Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-20 / 16. szám

1992. január 20., hétfő HAZAI TÜKÖR iRÉKÉS megyei hírlap kAgyemánt A békéscsabai 2222-es élel­miszerbolt ártotóra hívta játékos kedvű vásárlóit. Arra kellett tip­pelniük, hogy a múlt héten me­lyik terméknek csökkent az ára az üzletben. A totót és az ezzel járó albán paradicsomlekvárt Csábász Ödön helyi lakos nyer­te. Tapasztalat alapján ő jött rá ugyanis egyedül, hogy a boltban csupán az orosz halkonzervet árusító Tetszelgő Jolánnak esett az árfolyama ezer forinttal. * * * Ismeretlen tettesek elrabol­ták Bor Bálint vésztői lakos anyósát. A férfi 1 millió forint jutalmat ajánlott fel annak, aki nem vezeti nyomra a rendőrsé­get. *** Fogmosás közben lett rosszul Gügye Béla orosházi lakos. Az orvosi vizsgálatok kiderítették, hogy a szerencsétlen férfi egy reklám áldozata. A rádióban ugyanis azt hallotta, hogy a Per­sil tisztít legjobban és így azzal dörzsölte fogait. * # tk Fontolgatja lemondását Jenei Imre, a nemrégiben kinevezett labdarúgó szövetségi kapitány. A mester emelt fővel, a csúcson kíván távozni a kispadról és eh­hez a jelenlegi állapotot találja a legideálisabbnak. Vele eddig ugyanis a válogatott még nem szenvedett vereséget. Ny. L. A híres szentesi fekete kerámia talán egyetlen művelője Bese László szentesi fazekasmester, aki a szakma alapjait a jóhírű, helybeli mestertől, Berényi Lászlótól tanulta. Itt az inaséveiben számos kerámiát, háztartási cserépárut csinált, de a fekete kerámia készítésének módját is itt leste el. Bese Lászlónak eddig hét kiállítása volt szerte az országban, több népművészeti díj tulajdonosa is. Kerámiái már Venezuelába, Los Angelesbe, Svájcba és Ausztráliába is eljutottak Fotó: Medgyasszay Gy. Béla A vállalkozó panasza avagy: Egy libaper tanulsága A Farm 2000 Kft. feljelentett néhány sarkadi, illetve Sarkad környéki libatömőt, mert azok nem rendezték feléjük a tartozá­saikat. A libatömők egyike, a sarkadi képviselő-testület tagja, Lay Tamás így mesélte el a tör­ténetet: — Tavalyelőtt ősszel szerző­dést kötöttünk a kft.-vel. Azt mondták, hogy ők olyan biolibát adnak, amit csak tömni kell, és a bontás után a máját Nyugatra viszik. A gyógyszerezést szigo­rúan megtiltották. Mint mond­ták, ha kiderül, hogy valaki mégis gyógyszerezi a libákat, elkobozzák az állományt. Nem is volt semmi baj eleinte, hiszen valóban remek alapanyagot kaptunk. Az első négy turnusból 100 ezer forinton felül volt a tiszta hasznunk. Mint Lay Tamás elmondta, a gondok tavaly januárban kez­dődtek. Egy szentesi vágás so­rán kiderült, hogy a májak kicsik voltak és pöttyesek. Közel öt­száz libából egyetlenegy első osztályú sem lett. Mint kiderült, mindenki, aki ebből a turnusból kapott libát, hasonlóképpen járt. Legyen az sarkadi, keresztúri vagy hajdúnánási lakos. — Jegyzőkönyvet vettek fel, majd pedig hónapokig csak hite­gettek, hogy újabb turnus libát kapunk — folytatta Lay Tamás. — Kétszer is hiába főztem le a takarmányt. Kénytelenek vol­tunk mezőgazdasági kölcsönt felvenni, amit a libából akartunk visszafizetni. Liba azonban csak március körül jött, de az is ha­sonlóan rossz volt, mint a januá­ri. A kft. januárban még kártérí­tést ígért a rossz alapanyag miatt, később aztán ő jelentett fel bennünket, hogy tartozunk felé. Pedig világos, hogy nem a rossz libatartás a veszteségek oka. Kicsit furcsa, hogy egy da­rabig mindenki jó libatartó volt, aztán egyszerre csak Sarkadtól Hajdúnánásig senki sem tudja, hogy kell bánni a libával. Véle­ményünk szerint elkorcsosult a törzsállomány. Lay Tamás tanulságképpen mesélte el az esetet: — Hónapokig voltunk mun­ka nélkül, amig a kft. nem kül­dött libát. Sokan belefásultak a várakozásba, volt, aki inni kez­dett, családok mentek tönkre. Ha az egyéni gazdálkodónak megszűnik a munkaviszonya, nem kap munkanélküli-segélyt. Néhány éve még 40-50 libatartó is volt a környéken, ma alig akadnak. A máj, amit a boltban kilónként 600 forintért árulnak, azt a termelőtől 50-ért veszik át. Ha átveszik... Persze a termelő legtöbbször nem mer szólni, mert akkor még szerződéshez sem jut. M. M. Pokoljárás paradicsommal Fehér Csaba tavaly megpró­bált logikusan gondolkozni. Tudta, hogy 500 ezer forintig a mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelemért nem kell adóznia, így annyi földet bérelt a békéscsabai Szabadság Tsz-től, amelynek paradicsom­hozama várhatóan ebbe a keret­be belefér. A termést annak rendje-mód- ja szerint betakarította, és a szö­vetkezeten keresztül leadta a konzervgyárnak. Osztott, szor­zott, és kényelmesen dőlt hátra foteljében, hogy jól számolt. Üres óráiban már azon morfon­dírozott, mire fordítja az ezért járó összeget. Csakhát itt jött a bökkenő. A konzervgyár idáig egy lyukas vasat sem fizetett neki, sok ter­melőtársához hasonlóan. Köz­ben megszületett az új törvény, mely kimondja, hogy az idén 750 ezer forintig adómentes a mezőgazdasági kistermelés. Fehér úr most mégsem tud logi­kusan gondolkozni. Ha ugyanis ez évben kapja meg a tavalyi pénzét, akkor az már az idei ár­bevételéhez adódik hozzá. Te­hát vigyáznia kell, hogy ezt az összeghatárt beszámítva vállal­kozzon. így, a logika alapján neki már a 750 ezer forint kedvezmény korántsem 750 ezer forint. Ugyanakkor egyelőre semmi kézzel fogható biztosítékot nem lát arra, hogy a konzervgyár a nagy zűrzavarban fizet az idén. Ha viszont jövőre törleszt a gyár, a termelőt örökké bántani fogja, hogy nem mert többet vál­lalni ebben az évben. Mert ugye­bár ez esetben a ’91-es bevétele adó szempontjából már a ’93-as évre számít. A furcsa helyzetelemzésbe mélyülve arra riadok fel, hogy újra csörög a telefon. A vonal végén egy újabb paradicsomter­melő, a változatosság kedvéért a mezőmegyeri Béke Tsz-ből. О a termésért járó pénzét üdítőben kapta meg a konzervgyártól, mintegy 70 ezer forint értékben. Mivel 90 ezerrel adósa az OTP- nek, a logika alapján felajánlot­ta, hogy hozzátesz 20 ezer forin­tot, és a szállítmányt begörget­ve, letudja tartozását. A két példa számomra ékesen bizonyítja, hogy nálunk igazi magyar sajátosságként, a para­dicsomtermesztésből is lehet rosszul meg még rosszabbul jár­ni. Nyemcsok László Táncművészeti fesztivál A kortárs táncművészet mu­tatkozik be Budapesten és az ország számos más helyén a március 17-étől 26-áig tartó In- terbalett Fesztivál elnevezésű rendezvényen, amelyet immár ötödik alkalommal tartanak meg. A balett ünnepi sereg­szemléje a Budapesti Tava­szi Fesztivál programjának ré­sze. A kortárs balettművészeti triennálén fellépő együttesek között van az Angol Nemzeti Balett is, amely több mint 10 évvel ezelőtt még Royal Balett néven lépett a magyar közönség elé. Ezúttal Budapesten az Ope­raházban, illetve Szegeden és Győrött lépnek fel — tájékozta­tott a Táncfórum igazgatója. Az MTI értesülései szerint az együttes operaházi fellépését megtekinti az ez alkalomból Budapestre érkező Diana walesi hercegné is. A Magyar Állami Operaház. Balettegyüttese a Cristoforo című táncjátékkal szerepel az ünnepi seregszemlén. A balett ősbemutatóját február 28-án tartják az Operaházban. A dara­bot Szakcsi Lakatos Béla Ame­rika felfedezésének 500. évfor­dulójának tiszteletére kompo­nálta. MEGJELENT A TIFFANY LEGÚJABB SZÁMA! Keresse a hírlapárusoknál, illetve előfizethető: HELIR, 1900 Budapest. Olvasóink írják Tarhosi vélemény A Független Kisgazdapárt tarhosi szervezetének 19 fás tagságá­ból 17 fő, akik az 1992. január 12-ei vezetőségválasztó taggyűlésen megjelentek (2 fő igazoltan volt távol), egyhangúlag a következő nyilatkozatot fogadta el. (Kivonat a jegyzőkönyvből). Dr. Zsíros Géza megyei elnök 811992. sz. tájékoztató levelében foglaltakat tudomásul vettük, ennek tartalmát elemeztük. Ennek alapján: 1. Ragaszkodunk az 1991. június 16-ai megyei választmány által választott dr. Zsíros Géza elnökletéhez. Ezért csak az ő elnökségét, csak az általa irányított megyei vezetést-—kivéve az önként lemon- dottakat—ismerjük el, csakis így kívánjuk a kapcsolatot fenntarta­ni. 2. Szerintünk ez az eredeti ,,Független Kisgazdapárt-i” alkot­mány szelleme. Ennek a kapcsolatnak a megszüntetését, az elnök, a megyei vezetés leváltását csak az 1991. június 16-án megválasztott megyei választmány mondhatja ki. 3. Ezért ezt a kapcsolatot, jelenleg mint álláspontot, de reméljük, a rend helyreállítása után, mint tevékenységet is, mindaddig fenn­tartjuk, amíg ez a választmány és csakis az 1991. június 16-án választott választmány ebben az ügyben más döntést nem hoz. 4. Az 1991. december 15-én megválasztott megyei vezetést nem ismerjük el, annak intézkedéseit nem hajtjuk végre. Ennek szellemé­ben kapcsolódunk a medgyesbodzási szervezet felhívásához, erősít­ve ezzel is annak reményét, hogy a demokratikus rend ezzel is mihamarabb helyreáll. A tarhosi szervezet nevében: Janurik János elnök Ismét egy Szabó Pál -levél A karácsonyi számban megjelent „Gábor atya” című interjúra szeretnék válaszolni apám Kuthi Ferenc igazgató tanítónak írott levelével. Bizonyítva azt: soha nem szakadt el az egyházától, törté­netesen a kálvinista egyháztól. Igaz, amikor a Papok, vasárnapok című regénye megjelent, az egyház ki akarta zárni. De ha nekünk, egyszerű halandó embereknek el kell viseljük a kritikát, az egyház­nak, a papságnak is el kell viselniök. Jó öt éve gyűjtöm apám levelezését, két kötetre való összegyűlt már, de most az alábbi levél a lényeg. Mikitáné Szabó Erzsébet (Szabó Pál kézzel írott levele Kuthi Ferenc igazgató tanítónak — Kisvárdára. A dátum: K. F. kézzel írott megjegyzése: érk. 1967. VI. 20.) , .Kedves Barátom! Örülök, hogy tenyészhetnek a kacsák: ez komoly hasznot jelent! Ami egyéb megjegyzéseidet illeti: engem soha nem ilyen vagy amolyan közvélemény irányított: hanem a lelkiismeretem! S hogy sétálok a pappal? Igen, mert ezek földosztó papok voltak akkor, amikor még a szocdemek is otthagyták a falut, a parasztot! S egyéb­ként pedig tudod jól, hogy a magyar reformáció mit jelentett nem csak a magyar nemzetnek, hanem időközönként Európának. A török, igazabban a mohamedánok rokonai ellen! S engem a kálvinista egyház nevelt azzá, ami vagyok. No de: osztottunk mi földet? Éppen Ugrán is, s nem keveset! No, legyen elég a jóból. Szeretettel köszöntelek: Szabó Pál.” Nagyobb türelemmel Nem bántani akarom a pedagógusokat, inkább kérni szeretném őket arra, hogy sok dolguk mellett a hátrányos helyzetben lévő gyerekekkel kicsit nagyobb türelemmel foglalkozzanak. Kik ezek a gyerekek? Ezek a gyerekek áldozatok, az elvált szülők áldozatai. Lelki sérültek, idegesek, könnyebben veszekszenek, verekszenek, még talán irigyebbek is. De megvan az okuk rá, hiszen bármelyik szülőnél vannak elhe­lyezve, vágyódnak a másik szülő után is. Nem tudják megkapni azt a szeretetet, amit egy olyan gyerek kap meg, akinek a szülei szép családi életet élnek. A legtöbb ilyen lelki sérült gyereknél nem a tanulásban mutatko­zik a baj, hanem a magatartásban. Lehetne belőle nagyszerű sza­kember, tudós, de az általános iskolai magatartása miatt a továbbta­nulása lehetetlen. Ezért ezekkel a gyerekekkel nagyobb türelemmel, szeretettel kellene foglalkozni, hogy ne érezzék még és már az általános iskolá­ban is hátrányos helyzetüket. PepóMihályné, Békéscsaba Köszönet a véradóknak! November 13-án szívműtétem volt. Itt a faluban megszervezték a véradást. A családtól hallottam, hogy nagyon sok véradóm volt. Régi olvasója vagyok a lapjuknak. Kérem önöket, hogy az újságon keresz­tül hadd fejezzem ki hálámat. Szeretnék köszönetét mondani a Vöröskereszt dolgozóinak és mindazoknak az embereknek, akik szívműtétemhez hozzájárultak véradásukkal. Kiss Tamásné, Zsadány

Next

/
Thumbnails
Contents