Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-04-05 / 3. szám

© 1992. január 4-5., szombat-vasárnap NAGYVILÁG HÍKfPLUSZ Aknacsapda tankoknak Tovább tart az aknatelepí­tés a magyar—jugoszláv ha­táron. Legújabban mocskával szemben helyeztek el akná­kat, s ezek már nem botlódró- tos robbanószerkezetek, ame­lyek a legkisebb mozgásra felrobbannak, hanem harc­kocsiaknák. Ezek pedig csak akkor lépnek működésbe, ha 150 kilónál nagyobb súly ne­hezedik rájuk. * Az ilyen robbanószerke­zetek telepítésének az a cél­ja, hogy erősítsék a magyar- ellenes propagandát, s azzal ijesztgessék a jugoszláv né­peket, hogy magyar harc­kocsitámadástól kell tarta­mok. A baranyai három­szögben ugyanis már egyre több helyen vannak ilyen robbanószerkezetek. Ezek telepítése ellen pedig ma­gyar részről nem igazán le­het tiltakozni, hiszen az ilyen aknák felfelé robban­nak, így repeszeik — ellen­tétben a botlódrótos aknák­kal — nem juthatnak át magyar területre. Terror, lines, káosz, háború Álarcos fegyveresek lőttek bele pénteken kora délután Tbi­liszi külvárosában a Zviad Gamszahurdia elnök mellett tüntető mintegy 2000 fős tömeg­be. A lövöldözésnek volt egy halálos áldozata is, többen meg­sebesültek. Az AFP értesülései szerint a tömeg az egyik fegyve­rest meglincselte. A Tengiz Szi- gua volt kormányfő vezetésével megalakult katonai tanács a rend helyreállítására törekszik, mielőtt három hónapon belül kiírná az új parlamenti választá­sokat — jelentette az AFP az ellenzék főhadiszállását idézve. A Tengiz Szigua vezette ellen­zéki koalíciós kormány pénte­ken délután ül össze, hogy meg­állapodjon a szervezeti kérdé­sekben. A TASZSZ jelentése szerint pénteken 18.00 órakor jár le az ultimátum, amely sze­rint Gamszahurdia elnöknek el kell hagynia a parlamentet, el­lenkező esetben megostromol­ják az épületet. Bárcsak ez is „begyűrűzne”! Az új esztendő első napjaiban tovább csökkent az olajár a vi­lágpiacon. Az OPEC-olaj átlag­ára jelenleg már csak 17,15 dol­lár hordónként, csaknem 4 dol­lárral olcsóbb a szervezet irány­áránál. OPEC-körökben egyre valószínűbbnek tartják, hogy rendkívüli tanácskozásra ül ösz- sze a szervezet piacfigyelő bi­zottsága még januárban a hely­zet megvitatására. A nagy sikerre való tekintettel pótszilvesztert tartunk a Hotel Fiúméban 1992. januári 1-én. 5 fogásos menü, műsor, tombola. Úgy, mint szilveszterkor! Harcok között újabb tűzszünet Már szinte hagyománysze- rűen minden tűzszünet előtt még erősebben fellángolnak a har­cok. Közvetlenül a hivatalos időpont, 18 óra előtt több mint húsz horvát városban jelentettek légiriadót és a szövetségi gépek Zárát, Daruvárt és Verőcét bom­bázták. Zára kikötőváros ostro­ma már hatodik napja tart. A horvát rádió jelentése szerint a szövetségi erők és a szerb sza­badcsapatok előbb aknavetők­kel és ágyúkkal lőtték a várost és a szomszédos Biograd nyaraló­helyet. Később a levegőből is támad­ták a horvát állásokat. Horvát hírforrások azt állítják, hogy a George Bush amerikai és Bo­risz Jelcin orosz elnök szerepel az 1991 -es év legjobban öltözött férfiainak névsorán, amelyet a Fashion Foundation of America elnevezésű szervezet az óesz­tendő végén New Yorkban nyil­vánosságra hozott. Az indoklás szerint Jelcin azzal vívta ki ma­gának a férfiszabók csodálatát, hogy „felmászott egy harckocsi tetejére és megakadályozta a puccs sikerét”. Bush viszont, akit egy évvel támadók szándéka teljesen el­zárni Zárát a hátországtól. Mi­után kiújultak a harcok Sibenik körzetében is. Eszéket is egész nap lőtték, szinte minden város­negyedre gránátok hullottak, halálos áldozatok is vannak. A Vinkovcitól Vukovárig terjedő frontszakaszon a csütörtök este kezdődött támadás során több mint négyezer lövedék csapó­dott be a horvát állásokba. Dub­rovnik közelében is tűzpárbajra került sor. Itt valószínűleg azért, mert korábban a horvát gárdis­ták visszafoglaltak néhány tele­pülést. Fiúméban sajtóértekezleten számoltak be a város elleni tá­ezelótt saját külügyminisztere, James Baker szorított ki a leg­jobban öltözködő férfiak meg­tisztelő névsorából, ezúttal sportöltönyeinek és mintás zok­nijainak köszönheti, hogy ismét visszakerült a listára. Néhány évvel ezelőtt Ronald Reagan akkori amerikai elnök és Mihail Gorbacsov, még mint az SZKP KB főtitkára, közösen került fel a legjobban öltözött férfiak listá­jára a Fashion Foundation érté­kelése szerint. madásról. A szövetségi hadire­pülőgépek célja valószínűleg a volt Jugoszlávia legnagyobb kőolajfinomítója volt. Összesen hat rakétát szórtak az ipari ne­gyedre. Mindezek ellenére Imre Agotic, a horvát hadsereg pa­rancsnokhelyettese Zágrábban kijelentette, hogy ennek a tűz­szünetnek nagyobb esélyei van­nak, mint az előzőeknek. Beje­lentette azt is, hogy folytatódnak a tárgyalások Andrija Rasetá- val, a szövetségi erők ötödik hadseregkörzetének parancs­nokhelyettesével, méghozzá minden valószínűség szerint a magyarországi Pécsett — kö­zölték a horvát hírközlő szervek. Pokolgép Zomborban Szilveszterkor, éjfél előtt fél órával robbanás rázta meg a zombori Szent István templo­mot —- jelentette pénteken a Magyar Szó. A lap értesülése szerint a szerkezetet kívülről helyezték el az egyik ablakban, a vasrács és az üveg közé. A hatalmas detonáció nagy anyagi kárt okozott, de szerencsére nem sebesült meg senki sem, mivel a szerzetesek a templom másik részében tartózkodtak. A Vajdasági Magyarok Demokra­tikus Közösségének elnöksége csütörtökön erélyesen tiltako­zott a merénylet miatt, amely már a második ilyen akció volt. Zomborban óriási felháborodást keltett a pokolgépes merénylet. A Nyimm-Nyamm mézet 8 százalékkal emelik január 13- ától. Pista bácsi: — Szerintem ezek után az idén már abban sem bízhatunk, hogy mézzel húzzák el a madzagot az orrunk előtt. . • • Öltözködni tudnak Akkor döntetlen?... Mindent elsöpör a „szökőár”? „Ez is szabadság, csak éppen nem olyan, amilyenről álmod­tunk”; „az árak nem fel-, hanem elszabadultak”, „új árak áruk nélkül” — ilyen és ehhez hason­ló vélemények töltötték meg a péntek reggeli orosz lapok cím­oldalait. A főként lakossági kri­tikák nagy része negatív és igen éles hangú, de akad köztük biz­tató hangvételű is. A bírálatok legfőbb célpontja az áruhiány, amely némileg ne­vetségessé tette az egész árre­formot, hiszen a liberalizáció hatása—termékek híján—gya­korlatilag mérhetetlen. Az intéz­kedés például a Szovjetszkaja Rosszija szerint sokkterápiából így válik puszta sokká terápia nélkül, mégpedig olyan sokká — teszi hozzá a Komszomolsz- kaja Pravda —, amelyre a veze­tés még kevésbé volt felkészül­ve, mint a lakosság. Van vélemény, amely szerint az árak elszabadítása bűnnek beillő cselekedet volt, s van, aki szerint az országot vágóhídra hajtották. A Pravda címlap-kari­katúrája igen beszédes: az orosz fogyasztó fölé guillotine emel­kedik, amelyet ez esetben egy árcédula testesít meg. A Szov­jetszkaja Rosszija ellenzéki képviselők leveléből idéz. Eb­ben követelik, hogy vessenek véget a nép kísérleti nyúllá deg­radálásának, s hogy a kormány jobban tenné, ha felhagyna a politikai és gazdasági kalando­zással, mert nyomorba, káoszba és anarchiába taszítja a lakossá­got s az országot. A Krasznaja Zvezda kétség­be vonja az árfelszabadítás szükségességét, ám a nép nevé­ben hozzáfűzi a reményt, hogy a kormány alaposan megfontolta lépésének következményeit, s fölülemelkedik majd a válsá­gon. A Pravda ugyanakkor közli egy uljanovszki fiatalember vé­leményét is, aki büszkén jelenti ki, hogy nem fél a liberalizáció­tól, mert „vannak jóbarátai a ke­reskedelemben”. Kérdőjelek Mi lesz veled világ? Amikor Bush értesült Gorbacsov lemondásáról, az amerikai államfő megszakította Camp David-i vakációját, s azonnal visszatért Washingtonba. Magyaráznia sem kellett: ami történt, az nagyon fontos, s ami ezután történhet — kiszámíthatatlan. Mi változik? Amikor megbukott a római birodalom, Istvánná kereszteltette magát Vajk, kirobbant Angliában Cromwell for­radalma, megszületett az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat, lerombolták a Bastille-t, kitörtek az 1848-as forradalmak és elfoglalták a Téli Palotát, senki sem tudta, mi lesz ezután. Ez történt akkor is, amikor Gorbacsov jött, s ez van most, amikor ment. Vagyis történelem íródik. Mi lesz a volt elnök sorsa és mostantól Jelcin szerepe? Kik alakítják ezentúl az eseményeket Moszkvában? Egybentartha- tó-e Oroszország, s szövetsége a többi szláv állammal? Mi lesz a tényleges helyzetük az új nemzetközösségben a nem szláv köztársaságoknak? Kié lesz végül az orosz többségű hadsereg és—nem utolsósorban—az atomarzenál? Hány pólusú lesz az új keleti birodalom? És a nagyvilág? Senki sem tud még vállalkozni a sokismeretlenes egyenletrendszer megfejtésére. Gorbacsovval egy időre biztonságosabbá vált a világ. Ma bizonytalanabb, mint volt. Képesek-e ebben a bonyodalomban mindig felelősséggel cselekedni régi és új vezetők, Jelcintől Bushig? Ez ma az emberiség számára a kérdések kérdése: hiszen egyetlen elhibázott lépés is beláthatatlan következmé­nyekkel járhat. Gorbacsov pályája rá a bizonyság. Kocsis Tamás Pontosítás másfél millió évenként Külsejére nézve nem látszik különbözni a rendes óráktól, de amikor Hewlett Packard új atomüzemeltetésű óráján szil­veszter napján a digitális kijelző 12:00:00-t mutatott — a világ eddigi legpontosabb órája kezd­te mutatni a múló időt. A HP 5071A jelzésű óra min­den 1,6 millió évben késik egy másodpercet. Az ára igencsak borsos — 54 000 dollár —, ezért előreláthatólag eleinte csak tu­dósok, navigátorok és kormá­nyok fogják megvásárolni. Tel­jesen „érzéketlen” az áraminga­dozásokkal szemben, mivel cé­zium atomok vibrációja működ­teti. Az óra másodpercenként Ne lopjunk guatemalaí pókot! Pénteken a londoni rend­őrség figyelmeztette azt az ismeretlen személyt (sze­mélyeket), aki ellopott egy ökölnagyságú guatemalai pókot, hogy a rovar nem­csak szórakozásra szolgál — egyetlen csípése akár tíz órára is megbéníthatja az embert. Az Ariadne-nak nevezett madárevő pókot (értéke 70 font sterling) egy dél-londo­ni házból lopták el. A rend­őrség fölszólított mindenkit, aki egy nagy, fekete, vörös szőrzetű pókot talál, hogy „rendkívül óvatosan” bán­jon vele. elektromos jelzést bocsát ki, ami lehetővé teszi gépek szinkroni­zálását időmérésre, navigálásra, csillagászati, rádiózási vagy te­levíziózási használatra. Meghi­básodás ellen azonban nincs biztosítva a HP 5071A sem. A gyártó cég becslése szerint tíz­évenként lehet meghibásodásra számítani, ezért az órához csu­pán ötéves garanciát adnak. Mint a Hewlett Packard szóvi­vője mondja: „Nem hinném, hogy bárki is arra számítana, hogy egy termék másfél millió évig eltartson. De ha eltartana, akkor a mi óránk másfél millió év múlva is csak egy másodper­cet késne”. Nesze, neked levéltitok! Az Egyesült Államok és Oroszország kormánya nyilvá­nosságra kívánja hozni Nyikita Hruscsov néhai szovjet vezető és John Kennedy, a meggyilkolt amerikai elnök eddig titkosan kezelt 1962-es levelezését — jelentette az AP különböző hiva­talos és magánforrásokra hivat­kozva. A két politikus nem sok­kal a karibi rakétaválság után, 1962 őszén váltott leveleiről van szó, amelyeknek a publikáció­hoz szükséges feldolgozása és szerkesztése folyamatban van. A két államférfi néhány, a csak­nem világháborút előidéző vál­ság előtti egymáshoz intézett levelét már korábban nyilvános­ságra hozták. Az (ex) KGB-fönök ajándéka Vagyim Bakatyin semmi szégyenleteset nem lát abban, hogy átadták az amerikaiaknak a moszkvai nagykövetségük új épületében elhelyezett lehallgató-készülékek műszaki dokumentációját. A szovjet KGB volt vezetője erről a Izvesztyija hasábjain nyilatkozott. Bakatyin ezen lépése élénk visszhangra talált nem csupán a sajtó, de az állambiztonságiak körében is. A népképviselők egy csoportja azt követelte, hogy az ügyészség hűtlenség vádjával állítsa a volt KGB-főnököt bíróság elé. Maga Bakatyin meg van győződve arról, hogy semmi törvényel­lenest nem követett el. Az interjúban rámutatott, hogy az amerikaiak már mind ismerték a szóban forgó készülékeket, mert ez a technika reménytelenül elavult, hasonlót már sehol sem alkalmaznak. Külön­ben sem tudnának már működni: megsemmisítették őket. Az amerikai fél évekig nem volt hajlandó az új moszkvai nagykö­vetség épületébe beköltözni, mondván, hogy az tele van lehallgató­készülékekkel. Igaz, ez idő alatt tárgyi bizonyítékokkal nem szol­gált. A kongresszus több mint 200 millió dolláros költségvetést hagyott jóvá, hogy lebontsák az épületet és helyébe újat építsenek amerikai anyagokból és amerikai munkaerővel. Parys, a parolinmentes hadúr Lengyel Köztársaság első civil nemzetvédelmi minisztere ked­den tartalékos állományba he­lyezte Piotr Kolodziejczyk alten- gemagyot, az előző kormány nemzetvédelmi miniszterét. Jan Parys döntését azért hozta, mert elődjét felmentették állásából és rendelkezik a nyugdíjazáshoz szükséges 35 éves szolgálati idő­vel. Az új miniszter soha életében nem szolgált a hadseregben, vég­zettségét tekintve szociológus, több tudományos mű szerzője, il­letve társszerzője. A lengyel had­sereg számára azonban az a leg­fontosabb, hogy a központi terv­hivatalnál eddig 6 foglalkozott a hadsereg pénzügyeivel. Parys nem hátrált meg a Független Len­gyelország Konföderációja (KPN) képviselőinek támadá­sai elől, akik a hadsereg teljes és radikális átalakítását és a szovjet akadémiákon végzett főtisztek eltávolítását követel­ték. A megkezdett reformok folytatása mellett foglalt állást olyan tempóban, amely nem veszélyezteti az ország védel­mi képességeit. Ami a Moszk­vában végzett tábornokok ügyét illeti, csupán egy kérdés­sel válaszolt:—hová máshová mehettek volna?... Parys minisztersége első­sorban a KPN szemében szál­ka, amely saját vezetőjének, Leszek Moczulskinak szánta e tárcát. Moczulski a táborno­kok leváltásán túl rossz gaz­dálkodással vádolta a hadsereg vezetését, szemükre vetette a felesleges központi apparátus felduzzasztását és hogy védtele­nül hagyták az ország keleti ha­tárát. A hadsereg szóvivője ezen állításokkal szemben a tényekre hivatkozott: 50 százalékkal ke­vesebb pénzből a drasztikusan lecsökkenlelt létszámú hadsere­get sem lehet korszerű fegyve­rekkel ellátni; a központi appa­rátus aránya Európában a leg­alacsonyabbak közé tartozik; az ország keleti határát pedig a ve­széllyel arányos mértékben biz­tosítják, de nagyarányú csapat­átirányításokról nem lehet szó, mivel egyetlen hadtest áttelepí­tése 2 billió zlotyba kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents