Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-04-05 / 3. szám
1992. január 4-5., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR Követésre méltó kezdeményezés Otthonház épült Kevermesen A közelmúltban adták át Ke- vermes új büszkeségét, az otthonházat. Ebből az alkalomból kerestük fel a település polgármesterét, Domsik Jánosáét. — Kevermes lakosságának 35 százaléka idős ember — mondja Domsik Jánosné. — A velük való törődés nem most kezdődött. Korábban is1 volt nálunk házi szociális gondozás, 1987-ben pedig felépült az idősek napközi otthona. Ez a két forma azonban nem elégített ki minden igényt. Az egyedül maradó idősek közül sokan váltak részben vagy teljesen magatehetetlenné. Többüknek gondot okozott a tüzelő beszerzése, a begyújtás, a takarítás, a mosás, a bevásárlás, a kertművelés. Hogyan segítsünk nekik? — ez volt a kérdés. Többször jártunk Csor- váson a tanyasi idősek házában. Elhatároztuk, hogy Kevermesen is építünk valami hasonlót. — Ehhez azonban pénz kellett, gondolom, nem is kevés. — Kiindulásnak, bátorításnak elegendő volt néhány idős ember ígérete: ha gondoskodunk róluk — mondták —, ők ideadják a megtakarított pénzüket vagy annak egy részét. Ez persze kevés lett volna, de szerencsére 1991 elején megjelent a Népjóléti Minisztérium pályázati felhívása szociális létesítmények építésére. Ezek között szerepelt az otthonház is. —Miben különbözik ez a szociális otthontól? — Az otthonház tulajdonképpen a szociális otthonhoz hasonló funkciókat lát el. Lényeges különbség azonban, hogy az ide beköltözők az építési költséghez is hozzájárulnak, s ezért önálló szobát, lényegében egy kis lakrészt kapnak. Hogy konkrét legyek: a kevermesi otthonház lakói 100—100 ezer forinttal támogatták az építkezést. És még egy különbség: a mi öregjeink itthon maradnak a faluban, nem kell vidékre költözniük, nem kell a gyökereiket elszakítaniuk. —Ezt a nemes célt támogatta tehát anyagilag a Népjóléti Minisztérium. — Igen, pályázati úton 3 millió forinttal. Maga az épület ösz- szesen 6,5 millió forintba került. Az önkormányzat és a Keve- Coop Rt. összefogásának köszönhetően karácsonyra beköltözhettek az első lakók. Mint költségcsökkentő tényezőt hadd említsem meg, hogy az otthonház műszakilag is kapcsolódik az idősek klubjához, így nem kellett külön kazánházat és egyebeket építenünk. — Lesz lakója mind a 12 szobának? — Igen, hogyne! Sokkal több a jelentkező, mint ahány férőhelyünk van. Megismétlem: sajnos a mi településünkön az idős korúak aránya 35 százalék. Az otthonházzal néhányuk gondját sikerült megoldanunk, s ezért köszönet minden közreműködőnek. Ménesi György A gyulai kórház szemészeti osztálya minden más értesítés helyett a következőkről tájékoztatja a Fradi-szurkolókat: A társadalombiztosítási igazgatósággal történt előzetes megállapodás alapján — a Ferencváros Baráti Köre tagsági igazolványának felmutatása esetén — hozzájárulunk ahhoz, hogy az elvakult Fradi-szur- kolók 1992-ben zöldhályog helyett zöld-fehér hályogot viseljenek. *** A Békés melletti Rosszerdőn két kisgyereket találtak, akik Jancsi és Juliska néven mutatkoztak be. Elmondásuk alapján egy vén boszorkány házában éltek, de csellel, előre megfontolt szándékkal a tűzbe dobták a banyát, majd elmenekültek a tett színhelyéről. A rendőrség őrizetbe vette az elkövetőket. Pósteleken, az Iparosok háza a Mekk Elek ezermester nevet vette fel. Testvérvárosi kapcsolatot keresett és talált Vésztő személyében Mohács. A következő év nyarától Mohácsi-vész(tői) Napokat fognak rendezni, melyen hadászati gyakorlatok is színesítik a programot. Elsősorban török vendégekre számítanak. Kis emberek bankja Gádoros. — Legtöbb településen a falu bankjának vagy a kisemberek bankjának szokták nevezni a takarékszövetkezeteket. A jelzett megfogalmazás nem sértő, mindössze azt tükrözi, hogy a takarékszövetkezet a kis fillértől a nagybani összegekig mindent befogad és gyűjt, emellett kölcsönöket biztosít és egyéb lakossági szolgáltatást nyújt. így van ez a Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezetnél is, amely megyénk hat településén rendelkezik fiókrészleggel. A szövetkezet elnökasszonya Sebesi Sándorné örömmel nyugtázza, hogy évek óta eredményesen gazdálkodnak, s az 1991-es évet is komoly nyereséggel zárták. Tagságuk meghaladja a 11 ezer személyt, részjegyállományuk közel 9 millió. A szövetkezet szolgáltatásain túl igyekszik gondoskodni egyéb módon is tagjairól. Például karácsonyi csomagot három éve adnak a 70 év feletti tagoknak és a törzsbetétesek- nek. Most, karácsonykor 480 ajándékcsomagot készítettek, megközelítőleg 300 forint értéket tartalmazott egy ajándék. Segély címén 4 fiatal családnak 10 ezer forintot adtak. Népszerű a környéken a Duplán nyerhet! akciójuk, amelynek a lényege, hogy a 6 fióknál elhelyezett betétekért 5 ezer forintonként egy sorsjegyet adnak. A gyűjtés eredményességétől függően minden fiók annyi ajándékösz- szeget kap, amennyi az 5 ezer forintos betétek elhelyezésének aránya. így 160 ezer forint értékű fődíjakat, valamint 190 ezer forint értékű egyéb tárgynyereményeket adnak, összesen 350 ezer forint értékben. A sorsolások a következő időpontokban lesznek, mindenütt 14 órakor a művelődési házakban: Gádoroson január 10-én, Orosházán január 13-án, Gerendáson január 14- én, Telekgerendáson január 15- én, Nagyszénáson január 16- án, Csorváson január 20-án. A jelzett településeken népszerű az úgynevezett iskolataka- rék-mozgalom, amely a kisgyermekeket próbálja rászoktatni a takarékosságra. Érdemes megemlíteni, hogy a gádorosi központú takarékszövetkezet kisvállalkozóknak 22,5 millió forint hitelt adott tavaly, melyet többnyire Gádoroson és Orosházán vettek fel. P. J. Lehangoló kép Mennyit kerestünk tavaly? Meglehetősen lehangoló képet regisztráltak a statisztikusok 1991 első háromnegyed éve munkaügyi adatainak összegzése során. A felmérésből kitűnik, hogy a vizsgált időszakban a bruttó átlagkereset 15 ezer 975 forint volt, 29,4 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanakkor a rövidített munkaidejű foglalkoztatás és az állásidőre járó — általában 70—90 százalékos — díjazás az átlagbéreket lefelé, a foglalkoztatottsági struktúra átrendeződése (azaz a zömmel szakképzetleneket, alacsony fizetésűeket érintő elbocsájtás) a bérszínvonalat fölfelé mozdította el. Az átlagkeresetek egyébként a közlekedési, a postai és a távközlési dolgozók körében nőttek leggyorsabban. A számítások szerint a bruttó átlagkereset nettó értékben mintegy 11 ezer 800 forintnak felelt meg, ami az előző évhez viszonyítva 25,1 százalékos emelkedést jelent. Az érem másik oldala azonban, hogy azonos időszakra vetítve a fogyasztói árszínvonal növekedése 35,6 százalék volt. Ferenczy Europress Fagy- és télálló kaktuszok Az ismert kaktuszfajok közül csaknem 600 sorolható a tél- és fagyállók közé. Ezek természetes élőhelyei az USA—Canada határától a Tűzföldig terjed, ahol különböző tengerszint fölötti magasságokban akár—20 foknál alacsonyabb hőmérsékletet is kibírnak. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem botanikus kertjében mintegy 250 faj él — télen is a szabad ég alatt — ezekből a ritka növényekből. Az ország legnagyobb kaktusz- gyűjteményében értékes ritkaságok a télálló fajok. A gyűjteményt dr. Nemes Lajos kezeli MTi-Fotó: Oláh Tibor Olvasóink írják Kárörvendő buszsofőr A minap egy érdekes eseménynek lehettem szemtanúja. Az 5-ös számú helyi buszjáraton utazva az egyik megállónál egy idős néni szállt fel, bottal nehézkesen döcögve, nagy csomaggal a kezében. Amint felszállt és mögötte az ajtó becsukódott, rögtön megnyomta a jelzőt, a sofőrnek tudtára adva, hogy a következő megállónál le akar szállni. Miközben a tömegközlekedési jármű haladt velünk, elgondolkodtam, hagy egy ilyen idős néninek még az a két megálló közötti távolság is milyen rengeteg, fóleg ha még bottal is közlekedik. Szánalmat éreztem a néni iránt. Egy udvarias fiatalember felajánlotta, hogy segít a csomagot levinni a járműről. A következő megállóhoz érve az ajtó kinyílt, de csupán egy másodpercre és rögtön be is csukódott. A néni botja a két ajtó között maradt, ő pedig fent a buszon. Az idős hölgy kétségbeesetten kezdett el kiabálni, hogy nyissák ki az ajtót. M inden szem a sofőr felé meredt és a visszapillantó tükörben megláttam, hogy a buszvezető kárörvendően mosolyra húzza a száját. Kinyitotta az ajtót. Miután a busz újra elindult, a csukott ajtón keresztül is hallani lehetett még, ahogy az öreg néni jajgat. A legközelebbi esetben ugyanazzal a busszal utaztam, ugyanaz a sofőr ült a volánnál. Péntek volt és elég sokan szerettek volna a járműre felszállni, mivel a kollégisták is most utaztak haza. A buszra váróknak még fele sem volt fent a buszon, amikor a csengő megszólalt és az ajtó becsukódott. A busz nem volt tele. Még legalább húszán kényelmesen felfértek volna rá. A kérdéseim a következők: Mi öröme van ebben a sofőrnek? Talán nem az a dolguk a buszoknak, hogy az utast a kívánt helyre elszállítsák? Ennyire nem vesszük figyelembe embertársainkat és ennyire nem vagyunk tekintettel egymásra? Szente Karolina, Csorvás Orosházán nemrég ünnepelte 50. házassági évfordulóját Keresztes Sándor és neje, Huszár Aranka Szelek energiája A szél egyike azoknak a természeti erőforrásoknak, amelynek szerepe az emberiség története során többször is változáson ment át. Eredetét tekintve a szélenergia tulajdonképpen a Nap energiájából származik és megújuló energiaforrás. A szelek sebessége természetesen eltérő, az enyhe légmozgástól az óránként 100— 150 kilométeres sebességet is meghaladó, száguldó viharokig gyakorlatilag minden szélsebesség előfordul. A különféle sebességekkel áramló levegő mozgási energiájánál fogva képes munkavégzésre. A legrégibb ismert szélerőmű maradványait Irán és Afganisztán határvidékén tárták fel. E vidéken szinte állandó irányú szél fúj, ennek köszönhetően alkalmazhattak itt függőleges tengelyű, állandó irányba állított szélkerekeket. A függőleges tengelyű szélkerék tulajdonképpen két abroncstalan, tengellyel összekapcsolt kocsikerék küllőrendszerére emlékeztet: a szél energiáját az egyes küllők között kifeszített vászonnal hasznosítják. A középkor táján megjelent egy másik fajtája is a szélmalmoknak. Ezekben a forgómozgássá alakított szélenergiát fa- feldolgozásra használták fel. Az ilyen szélmalmokat fűrészmalmoknak is nevezik. E malomtípusokból Európa-szerte még a múlt században is sok működött. Később a függőleges tengelyű szélkerék mellett a szélenergia hasznosításának egy más típusú eszköze is kialakult: a vízszintes tengelyű szélkerék. A szél iránya azonban a legtöbb helyen változó. Olyan megoldást kerestek tehát, amelynél a tengely önműködően beáll a szélirányba. A holland típusú szélkeréknél a vízszintes tengelyt egy kúp alakú tartószerkezetben helyezik el. Ha a szél iránya változik, akkor a tengely az egész tartó- szerkezettel együtt elfordulva veszi fel a megváltozott széliránynak megfelelő helyzetet. Európában a szélerőtelepek a XVI—XVII. században élték virágkorukat, főleg a szélben gazdagabb tengerparti országokban. A gőzgép azonban az időjárás szeszélyeinek kitett szélmalmokat fokozatosan kiszorította a gyakorlatból. A hetvenes évek olajválsága újra a kutatás előterébe állította a szélerőműveket, és ez az érdeklődés máig tart. A szélenergia napjainban is helyet kér az elektromos energiával való ellátásban, vagy más módon használják fel azt hasznos munka végzésére. A hagyományos erőművekhez képest létesítésük nem túlzottan költséges, s ingyen energiát hasznosítanak. Az épület 6 és fél millióba került
