Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-20 / 16. szám
«BÉKÉS MEGYEI HÍRLAfKORKEP 1992. január 20., hétfő Tanulmány a kísérletről A Békés megyei képviselő- testület Pedagógiai Intézetének kiadójaként a közelmúltban megjelent dr. Gáspár László, a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskola igazgatójának Milyen középiskolát akarunk Sarkadon? című tanulmánykötete. A könyvben a közvetlen előzmények ismertetése után a szerző részletesen tárja az érdeklődő szakmabeliek elé az iskolakísérlet lényegét, annak legkritikusabb pontjait. Visszatérő horvátok Csendes a zöldhatár a baranyai háromszögben, harci zajok nem hallatszanak. Egy nap alatt összesen 145 — korábban ideiglenes védelmet kérő személy — tért vissza hazájába Magyar- országról a horvátországi és szlovéniai átkelőkön. Szombat óta 61 -en kíséreltek meg a zöldhatáron illegálisan bejönni hazánk területére. Ezek bangladesi, török és iraki állampolgárok voltak. Magyarországról a zöldhatáron át 54-en próbálkoztak illegálisan átjutni Ausztriába, akik zöme román állampolgár volt. A határátkelőhelyeken nyugodt, kiegyensúlyozott a forgalom. Az utasoknak sehol sem kell 30 percnél többet várakozniuk az átkelésre. A KDNP a médiákról A kereszténydemokraták — az egyházak véleményével egyetértve — tiltakoznak a vallási műsorok háttérbe szorítása ellen, és azonnali személycseréket követelnek a rádió és a televízió irányításában. Többek között ezt is tartalmazza az az állásfoglalás, amelyet a KDNP elnöksége vasárnapi, rendkívüli ülésén fogadott el. Olyan közszolgálati médiákat kíván a KDNP, amelyek megfelelő időt biztosítanak az egyházak által irányított vallási műsoroknak, megvalósítják a hiteles, tényszerű hírszolgáltatást, kulturális értékeket teremtenek és közvetítenek, közhasznú ismeretekkel segítik a napi életvitelt, ápolják a nyelv tisztaságát, érdeklődést keltenek a testedzés, az egészséges életmód iránt, és műsoraikkal nem lépik túl a társadalom általánosan elfogadott etikai normáit, nem sértik a közízlést és a közerkölcsöt. Elfogyott az adomány Néhány hónappal ezelőtt még úgy nézett ki, hogy a sarkadke- resztúri templom nem fog egyhamar kiburkolózni a lécek közül, hiszen elfogytak a felújításra gyűjtött adományok. A megyei közgyűlés 150 ezer forintja és a helyi önkormányzat újbóli segítsége azonban megmentette a helyzetet.Elkészült a templom teteje, s ezzel megszűnt a már rendszeressé váló beázás. A továbbiakban a templom belsejének felújítása folyna, ám — sajnos— a pénzek ismét elfogytak. Szakértők becslése szerint a belső munkálatok elvégzéséhez 1 millió forintra volna szükség. Mint Márkus László, a református gyülekezet lelkésze elmondta, egyelőre ott tartanak, hogy a templom belsejében felállították az állványokat. A továbbiakban azonban újra pénzt kell „koldulgatniuk’Vs amíg valakik meg nem szánják őket, addig a lelkészi hivatal egy fűtött termében folynak az istentiszteletek. Kelendőek az örménykúti „dallamos” sajtok Jótékonysági bál a daganatos gyermekekért Tej-helyzet Milk-way szemmel Az örménykúti Milk-way Kft. csaknem egy éve szolgálja a lakosságot azzal, hogy főként Békéscsabán, Szarvason és Kondoroson házhoz szállítja üvegben a friss tejet. A kft. ügyvezetőit, dr. Csanádi Lászlót és Kovács Ferencet abból az apropóból kerestük meg, hogy ők emelik-e a tej árát. — Az állami dotáció megszűnésével kénytelenek vagyunk árat emelni, hogy az emberek által megszokott és megszeretett szolgáltatásunkat folytatni tudjuk — kezdte Kovács úr. — A mi esetünkben a költségeket növeli a töltés, a házhoz szállítás, a négyfázisú üvegmosás és az ügynöki díj. A literenkénti 28 Ft-os árért viszont a 3,6—4,2 százalék közötti zsírtartalmú, extra minőségű termelői tej mindennap ott van a vásárló lakásán. — Az extra minőség alatt a zsírtartalom és a frissesség mellett mit értenek? — A szarvasmarhatelepen a legmodernebb takarmányozási és fejőtechnológiát alkalmazzuk — folytatta Csanádi doktor. — Hűtőben tartva a tej egy hét után is fogyasztható. A visszajelzések azt igazolják, hogy a lakosság elégedett, hiszen csak Békéscsabán 2000 család issza a Milk-way tejet. Szolgáltatásunkat szeretnénk bővíteni azzal, hogy a tejjeggyel rendelkezőknek is szállítunk. — A Milk-way feles társ a településen lévő olasz—magyar sajtüzemben is. Ez a vállalkozás mennyire sikeres? — Kezdjük az emberi oldallal. A tavalyi megalakulás óta 60-70 dolgozónak teremtettünk munkahelyet. Mintegy 30 000 liter tejet dolgozunk fel naponta és az ebből készülő Mozzarella, Provoloni és Scamorze sajtot, illetve a vajat, tejszínt és krémsajtot egyre inkább kedvelik a vásárlók. Külföldről is nagy az érdeklődés. Példaként említhetem Franciaországot, Svájcot, Indiát, Kuvaitot és Romániát. A sikerek ellenére nem ülünk a babérjainkon, hanem további fejlesztéseken törjük a fejünket. Ny. L. Élni hitben érdemes (Folytatás az 1. oldalról) A bemerítkezésnél a víz azt a temetőt jelképezi, amellyel a régi életed eltemeted. Ahogyan kiemelkedsz, kimondod a halált a régi bűneid felett. A tornatermi istentiszteletet követte a bemerítés az iskola uszodájában, majd Dékány István lelkipásztor részesítette az úrvacsora szertartásában a hitükben megerősödötteket. Ahogyan hallottam, egy megyei település középiskolai kollégiumában nem bírtak magukkal a diákok. Törtek, zúztak tomboltak. Az evangéliumi gyülekezet lelkipásztorai megkeresték őket, beszélgettek velük, megtérítették őket. A 17 fehér ruhás bemerítkezó között ők is ott voltak... A békéscsabai teljes evangéliumi gyülekezet rendszeres összejöveteleit a Balassiban vasárnap este 18 órától, csütörtökön 19 órától, szombaton pedig ugyancsak 18 órától tartja. Bede Zsóka Zsúfolt rendőrségi fogdák Hazánkban a rendőrségi fogdák túlnyomó többsége nem felel meg sem a magyar jogi előírásoknak, sem a nemzetközi elvárásoknak. Sok helyen építészeti sajátosságaik miatt nem felelnek meg a követelményeknek. A rendőrségi épületek alagsoraiban vagy pincéiben lévő zárkákban természetes fény alig van, vagy egyáltalán nincs. A mesterséges megvilágítás pedig meglehetősen gyenge. A fogdák többségéből hiányzik az úgynevezett vizesblokk, ezért az ott tartózkodók nem tudnak megfelelően tisztálkodni. Éjszakánként változatlanul küblit kénytelenek használni, s reggelenként a zárkákban elviselhetetlen és egészségkárosító a levegő. A nemzetközi normák szerint minden letartóztatott számára lehetővé kell tenni, hogy természetes szükségleteit korlátozás nélkül, tiszta és kulturált módon elvégezhesse. „NINCS OLY TÖKÉLY, HOGY BENNE EGY KIS HIBA NE LENNE.” (Cornelius Nepos) Péter ke meggyógyult! ( Folytatás az I .oldalról) Az egészségügy együttérzően, de többnyire tehetetlenül tárja szét a karját. Hisz bármilyen jó szakemberek vannak országhatárainkon belül, ha hiányoznak a kezeléshez szükséges, rendkívül drága eszközök, így hatásos gyógykezelésre leginkább csak külföldön nyílik mód, de ki állja a költségeket? A helyzet reménytelennek látszik, ám — mint a gyógyíthatatlannak hitt békéscsabai kisfiú, Pé- terke példája bizonyítja—mégis van remény. Két évvel ezelőtt néhány segítő szándékú ember létrehozta megyeszékhelyünkön az „Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket” elnevezésű alapítványt a rosszindulatú daganatos gyermekek külföldi gyógykezelésére. Magánszemélyek, társaságok, üzemek adakoztak a nemes célra, koncertet, képző- művészeti tárlatot szerveztek, s az alapítvány számláját gyarapította az a jótékonysági bál is, melyet szombaton rendeztek a Fiume Szállóban. Két személyre ötezer forint volt a belépődíj, s a befolyt, jelentős összeg gyógyulást jelenthet néhány kisgyermeknek. — Milyen eredményről adhatnak számot eddig? — kérdeztük Gregorits Gézát, az alapítvány elnökét. — Egy gyermek már meggyógyult! Az alapítvány szeretne minden kis beteget megmenteni, de ehhez rengeteg pénz kellene. Mindenesetre igyekszünk minden lehetőséget felkutatni, külföldön és belföldön egyaránt, s minél több gyermeket hozzásegíteni a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz. Lehetőségeinkhez mérten támogatjuk a gyermekonkológus-kép- zést, a kutatómunkát. A hosszú távú megoldás persze az volna, ha idehaza sikerülne megteremteni a kezeléshez szükséges feltételeket. Mivel igen sokan segítik munkánkat, reménykedünk, s reményt próbálunk önteni az érintett családokba is. — Mit tehet e téren az egészségügy? — tettük fel a kérdést dr. Szentkereszty Andrásnak, a békéscsabai Réthy Pál Kórház igazgatójának, az alapítvány egyik védnökének. — A megyében mintegy félszáz daganatos gyermek él. Kezelésük igen költséges, csúcs- technikát igényel, ami nálunk, sajnos hiányzik. Várjuk, hogy mit bír el majd az új társadalom- biztosítás, mód nyílik-e fejlesztésekre, hisz az egészségügyben jelenleg a meglévő intézmények működtetése is gond. A daganatos gyermekek problémáját természetesen nem egy alapítványnak kell megoldania, de kétségtelen, hogy sokat tehetnek a segítő szándékú emberek. A bálon részt vett Peter Hübner úr, a német testvéralapítvány elnöke, akit elsősorban arról faggattunk, milyen súlya van egy fejlett ország egészségügyi alapítványának. — Nálunk a gyógykezelést a biztosító finanszírozza, így az Peter Hübner, a nürnbergi alapítvány létrehozója és elnöke jól tudja, mit éreznek egy súlyos betegségben szenvedő gyermek szülei Fotó: Fazekas Ferenc alapítvány nem elsősorban a kezelés pénzügyi részét vállalja fel. Az a szülő, akinek ilyen súlyos beteg a gyermeke, szinte halálfélelemben él, s nagy szüksége van azokra, akik tapasztalataikat átadhatják, biztatást nyújthatnak neki. A nürnbergi alapítványt tíz évvel ezelőtt hoztam létre, s ma 250 tagunk van. Anyagi helyzetünk lehetővé teszi, hogy — mint most Péterke esetében — külföldi betegek gyógykezelését is segítsük. Csak azt tudom mondani a szülőknek, hogy ne adják fel a reményt! Tudom, mit éreznek, hisz magam is voltam ilyen helyzetben; szerencsére a kislányom teljesen meggyógyult, s nemsokára férjhez megy... G. K. Tornaterem Méhkeréken Nemrégen még a kultúrházba jártak tornázni a méhkeréki gyerekek, ha az időjárás nem engedte őket az udvarra. Hároméves építkezés után azonban végre elkészülhetett a várva várt tornaterem, amely összesen 9 millió 800 ezer forintba került. Ebből 3 és fél milliót pályázat útján, központi alapból nyert a község, a költségek többi részét önerőből állták. A méhkeréki képviselő-testület a közelmúltban azzal bízta meg Bóka Mihály iskolaigazgatót, hogy készítsen tervet a tornaterem községi hasznosítására, vagyis hogy.minimális bérleti díj ellenében — legalább heti két alkalommal — mikor tudnák felajánlani tornatermüket a lakosságnak. —ria Felújított templom Ünnepi szentmise keretében áldotta meg a felújított móri kapucinus templomot vasárnap Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök. A XVIII. században épített egyházi létesítményt a hívek adományaiból, valamint jelentős külföldi támogatással rendbe hozták. Felújították az 50 méter magas torony 17 méteres tetőszerkezetét, s elvégezték az épület külső tatarozását. Minderre 20 millió forintot költöttek. Az egytomyú, rendkívül szép templom elődjét 1695-ben a Mórra települő kapucinusok építették át a Szent Kereszt tiszteletére plébánia- templommá. Az épület az elmúlt évtizedekben alaposan megrongálódott, felújítása tavaly már elodázhatatlanná vált. Sarakba szárítva Ötvenes Hogy afélreértéseket mindjárt az elején elkerüljük, a címben szereplő szám ezúttal nem a minimál-borravalót jelöli, hanem az autósoknak kell — ha tetszik, ha nem—bemagolniuk. Régóta rebesgetik illetékes körökben, hogy lakott területen 50 kilométerre csökkentik a gépjárművek maximális sebességét. Ismerve közlekedési kultúránk gyengéit, előre megjósolhatjuk, az intézkedés nem fog osztatlan sikert aratni. Nem fog, mert a hétköznapok Niki Laudái a haftanast sem szeretik betartani. Ki ne találkozott volna mostanában például olyan száguldó „látnokkal", aki hídon felfelé menet 80-90- nel előz, lehengerlő jóstehetségét villogtatva arról, hogy ő bizony tudja, a szembejövők sávjában nem közeledik senki. Ki ne látott volna fürgefiatalokat, suhanó suhancokat a volán mögött, akik—hogy bejárassák a fater frissen vámkezelt, 8 éves Opeljét — végigvágtatnak a városon, s közben megleckéztetik egy kicsit a cammogó Trabantokat meg Wartburgokat. A magukat pozitív diszkriminációban részesítő taxisokat már ne is említsük, akik eleve elrendeltnek tekintik, hogy rájuk nem vonatkozik semmiféle sebesség- korlátozás. Az országutak „nagymenőit” feltehetően nem érdekli különösebben, hogy a fejlett nyugati országokban már régóta 50 kilométer a csúcs, és ezt még akkor is betartják, ha történetesen a többszörösére is képesek lennének a fejlett nyugati járgányaikkal. Meg is látszik a mintaszerű baleseti statisztikáikon. Mi lenne, ha ez egyszer mi is képesek lennénk követni őket? L.E. JÓ HÍR A ROMANA KEDVELŐINEK! Megjelent a Romana téli különszáma! Kapható a hírlapárusoknál!
