Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám

1992. január 16., csütörtök ha a 36 ezer forintot meghaladóan számol el — e törvény szerint — költséget. A pénztárkönyvet a használatbavételt megelőzően az adóhatóságnál hitelesít­tetni kell. A bevételeket és a kiadásokat naponkénti bontásban, legalább tíznaponta, legkésőbb a tárgyhónap első tíz napját követően 15-éig, a második tíz napját követően 25-éig, a hátralévő napokat követően a következő hónap 5-éig kell a pénztárkönyvbe bejegyezni. A készpénzfelvételeket naponta — az általános forgalmiadó-kulcsok szerin­ti részletezésben — kell a pénztárkönyvbe bejegyezni, vagy naponta pénztár­bevételi bizonylaton rögzíteni, és a bizonylati adatokat legalább tíznaponként a pénztárkönyvbe tól-ig jelöléssel kell bevezetni. A számlával, egyszerűsített számlával kísért értékesítések esetén be kell jegyezni azok számát. Nyugtás értékesítéskor, összesített bevétel bevezetése esetén a felhasznált nyugták sor­számát tól-ig jelöléssel kell bejegyezni a pénztárkönyvbe. A pénztárkönyvet havonta — legkésőbb a tárgyhónapot követő 15 napon belül — összesíteni kell, az év utolsó napjával pedig éves zárást kell készíteni. A pénztárkönyvben a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggő valamennyi bevételt és kiadást folyamatosan időrendben kell könyvelni. A téves bejegyzéseket áthúzással és a helyes tétel (összeg) bejegyzésével lehet kiigazítani. A pénztárkönyvben szereplő bevételeket és kiadásokat okmá­nyokkal (számlával, más bizonylattal, részletező nyilvántartással) igazolni kell. Az okmányokat megfelelő időrendi sorrendben — a pénztárkönyv melléklete­ként — elkülönítve kell kell kezelni. A pénztárkönyvi elszámolás számítógéppel is végezhető, ha az alkalmazott gépi feldolgozási rendszer az e mellékletben foglalt tartalmi előírásoknak meg­felel. A géppel feldolgozott pénztárkönyvi adatok havi forgalmi végösszegeit — manuálisan — a pénztárkönyvben kell rögzíteni. A halmozott forgalmat tartalmazó pénztárkönyv, valamint a forgalmat téte­les bontásban tartalmazó gépi naplók csak együttesen fogadhatók el. A pénztárkönyv a következő adatokat tartalmazza: A bevételek oszlopának bontása: — a jövedelemadó alapjába beszámító bevételek; — a jövedelemadó alapjába be nem számító bevételek; — az általános forgalmi adó. A kiadások oszlop bontása: — a költségnek minősülő kiadások, ezen belül: — anyag, áru — bér és közterhei — egyéb; — általános forgalmi adó (a számlákban előzetesen felszámított); — kivett személyi jövedelem; , — költségnek nem minősülő egyéb kiadások (pl. befizetett bírság). A bevételi és a kiadási tételek azonosító adatai a sorszám, a bizonylat kelte (dátum), a bizonylat száma és szövege (a gazdasági esemény megjelölése). d) Az a)—c) pontokban meghatározott alapnyilvántartás helyett naplófő­könyv is vezethető. Az alapnyilvántartás vezetési módja az adóéven belül nem változtatható meg, kivéve az e) pontban meghatározott eseteket. e) Abban az esetben, ha a magánszemélynek az egyszerűbb adattartalmú alapnyilvántartás vezetésére való jogosultsága bármilyen okból megszűnik, kö­teles a részletesebb adattartalmú alapnyilvántartás vezetésére a megszűnés idő­pontjától kezdődően áttérni. Ekkor az egyszerűbb adattartalmú alapnyilvántar­tásban szereplő adatokat összesítve kell a továbbiakban vezetendő alapnyil­vántartásba bejegyezni. 2. Részletező nyilvántartások A magánszemély a részletező nyilvántartások közül csak azokat köteles vezetni, amelyek az adóköteles jövedelmének megállapításához szükségesek. a) A vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása. A vevőkkel kapcsolatos áru-, anyag- stb. szállításból, munkateljesítésből, szolgáltatásból származó követelésekről, a követelésekre befolyt összegekről nyilvántartást kell vezetni. Ebben az áruszállításból, szolgáltatásteljesítésből származó általános forgal­mi adót is tartalmazó követelést a vevő által elismert, számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg a követelést pénzügyileg nem rendezték, váltó­val ki nem egyenlítették, illetve míg veszteségként leírásra nem került. A nyilvánartás az alábbi adatokat tartalmazza; — a számla száma és kelte, — a vevő neve, — a számla végösszege, ebből felszámított általános forgalmi adó, — a kiegyenlítés módja, kelte és összege. A kibocsátott számlák adatait naponta kell a nyilvántartásba bevezetni. A nyilvántartásban szereplő számlák kiegyenlítésének időpontjában a követelést a kiegyenlítés adatainak bejegyzésével ki kell vezetni a nyilvántartásból, a pénztárkönyvben pedig bevételként kell elszámolni. Ha a kiszámlázott összeg változik, a változást a nyilvántartáson keresztül kell vezetni. A magánszemély év végén a nyilvántartást lezárja. A kiegyenlítetlen számlaértékek összeadásá­val megállapítja a fennálló követelések összegét, és ezt az összeget ....év de­c ember 31-én a vevőkkel szemben fennálló követelések összege” megjelölés­sel a nyilvántartásba feljegyzi. b) A szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása. A magánszemély az áru-, anyag- stb. vásárlásból, szolgáltatási igénybevéte­léből származó tartozásokról, a tartozások kiegyenlítésére átutalt összegekről nyilvántartást vezet. Az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó kötelezettséget az elismert, számlázott összegben kell kimu­tatnia mindaddig, amíg a kötelezettséget pénzeszközökkel, váltóval ki nem egyenlítették, illetve rendkívüli bevételként le nem írták. A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: — a számla száma és kelte, — a szállító neve, — a számla végösszege, ebből levonható általános forgalmi adó, — a kiegyenlítés kelt, módja és összege. A kapott számlák adatait naponta kell a nyilvántartásba bejegyezni. A nyilvántartásban szereplő számlák kiegyenlítésének időpontjában a tarto­zást a kiegyenlítés adatainak bejegyzésével ki kell vezetni a nyilvántartásból, a pénztárkönyvben pedig kiadásként (költségként) kell elszámolni. Ha a kiszám­lázott összeg változik, a változást a nyilvántartásban keresztül kell vezetni. Év végén a nyilvántartást le kell zárni. A kiegyenlítetlen számlák értékének ösz- szeadásával meg kell állapítani a fennálló tartozások összegét, és ezt az össze­get ....év december 31-én szállítókkal szemben fennálló tartozások összege” megjelöléssel a nyilvántartásba fel kell jéyezni. c) Tárgyi eszköznyilvántartás („állóeszköz-nyilvánartás”) Az a magánszemély, aki a jövedelemszerző tevékenysége gyakorlása során saját tulajdonú tárgyi eszközét használja, ezekről — kivéve a beszerzés évében költségként egy összegben elszámolható tárgyi eszközt — egyedi nyilvántar­tást vezet. E nyilvántartásból állapítható meg a költségként érvényesíthető ér­tékcsökkenési leírás összege is. A nyilvántartás tárgyi eszközönként az alábbi adatokat tartalmazza: — a tárgyi eszköz megnevezése, száma, — gép, berendezés esetén a gyártó vállalat neve, — a gyártás éve, gyártási száma, — a beszerzés és a használatbavétel időpontja, — a kiselejtezés időpontja, — az értékcsökkenési leírás kulcsa és annak esetleges változásai, — bruttó (beszerzési) érték (az értékcsökkenés kiszámításának alapja), — bruttó (beszerzési) érték felújítás, átalakítás stb. által megnövelt összege (az értékcsökkenés kiszámításának módosult alapja), — az elszámolt értékcsökkenés évente (ez az összeg számolható el költség­ként), — nettó érték. A tárgyi eszköz nyilvántartásba vétele a számla, illetve egyéb okmány alap­ján történil. Ugyancsak a számlának, illetve az egyéb okmánynak megfelelően kell a nyilvántartásban a bruttó (beszerzési) értéket szerepeltetni. A bruttó érték megállapításánál a számlában (okmányban) szereplő és visszaigényelhető álta­lános forgalmi adó összegét figyelmen kívül kell hagyni. Kivételt képez e szabály alól az az általánosforgalmiadó-alany magánszemély, aki a beruházá­sait terhelő általános forgalmi adót nem vonhatja le az általa fizetendő adó összegéből, valamint az a magánszemély, aki az általános forgalmi adóval kapcsolatban alanyi adómentességet választott. Ezekben az esetekben az adó összege is amortizálható, ezért tárgyi eszköz bruttó értékének meghatározása­kor az általános forgalmi adót is tartalmazó beszerzési érték vehető figyelem­be. A tárgyi eszközállományban értékesítés, kiselejtezés vagy megsemmisülés miatt bekövetkezett csökkenéseket a vonatkozó bizonylatok alapján a nyilván­tartásban szintén el kell számolni. A tárgyi eszköz egyedi nyilvántartását az eszköz értékesítését, kiselejtezé­sét, megsemmisülését követő öt évig meg kell őrizni. d) Immateriális javak nyilvántartása Az immateriális javak — vagyoni értékű jogok, üzleti vagy cégérték, szelle­mi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, valamint az alapítás, átszerve­zés aktivált értéke — megszerzéséért fizetett ellenértékről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: — az immateriális javak megnevezése, — megszerzésének időpontja, — beszerzési, előállítási költség vagy vételi érték, — az éves elszámolt értékcsökkenés összege, — a nettó (értékcsökkenési leírással csökkentett) beszerzési, előállítási költ­ség vagy vételi érték. e) Tőkejövedelmek nyilvántartása A magánszemély a tulajdonában lévő, a 26. §-ban meghatározott értékpapí­rokról, az ingyenes értékpapírokról [6. § (1) bekezdés e) pont], továbbá a gazdasági társaságbanlévő vagyoni részesedéséről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: — az értékpapír vagy részesedés megnevezése, 1992. január 16., csütörtök gét meghaladóan a (2) bekezdésben megjelölt határidőn belül saját maga, há­zastársa, egyeneságbeli rokona — ideértve az örökbe fogadott, mostoha- és ne­velt gyermeket, valamint az örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőt — részé­re állandó lakhely céljából lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, használati jogának vagy bérleti jogának megszerzésére, lakás építésére vagy bővítésére fordított addig, ameddig az ily módon szerzett (bővített) lakás a magánszemély tulajdonában van, illetőleg a vonatkozó haszonélvezetnek, használatnak vagy bérletnek a jogosultja. (2) Az (1) bekezdés h) pontjában említett időszak: lakásvásárlás, lakásra vonatkozó haszonélvezeti és használati jog, továbbá lakásbérleti jog megszer­zése esetén az elidegenítés éve és az azt követő év, lakásépítés és -bővítés esetén az elidegenítés éve és az azt követő négy év. Ebben a vonatkozásban az elidegenítést megelőző hat hónapot az elidegenítés évének kell tekinteni. (3) Az (1) bekezdés h) pontja alkalmazása során a magánszemély a lakás vásárlását haszonélvezeti jogának megszerzését a földhivatalhoz benyújtott szerződéssel vagy annak másolatával; a lakáshasználati jog és a lakásbérleti jog megszerzését az érvényes szerződéssel; a lakásépítést, lakásbővítést a hasz­nálatbavételi engedéllyel igazolja, valamint az összeg felhasználását bizonyítja. Ha a jövedelmet hozzátartozó részére használták fel, a rokonsági fokot is iga­zolni kell. (4) A magánszemélynek a (3) bekezdésben említett igazolásokat a határidő lejártát követő 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelentenie. Amennyi­ben a magánszemély a határidő letelte előtt igazolja, hogy azt önhibáján kívül nem tudja betartani, az adóhatóság a (2) bekezdésben meghatározott határidőt — lakásépítés esetén egy évvel, más esetben legfeljebb fél évvel — meghosz- szabbítja. Az adómentesség 7. § (1) Mentes az adó alól, ha törvény másként nem rendelkezik. 1. az állami szociális vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott anyasági segély, temetési segély, jövedelempótlék [kivéve a gyermekgondozá­si segéllyel járó jövedelempótlékot, valamint a 38. § (1) bekezdés a) pontjában említett jövedelemkiegészítő pótlékot], házastársi pótlék, árvaellátás, végkielé­gítés, szociális támogatás, lakbér-hozzájárulás, árvaellátásra jogosult gyermek­re tekintettel kapott özvegyi nyugdíj és a baleseti állandó özvegyi nyugdíj; 2. a családi pótlék és a külföldről kapott nyugdíj; 3. az állami szociális rendszer keretében, illetőleg az önkormányzat által nyújtott szociális és nevelési segély, a vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a sorkatona hozzátartozójának járó családi segély, a hadigondozási pénzellátások, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozó rendszeres szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadéka, továbbá a munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől a házastárs vagy egyeneságbeli rokon részére folyó­sított temetési segély; 4. a természetben nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás; továb­bá a) az egészségügyi hatóság által gyógyüdülőnek minősített belföldi üdülő­ben orvosi beutalással, a társadalombiztosítás keretében igénybe vett gyógy- üdülés kedvezménye; b) az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság által adott kedvezmény az általa kiadott üdülési beutalók értékéből; 5. a sorkatona, a katonai tanintézet felsőfokú végzettséggel nem rendelkező hallgatója, továbbá a kormány rendeletében meghatározott polgári szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye és egyéb pénzbeli juttatása, a leszerelő sor­katona egyszeri pénzjuttatása; 6. az intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú családban való gondozá­sáért, neveléséért, valamint a gyógyintézet által ápolásra kihelyezett beteg gon­dozásáért kapott díj, illetve térítés; 7. az intézeti, állami nevelést követően kapott jogszabályban meghatározott önálló életkezdési támogatás: 8. a jogszabályban meghatározott mértékű, továbbá a pályakezdő részére adott — feltételhez kötött — letelepedési támogatás; 9. a lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, felújításához, a lakásbérleti jog megszerzéséhez nyújtott vissza nem térítendő munkáltatói, helyi önkor­mányzati támogatás, szociálpolitikai kedvezmény, valamint az e célokhoz nyújtott hiteltámogatás jogszabály alapján elengedett része, továbbá a külön jogszabályban ilyenként meghatározott hiteltörlesztési támogatás; 10. a lakásbérleti jogról való lemondásért kapott térítés (ideértve a bérlakás­ból távozó bérlőtárs részére bírói határozat alapján a lakáshasználati jog elle­nértékeként fizetett összeget is); 11. a hatósági intézkedés alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyból szár­mazó jövedelem, az állami és önkormányzati bérlakáson végzett, bérbeadót terhelő munkák házilagos kivitelezése ellenében megállapított visszatérítés; 12. a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében ingatlannak, ingónak vagy vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem; , 13. a kormány rendeletében meghatározott közműfejlesztési támogatás; 14. a fegyveres erők, testületek, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatá­sos állományú tagja helyett viselt (átvállalt) albérleti (szállás-)díj teljes össze­ge; 15. a munkáltató által természetben biztosított étkeztetés, továbbá a mun­káltató által teimészetben nyújtott munkaruha, formaruha, egyenruha, védőesz­köz, továbbá az egyenruha pénzbeli megtérítése is; 16. az üzemanyag-megtakarításra tekintettel kapott összeg; 17. a külföldi tartózkodásra tekintettel kapott ösztöndíjnak az a része, amely nem haladja meg a belföldi jogszabály alapján adható, az ösztöndíjjal azonos időtartamra eső, azonos országbeli, ideiglenes tartózkodás alapján adható napi­díj (költségtérítés) felső összegét (az ezt meghaladó rész estén a költségeket a teljes összeggel szemben lehetséges csak igazolni); 18. a tartósan külföldön foglalkoztatottak devizaellátmányáról szóló kor­mányrendeletben foglaltak szerinti devizaellátmány, valamint a külföldön tör­ténő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb — jogszabály alapján és annak mér­tékéig kapott — kiegészítő juttatás; 19. az egészségügyi intézmény által fizetett donordíj a gyógyszernek embe­ren való kipróbálása, illetve a gyógyszerré nyilvánítási eljárás során, azon ma­gánszemély részére fizetett díj, akin a gyógyszert (a szert) kipróbálták; 20. a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján kapott tartásdíj, a kártalanítás — ideértve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvá­sárolt ingatlan vételárát is —, a kárpótlás, a kártérítés, kivéve a jövedelmet pótló kártérítést; 21. a biztosítási jogviszony alapján kapott összeg, kivéve; a) a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés összege; b) a külön törvényben meghatározott, továbbá a társasági adóról szóló tör­vényben megállapított feltételeknek megfelelő munkavállalói nyugdíjalapból kapott járadék vagy ennek egyösszegű megváltása; 22. az 1988. január 1. napját megelőzően megállapított baleseti és kártéríté­si járadék, kivéve, ha annak összegét utóbb a bruttósított átlagkereset alapul­vételével megemelték; 23. a tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem; 24. az örökség — kivéve az öröklött jog és követelés alapján az örökhagyó halála után esedékessé vált és az örökös által megszerzett jövedelmet (pl. szer­zői jogdíj, találmányi díj), a munkáltatótól a nyugdíjba vonuláskor kapott tárgyjutalom, a magánszemélytől kapott ajándék, az egyéb ajándék értékének alkalmanként 500 forintot meg nem haladó része; 25. az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése vagyonszerzési illetékköte­lezettséggel jár, ez alól kivétel a gépjármű és a pótkocsi formájában, továbbá az e törvényben meghatározott módon az ingatlanok és a vagyoni értékű jogok cseréjéből szerzett vagyoni érték; 26. a szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV, törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a pénznyerő automatá­ból, a játékkaszinóból származó nyeremény; 27. a társadalmi szervezettől, továbbá a vetélkedők és a versenyek díjaként kapott tárgyjutalom értékéből alkalmanként 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyeken és vetélkedőkön nyeli érmek és trófeák értéke; 28. az egészségügyi és szociális intézményben a betegek, gondozottak ré­szére kifizetett munkaterápiás jutalom; 29. az ingó vagyontárgyak — kivéve az értékpapírokat — nem üzletszerű értékesítéséből származó jövedelemnek az évi 100 ezer forintot meg nem hala­dó része; 30. az alapítványból magánszemély részére kifizetett ösztöndíj, továbbá az alapítványból és közérdekű célú kötelezettségvállalásból a kormány rendeleté­ben meghatározott célra és feltételek szerint kifizetett összeg; 31. a KST-betét, az iskolai takarékbélyeg, az átutalási betétszámla, a látra szóló takarékbetét, a látra szóló csekkszámlabetét (kivéve az 1. számú mellék­let A/I./2. pontjában meghatározott bankszámlát) és a devizaszámla kamata, valamint — ha a betét összegét lakás vásárlására, építésére, bővítésére használ­ják fel — az ifjúsági takarékbetét és az egyéb lakáscélú takarékbetét kamata, illetve a prémiuma, az 1988. január 1-jét megelőzően kibocsátott kötvény, vagyonjegy kamata, illetve osztaléka; 32. a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott külföldi pénzértékre szóló értékpapírból származó jövedelem; 33. a társadalmi munka ellenértéke, illetve a jótékony célú rendezvény be­vétele, ha azt munkabérként, honoráriumként vagy tiszteletdíjként számfejtik, de azt a magánszemély nem veszi fel, hanem valamely közérdekű célra fel­ajánlja; 34. az egészségügyi és szociális intézmény keretében társadalmi munkában végzett szociális gondozásért, továbbá a lelki segélyszolgálatért kapott, havi 3000 forintot meg nem haladó összeg; 35. az egyházi személynek egyházi szertartásért a magánszemély által adott vagyoni érték; 36. a külföldi középfokú és felsőoktatási intézmény hallgatójának belföldi szakmai gyakorlaton végzett munkájából származó jövedelem; 37. a Kossuth-, a Széchenyi-díjhoz és a Életmentő-emlékéremhez kapcsoló­dó pénzjutalom, továbbá a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt tárgyi formája, valamint a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a nem- | zetbiztonsági szolgálatot felügyelő miniszter által adományozott emléktárgy

Next

/
Thumbnails
Contents