Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-29 / 24. szám

1992. január 29., szerda

tott költségnek — ideértve az eszköz értékcsökkenési leírását is — azon arányos része, amely nem a vállalkozási tevékenységhez kötődik, és nem az adóalany bevételszerző tevékenységével kapcsolatban merült fel, figyelemmel az 5. § (6) bekezdésében foglaltakra is,

f) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értéke, kivéve, ha a térítés nélküli átadásra (2) bekezdés g) pontjában meghatározott célra és feltételekkel kerül sor, vagy ha a kötelező átadást jogszabály írja elő,

g) 1992. december 31-étől a vállalkozás tagja, alkalmazottja személyes, illetőleg családi szükségletének kielégítésére fordított természetbeni juttatás költségként, ráfordításként elszámolt összege, a kormány rendeletében meghatározottak kivételével,

h) az olyan adóhiány, amelyet abban az adóévben, amelyre a megállapítás vonatkozik, ráfordításként nem számolhatott el az adóalany, valamint a bíróságok, büntetések és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti jogkövetkezmények ráfordításként elszámolt összege az önellenőrzési pótlék kivételével,

i) az ellenérték nélkül vagy névérték alatti térítés ellenében adott részvény, vagyonjegy névértékének illetve a névérték és a térítés különbségének megfelelő összeg,

j) lízing esetén a bérbevevőnél az áfamentes bérleti díj adott évre jutó részének a tárgyi eszköz utáni teljes bérleti díj 36 százalékát meghaladó része, ingatlan esetén a 13 százalékát meghaladó része, import lízing esetén ezenfelül az adóévet terhelő bérleti díj 20 százalékának megfelelő összeg,

k) a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott, értékesített termőföld és erdő nyilvántartási értékének megfelelő összeg,

l) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 3. §-a (3) bekezdésében meghatározott szerencsejáték-szervezésre létrehozott gazdálkodószervezetnél az egyes szerencsejátékok közvetlen és közvetett költségének és a 38. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott költségnek a különbsége, ha az előbbi a nagyobb,

m) a ráfordításként elszámolt földadó összege,

n) külön jogszabályban meghatározott bérnövekmény összege,

o) a bérleti díj a bérbevevőnél, ha a termék átvétele olyan szerződés alapján történik, amely a termék 366 napon belüli bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi.

5. § (1) A kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a fizetési határidőn túli követelések, a kétes követelések, valamint az előlegként adott összegek miatti várható veszteségek fedezetére ráfordításként elszámolt céltartalékból az adóalap számításánál — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — legfeljebb a december 31-én

a) 90—180 napos késedelemben lévő követelések 2 százalékának;

b) 181—360 napos késedelemben lévő követelések 5 százalékának;

c) 360 napon túli késedelemben lévő követelések 25 százalékának

megfelelő összeg vehető figyelembe.

(2) A pénzintézetnél a határidőn túli kintlévőségekre az adóévben képzett kockázati céltartalék, a biztosítóintézetnél pedig a hosszú távú kötelezettségek fedezetére és az évek közötti káringadozások kiegyenlítésére a külön jogszabályban előírtak szerint képzett biztosítástechnikai tartalék teljes összege vehető figyelembe az adóalap számításánál.

(3) Nyilvántartott értékvesztésnek fszámít az előző adóévekben elszámolt és az adó alapjánál figyelembe nem vett értékvesztés halmozott összege. Az adóalap csökkentéseként ennek olyan hányada számolható el, amennyit a felhasználás, értékesítés, selejtezés értéke képvisel a nyitóállomány és az adóévi állománynövekedés együttes értékéből.

(4) A magánszemély részére a jegybanki alapkamatnál, illetőleg a törvényes kamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújtott kölcsön kamatkülönbözete: a szerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat, illetőleg törvényes kamat [Ptk. 232. § (2) bekezdés] és a szerződés alapján fizetendő kamat különbségének az adóévre eső része.

(5) Nem kell a 4. § (3) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezést alkalmazni a jogszabály alapján nyújtott lakáscélú hitel, az állami tulajdon megvásárlásához nyújtott hitel és a forgalmazó által nyújtott áruvásárlási, valamint olyan kölcsön esetében, amelynek kamatához vagy törlesztő-részletéhez a költségvetés támogatást nyújt, vagy ha a kölcsönnyújtáshoz szükséges forrást a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes kamat mellett biztosítja a pénzintézetnek.

(6) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adóalany által alkalmazottjának, tagjának, nyugdíjasának juttatott segély, munkaruha, egyenruha, védőruha, a pénzben vagy természetben nyújtott étkezési hozzájárulás, a belföldi

üdülési hozzájárulás, a személygépkocsi átengedése személyes célra, a jóléti intézmények költségei, a külön törvényben meghatározott munkavállalói nyugdíjalapba (3. számú melléklet) befizetett összeg, a munkavállaló javára kötött biztosítás díja, továbbá a reprezentációs költségek.

Veszteségelhatárolás

6. § (1) Amennyiben a 4. § szerinti adóalap bármely adóévben negatív (a továbbiakban elhatárolt veszteség), úgy ezzel az összeggel az adóalany a következő öt adóévben — döntése szerinti megosztásban — csökkentheti az adó alapját.

(2) Az adóév elhatárolt veszteségét a korábbi évekről áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek levonásánál — a (3) bekezdés kivételével — a korábbi évekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni.

(3) Az e törvény hatálybalépését követően jogelőd nélkül létrejött adóalany a vállalkozási tevékenység megkezdése évének és az azt követő két évnek a veszteségét — kivéve a számviteli törvény szerint aktiválható alapítási, átszervezési költséget — korlátlan ideig elhatárolhatja.

(4) A mezőgazdasági ágazatba sorolt adóalany az elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is rendezheti, oly módon, hogy a megelőző két adóév adóalapját csökkenti az elhatárolt veszteség ösz- szegével. Ha ezzel nem él, vagy ha a veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre az (1)—(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.

(5) Az (1)—(3) bekezdésben foglalt veszteségelhatárolást pénzintézet nem alkalmazhatja.

Egyéb elszámolási szabályok

7. § (1) Az adóalanynak jogutód nélküli megszűnésekor — kivéve, ha arra felszámolással kerül sor — a tulajdonában lévő összes eszközt az adott időpontban érvényes — erre feljogosított szakértő által meghatározott — piaci értéken adóalapnövelő tételként kell elszámolnia a nyilvántartási érték adóalap-csökkentő tételként számbavétele mellett.

(2) Az adóalany székhelyének Magyarországon kívülre helyezését e törvény alkalmazásában megszűnésnek kell tekinteni.

(3) Az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági kistermelőnek a megszűnésre előírtak szerint kell eljárnia, ha a társasági adótörvény hatálya alól kikerül. Nem kell a megszűnésre vonatkozó szabályokat alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó vagy a mezőgazdasági kistermelő a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá átjelentkezik, és erre a következő év január 1-jével kerül sor.

8. § Amennyiben a kapcsolt vállalkozásban az adóalanyok, illetőleg a létesítő szerv és az adóalany közötti szerződésekben — ideértve a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos szaktanácsadást és a műszaki-gazdasági szolgáltatást, valamint a kölcsönnyújtást is — magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független partnerek esetén érvényesítenek, úgy az adóhatóság az erre feljogosított szakértő által meghatározott piaci értéket veheti figyelembe ellenértékként, és ennek megfelelően álla- • pítja meg az adóalapot.

III. Fejezet Az adó megállapítása Az adó mértéke

9. § Az adó a pozitív adóalap 40 százaléka (a továbbiakban: számított adó).

Adómentességek és adókedvezmények

10. § Nem kell az adót megfizetnie

a) a lakásszövetkezetnek, a társadalmi szervezetnek, az egyháznak, az alapítványnak, a víziközmű-társulatnak, ha —- gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint nyilvántartott — a vállalkozási tevékenységéből elért bevétele nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot;

b) a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására kijelölt célszervezetnek, gyógyító célú foglalkoztatást végző szervezetnek, ha osztalékot, részesedést nem számol el.

1992. január 29., szerda

forintban bevételi és költség-nyilvántartást köteles vezetni. A devizában kapott bevételeket és felmerült kiadásokat a jóváírás, illetve felhasználás napján érvényes devizavételi árfolyamon kell átszámítani.

2. A külföldi szervezet az 1. pontban foglaltak szerinti bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni.

3. A bevételként kapott ellenértékekről szerződésenként, a munka- vállalóknak kifizetett jövedelmekről és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségekről (személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék stb.) pedig munkavállalónként is kell kimutatást készíteni.

D. Fejezet

A külföldi szervezet jövedelmének meghatározása

1. A külföldi szervezet jövedelmeként a részére belföldi személy által kifizetett, a jövedelemszerzés helyét tekintve belföldinek minősülő vállalkozási tevékenységért kapott ellenérték 50 százalékát kell — a 2. pontban foglaltak kivételével — figyelembe venni.

2. Nem kell jövedelemnek tekinteni a Magyar Nemzeti Bank és a belföldön bejegyzett pénzintézet által fizetett kamatot, valamint a gazdasági társaságban való részesedés megszerzésére fordított ösz- szeget.

3. A jövedelem megállapítása során az A., C. és az E. fejezet előírásait is figyelembe kell venni.

E. Fejezet

Értelmező rendelkezések

1. Telephely:

a) Olyan állandó üzleti berendezés, amellyel a társaság részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat. A „telephely” kifejezés magában foglalja különösen a vezetés helyét, a fiókot, az irodát, a gyártelepet, a műhelyt, a bányát, kőolaj- vagy földgázkutat, kőbányát vagy egyéb természeti kincs kiaknázására szolgáló más telepet.

b) Az építkezés, valamint az azzal kapcsolatos kivitelező, összeszerelő, felszerelő, illetve felügyeleti tevékenység helye abban az esetben, ha időtartama egyfolytában vagy egy naptári éven belül megszakításokkal összesen legalább 3 hónapig tart.

c) A külföldi vállalkozó által történő szolgáltatás igénybevételének helye — ideértve a szaktanácsadói szolgáltatásokat is — az adott vállalkozó által alkalmazott munkavállalók vagy egyéb alkalmazottak révén.

d) A külföldi vállalkozót Magyarországon állandó telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni azon tevékenységek esetében, amelyet a belföldi személy a külföldi vállalkozó nevében vállal, ha a külföldi vállalkozó nevében szerződést köthet Magyarországon, illetve áruvagy termékkészletet tart fenn, amiből rendszeresen szállít a külföldi vállalkozó nevében.

é&RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP-----------------2

. Nem minősül telephelynek:

a) a. külföldi vállalkozó árujának vagy termékének kizárólag tárolására, bemutatására használt létesítmény;

b) áruknak, illetve termékeknek kizárólag tárolás, bemutatás, belföldi személy által feldolgozás céljából történő készletezése;

c) kizárólag külföldi vállalkozó számára történő áru-, illetve termékbeszerzés, illetve információgyűjtés.

3. Jogdíj:

a) a szabadalom, a védett eljárás, a védjegy, illetve hasonló jog;

b) know-how, illetve üzleti titok;

c) irodalmi, művészeti vagy tudományos művek — beleértve a mozgófilmet, videoszalagot, hanglemezt, hangszalagot, kompaktlemezt, valamint hasonló eszközöket is — szerzői jogának átruházásáért, használatáért vagy használatának átengedéséért kapott ellenérték.

4. A jövedelemszerzés helye:

a) vállalkozási tevékenységből származó jövedelem esetében — kivéve a b)—f) pontokban meghatározott jövedelmeket — az a hely, ahol a jövedelmet szerző telephelye található, de ha a vállalkozást nem telephelyen folytatják, úgy az a hely, ahol a vállalkozást folytató társaság belföldi személynek minősül;

b) ingatlanból és természeti erőforrásból származó jövedelem esetében az ingatlan, illetve természeti erőforrás helye;

c) szellemi termék eladásából, átruházásából, használatának átengedéséből származó jövedelem esetében az a hely, ahol a terméket hasznosítják;

d) kamatjövedelem esetében az a hely, ahol a kölcsönt — amelynek alapján a jövedelem felmerül — igénybe veszik, a kölcsön pénzeszközeit használják;

e) előadói, művészeti és sporttevékenységért, bemutatókért (kiállításokért) járó díjak esetében az a hely, ahol a tevékenységet végzik;

f) jogdíj esetében az a hely, ahol a jogdíjat fizető belföldi személynek minősül;

g) a gazdasági társaságban meglévő részesedés értékesítése esetén az a hely, ahol a gazdasági társaságot bejegyezték.

5. Építkezés kezdetének napja: az építési naplóba történő első bejegyzés.

6. Építkezés befejezésének napja: az épület, építmény használatbavételének időpontja.

7. Természeti kincs: az ásványi anyag, valamint a földterület, a tavak, a folyók élő, illetve nem élő erőforrásai.

8. Belföldi személy: a törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott belföldi székhelyű adóalany, valamint a belföldi illetőségű magánszemély.