Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-28 / 23. szám
iRÍKÉS MEGYEI HlRLAPKORKEP 1992. január 28., kedd © Halódó gépipar Megyénkben a gépipar minden alágazatában csökkent tavaly a termelés; a legjobban a közlekedésieszköz- és a műszeriparé, ahol a termelés volumene az előző év január—szeptemberinek még a felét sem érte el. A gép- és gépi berendezés-, valamint a villamosgép és -készülék iparban 24—30, a fémtömegcikkiparban 9 százalékkal kevesebbet termeltek, mint egy évvel korábban. 40 milliárd bevétel Majd’ 40 milliárd forint ösz- szes pénzbevétele volt Békés megye lakosságának a tavalyi esztendő első kilenc hónapjában, 26,7 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. Ezen belül a folyó pénzbevétel 64, az ingatlaneladásból származó bevétel 0,2, az értékpapírok kamatából, osztalékából 7, a megtakarítás visszafizetéséből 31 és a készpénzes hitelfolyósításból eredő bevétel 5 százalékos részarányt képvisel — olvasható a KSH Békés Megyei Igazgatóságának jelentéséből. Segélyvita A munkanélküli-ellátásból kikerülők maximum 5 ezer forintos havi segélyt kaphatnának február 1-jétől —javasolták az Érdekegyeztető Tanács szociális bizottságának ülésén a szaktárcák képviselői. A munkavállalók viszont szorgalmazták: a mindenkori minimálbér 75 százaléka legyen a segély összege. Gombár levele Gombár Csaba a rádiót ért kritikára válaszolva az MTI-nek eljuttatott levelében leszögezi: az egyházi műsorok adásideje a rádió új műsorrendjében több mint négyszeresére bővült. A rádió elnöke emlékeztet arra is, hogy a változásokról 1991 tavaszán lényegében megállapodtak a történelmi egyházak vezetőivel. A rádió a tapasztalatok összegzése után — március végén — kész módosítani például azon, hogy a vasárnapi istentiszteleteket ismételten a középhullámú adón közvetíti. Autóimport, start! Mostantól lehet benyújtani a gépkocsiimport-kérelmeket, amelyeket az elbírálás után, február 3-ától folyamatosan ad ki a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma. Az első félévre 60 ezer gépkocsi behozatalát engedélyezik, a második félévben behozható gépkocsik száma még nem ismert. Ez az intézkedés nem érinti a magánforgalomban behozott sze- mélygépocsikat. YAMAHA MÁRKABOLT Új motorkerékpárok, bukósisakok, motoros kellékek, autóápoló szerek. Békéscsaba, Szent István tér 8. „Hidegzuhanyként” ért mindenkit az áremelés Hunyán irreálisan magasnak tartják a vízdíj emelését. A tavalyi 28 forintos árhoz képest ki tudja mennyi lesz az idei? A drágulás is arra sarkallja a település vezetőit, hogy a jövőben önállóan működtessék a rendszert. Az emberek pedig azon morfondíroznak, hogy portájukon saját kutat fúrassanak. Várhatóan (a ’91 -es adatokat ismerve) a faluban tovább csökken a vízfogyasztás. — Büdös, barna, lepedékes a vizünk, mint amilyen a megye más településein is. A legbosz- szantóbb az, hogy ezt a minőséget fizettetik velünk — háborog a polgármester, dr. Frankó Károly Gyomaendrődön. — Elfogadhatatlannak tartom a vízdíj emelését. A közeljövőben még esélyünk sincs arra, hogy egészséges vizet igyunk. Hozzánk 1995—96 táján jut el a jó víz. Orosházán a lakásszövetkezet főkönyvelője sem tudja tájékoztatni a lakókat, mert információja alig van. Harmati Tünde így összegzi a nem hivatalos forrásból hallottakat: — A vízműnél nem mondanak árat. Nem tudjuk, hogy mikortól emelnek és mennyit. Tavaly azt ígérték, hogy visszamenőleg nem fizettetik ki a lakókkal a különbözetet. Bízunk benne, hogy ezt az ígéretüket betartják. Ma még 40 forint 50 fillért fizetünk köbméterenként, s hogy mi lesz holnap? Erre voltunk kíváncsiak mi is. A víz-és csatornamű vállalat orosházi üzemvezetője, Röllig Pál kérdésünkre így válaszolt: — Ma reggel tudtuk meg az összeget, amelyet egységesen állapítottak meg az egész megyére vonatkozóan. A mi városunkban a márciusi leolvasáskor jelentkezik az első emelt díj. Cs. I. Bosszú A kultúrára áldozni kell! A megye kulturális intézményrendszerében jelentős változások történtek az elmúlt évben. Az átalakulás még ma is folyik, s szűkös anyagi viszonyaink közepette nem mondható éppen zökkenőmentesnek. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy a szakemberek hasznos szakmai fórumokon találkozzanak, az elvi kérdések mellett hangsúlyt helyezve az ésszerű együttműködésre. Ez volt a célja a megváltozott feladatkörű Megyei Művelődési Központnak, amikor megszervezte a népművelők továbbképzését tegnap, a „Balassi” nagytermében. A megye hosszú távú fejlesztési elképzeléseiről, a művelődési bizottság munkájáról Szilágyi Menyhért, a megyei önkormányzat alelnöke beszélt. Mint mondta, a kultúra, a művészet nem lehet a piac áldozata, ezért a megyei és a helyi önkormányzatoknak támogatniuk kell mindazt, ami érték. Nem volt könnyű szétválasztani a megyei és a városi feladatokat, megszervezni az intézmények újfajta struktúráját. Csak akkor számíthatunk eredményre, ha a megye szellemi kapacitása összehangoltan működik. Eztuán az MMK munkatársai szóltak idei terveikről, a megyei és az országos rendezvényekről, kérve a kollégák segítségét egy rendezvénynaptár elkészítéséhez. Ingyenes műsorokról, pályázatokról is hallhattak a résztvevők, majd a Munkaügyi Központ munkatársa arról beszélt, milyen együttműködési lehetőségre nyílna mód a művelődési házakkal a munkanélküliek foglalkoztatása, képzése területén. G. K. Lesz-e jövője a múltnak? Ismét kárpótol a T. Ház Hajszálgyökerek „Az a falu meghalt, amelyiknek nincsen iskolája" — idézte G. Nagyne Maczó Ágnes Borsod megyei független képviselőnő napirend előtti felszólalásában Andrásfalvy Bertalan közoktatási miniszter gondolatát. Akkor a mi parlamentünk miért ítél pusztulásra több mint kilencszáz települést? Azok a pártok, amelyek a nemzeti felemelkedést, a polgárosodást tűzték zászlajukra, miért szav azták le decemberben azt a javaslatot, hogy az 50(1 lélekszámnál kisebb települések is kaphassanak iskolaépítésre támogatást? Ez nem gazdasági, hanem politikai kérdés — állította a képviselőnő —, hiszen maximum 2 milliárd forintra lenne szükség, ha minden érintett településen egyszerre akarnák újraindítani az általános iskola I—3. osztályát. Kérte a kormányt, gondolja újra át ezt a fontos és aktuális kérdést. Ha így nem születik kedvező eredmény, kezdeményezni fogja a törvény módosítását — fejezte be felszólalását G. Nagyné Maczó Ágnes. Megkérdeztük a képviselőnőt, milyen indíttatásból küzd ilyen szívósan a kistelepülések iskoláiért? — A Békés megyei pedagógusoknak és az ott lakóknak azt üzenem, hogy akkor is foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, ha a megyében nem meghatározó ez a probléma, hiszen ha egy fának levágják a hajszálgyökereit, félő, hogy ezt a gyökerek pusztítása követi, s végül az egész fa nem lesz más, mint egy halott tuskó. Egy társadalomnak mindig alulról kell építkeznie, mert ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, ami most is előfordult, hogy az elit nem veszi figyelembe egy nagv létszámú társadalmi csoport jogos köv etelését. Ebben a kérdésben számítok a pedagógusok érzékenységére és összefogására abban az. esetben, ha a kormány és a parlament szembefordul közel ezer település akaratával. Keresni fogom a kapcsolatot nemcsak az iskolákkal, de azokkal a kisebb és nagyobb településekkel is, amelyek segítenek jogaink érvényre juttatásában. S.Á. „AZT, AKI EGY ROSSZAT TETT, MINDIG ROSSZNAK ÍTÉLJÜK.” (Iuvenalis) (Folytatás az 1. oldalról) István tér 10. szám alatt elkezdődött, majd félbemaradt az átalakítás. Tavaly a városvédők ismét szorgalmazni kezdték a nemes ügyet. A városi önkormányzati képviselők többsége egyetértett az elképzeléssel, de a tavalyi szigorú költségvetésből erre nem futotta. így a Szent István téri épület másirányú hasznosítását határozták el—ez a terv azonban eddig nem valósult meg. Az idén januárban került sor egy újabb megbeszélésre, ahol javaslatként elhangzott: a Munkácsy Múzem falai között rendezzék be a szóban forgó várostörténeti kiállítást. A szlovák szövetség helyi képviselői azt kezdeményezték, hogy a nemzetiségi alap múlt évi, elkülönített pénzalapjának ez irányú fel- használására írjanak ki pályáza(Foly tatás az 1. oldalról) sorozatának elfogadása után expozét tartott az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról, és az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslatokról. Kiemelte, hogy ez azokra vonatkozik, akiket az alapvető emberi jogok gyakorlása, és e célok megvalósítása érdekében kifejtett maga'tartásuk miatt ítéltek el. A javaslat eltérő vonása a korábbi törvényekhez képest, hogy gyakorlati alkalmazása a jogalkalmazói vizsgálathoz kötődik. Ezen kívül bevezeti a részleges semmisség kategóriáját is. Rámutatott arra, hogy szándékuk szerint a kárpótlás 1992. január 1-jétől mindenféleképpen járna, függetlenül attól, hogy mikor fogadják el a szóban forgó törvényt. A T. Ház a délutáni munkáját a törvényjavaslat általános vitájának szentelte. Kimentették az uszály rakományát Magyar és ukrán búvárok egymást váltva mentették ki az Esztergomnál a Dunába süllyedt uszály rakományát. Összesen kétszáz, egyenként 3 tonnás lemezköteget hoztak felszínre a Bécs nevű, nagy teljesítményű úszódaru segítségével. A január 2-án léket kapott uszály kiürítését befejezték, s ezután következhet a szivattvúzásos kiemelés. Mivel az uszály az elején sérült meg, remény van arra, hogy saját „lábán,, utazik vissza Ismaelbe. Bár a víz alatt rekedt uszály kiemeléséhez szükséges kéttestű hajódaru még nem érkezett meg Ismaelböl, a mentést irányító ukrán szakemberek bíznak abban, hogy január végére szabaddá tehetik a hajóforgalmat. (MTI) A döntés megfellebbezhetetlen „Kérem Önöket, adják vissza Magyarország népének bizalmát a bíróság becsületében, adják vissza a népnek azt a tudatot, hogy bármikor kerülnek bíróság elé, rosszindulattal nem találkozhatnak, mindenféleképpen az embert fogják tisztelni a vádlottban is... Ezt szeretném kérni Önöktől..." Többek között e szavakkal fordult Göncz Árpád köztársasági elnök a magyar bírákhoz tavaly októberben a Legfelsőbb Bíróság ülésén. Gondolatai nyomtatásban is megjelentek, méghozzá a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának újjászületett, formájában és tartalmában is megváltozott hivatalos lapjában, a Bírósági Határozatokban. A folyóirat éppen most lépett a negyvenedik évébe, amikor lényegesen korszerűbb kivitelben, kétszeresére növelt terjedelemben, az eddigiektől részben eltérő szerkezetben kerül elsősorban a szakma képviselőinek a kezébe. Az elképzelések szerint többségében ezután is a Legfelsőbb Bíróság öt kollégiumának határozatai szerepelnek a lapban, de nagyobb lehetősém**ó Cfssutz Á*pÁ4 besíéás? Büntető Kollégium Polgárt Ко»%шт GattJesági Kollégium kőzi#**g*tÍ8S Kollégium Munkaügyi Kollégium get kapnak a megyei'(helyi) bíróságok elvi jelentőségű jogértelmezést tartalmazó döntései is. Újdonság a most bevezetett Fórum rovat, amely a Legfelsőbb Bíróság kollégiumainak az egységes joggyakorlat kialakítását célzó, konzultatív jelleggel kialakított álláspontjait tartalmazza, illetve itt kapnak lehetőséget a jogalkalmazók az ítélkezéssel összefüggő rövid tanulmányaik, cikkeik közlésére. (1. e.) Tarolt a rácalmási csaló A Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya nyomozást folytat Veres István Csaba 26 éves, rácalmási lakos bűnügyében különösen nagy kárt okozó csalás bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt. A nyomozás adatai szerint Veres 1991 decemberében és 1992 januárjában budapesti és vidéki műszaki kereskedőket megtévesztve — több millió forint értékben — jelentős mennyiségű videokazettát és kávét szerzett meg. Az átvett árukat egyrészt korábbi kölcsöntartozásai fedezeteként használta fel, másrészt pedig áron alul, saját hasznára értékesítette. A vásárlások során a fiatalember „Veres István Csabáné bazár- és kultúrcikk-kereskedő Dunaújváros, Kun Béla út 6.”, vagy „Veres Csaba orsózó kisiparos. Rácalmás, Petőfi út 21.” feliratú bélyegzőket használta. A BRFK vizsgálati osztálya kéri azok jelentkezését — az 1-172-888/ 233 telefonszámon —, akik 1991 szeptemberétől a fenti bélyegzőkre árukat adtak ki továbbértékesítésre, és az áruk kifizetése a mai napig nem történt meg. tot, ezzel az anyagi gondok részben megoldódnak. Mindezen előzmények után hívta össze tegnap délutánra egy újabb megbeszélésre az önkormányzat vezetőit, több képviselőjét, valamint az ügyben érintett szakembereket a városszépítő egyesület, a szlovák szövetség és a Munkácsy múzeum. A megjelentek egyetértettek abban, hogy kell a várostörténeti állandó kiállítás, és úgy tűnik, a pénztelenség sem lesz akadály. A nagy kérdés egyedül az, hogy hol is kapjon helyet a kiállítás? A Munkácsy múzeumban, vagy a már megkezdeti átalakítási munkák befejezésével a Szent István téri szép, régi épületben? A döntést remélhetően a városi önkormányzat februári ülésén hozza meg a képviselő-testület. T. I. Sarakba tzorHva Dizájn G. Riz Ottó szerfölött hosz- szan törölte tiszteletre méltó nagyságú orrát. E művelet végzése közben halkan, de határozottan nyilvánította ki az igazságot vezetőtársainak: — A matyómintás repülősó haj gyártásával le kell állnunk. Már az izsór kereskedők sem akarják megvenni, azt mondják, hogy a kutyának se kell. Nagy gond volt ez, hiszen többmilliós beruházás keretében alig egy hónapja adták át a modern gyártósort. Ráadásul a konkurencia új csodavacka, a turbófeltöltéses imamalom is egy hónapon belül a piacon lesz. A hosszú és komoly szócsata után megszületett a döntés: tovább kell csinálni a repülősó hajat, csak formatervezetten, a kor követelményeihez igazítva. A derék elmék abban is megállapodtak, hogy dacára a 30 saját konstruktőrnek, külső és független emberre bízzák. Eltelt így egy hónap, kettő, majd még tizenkettő, s közben nagyot fordult a világ. A rivális, az imamalommal tarolta a piacot, hőseink már a hideg vízre valót sem keresték meg. Két szárazfürdő között csak G. Riz Ottónak jutott eszébe, hogy megbízott egy szakembert a portéka átfazo- nírozásával, a cég imázsának újratervezésével. Felkereste hát a mikromágust, aki sajnálkozva tárta szét karját, mondván , hogy a dolog már nem aktuális, hiszen teljesen padlóra került a repülősó haj-gyártás. Ottó szédelgő fejjel botorkált be a kihalt irodába. Rájött: csak magára számíthat dizájn ügyekben, s nemcsak azért mert az ő ormánya a legjobban tervezett. Kőhalmi Endre
