Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám

1992. január 16., csütörtök

ha a 36 ezer forintot meghaladóan számol el — e törvény szerint — költséget. A pénztárkönyvet a használatbavételt megelőzően az adóhatóságnál hitelesíttetni kell.

A bevételeket és a kiadásokat naponkénti bontásban, legalább tíznaponta, legkésőbb a tárgyhónap első tíz napját követően 15-éig, a második tíz napját követően 25-éig, a hátralévő napokat követően a következő hónap 5-éig kell a pénztárkönyvbe bejegyezni.

A készpénzfelvételeket naponta — az általános forgalmiadó-kulcsok szerinti részletezésben — kell a pénztárkönyvbe bejegyezni, vagy naponta pénztárbevételi bizonylaton rögzíteni, és a bizonylati adatokat legalább tíznaponként a pénztárkönyvbe tól-ig jelöléssel kell bevezetni. A számlával, egyszerűsített számlával kísért értékesítések esetén be kell jegyezni azok számát. Nyugtás értékesítéskor, összesített bevétel bevezetése esetén a felhasznált nyugták sorszámát tól-ig jelöléssel kell bejegyezni a pénztárkönyvbe.

A pénztárkönyvet havonta — legkésőbb a tárgyhónapot követő 15 napon belül — összesíteni kell, az év utolsó napjával pedig éves zárást kell készíteni. A pénztárkönyvben a jövedelemszerző tevékenységgel összefüggő valamennyi bevételt és kiadást folyamatosan időrendben kell könyvelni.

A téves bejegyzéseket áthúzással és a helyes tétel (összeg) bejegyzésével lehet kiigazítani. A pénztárkönyvben szereplő bevételeket és kiadásokat okmányokkal (számlával, más bizonylattal, részletező nyilvántartással) igazolni kell. Az okmányokat megfelelő időrendi sorrendben — a pénztárkönyv mellékleteként — elkülönítve kell kell kezelni.

A pénztárkönyvi elszámolás számítógéppel is végezhető, ha az alkalmazott gépi feldolgozási rendszer az e mellékletben foglalt tartalmi előírásoknak megfelel. A géppel feldolgozott pénztárkönyvi adatok havi forgalmi végösszegeit — manuálisan — a pénztárkönyvben kell rögzíteni.

A halmozott forgalmat tartalmazó pénztárkönyv, valamint a forgalmat tételes bontásban tartalmazó gépi naplók csak együttesen fogadhatók el.

A pénztárkönyv a következő adatokat tartalmazza:

A bevételek oszlopának bontása:

— a jövedelemadó alapjába beszámító bevételek;

— a jövedelemadó alapjába be nem számító bevételek;

— az általános forgalmi adó.

A kiadások oszlop bontása:

— a költségnek minősülő kiadások, ezen belül:

— anyag, áru

— bér és közterhei

— egyéb;

— általános forgalmi adó (a számlákban előzetesen felszámított);

— kivett személyi jövedelem; ,

— költségnek nem minősülő egyéb kiadások (pl. befizetett bírság).

A bevételi és a kiadási tételek azonosító adatai a sorszám, a bizonylat kelte (dátum), a bizonylat száma és szövege (a gazdasági esemény megjelölése).

d) Az a)—c) pontokban meghatározott alapnyilvántartás helyett naplófőkönyv is vezethető. Az alapnyilvántartás vezetési módja az adóéven belül nem változtatható meg, kivéve az e) pontban meghatározott eseteket.

e) Abban az esetben, ha a magánszemélynek az egyszerűbb adattartalmú alapnyilvántartás vezetésére való jogosultsága bármilyen okból megszűnik, köteles a részletesebb adattartalmú alapnyilvántartás vezetésére a megszűnés időpontjától kezdődően áttérni. Ekkor az egyszerűbb adattartalmú alapnyilvántartásban szereplő adatokat összesítve kell a továbbiakban vezetendő alapnyilvántartásba bejegyezni.

2. Részletező nyilvántartások

A magánszemély a részletező nyilvántartások közül csak azokat köteles vezetni, amelyek az adóköteles jövedelmének megállapításához szükségesek.

a) A vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása.

A vevőkkel kapcsolatos áru-, anyag- stb. szállításból, munkateljesítésből, szolgáltatásból származó követelésekről, a követelésekre befolyt összegekről nyilvántartást kell vezetni.

Ebben az áruszállításból, szolgáltatásteljesítésből származó általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a vevő által elismert, számlázott összegben kell kimutatni mindaddig, amíg a követelést pénzügyileg nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve míg veszteségként leírásra nem került.

A nyilvánartás az alábbi adatokat tartalmazza;

— a számla száma és kelte,

— a vevő neve,

— a számla végösszege, ebből felszámított általános forgalmi adó,

— a kiegyenlítés módja, kelte és összege.

A kibocsátott számlák adatait naponta kell a nyilvántartásba bevezetni. A nyilvántartásban szereplő számlák kiegyenlítésének időpontjában a követelést a kiegyenlítés adatainak bejegyzésével ki kell vezetni a nyilvántartásból, a pénztárkönyvben pedig bevételként kell elszámolni. Ha a kiszámlázott összeg változik, a változást a nyilvántartáson keresztül kell vezetni. A magánszemély év végén a nyilvántartást lezárja. A kiegyenlítetlen számlaértékek összeadásával megállapítja a fennálló követelések összegét, és ezt az összeget

....év dec

ember 31-én a vevőkkel szemben fennálló követelések összege” megjelöléssel a nyilvántartásba feljegyzi.

b) A szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása.

A magánszemély az áru-, anyag- stb. vásárlásból, szolgáltatási igénybevételéből származó tartozásokról, a tartozások kiegyenlítésére átutalt összegekről nyilvántartást vezet.

Az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó kötelezettséget az elismert, számlázott összegben kell kimutatnia mindaddig, amíg a kötelezettséget pénzeszközökkel, váltóval ki nem egyenlítették, illetve rendkívüli bevételként le nem írták.

A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

— a számla száma és kelte,

— a szállító neve,

— a számla végösszege, ebből levonható általános forgalmi adó,

— a kiegyenlítés kelt, módja és összege.

A kapott számlák adatait naponta kell a nyilvántartásba bejegyezni.

A nyilvántartásban szereplő számlák kiegyenlítésének időpontjában a tartozást a kiegyenlítés adatainak bejegyzésével ki kell vezetni a nyilvántartásból, a pénztárkönyvben pedig kiadásként (költségként) kell elszámolni. Ha a kiszámlázott összeg változik, a változást a nyilvántartásban keresztül kell vezetni. Év végén a nyilvántartást le kell zárni. A kiegyenlítetlen számlák értékének ösz- szeadásával meg kell állapítani a fennálló tartozások összegét, és ezt az összeget ....év december 31-én szállítókkal szemben fennálló tartozások összege”

megjelöléssel a nyilvántartásba fel kell jéyezni.

c) Tárgyi eszköznyilvántartás („állóeszköz-nyilvánartás”)

Az a magánszemély, aki a jövedelemszerző tevékenysége gyakorlása során saját tulajdonú tárgyi eszközét használja, ezekről — kivéve a beszerzés évében költségként egy összegben elszámolható tárgyi eszközt — egyedi nyilvántartást vezet. E nyilvántartásból állapítható meg a költségként érvényesíthető értékcsökkenési leírás összege is.

A nyilvántartás tárgyi eszközönként az alábbi adatokat tartalmazza:

— a tárgyi eszköz megnevezése, száma,

— gép, berendezés esetén a gyártó vállalat neve,

— a gyártás éve, gyártási száma,

— a beszerzés és a használatbavétel időpontja,

— a kiselejtezés időpontja,

— az értékcsökkenési leírás kulcsa és annak esetleges változásai,

— bruttó (beszerzési) érték (az értékcsökkenés kiszámításának alapja),

— bruttó (beszerzési) érték felújítás, átalakítás stb. által megnövelt összege (az értékcsökkenés kiszámításának módosult alapja),

— az elszámolt értékcsökkenés évente (ez az összeg számolható el költségként),

— nettó érték.

A tárgyi eszköz nyilvántartásba vétele a számla, illetve egyéb okmány alapján történil. Ugyancsak a számlának, illetve az egyéb okmánynak megfelelően kell a nyilvántartásban a bruttó (beszerzési) értéket szerepeltetni. A bruttó érték megállapításánál a számlában (okmányban) szereplő és visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét figyelmen kívül kell hagyni. Kivételt képez e szabály alól az az általánosforgalmiadó-alany magánszemély, aki a beruházásait terhelő általános forgalmi adót nem vonhatja le az általa fizetendő adó összegéből, valamint az a magánszemély, aki az általános forgalmi adóval kapcsolatban alanyi adómentességet választott. Ezekben az esetekben az adó összege is amortizálható, ezért tárgyi eszköz bruttó értékének meghatározásakor az általános forgalmi adót is tartalmazó beszerzési érték vehető figyelembe.

A tárgyi eszközállományban értékesítés, kiselejtezés vagy megsemmisülés miatt bekövetkezett csökkenéseket a vonatkozó bizonylatok alapján a nyilvántartásban szintén el kell számolni.

A tárgyi eszköz egyedi nyilvántartását az eszköz értékesítését, kiselejtezését, megsemmisülését követő öt évig meg kell őrizni.

d) Immateriális javak nyilvántartása

Az immateriális javak — vagyoni értékű jogok, üzleti vagy cégérték, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, valamint az alapítás, átszervezés aktivált értéke — megszerzéséért fizetett ellenértékről nyilvántartást kell vezetni.

A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

— az immateriális javak megnevezése,

— megszerzésének időpontja,

— beszerzési, előállítási költség vagy vételi érték,

— az éves elszámolt értékcsökkenés összege,

— a nettó (értékcsökkenési leírással csökkentett) beszerzési, előállítási költség vagy vételi érték.

e) Tőkejövedelmek nyilvántartása

A magánszemély a tulajdonában lévő, a 26. §-ban meghatározott értékpapírokról, az ingyenes értékpapírokról [6. § (1) bekezdés e) pont], továbbá a gazdasági társaságbanlévő vagyoni részesedéséről nyilvántartást vezet.

A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

— az értékpapír vagy részesedés megnevezése,

1992. január 16., csütörtök

gét meghaladóan a (2) bekezdésben megjelölt határidőn belül saját maga, házastársa, egyeneságbeli rokona — ideértve az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeket, valamint az örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőt — részére állandó lakhely céljából lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, használati jogának vagy bérleti jogának megszerzésére, lakás építésére vagy bővítésére fordított addig, ameddig az ily módon szerzett (bővített) lakás a magánszemély tulajdonában van, illetőleg a vonatkozó haszonélvezetnek, használatnak vagy bérletnek a jogosultja.

(2) Az (1) bekezdés h) pontjában említett időszak: lakásvásárlás, lakásra vonatkozó haszonélvezeti és használati jog, továbbá lakásbérleti jog megszerzése esetén az elidegenítés éve és az azt követő év, lakásépítés és -bővítés esetén az elidegenítés éve és az azt követő négy év. Ebben a vonatkozásban az elidegenítést megelőző hat hónapot az elidegenítés évének kell tekinteni.

(3) Az (1) bekezdés h) pontja alkalmazása során a magánszemély a lakás vásárlását haszonélvezeti jogának megszerzését a földhivatalhoz benyújtott szerződéssel vagy annak másolatával; a lakáshasználati jog és a lakásbérleti jog megszerzését az érvényes szerződéssel; a lakásépítést, lakásbővítést a használatbavételi engedéllyel igazolja, valamint az összeg felhasználását bizonyítja. Ha a jövedelmet hozzátartozó részére használták fel, a rokonsági fokot is igazolni kell.

(4) A magánszemélynek a (3) bekezdésben említett igazolásokat a határidő lejártát követő 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelentenie. Amennyiben a magánszemély a határidő letelte előtt igazolja, hogy azt önhibáján kívül nem tudja betartani, az adóhatóság a (2) bekezdésben meghatározott határidőt — lakásépítés esetén egy évvel, más esetben legfeljebb fél évvel — meghosz- szabbítja.

Az adómentesség

7. § (1) Mentes az adó alól, ha törvény másként nem rendelkezik.

1. az állami szociális vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott anyasági segély, temetési segély, jövedelempótlék [kivéve a gyermekgondozási segéllyel járó jövedelempótlékot, valamint a 38. § (1) bekezdés a) pontjában említett jövedelemkiegészítő pótlékot], házastársi pótlék, árvaellátás, végkielégítés, szociális támogatás, lakbér-hozzájárulás, árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj és a baleseti állandó özvegyi nyugdíj;

2. a családi pótlék és a külföldről kapott nyugdíj;

3. az állami szociális rendszer keretében, illetőleg az önkormányzat által nyújtott szociális és nevelési segély, a vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a sorkatona hozzátartozójának járó családi segély, a hadigondozási pénzellátások, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozó rendszeres szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadéka, továbbá a munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől a házastárs vagy egyeneságbeli rokon részére folyósított temetési segély;

4. a természetben nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás; továbbá

a) az egészségügyi hatóság által gyógyüdülőnek minősített belföldi üdülőben orvosi beutalással, a társadalombiztosítás keretében igénybe vett gyógy- üdülés kedvezménye;

b) az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság által adott kedvezmény az általa kiadott üdülési beutalók értékéből;

5. a sorkatona, a katonai tanintézet felsőfokú végzettséggel nem rendelkező hallgatója, továbbá a kormány rendeletében meghatározott polgári szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye és egyéb pénzbeli juttatása, a leszerelő sorkatona egyszeri pénzjuttatása;

6. az intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú családban való gondozásáért, neveléséért, valamint a gyógyintézet által ápolásra kihelyezett beteg gondozásáért kapott díj, illetve térítés;

7. az intézeti, állami nevelést követően kapott jogszabályban meghatározott önálló életkezdési támogatás:

8. a jogszabályban meghatározott mértékű, továbbá a pályakezdő részére adott — feltételhez kötött — letelepedési támogatás;

9. a lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, felújításához, a lakásbérleti jog megszerzéséhez nyújtott vissza nem térítendő munkáltatói, helyi önkormányzati támogatás, szociálpolitikai kedvezmény, valamint az e célokhoz nyújtott hiteltámogatás jogszabály alapján elengedett része, továbbá a külön jogszabályban ilyenként meghatározott hiteltörlesztési támogatás;

10. a lakásbérleti jogról való lemondásért kapott térítés (ideértve a bérlakásból távozó bérlőtárs részére bírói határozat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett összeget is);

11. a hatósági intézkedés alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyból származó jövedelem, az állami és önkormányzati bérlakáson végzett, bérbeadót terhelő munkák házilagos kivitelezése ellenében megállapított visszatérítés;

12. a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében ingatlannak, ingónak vagy vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem;

, 13. a kormány rendeletében meghatározott közműfejlesztési támogatás;

14. a fegyveres erők, testületek, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja helyett viselt (átvállalt) albérleti (szállás-)díj teljes összege;

15. a munkáltató által természetben biztosított étkeztetés, továbbá a munkáltató által teimészetben nyújtott munkaruha, formaruha, egyenruha, védőeszköz, továbbá az egyenruha pénzbeli megtérítése is;

16. az üzemanyag-megtakarításra tekintettel kapott összeg;

17. a külföldi tartózkodásra tekintettel kapott ösztöndíjnak az a része, amely nem haladja meg a belföldi jogszabály alapján adható, az ösztöndíjjal azonos időtartamra eső, azonos országbeli, ideiglenes tartózkodás alapján adható napidíj (költségtérítés) felső összegét (az ezt meghaladó rész estén a költségeket a teljes összeggel szemben lehetséges csak igazolni);

18. a tartósan külföldön foglalkoztatottak devizaellátmányáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti devizaellátmány, valamint a külföldön történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb — jogszabály alapján és annak mértékéig kapott — kiegészítő juttatás;

19. az egészségügyi intézmény által fizetett donordíj a gyógyszernek emberen való kipróbálása, illetve a gyógyszerré nyilvánítási eljárás során, azon magánszemély részére fizetett díj, akin a gyógyszert (a szert) kipróbálták;

20. a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján kapott tartásdíj, a kártalanítás — ideértve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is —, a kárpótlás, a kártérítés, kivéve a jövedelmet pótló kártérítést;

21. a biztosítási jogviszony alapján kapott összeg, kivéve;

a) a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés összege;

b) a külön törvényben meghatározott, továbbá a társasági adóról szóló törvényben megállapított feltételeknek megfelelő munkavállalói nyugdíjalapból kapott járadék vagy ennek egyösszegű megváltása;

22. az 1988. január 1. napját megelőzően megállapított baleseti és kártérítési járadék, kivéve, ha annak összegét utóbb a bruttósított átlagkereset alapulvételével megemelték;

23. a tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem;

24. az örökség — kivéve az öröklött jog és követelés alapján az örökhagyó halála után esedékessé vált és az örökös által megszerzett jövedelmet (pl. szerzői jogdíj, találmányi díj), a munkáltatótól a nyugdíjba vonuláskor kapott tárgyjutalom, a magánszemélytől kapott ajándék, az egyéb ajándék értékének alkalmanként 500 forintot meg nem haladó része;

25. az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése vagyonszerzési illetékkötelezettséggel jár, ez alól kivétel a gépjármű és a pótkocsi formájában, továbbá az e törvényben meghatározott módon az ingatlanok és a vagyoni értékű jogok cseréjéből szerzett vagyoni érték;

26. a szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV, törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a pénznyerő automatából, a játékkaszinóból származó nyeremény;

27. a társadalmi szervezettől, továbbá a vetélkedők és a versenyek díjaként kapott tárgyjutalom értékéből alkalmanként 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyeken és vetélkedőkön nyeli érmek és trófeák értéke;

28. az egészségügyi és szociális intézményben a betegek, gondozottak részére kifizetett munkaterápiás jutalom;

29. az ingó vagyontárgyak — kivéve az értékpapírokat — nem üzletszerű értékesítéséből származó jövedelemnek az évi 100 ezer forintot meg nem haladó része;

30. az alapítványból magánszemély részére kifizetett ösztöndíj, továbbá az alapítványból és közérdekű célú kötelezettségvállalásból a kormány rendeletében meghatározott célra és feltételek szerint kifizetett összeg;

31. a KST-betét, az iskolai takarékbélyeg, az átutalási betétszámla, a látra szóló takarékbetét, a látra szóló csekkszámlabetét (kivéve az 1. számú melléklet A/I./2. pontjában meghatározott bankszámlát) és a devizaszámla kamata, valamint — ha a betét összegét lakás vásárlására, építésére, bővítésére használják fel — az ifjúsági takarékbetét és az egyéb lakáscélú takarékbetét kamata, illetve a prémiuma, az 1988. január 1-jét megelőzően kibocsátott kötvény, vagyonjegy kamata, illetve osztaléka;

32. a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott külföldi pénzértékre szóló értékpapírból származó jövedelem;

33. a társadalmi munka ellenértéke, illetve a jótékony célú rendezvény bevétele, ha azt munkabérként, honoráriumként vagy tiszteletdíjként számfejtik, de azt a magánszemély nem veszi fel, hanem valamely közérdekű célra felajánlja;

34. az egészségügyi és szociális intézmény keretében társadalmi munkában végzett szociális gondozásért, továbbá a lelki segélyszolgálatért kapott, havi 3000 forintot meg nem haladó összeg;

35. az egyházi személynek egyházi szertartásért a magánszemély által adott vagyoni érték;

36. a külföldi középfokú és felsőoktatási intézmény hallgatójának belföldi szakmai gyakorlaton végzett munkájából származó jövedelem;

37. a Kossuth-, a Széchenyi-díjhoz és a Életmentő-emlékéremhez kapcsolódó pénzjutalom, továbbá a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt tárgyi formája, valamint a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a nem- | zetbiztonsági szolgálatot felügyelő miniszter által adományozott emléktárgy