Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám

1992. január 16., csütörtök

mély korábban egy összegben vagy értékcsökkenési leírásként bármilyen formában teljes egészében elszámolta. Az értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell tekinteni azokra a naptári évekre, amelyekre a magánszemély a saját gépjármű hivatalos célú használatáért járó költségtérítést, a tehergépjármű után korábban a díjszabás szerinti díjtételt, valamint egyes eszközök után jogszabály szerinti olyan költségátalányt számolt el költségként, amely értékcsökkenési leírást is tartalmazott, valamint akkor, ha a beszerzési árat 1988-ban beruházási célú kiadásként az eredmény terhére elszámolta. Az 1988. évi beruházás esetén, ha a beruházás összegének egy része 1992. január 1-jén még nem került elszámolásra, ez a rész költségként elszámolható.

b) Az 1988. január 1-jét megelőzően beszerzett és a vállalkozásban működtetett tárgyi eszköz után az értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell tekinteni azokra a naptári évekre, amelyekben a magánszemély az általános jövedelemadó-kötelezettségének átalány útján tett eleget.

c) Elszámoltnak kell tekinteni azokra a naptári évekre is az értékcsökkenési leírást, amelyekben a magánszemély a tárgyi eszközt jövedelemszerző tevékenységéhez használta, és személyijövedelemadó-kötelezettségének jogszabályban vélelmezett jövedelemtartalom (a bevételnek a jogszabályban meghatározott hányada) szerint tett eleget.

3. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírására a társasági adóról szóló törvényben meghatározott — az 1992. január 1-jétől aktivált immateriális javakra és tárgyi eszközökre érvényes — értékcsökkenési leírási rendelkezéseket kell alkalmazni. Az a magánszemély, aki 1991. évben értékcsökkenési leírást számolt el, az adott tárgyi eszköz értékcsökkenésének teljes leírásáig az 1990. és 1991. években hatályos vonatkozó rendelkezéseket alkalmazhatja.

4. Építmény, épület bérbeadása esetén — ha az nem egész évre vonatkozik, illetőleg a bérbeadás csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg (például esetenkénti szállás célú hasznosítás esetén) — az értékcsökkenési leírás összegét a következőképpen kell kiszámítani. Az értékcsökkenési leírás alapja az építmény, épület szerzéskori forgalmi értéke (22—24. §), amelyet növelni kell azzal az értéknövelő beruházással, amelyet a magánszemély korábban költségként nem számolt el. Az előzőek szerint kiszámított forgalmi értékből az értékcsökkenési leírási kulcs szerint megállapított teljes összegnek

— a bérbeadás időszakára eső időarányos részét (naponta 365-öd részt);

— a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméter-arányos részét;

— ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kell azt az értékcsökkenési leírásnál érvényesíteni.

III. A jármüvek költségei

1. Az értékcsökkenési leírás а П. 1. pontban foglaltak szerint érvényesíthető a jármű után is, ide nem értve azt a gépjárművet, amely után a költségek a saját gépjármű hivatalos célú használatáért járó költségtérítésről szóló jogszabály alapján kerülnek elszámolásra.

2. A saját tulajdonú — ideértve a házastárs és a segítő családtag tulajdonát is — (a továbbiakban a III. pont alkalmazásában együtt: saját tulajdonú), kizárólagos üzemi jármű számlával igazolt üzemanyag-felhasználásának, fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el. Üzemanyag-felhasználásként — a számlával való igazolási kötelezettség mellett — legfeljebb az útnyilvántartással igazolt ténylegesen megtett út és a jogszabályban meghatározott tüzelőanyag-fogyasztási norma alapján számított mennyiség vehető figyelembe.

3. A saját tulajdonú, kizárólagos üzemi járműként használt gépjármű költségeként vagy a 2. pont szerinti összeg vagy az útnyilvántartással igazoltan megtett útra eső, a saját gépjármű hivatalos célú használatáért járó költségtérítésről szóló jogszabályban meghatározott költségtérítés összege számolható el. Az összegben elszámoltnak kell tekinteni a gépjármű beszerzési (értékcsökkenési), fenntartási, javítási, felújítási, valamint tüzelő- és kenőanyag-felhasználási költségeit.

4. A saját tulajdonú nem kizárólagos üzemi jármű költségeként az üzemanyag-felhasználásra fordított összeg csak a 2. pont, a fenntartási, javítási és felújítási költségek csak a IV/21. pont szerinti módon érvényesíthetők.

5. A saját tulajdonú, nem kizárólagos üzemi járműként használt gépjármű költségeként vagy a 4. pont szerinti összeg, vagy az útnyilvántartással igazoltan megtett útra eső, a 3. pontban meghatározott költségtérítés számolható el.

6. A lakás és a telephely (munkahely) közötti közlekedés költségeként a személyi tulajdonú gépjármű használata esetén legfeljebb a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabályban meghatározott Ft/km mérték számolható el, kivéve a 2., a 4. és a 7. pont szerinti elszámolás esetét. Az ezt meghaladó összeg szeniélyes kiadásnak (VI/4. pont) minősül.

7. A nem saját tulajdonú és kizárólagos üzemi jármű esetében elszámolható az igazolt bérleti díj, az üzemanyag-felhasználásra fordított kiadás a 2. pont szerinti módon, valamint a számlával igazolt fenntartási, javítási és felújítási költségek akkor, ha a bérleti szerződés szerint azok a magánszemélyt terhelik.

IV. Jellemzően előforduló költségek:

1. az anyag- és árubeszerzésre, a szállításra, az értékcsökkenési leírás alá eső tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára, továbbá a beszerzés évében — a magánszemély döntése alapján — egy összegben is elszámolható (20 ezer forint alatti beszerzési, előállítási értékű) tárgyi eszközre fordított összegek;

2. az alkalmazott részére kifizetett bér, az alkalmazott bére után befizetett társadalombiztosítási járulék, az alkalmazottnak megítélt és kifizetett baleseti kártérítés, a jogszabály, illetőleg a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés alapján a munkáltatót kötelezően terhelő, alkalmazottnak járó juttatás, illetőleg kifizetés;

3. a segítő családtag részére fizetett juttatás, de ilyen címen a tevékenység végzésében legalább heti 40 órában közreműködő családtag (főállású segítő családtag) részére a mindenkori minimálbérnek megfelelő összeg, heti 40 órát el nem érő vagy munkaviszony melletti foglalkoztatás esetén annak arányos része számolható el. A segítő családtag juttatása után fizetett társadalombiztosítási járulék. A főállású segítő családtag a 2. pont szerinti egyéb költségelszámolás tekintetében alkalmazottnak minősül;

4. a megrendelő, a vevő által igazolt szavatossági és a jótállás során felmerült költségek;

5. a kizárólag a jövedelemszerző tevékenység folytatásával összefüggésben a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet- és balesetbiztosítási díja;

6. a kizárólag a jövedelemszerző (üzleti) tevékenységgel kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat;

7. a jövedelemszerző tevékenység folytatásával összefüggésben a bevétel megszerzése érdekében fizetett adók — ide nem értve a magánszemélyek jövedelemadóját és a földadót, továbbá figyelemmel az általános forgalmi adó elszámolásáról szóló V. pontban foglaltakra is — az illeték, vám, valamint a termeléssel összefüggő perköltség, kifizetett kötbér, a jogszabályi kötelezettség alapján munkaadói járulék címén és az útalap javára befizetett összeg;

8. az üzlet, műhely bérleti díja, a fűtés,' a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádió-telefon, telefax, cb-rádió, telex használati díja;

9. a telefon, a rádió-telefon, a telefax, a cb-rádió, a telex telephelyre történő beszerelés esetén a készülék ára és a beszerelés díja. A telefax- és a telexkészülék ára és beszerelési díja akkor is költségnek minősül, ha a magánszemély lakása és telephelye (műhelye, irodája stb.) műszakilag nem elkülönített. A telefon, a rádió-telefon és a cb-rádió árának és beszerelési díjának 50 százaléka számolható el költségként abban az esetben, ha a magánszemély lakása és telephelye műszakilag nem elkülönített;

10. a jövedelemszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő közműfejlesztési hozzájárulásnak a 7. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott ösz- szeggel csökkentett része. Ha a hozzájárulás alapjául szolgáló berendezést a lakástól műszakilag el nem különülő telephelyre szerelik be, költségként a vállalkozó által fizetett magasabb hozzájárulás és a magánszemély által az ilyen esetben fizetendő összeg különbözete számolható el;

11. a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggő utazás és szállás költsége, a tevékenység után kötelezően befizetett saját társadalombiztosítási járuléknak a 43/53-ad része (81,13 százaléka);

12. a műszaki leírás, tervrajz költsége, bérmunka díja, az alvállalkozó részére kifizetett összeg;

13. a hatóságilag előírt védőöltözet, védőeszköz, a tevékenységhez szükséges munkaruha, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés költsége;

14. a gazdálkodószervezet részlegét jogszabályban meghatározott szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély jogszabály szerinti szerződés (megállapodás) alapján a gazdálkodószerv részére teljesített befizetése;

15. az előadóművész fellépésével kapcsolatos fodrász-, smink, és ruhaköltség, a tevékenységhez szükséges szakkönyvek, folyóiratok, hanglemezek vásárlására fordított kiadások;

16. a magánszemély önálló tevékenységével kapcsolatos érdek-képviseleti szervek fenntartásához nyújtott tagdíj, hozzájárulás összege;

17. az egyéni vállalkozó által az alkalmazott javára a társasági adóról szóló törvényben megállapított feltételeknek megfelelő munkavállalói nyugdíjalapba befizetett összeg, valamint a munkavállaló javára kötött biztosítás díja;

18. reprezentációs költségként legfeljebb az általános forgalmi adó nélküli éves árbevétel fél százalékának megfelelő igazolt kiadás, de az évi 100 ezer forintot rheg nem haladó összeg;

19. az önálló tevékenységet végző magánszemélynél a belföldi és külföldi tanulmányút, szakmai konferencia, kongresszus költségei évi 30 ezer forintot meg nem haladó összegben. Amennyiben az egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat, akkor az előző jogcímen alkalmazottanként ugyanilyen nagyságú összeg a munkáltatónál költségként elszámolható.

Az előzőekben említett költségek része az ezzel összefüggő utazás, saját- gépjármű-használat költsége is, nem része viszont e költségnek a szakmai konferencia, kongresszus számlával igazolt részvételi díja, az utóbbi önállóan, költségként érvényesíthető. E rendelkezés szempontjából alkalmazottnak kell tekinteni azt a magánszemélyt, aki az egyéni vállalkozóval mint munkáltatóval egész évben folyamatosan munkaviszonyban áll;

1992. január 16., csütörtök

nem él vagy ha veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre a 16. § rendelkezései alkalmazhatók.

18. §. A 17. § alkalmazásában mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem az, amelyet a magánszemély kizárólag mezőgazdásági kistermelésből (20—21. §), más növénytermesztésből, továbbá az ezzel kapcsolatos egyéni vállalkozói tevékenységből (19. §) szerez. Ha a magánszemélynek a mező- gazdaságból származó jövedelmén kívül más jogcímen is van adóköteles jövedelme, akkor a 37. § (1) bekezdése szerinti adóalapjának csak az előzőek szerinti mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem részére (hányadára) alkalmazhatja a 17. §-ban meghatározott önellenőrzést.

19. §. E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozó:

a) a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, továbbá az a magánszemély, aki a 113/1989. (XI. 15.) MT rendelet, valamint a 30/2 1989. (XI. 15.) SZEM rendelet alapján egészségügyi és szociális vállalkozást folytat;

b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatályba lépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magán- személy;

c) az egyéni ügyvédi tevékenységet folytató magánszemély;

d) a mezőgazdasági kistermelést végző magánszemély akkor, ha e tevékenységből évi 2 millió forintot meghaladó árbevétele származik;

e) a közjegyző.

20. §. Mezőgazdasági kistermelést végző magánszemély az, akinek saját gazdaságában a 21. §-ban meghatározott tevékenységből származik jövedelme, kivéve, ha e tevékenységet egyéni vállalkozás (19. §) keretében folytatja.

21. §. (1) E törvény alkalmazásában mezőgazdasági kistermelésnek minősül a munkaviszony keretén kívül végzett:

a) növénytermesztés (METJ 91);

b) kertészeti termékek előállítása, ültetvénytelepítés (METJ 92), kivéve a virágokat és a dísznövényeket (METJ 92—4);

c) élőállatok tenyésztése és állati termékek előállítása (METJ 93), kivéve

— a sportlovat (METJ 93—42—01),

— a versenylovat (MTJ 93—42—02),

— az élővadat (MTJ 93—71);

— a lőtt vadat (METJ 93—72);

— a kutyát (METJ 93—82—01);

— a macskát (METJ 93—82—02);

— a laboratóriumi állatokat (METJ 93—85),

— a dísz- és állatkerti állatokat (METJ 93—86),

— a hullatott agancsot (METJ 93—91—07),

— az agyart (METJ 93—91—08),

— a trófeát (MTJ 93—91—09),

d) erdei magok és csemeték előállítása és gyűjtése, erdősítés (METJ 94—1) és az erdei, mezei melléktermékek (METJ 94—39) előállítása és gyűjtése.

(2) Az (1) bekezdéssel esik egy tekintet alá — saját termelésű alapanyag felhasználásával történő — a következő termékek előállítása is, feltéve, hogy a magánszemély nem minősül-e törvény alapján egyéni vállalkozónak:

— műlép (ITJ 69—99—31),

— tejipari termékek (ITJ 82),

— befőttek (ITJ 83—11),

— püré, jam (ITJ 83—12),

— ízek (ITJ 83—13),

— szárított, aszalt, porított, cukrozott gyümölcs (ITJ 8 3—14),

— folyékony gyümölcs (ITJ 83—15),

— gyümölcsszörp és sűrítmény (ITJ 83—16),

— szárított és porított főzelék és zöldség (ITJ 83—23),

— zöldségalapú ivóié (ITJ 83—26),

— paradicsom ivóié (ITJ 83—-35),

— savanyúságok (ITJ 83—4),

— tartósított fél- és előtermékek (ITJ 83—7),

— szőlőmust, sűrített szőlőmust (ITJ 88—31—1,2),

— félkész szőlőbor bortermelési célokra (ITJ 88—31—3),

— hordós szőlőbor (ITJ 88—31—41—1,2,3),

— gyümölcsmust, sűrített gyümölcsmust (ITJ 88—39—1.2),

— félkész gyümölcsbor, bortermelési célokra (ITJ 88—39—3),

— egyéb gyümölcsbor (ITJ 88—39—49),

— mesterségesen szárított dohány (ITJ 89—11),

— magbél (ITJ 89—4),

— egyéb élelmiszer-ipari termékekből (ITJ 89—81-ből) a tisztított, koptatott és hámozott burgonya és a zöldségfélékből a sárga-, fehérrépa és a hagyma.

(3) A statisztikai besorolási számmal meghatározott termékek vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal Ipari Termékek Jegyzékének (ITJ) és a Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékének (METJ) az 1991. auguszéSüÉKÉS MEGYEI HÍRLAP-----------------tu

s hó 31. napján érvényes besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változtatása az adókötelezettséget nem változtatja meg.

Ingatlan, ingó vagyontárgy és vagyoni értékű

jog átruházásából származó jövedelem

»

22. §. (1) Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából, valamint az ingó dolog nem üzletszerű értékesítéséből származó bevételnek a (2) és (4) bekezdés szerint számított részét kell jövedelemnek tekinteni. Bevételnek — figyelemmel a 6. § ( 1 ) bekezdés h) pontjára és a (4) bekezdésben foglaltakra is — a forgalmi értéket kell tekinteni.

(2) A bevételből le kell vonni az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak és az ingó dolognak a megszerzése idején képviselt forgalmi értékét, a szerzéssel és az átruházással kapcsolatban felmerült költségeket, valamint az értéknövelő beruházásra fordított kiadásokat, amennyiben azokat költségként a magánszemély nem számolta el.

(3) Az e törvény hatálybalépését követően megszerzett ingatlan, továbbá megszerzett, illetőleg alapított vagyoni értékű jog átruházása esetén a szerzés idején képviselt forgalmi értéket csökkenteni kell a szerzéssel kapcsolatban igénybe vett vissza nem térítendő munkáltatói, illetőleg helyi önkormányzati támogatás, valamint az ezzel összefüggésben elengedett hiteltartozás összegével, illetőleg növelni kell az igénybe vett, jelzáloggal biztosított hitel megfizetett kamatával.

(4) Az e törvény hatályba lépését követően a 6. § (1) bekezdésének h) pontjában említett módon szerzett lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti, használati vagy bérleti jogának átruházásakor a 22. § ( 1 ) bekezdése szerinti forgalmi értéket növelni kell azzal az összeggel, amelyet a 6. § (1) bekezdés h) pontjának alkalmazása során nem kellett bevételként figyelembe venni.

(5) A földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlan szerzésénél az adómegállapítási és az adófizetési kötelezettség — figyelemmel a 24. § (3) bekezdésére is — csak a kapott csereingatlan átruházásakor keletkezik.

23. § (1) Az ingatlan, illetőleg a vagyoni értékű jog forgalmi értékének a vonatkozó szerződésben foglalt teljes összeget kell tekinteni, az öröklés, az ajándékozás útján történő szerzés esetén a szerzéskori forgalmi érték megállapítására az illetékekről szóló törvényben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A lakásbérleti jog forgalmi értéke az adott lakásra irányadó lakáshasz- nálatba-vételi díj tízszerese, állami, önkormányzati visszavásárlás esetén pedig a kapott ellenérték.

(2) Külföldről behozott ingó dolog esetén forgalmi érték a vámkiszabás alapjául szolgáló érték. A vámkezelés alá nem eső ingó dolog esetében a számla szerinti, az 1. számú melléklet B/l. 4. pontjában említett módon forintra átszámított értéket kell figyelembe venni.

(3) Ha az ingó dolognak, illetve az 1992. január 1-jéig megszerzett ingatlannak, vagyoni értékű jognak a szerzés idején képviselt forgalmi értéke nem állapítható meg, akkor az átruházáskori forgalmi érték 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni.

24. § ( 1 ) Az ingatlan, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz —- illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz — benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog szerzési időpontjának az erről szóló szerződés szerinti időpontot kell tekinteni, öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni. Ha jogi személy 1989. január 1. napja előtt értékesített ingatlant a magánszemély részére, az ingatlan megszerzésének időpontja a szerződéskötés napja.

(2) Az ingatlan átruházási időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz benyújtották.

(3) A 22. § (2) bekezdésének alkalmazásában a földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlan szerzési időpontjának az eredeti ingatlan szerzési időpontját kell tekinteni.

25. § (1) Az ingatlanok cseréjét, vagyoni értékű jogok cseréjét, illetőleg ingatlan vagyoni értékű joggal történő cseréjét úgy kell tekinteni, mintha a szerződő magánszemélyek adásvételi szerződést (szerződéseket) kötöttek volna. A bevétel megállapításához a szerződésben feltüntetett értéket [23. § (1) bekezdés] kell alapul venni, annak hiányában a forgalmi érték megállapítására az illetékekről szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A jövedelem kiszámítására egyébként a 22—24. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az ingatlan, ingó dolog, valamint a vagyoni értékű jog gazdasági társaságba történő, tulajdonosváltozást eredményező bevitele (apport) esetében bevételnek a társaság által e címen jóváírt összeget (szerzett vagyoni részesedést) kell tekinteni. A jövedelem számítására egyébként a 22—24. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.