Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 1. szám
ÍKÉS MEGYEI HÍRL4PKÖRKÉP 1992. január 2., csütörtök Ingyenes Az Országgyűlés — a költségvetésről szóló törvényben— úgy rendelkezett, hogy a kárpótlási földeket ingyenesen kell kimérni. Bérszegénység Békés megyében tavaly a foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére 13 400, átlagkeresete 14000 forint volt. Ez 27,9, illetve 26,0 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagbére 18 900, átlagkeresete 20 700 forint volt, azaz 58, illetve 67 százalékkal magasabb, mint a fizikaiaké. Békésiek nélkül Szilveszter éjszakáján az Állami Biztosító Rt. kisorsolta azt az egy budapesti és négy vidéki babát, akik ÁB-bébik lesznek. 1992. 00.00 óra és 01.00 óra között nyolc budapesti és 13 vidéki baba született. Az újszülöttek 100 ezer forintos életbiztosítást, a mama az idén először CSÉB M biztosítást kap. A budapesti ÁB-bébi—Ladnay Zoltán — a Dél-Pesti kórházban született 00.04 órakor, Bemáth Anita pedig a kunhegyesi szülőotthonban, Békés megyei ju- talmazottról nincs tudomásunk. Pártütő átülő Bilecz Endre, Nógrád megyei képviselő az Országgyűlés hétfő délutáni ülése során bejelentette: a szabad demokraták frakciójából átül a független képviselők közé. Döntését az SZDSZ vezetése és a közte fennálló politikai és ideológiai nézetkülönbséggel indokolta. Bilecz Endre — aki a nyolcvanas években az MDF alapító tagjai közé tartozott—belátható ideig nem kíván semelyik pártba belépni. A festő halála Szabó Vladimir festőművész, a Magyar Köztársaság kiváló művésze 1991. december 31-én, 86 éves korában elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Vizet fakaszt Termál- és öntözőkutak fúrására kapott megbízást a nagykanizsai székhelyű Rotary Fúrási Kft. A kuvaiti olajtüzek eloltásában már nemzetközi hírnevet szerzett társaság január közepén indítja útnak Tuniszba a berendezéseit, amelyeket hamarosan követ a két mérnök vezette 22 tagú szakmunkás csapat is. A hozzávetőleg 18 hónaposra tervezett munkája során a Rotary gárdája hét — egyenként 1500- 2600 méter mély — vízkutat létesít, s ennek fejében 6,6 millió dollár bevételhez jutnak. És dühbe jöttek Kiadót vált az Élet és Irodalom, pontosabban a lap szerkesztősége saját kezébe veszi az újság közreadását. Tulajdonosai: az ÉS Baráti Köre — lényegében a szerkesztőség tagjai — az INTER ART Stúdió és a Szikra Lapnyomda. Az eddigi kiadót, az Arany Lapok Kft.-t a szerkesztőség levélben értesítette elhatározásáról. Az ÉS alkotó gárdája azért bontotta fel az 1992. március végéig szóló szerződést, mert a kiadó nem teljesítette kötelezettségét: nem fordított kellő figyelmet a postai terjesztésre, s decemberre az is megesett, hogy nem fizette ki a nyomdaköltséget. A kormány általuk felháborítónak talált eljárása miatt két ellenzéki párt nem vett részt a költségvetési törvény éjszakai határozathozatalában. Az ugyancsak árván maradt miniszteri bársonyszékek láttán csak arra gondolhatunk: ettől a kormány még nyugodtan aludt Költségvetési érv(v)ágások Valaki nem mond igazat? Az SZDSZ kedden, a hajnali órákban nyilatkozatot adott ki. A dokumentum rögzíti: A Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti frakciója a költség- vetési törvénytervezet késedelmes beterjesztése, a kormány és a kormánypártok összes mesterkedései ellenére komolyan vette az ország 1992-es költségvetését... A részletes vita a parlamenti szabályokat sértő módon, teljességgel lehetetlen feltételek között folyt, egyetlen szünet nélkül. A Fidesz és az SZDSZ érvei úgy hangzottak el a Házban, hogy a kormánypártok képviselői egyetlen szót sem szóltak, sőt a kormánypártok padsorai, a miniszteri bársonyszékek hosszú órákon keresztül üresek voltak. A Magyar Demokrata Fórum az országházból kitiltotta a televíziót és a fotóriportereket... December 30-án éjfélkor Szabad György házelnök, megszegve a megállapodást, újabb házbizottsági ülést hívott össze, és az ellenzéki frakciók tiltakozása ellenére az ülés folytatását rendelte el. Az SZDSZ- frakció nem fogadta el a szavazást végképp önmaga paródiájává alacsony ító döntést, és az ere- deti megállapodásnak megfelelően éjjel egy órától reggel nyolcig felfüggesztette jelenlétét. A költségvetési törvény meghozatala után a kormány szükségét látta egy ellennyilatkozat közzétételének. E szerint: Az Országgyűlés hosszas vitát és szavazási eljárást követően, az év utolsó napján elfogadta a Magyar Köztársaság 1992. évi állami költségvetéséről szóló törvényt... Kétségtelen, hogy a költség- vetési törvényjavaslatot a kormány bizonyos időbeli késedelemmel terjesztette a ház elé, de az Országgyűlés napirendjén egyébként is számos olyan javaslat szerepelt, amelyek elfogadása széles társadalmi igényeket elégített ki, s amelyekről a költségvetést megelőzően kellett dönteni. A kormány álláspontja szerint mindezen előzmények nem indokolták az ellenzék részéről azoknak az obstrukciós eszközöknek az alkalmazását, amelyek csaknem meghiúsították a költségvetés időben történő elfogadását. Magyar nyelvű közkönyvtár Aradon (Folytatás az 1. oldalról) A házigazdák részéről többek között Kocsik József (RMDSZ) és Matekovits Mária (EMKE) köszöntötte az egybegyűlteket, nem feledkezve meg az Arad Megyei Könyvtár feldolgozó könyvtárosának, Hanka Karolának önzetlen, áldozatos munkájáról és a könyvtár vezetését, kezelését vállaló Farkas János nyugalmazott tanár példaértékű ügyszeretetéről. A vendégek közül Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke beszélt arról a tudat- és lélekformáló hatásról, arról a közösségteremtő szerepről, amelyet a könyvtáriak), így az EMKE- könyvtárfak) is betöltenek, különösképpen egy kisebbség, így az aradi szórványmagyarság életében is. Az eseményt megtisztelte Hosszú Zoltán, a román parlament képviselője, aki méltatta a kezdeményezés jelentőségét, amely véleménye szerint az anyanyelvi művelődésre és közös szórakozásra alkalmas hellyé válhat a könyvtár látogatóinak. A Békés Megyei Könyvtár képviselői élve az ünnepélyes alkalom kínálta lehetőséggel, könyvtáruk fiókkönyvtár-hálózatának tagjai sorába felvenni ajánlották az Aradi EMKE- könyvtárat. Az alapítók a nyilvánvalóan jelképes ajánlatot köszönettel fogadták. Az RMDSZ-székház földszintjén három helyiségből kialakított 3500 kötetes könyvtár képes további könyvek, befogadására, olvasóterme alkalmas kulturális rendezvények lebonyolítására, és felszerelhető volna audiovizuális dokumentumok lejátszására alkalmas készülékekkel. Csobai László Léptek a tévében Híradós változások A híradózás korszerűsítése érdekében a Magyar Televízió 1992. január 6-ától kezdve hétköznap délutánonként rendszeresen sugároz híradót. Az 1 -esen 16 órakor (10 perc) Délutáni Egyenleg, 20 órakor (25 perc) és 24 óra körül (5-10 perc, műsorzáráskor) Híradót sugároznak. A 2-esen 18 órakor (12 perc) Híradó, 22 órakor (20 perc) Késő Esti Egyenleg lesz. Szombaton az 1-es csatornán 20 órakor (25 perc), a 2-es csatornán pedig 22 órakor (20 perc) jelentkeznek hírműsorral. Az 1-es csatornán a szombat délutáni és a vasárnap délelőtti rövid híradók beindításáról az év elején történik majd döntés. A 18 órás, 20 órás és 24 órás híradót továbbra is a Híradó Főszerkesztőség, a 16 órás és 22 órás híradót az Esti Egyenleg kibővülő stábja készíti és sugározza majd. Ez utóbbi irányításával, főszerkesztői minőségben Bánó Andrást bízta meg a Magyar Televízió elnöke. Az átszervezéssel kapcsolatban az MTV megkezdi egy hírfószer- kesztóség szervezését is, amelynek az lesz a feladata, hogy az MTV valamennyi hír- és híradó műsorát rendszeresen ellássa híranyagokkal. E szervező munkával az MTV elnöke Csák Elemért bízta meg. Versenyfutás az idővel Az egész parlamentre óriási teher nehezedett az elmúlt hónapban, de ezen belül is kiemelkedően sokat, emberfelettit teljesített a költségvetési bizottság, amelynek Békés megyei tagjai Remport Katalin és Markó István MDF-es képviselők. Az év utolsó napján, a maratoni szavazás egyik szünetében Remport Katalinnal beszélgettünk. — December 27-e óta mennyit aludt? — 27-én tíz órakor kezdtük a munkát, azóta... számoljunk csak... négy meg három meg semmi, meg három, meg semmi... 10-11 órát. — Öt nap alatt 11 óra! Hogyan lehet ezt bírni? — Vannak hullámok, amikor az ember úgy érzi, hogy itt az állóképesség határa, aztán ezen átbillen, és mindig ad egy lökést valami, hogy igenis csinálni kell, és be lehet fejezni. De azért el kell ismernem, most már kegyetlenül érzem magam. A tegnapelőtt délelőtt kezdett bizottsági ülésünk tegnap délelőtt 10 órakor ért véget, akkor aludtam néhány órát. Délután háromkor jó reggelt-et kív ántam a kormányőrnek a kapuban, éjfélkor az ebédszünetet reklamáltam... — Miért kellett ennyit éjszakázni? Miért lett volna nagy baj, ha csak január elejére készül el az ország költségvetése? — Parlamentáris demokráciákban elképzelhetetlen, hogy ne legyen hatályos költségvetés. Ha nincs. olyan jogi űr keletkezik, amikor gyakorlatilag nem történhetnek kifizetések. — Ha ennyire fontos, hogy legkésőbb december 31-éig elfogadják ezt a törvényt és ez ennyi munkát igényel, akkor miért nem kezdték korábban a tárgyalását? — Ha korábban nyújtották volna be a törvénytervezetet, akkor is elhúzódott volna a munka. Ez politikai csata volt, ezt tudni kell. Ha megnézzük az eddigi gyakorlatot, azt tapasztalhatjuk, hogy mindig a vita lezárása előtt pár perccel, pár órával érkezik a módosító indítványok tömkelegé. Tehát akkor sem jártunk volna sokkal előbbre, de ez nem mentesíti természetesen a kormányt sem, hogy jövőre ne adja be előbb és ne adja meg a módot az alaposabb vizsgálatra. Szeretném hozzátenni, hogy az éjszakai szavazásra vonatkozólag köszönet illeti a szocialistákat és a függetleneket, akik végig itt voltak, és elősegítették, hogy a jövő évben legy en költségvetésünk. — Még ilyen elcsigázottan is felvillanyozódott, amikor elfogadott a Ház — az Ön módosító javaslata alapján — plusz 140 millió forint céltámogatást. Ki kapja ezt? — Ez a dél-alföldi ivóvízprogramban már elfogadott összeget egészíti ki, vagyis lényegében Békés megye kapja. — Képviselőnő! Mielőbb pihenje ki magát, és boldog új évet kívánunk! S. Á. Ellopták „Imikét” Százhuszonötezer ezer forintot, némi valutát és egy ötezer forintos „Imike” jeligéjű autó- nyeremény-betétkönyvet sirat az a hódmezővásárhelyi család, akikhez szilveszter éjszakáján hatolt be egy tolvaj. A betörő a téglakerítésen átjutva, ablakbetöréssel hatolt be a családi házba, ahol egy zárt és egy kulccsal ellátott pénzes kazettát talált. Az egyiket felfeszítette, abból emelte ki a 125 ezer forint készpénzt. A másik fémdobozzal nem sok gondja volt. Annál nagyobb most a vásárhelyi rendőr- kapitányságé — ahová hajnalban jelentették be a betörést —, a szilveszteri látogató ugyanis „elegánsan” bőrkesztyűt viselt. Nemzetközi folyóirat Szegeden Új folyóirattal gazdagodott a honi tudományos, kulturális élet. December elején Szegeden napvilágot látott hazánk első nemzetközi terjesztésű filozófiai folyóirata, az Existentia Meletai Sophia. Az Existentia — szerkesztőinek és íróinak szándéka szerint — a klasszikus filozófiai tudományok művelése érdekében teljesít küldetést. A lapkészítők egyben egy filozófiai iskola létrehozásáról is gondolkodnak, s ennek elengedhetetlen feltétele az igényes szaklap, mely küllemét tekintve igen szép. A lap főszerkesztője, Csejtei Dezső egy sajtótájékoztatón azt is kijelentette, hogy — minden ezzel ellentétes törekvést meggátolva — sikerült a lapot vidéken tartani. A munkában — a korábbi hagyományokhoz híven — fokozottan számítanak az egyetemi ifjúságra, hallgatóságra. Az Existentia évente kétszer jelenik majd meg, a „Pro Philoso- phia Szegediensis” alapítvány kiadásában. Az első számban olyan neves szerzők művei olvashatók három nyelven (angolul, németül, magyarul), mint Ferge Gábor, Nyíri Tamás vagy Szabó Árpád. A folyóiratot egyelőre csak a szegedi József Áttila Tudományegyetem filozófiatörténeti tanszéke segítségével lehet beszerezni. A. L. „NEHEZ ELHINNI, HOGY VALAKI IGAZAT MOND. HA TUDJUK, HOGY Ml AZ Ö HELYÉBEN HAZUDNÁNK.” (H. L. Mencken) Az első magyar műsorszóró műhold fellövése Sarakba szárítva Gyalogolni jó Luxus-e a kocsi? Ez volt a címe annak az össztársadalmi civakodásnak, amely a '70-es évek elején mozdulni vágyókra és — kényszerűségből — iri- gyeikre osztotta az ország lakosságát. Luxus-e a kocsi? — tesszük fel ismét az egyszer már meg- válaszoltnak hitt kérdést. Akkoriban az derült ki, hogy még a luxusban oly „bővelkedő” szocializmus sem tekintette annak. Egyszerűen szabadságjoggá vált az autózás. S lassan ismét státuszszimbólum lesz. A kormányzat először közutálat tárgyává tette az önhibájukon kívül kétüte- műsítetteket. Balfácánkodása pénzügyi következményeit pedig a benzinár manipulálásával igyekszik az adófizető polgárok nyakába varrni. Ehhez képest apró füllentésnek tűnik, hogy legkevésbé az úthálózatra fordítják a mesés bevételt. A fácánkodást illetően a balrato- lódás folyamatos, ezért minisztereink tanácsa bevetett mindenféle biztosítási trükköt, majd—hadd röhögjön a világ —a súlyadót. így aztán akinek eddig sem futotta többre egy használt Trabantnál, hozzáláthat lábizmai fejlesztéséhez. Közellenség lett hát a szegény autós. Röghöz kötöttségét nem írták elő: önkéntesen és szabadon búcsúzhat el az autózástól. így talán a munkába járásról, a kirándulásról, a tehertaxit pótló cuccolásról is könnyebb lesz lemondanunk. Legalább a klasszikusok kiadását támogathatná a kormány. Móricz Zsigmondnak ugyanis talán még hisznek ebben az országban: Gyalogolni jó. K. A.J.
