Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-29 / 24. szám

O S

er о

О" (О

P g

* ф ф §

s- а

с: О*

N "

<а й

CD _ 7Г N 3 W

3 er

CD CD

ÖT ÖT

r* ír

CL

c

CD'

3

СЛ

CŰ

<

XCD

П Qj

Ш 3.

» 2f

jrf CD Ш- r*

ÖJ, CT) N Г0

CT) о ^ 6 К 53

I

CTl

со

ел

го

СЛ

ÿî

SS

O DT Э Ф

СО Z

■О <

$ Я

2 < а и

S

СТ)

"! В)

Ш

5

О).

шN

СЛ

I

со'

3 с о

PTCD 13 CD ТЗ О

СЛ о" СО =5 О

I

со'

г

S- § шСП (Q (Р

»- Ф з

=- о- Э. 9: 3 w

i- CD- N PT -3 <D W *< - • CD w

CD

DT

CD>

СЛ

2 CO CD N "O CD O CO CO CD Q.

B CD

— Z3 BÜTT- ,u

&Г <Q — <

è Q)'

■s-a

ЗГ ^

w g

о “

en ^ en <

Ш' EU'

«9. gr

CD' Й en H.

CD ЙÇD_ nj

CD T'S. о ? SB JMP

5 3 ф

I' Q) Ф

4 (û ü

N £ a

3

«<

a. *

03

Д?

CD У <0 JD 7Г

CD

Q.

CD

O:

N

C:

CЛ M

N «

a

Î3

a.

1992. január 29., szerda

Az adó alanya

2. § (1) E törvény alkalmazásában adóalany a belföldi székhelyű

a) gazdasági társaság,

b) a szövetkezet a lakásszövetkezet kivételével,

c) állami vállalat, egyéb állami gazdálkodószerv, tröszt, a tröszti vállalat, ha a tröszt létesítő határozata másképp nem rendelkezik, a vízgazdálkodási társulat a víziközmű-társulat kivételével, vízgazdálkodási társulatok társulása, egyes jogi személy vállalata és a leány- vállalat, ,

d) ügyvédi iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége és a művészeti alkotóközösség,

e) megszűnéséig az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport és a mezőgazdasági szakcsoport,

f) a vállalkozási nyereségadó hatálya alá 1991. december 31-éig bejelentkezett egyéni vállalkozó és mezőgazdasági kistermelő mindaddig, amíg a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá átjelentkezik, de legkésőbb 1993. december 31-éig,

g) a lakásszövetkezet, a társadalmi szervezet, az egyház (ideértve a társadalmi szevezet, illetve az egyház alapszabályában önálló jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), az alapítvány és a víziközmű-társulat, ha vállalkozási tevékenységet végez.

(2) E törvény alkalmazásában adóalany a külföldi tulajdonában lévő, belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, ha belföldön telephellyel rendelkezik (a továbbiakban: külföldi válalkozó).

(3) A belföldön telephellyel nem rendelkező külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező tásas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet (a továbbiakban: külföldi szervezet) a részére belföldi személy által a vállalkozási tevékenységért kapott ellenértéket alapul véve a 6. számú melléklet D. fejezetében foglaltak szerint megállapított jövedelem után a 9. §-ban meghatározott mértékű adót köteles fizetni, ha a jövedelemszerzés helye a Magyar Köztársaság. E szervezetekre — a 17. § kivételével — e törvény más rendelkezései nem terjednek ki.

(4) Nem terjed ki a törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Fejlesztési Intézetre, a Pénzintézeti Központra, a költségvetési szervre és az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában

1. lízing: a termék átadása olyan szerződés alapján, amely a termék határozott időre szóló, de legalább 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi.

2. kapcsolt vállalkozás: ha az egyik adóalany, illetőleg adóalanynak nem minősülő természetes személy jelentős vagy többségi részesedéssel rendelkezik másik adóalany jegyzett tőkéjében, vagy döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol a másik adóalany felett.

3. jóléti intézmény: a bölcsőde, az óvoda, a napközis és a diákotthon, munkahelyi étkezést biztosító létesítmény, a sport, a kultúra, az üdülés célját szolgáló létesítmény, a szolgálati lakás.

4. a beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja: a beruházó, aki a beruházást várhatóan aktiválja.

5. statisztikai besorolás: az 1991. augusztus 31. napján érvényes KSH-besorolási rend.

6. alapítói vagyon: a számviteli törvény 1. számú mellékletének 14. pontjában meghatározott jegyzett tőke, a vagyonjegy és a szövetkezeti részjegy összessége.

7. árbevétel: a számviteli törvény 45. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, valamint az alvállalkozói teljesítmények értékével.

8. természetbeni juttatás: az ellenérték nélkül juttatott termék, nyújtott szolgáltatás.

9. vásárolt készletek készletváltozása: az adóévet megelőző év és az adóév december 31 -ei záró leltárértékének különbsége. A készlet- változás számításánál a leltári készletértékből nem vehető figyelembe az adóévben ki nem egyenlített és a beruházási célra beszerzett készlet.

II. Fejezet

Az adóalap megállapítása

4. § (1) Az adó alapja

a) a kettős könyvvitelt vezető adóalanynál a számviteli törvény

előírásai alapján megállapított adózás előtti eredmény módosítva a

(2) és (3) bekezdésben foglaltakkal,

b) az egyszeres könyvvitelt vezető adóalanynál a pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott eredmény (az adóévi árbevétel és bevétel, valamint az adóévi termelési és kezelési költségek és egyéb ráfordítások különbsége) csökkentve az adóévben a számviteli törvény alapján számított értékcsökkenési leírással és változtatva a 3. § 9. pontja szerint vásárolt készletek készletváltozásának értékével (a továbbiakban: adózás előtti eredmény) módosítva a (2) és (3) bekezdésben foglaltakkal, valamint

c) a külföldi vállalkozónál a 6. számú mellékletben meghatározott összeg (a továbbiakban: adóalap).

(2) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti:

a) az előző év(ek)nek a 6. §-ban foglaltak szerint elhatárolt veszteségéből — az adóalany döntése szerint — az adóévre eső veszteség,

b) a számviteli törvény 45. §-a (5) bekezdésének előírása szerint az adóévben egyéb bevételként elszámolt előző évi céltartalék, továbbá az adóévben az e törvény 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint figyelembe vett összeg,

c) értékcsökkenési leírásként és terven felüli értékcsökkenési leírásként legfeljebb az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott módon és mértékkel számított összeg,

d) a számviteli törvény 39. §-a alapján az előző adóév(ek)ben elszámolt és eszközcsoportonként (készletek, befektetések, értékpapírok) nyilvántartott értékvesztésből az adóévben az e törvény 5. §

(3) bekezdésének figyelembevételével a felhasználásra, értékesítésre, selejtezésre arányosan jutó összeg,

e) a számviteli törvény 2. számú mellékletének 21. pontja alapján bevételként elszámolt kapott osztalék és részesedés összege, kivéve a befektetett eszközként nyilvántartott egy éven túli lejáratú pénzkövetelés után kapott az adózás utáni eredményből fizetett kamat,

f) az 1991. évben és az azt megelőző években az eredményből fizetett — ráfordításként el nem számolt — és az adóévben visszatérített, a bevételek között elszámolt adó összege, valamint a visszatérített társasági adó,

g) a belföldi székhelyű alapítvány céljára (Ptk. 74/A.—74/E. §) és a közérdekű kötelezettségvállalásra (Ptk. 593—596. §) átadott pénzeszköz, ha az adóhatóság előzetesen hozzájárult, hogy az alapítvány a befizetésről a levonásra jogosító igazolást adjon, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalást levonhatónak minősítette. Az adóhatóság a hozzájárulást kérelemre akkor adja meg, ha

1. az alapítvány, a közérdekű kötelezettségvállalás betegségmegelőző és gyógyító, tudományos, kutatási, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, kulturális, oktatási, diák- és tömegsport, vallási célt, a közrend, közbiztonság védelmét, az öregek és a hátrányos helyzetűek, illetőleg a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos előbbi célok megvalósítását, menekültek megsegítését szolgálja, továbbá

2. az alapítvány működési szabályzata, valamint az alapítványi, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalási pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt kizárható, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják,

h) az érték nélkül, a megváltási áron, illetve a külön törvényben meghatározott értéken nyilvántartott termőföld és erdő értékesítéséből számrazó ellenérték,

i) a szakmunkástanuló-képzést végző adóalanynál az oktatási intézménnyel kötött szerződés alapján foglalkoztatott szakmunkástanulók után tanulónként — minden megkezdett hónap után — havi ezer forint,

j) az egy éven túli lejáratú kötelezettség után fizetett — ráfordításként el nem számolt — kamat.

(3) Az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor növeli:

a) a számviteli törvény 47. § (3) bekezdése alapján az adóévben a várható veszteség fedezetére ráfordításként elszámolt céltartalék összege,

b) a számviteli törvény 37. és 38. §-ai alapján költségként elszámolt értékcsökkenési leírás és terven felüli értékcsökkenési leírás összege,

c) a számviteli törvény 39. §-a alapján az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés összege,

d) magánszemélynek kamatmentesen vagy a jegybanki alapkamatnál, illetőleg a törvényes kamatnál (Ptk. 232. § (2) bekezdés) alacsonyabb kamat mellett nyújtott kölcsönnek az 5. § (4) és (5) bekezdése szerint számított kamatkülönbözete,

e) az eszközök fenntartására, beszerzésére, karbantartására fordí-