesztésével, lektorálásával, fordításával kapcsolatos kiadói tevékenység ITJ 66—16 Tankönyv

4. Sporttevékenység

SZTJ 821—1 Diáksport

SZTJ 821—2 Verseny- és élsport

SZTJ 821—31-ből A tömegsport-rendezvények szervezése,

lebonyolítása

6. számú melléklet az 1991. évi LXXXVI. törvényhez

A külföldi vállalkozó és a külföldi szervezet adóalapjának megállapításáról

A külföldi vállalkozó az adó alapját pénforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott, az e mellékletben foglaltak szerint elszámolt bevételei és költségei különbözetekén! határozza meg, de ha az kisebb, mint az elszámolt bevételeinek 10 százaléka, úgy ez utóbbit kell az adó alapjának tekinteni.

A. Fejezet

A bevételek elszámolásának szabályai

A vállalkozási tevékenység bevételének minősül különösen:

1. A tevékenységgel (termék-előállítással, áru- és szolgáltatásértékesítéssel, szellemi alkotásokhoz fűződő valamely jog átruházásával, használatának átengedésével, előadói, művészeti tevékenységgel stb.) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás, természetbeni juttatás és bármilyen vagyoni érték.

2. A tevékenységgel összefüggésben kapott kamat.

3. A tevékenység keretében előállított terméknek és végzett szolgáltatásnak a forgalmi értéke, ha azokat a külföldi vállalkozó saját céljára felhasználja, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi, akkor, ha ezzel kapcsolatban a külföldi vállalkozó bármely évben belföldön költséget számolt el.

4. Az értékesített befektetett eszközökért és forgóeszközökért (az immateriális javakért, a tárgyi eszközökért — ideértve a selejtezett tárgyi eszközöket is —, a készletekért stb.) kapott ellenérték.

5. A 4. pont alá tartozik az üzlet, műhely, iroda és egyéb — kirázólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt — ingatlan- használati vagy bérleti jogáról való lemondásként vagy ezen jog értékesítéseként kapott ellenérték, ha a használati jog vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadást a külföldi vállalkozó a költségei között bármely évben elszámolta.

6. Az adó-, a társadalombiztosítási járulék stb. különbözeiének a visszatérítése, ha a befizetést a külföldi vállalkozó költségként bármely évben elszámolta.

A 3., 5. és 6. pontokban foglaltak alkalmazása során arra az évre, amelyre a külföldi vállalkozó társulati adót fizetett, a költséget elszámoltnak kell tekinteni.

B. Fejezet

A költségek elszámolásának szabályai

1. A külföldi vállalkozó költségeként a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen bizonylatolt összeget számolhatja el. A télephely költségeként a telephelyen realizált bevételhez közvetlenül kapcsolódó költség, valamint az üzletvezetési és általános ügyviteli költségből a telephelyre arányosan jutó összeg vehető figyelembe.

2. A vállalkozási tevékenység költsége különösen:

a) az alkalmazott részére kifizetett bér, az alkalmazott bére után befizetett társadalombiztosítási járulék;

b) a kizárólag a jövedelemszerző tevékenység folytatásával összefüggésben, azzal arányosan, a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati, élet- és balesetbiztosítás díja;

c) a jövedelemszerző tevékenység folytatásával összefüggésben a bevétel megszerzése érdekében fizetett adók — ide nem értve a magánszemélyek jövedelemadóját és a földadót, a társasági adót — az illeték, a vám, valamint a termeléssel összefüggő perköltség, kifizetett kötbér, a jogszabályi kötelezettség alapján munkaadói járulék címén befizetett összeg;

d) az üzlet, műhely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádió-telefon, telefax, СВ-rádió, telex használati díja;

e) a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggő utazás és szállás költsége.

3. Az adóalap megállapításakor költségként nem vehető figyelembe:

a) az olyan vagyontárgy beszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a belföldi jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatban merül fel;

b) a pénzügyi ellenőrzés alapján megállapított belföldi adórövidítésből, egyéb belföldi jogszabály megsértéséből keletkező befizetés (bírság, késedelmi pótlék stb.), kivéve az önellenőrzési pótlékot és az olyan belföldi adóra vonatkozó adóhiányt, amely jogszerű teljesítés esetén egyébként költségként elszámolható lett volna;

c) a bármilyen címen felvett hitelre (kölcsönre) visszafizetett ösz- szeg;

d) a külföldi vállalkozás alkalmazottainak személyes szükséglete kielégítésére fordított pénzbeli vagy természetbeni kiadás, a kötelezettség nélkül adott ajándék, adomány;

e) a befizetett nyugdíjjárulék, a befizetett társulati adó, társasági adó, a magánszemélyek jövedelemadója és a földadó.

C. Fejezet

A külföldi vállalkozó és a külföldi szervezet nyilvántartási kötelezettsége

1. A külföldi vállalkozó a belföldről származó bevételeiről és az ehhez kapcsolódó, elismert költségeiről pénzforgalmi szemléletben, .

1992. január 29., szerda

11. § A számított adóból — legfeljebb annak mértékéig — adóvisszatartás formájában adókedvezmény vehető igénybe a 12—14. §-ban és a 19. §-ban meghatározott feltételek szerint.

Külföldi részvételű gazdasági társaságok adókedvezménye

12. § (1) A külföldi részvételű gazdasági társaságot, ha

a) az éves árbevételének több mint a fele termék előállításból származik, továbbá az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30 százalék, akkor a feltételek együttes meglététől számított első öt évben 60 százalék, a hatodik évtől a tizedik év végéig 40 százalék;

b) az éves árbevételének több mint a fele a 4. számú mellékletben meghatározott tevékenységekből származik és az alapítói vagyon meghaladja az 50 millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább 30 százalék, akkor e feltételek együttes meglététől számított első öt évben 100 százalék, a hatodik évtől a tizedik év végéig 60 százalék

adókedvezmény illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az ott megjelölt időtartamon belül is csak valamennyi feltétel fennállásáig, illetve azon naptári napokkal arányosan vehető igénybe, amelyeken az (1) bekezdésben meghatározott alapítói vagyonra és külföldi részvételi arányra vonatkozó feltételek együttesen fennállnak.

(3) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság jogosult volt az (1) és (6) bekezdésekben meghatározott kedvezményekre és a feltételek változása következtében ismételten, vagy a korábbitól eltérő mértékben lesz jogosult azok igénybevételére, úgy ezekben az esetekben első évnek az első kedvezmény igénybevételének éve számít.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt termékelőállítás alatt a KSH termékjegyzékeiben (ITJ és MRTJ) szreplő termékek előállítását, bérmunkában végzett ipari termékek előállítását, valamint a 4. számú mellékletben felsorolt egyéb termékeket és szolgáltatásokat kell érteni. A külföldi részvételű gazdasági társaság által épített szállodának minősül az oly na értéknövelő beruházás is, amely a korábban szállodának nem minősülő épület szállodai minősítését, illetve a szálloda magasabb osztályba sorolását eredményezi.

(5) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság külföldi tagja (részvényese) az őt megillető osztalék (részesedés) egészét, vagy egy részét

a) az alapítói vagyon emelésére vagy

b) Magyarországon már működő vagy újonnan alakuló gazdasági társaságba

fekteti be, akkor az alapító vagyont emelő, a már működő, illetve az újonnan alakuló gazdasági társaság az ezen összegre jutó — a befektetés évét terhelő — adójával megegyező adókedvezményben részesül. Az adókedvezményt az arra jogosult által az e kedvezmény nélküli adókedvezményekkel és a földadóval csökkentett számított adó, valamint az adóalap hányadosaként számított arány és a befektetett összeg szorzataként kell kiszámítani. A befektetés éve az az év, amelyikben az osztalék fizetésére hozott döntést követően a tényleges befektetés megtörténik, és azt a külföldi részvételű gazdasági társaság a cégbíróságnak bejelenti, vagy a részvénykönyvbe bejegyzi.

(6) Az 1990. december 31-e előtt már működő, illetve az olyan külföldi részvételű gazdasági társaság, amelynek a társasági szerződését (alapító okiratát) az alapítók 1990. december 31. napjáig megkötötték, alapszabályát elfogadták és a cégbírósághoz bejegyzés céljából 1991. január 30. napjáig benyújtották — az alapító vagyonra 1991. január 1. napja előtt előírt feltételek változatlan fennállta esetén — az 1990. december 31-éig hatályos rendelkezések szerinti adókedvezményt a következő határidőig változatlanul igénybe vehetik:

a) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. §

(1) bekezdés a) pontjának megfelelő feltételekkel rendelkező társaságok 1995. december 31-éig;

b) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. §

(1) bekezdése b)—c) pontjában meghatározott, valamint az 1989. évi XLIV. törvény 25. §-ának (4) bekezdése szerinti feltételekkel rendelkező társaságok az adókedvezményre jogosító feltételek keletkezésétől számított 10 évig;

c) a vállalkozási nyereségadóról szóló 1989. évi XLIV. és az 1990. évi XLIX. törvénnyel módosított 1988. évi IX. törvény 14. § (3) bekezdése szerint 1990. december 31-éig megállapított adókedvezmény az engedély lejártáig, de legfeljebb a kedvezmény igénybevételének első évétől számított 10 évig.

RÉKÉS MEGYEI HfRLAP------------------(7) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság korábban a vállalkozási nyereségadóról szóló az 1989. évi XLIV., az 1990. évi XLIX. és az 1990. évi XCIX. törvényekkel módosított 1988. évi IX. törvény (továbbiakban: VA), vagy a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásokról szóló 28/1972. (X. 3.) PM-rendelet alapján vett igénybe adókedvezményt, úgy az adókedvezmény kezdő évének e kedvezmény igénybevételének első évét kell tekinteni.

(8) Az e §-ban szabályozott adókedvezmények igénybevétele nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a külföldi részvételű gazdasági társaság a külön jogszabályban meghatározott támogatásokban részesüljön. A társaság e támogatások elnyerése ellenében az őt megillető adókedvezményekről lemondhat.

(9) Az (1)—(4) bekezdésben meghatározott adókedvezmény igénybevételére a jogosultságot 1993. december 31-éig lehet megszerezni, és az (1) bekezdésben megjelölt időtartamon belül és feltételek mellett lehet igénybe venni.

{10) Az (5) bekezdésben meghatározottak alapján adókedvezményt utoljára az 1993. évi eredményből járó osztalékra lehet érvényesíteni.

Struktúrapolitikai döntésekhez kapcsolódó adókedvezmény

13. § A számított adóból az alább felsorolt hitelcéloknál a hitel- és kölcsönkamatok alábbi arányának megfelelő adókedvezmény vehető igénybe a következők szerint:

Adókedvezmény

az aktivált

a költségként elszámolt

kamat százalékában

a) Az exportárualapok bővítését szolgáló fejlesztésekhez

kapcsolódó hitelek, a hitelfeltételek szerint

60

25

b) Az exportképes árualapok bővítését szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó középlejáratú hitelek

38

12

c) A víztakarékossági és vízminőség-védelmi, kömyzetvédelmi beruházásokra nyújott hitel

33

11

d) Középlejáratú export-fővállalkozási céghitel exportárualap-bővítéssel összefüggő hitelrésze

38

12

e) Az exportköveteléseket finanszírozó rövid lejáratú hitel (a kamat csökkentve a lejárt külföldi követelések miatt fennálló hitel kamatával)

38

12

Közszolgáltató, egészségügyi, kulturális és sporttevékenységek adókedvezménye

14. § (1) Az adóalanyt 1992. évben az 5. számú mellékletben meghatározott közszolgáltató, egészségügyi, kulturális és sporttevékenységek utáni adójából 40 százalékos mértékű adókedvezmény illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységekre jutó adót az e tevékenységekből származó árbevétel és az adóalany összes árbevételének aránya alapján kell megállapítani.

Kettős adózás elkerülése

15. § (1) Az adóalanynak a külföldről származó, a forrásország jogszabályai szerint nem osztaléktípusúnak minősülő — az ott megfizetett adót is tartalmazó — jövedelmét az adóalapba be kell számítani.

(2) Az adóalany az adókedvezményekkel és a földadóval csökkentett számított adóból a forrásországban megfizetett adót adóvisszatartás formájában levonhatja. Az így levont összeg azonban nem haladhatja meg az adókedvezményekkel és a földadóval csökkentett számított adónak azt a hányadát, amennyit — az (1) bekezdés szeriti —- külföldi jövedelem az adóalapban képvisel.

(3) Az adóalanynak a külföldön működő, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságból származó jövedelmét az osztalékra vonatkozó szabályok szerint kell az adóalap meghatározásánál figyelembe vermi.

(4) Amennyiben a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény másként rendelkezik, mint e törvény, úgy az adó megállapítására az egyezmény feltételei az irányadók.

Fizetendő adó

16. § (1) A fizetendő adót a számított adóból — legfeljebb annak mértékéig — az adókedvezmények és a befizetett földadó levonásá-