Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-15 / 12. szám
1992. január 15., szerda HAZAI TÜKÖR Napirenden az egészségügyi rendszerváltás 1. A beteg nem maradhat orvos nélkül Ilyen lesz a társadalombiztosítási igazolvány Olvasóink írják Mi lesz a kárpótlási jegyekkel? Az ország elszegényedőben van: nem fogják-e az emberek pénzzé tenni a kárpótlási jegyüket — akár értéken alul is —-, hogy a pénzt elkölthessék? Ha így lenne, abból két dolog következne. Először: erősödne az infláció veszélye. Másodszor: nem tágulna azoknak a köre, akik a privatizáció során új tulajdonossá lehetnének, mert a kárpótlási jegyeket ugyanazok vásárolnák föl, akiknek eleve van befektethető megtakarítása. Annyi történik csupán, hogy a máris gazdagok még gazdagabbá válnak. A legszegényebbek számára az eladás, a többletjövedelemhez jutás szinte élet-halál kérdése. Ok minden bizonnyal elfogják adni a kárpótlási jegyüket. A kárpótlási jegy, ha nem adják el, egyfajta megtakarítás. Az elmúlt években az emberek általában csökkentették a megtakarításaikat: erre mutat egyebek között a bankbetétek alakulása. Sok magyar család kezdte meg tartalékainak felélését. Azonban okunk van feltételezni, hogy ez a tendencia megáll. Gyors javulásra nincs mód, a javulás irányába mutató fordulat azonban végrehajtható. S ha ez a fordulat érzékelhetővé válik, akkor növekedhet a közepes és annál jobb helyzetű családok megtakarítási kedve. Ugyancsak nagyobb megtakarításra késztethet a piacgazdaságra való áttérés. Piacgazdaságban a családok többsége számára az anyagi biztonság elsődleges forrása nem az állam gondoskodása, hanem a megtakarítás. Ezért a kárpótlási jegyek ingatlanra való váltása a tartalékképzés egyik legmegfelelőbb, legmegbízhatóbb módja. Az ingatlanba elhelyezett kárpótlási jegy biztosan őrzi az értékét, és még jelentős hasznot is hoz. A kárpótlási jegy felvásárlási akció azokat hozná még előnyösebb helyzetbe, akiknek máris sok van, mert olcsón összevásárolhatnák a szegényebbek kárpótlási jegyeit. A többség pedig legföljebb egyszeri jövedelemhez jutna, és nem válnék a privatizáció aktív résztvevőjévé! A kárpótlási jegy intézménye minden állampolgárt döntési helyzetbe hoz. Lemond-e a kapott előnyről az azonnali jövedelem kedvéért vagy megkapaszkodik a kárpótlási jegyért kapott — vásárolt —ingatlanba, és annak hasznából próbál tartalékalapot képezni. Az állampolgár megkapja a lehetőséget, hogy tőkéhez jusson, és azt növelje. Tisztelt állampolgár! A lehetőség az Ön kezében van, és a döntés joga is az Öné. Héjjas Lóránt, a Magyar Paraszt Szövetség Békés megyei alelnöke, Orosháza Előbb a nyugta, aztán az adózás marad el Akik inkább a pénzt tartják meg, mint a törvényt Energiafogyasztók érdekvédelme Várhatóan márciusban tartja alakuló közgyűlését a hazai energiafogyasztók érdekvédelmi szervezete. A Magyar Energiafogyasztók Szövetsége (MESZ) célja, hogy védje és képviselje a hazai energiafogyasztók érdekeit, ösztönözze az energiaszolgáltatás biztonságának és minőségének javítását, továbbá helyes fogyasztási szerkezetet kialakítson. E célkitűzésének érdekében az érdekvédelmi szervezet egyeztető szerepet kíván játszani a termelők és a felhasználók között az energia- gazdálkodás valamennyi területén. A szövetség szakértői véleményt nyilvánítanak a fogyasztókat érintő kérdésekben, állást foglalnak az energiaügyi szabályozással összefüggő kormányzati és hatósági rendelet-tervezetekről. KÁMüésGYEMÁNT V- I - __________ -v-r^ vK (W A z Antialkoholisták Szövetsége legközelebbi kongresszusát a Szarvas melletti Szomjúhá- ton tartja. * * * Az idei gyenge almatermés miatt nevet változtat Almáskamarás. Több heti mérlegelés után Paradicsomkamarássá keresztelik. * * * A Máltai Szeretetszolgálat és a Vöröskereszt pénzadományokat gyűjt Jockey Ewing („Dzso- ki Júing”) mielőbbi felépülése érdekében. A felajánlásokat a következő címre küldhetik: Parlament, Kupa Mihály. * * * Egy zimbabwei vállalkozó vasszeggyártás beindításán fáradozik. Az üzem helyének kiválasztásánál nagy előnyt élvez Szeged és Szeghalom. A gyár megnyitó ünnepségén tervezik „Szegszpir” Szeget szeggel című művének bemutatóját is. Az egészségügy teljes átalakítása, s ezen belül a szabad orvosválasztás mindannyiunkat érint. A gyakorlati megvalósulás körül azonban elég sok a bizonytalanság, ezért is kértünk tájékoztatást a Népjóléti Minisztériumban az egészségügyi rendszerváltozást koordináló bizottság elnökétől, dr. Kincses Gyulától. — Mit jelent az, hogy új alapokra helyezték az orvos és a beteg viszonyát? — Eddig mindenkinek volt egy kijelölt körzeti orvosa, aki azonban csak a betegekkel foglalkozott, de valójában nemigen tudta, kik is tartoznak hozzá. Az orvosok fizetése egyáltalán nem függött attól, hogy hány beteget láttak el, s egyáltalán elégedet- tek-e vele. Ezért is tartjuk történelmi léptékűnek a szabad orvosválasztás bevezetését. Ezentúl mindenki eldöntheti ki lesz a háziorvosa. Ha a beteg elégedetlen, akkor módja van változtatni. Az évenkénti orvosválasztást nem kell indokolni, de az évközi választások esetében már fel kell tárni az okokat. —És mit nyújt az orvosnak ez az új rendszer? — Lehetőséget ad a teljesítménnyel arányos bérezésre. Várhatóan az esztendő második felétől az orvosok jövedelmét alapvetően az határozza meg, hogy hány beteget lámák él és azok hány évesek. — A betegek kora miért fontos? — A legtöbbet betegeskedők, a nyugdíjasok miatt. Mivel eddig az orvosok fizetése nem függött az ellátottak számától, az időskorúak úgy érezték, hogy ők csak fölösleges munkát okoznak. Ráadásul hálájukat esetleg egyáltalán nem tudták leróni, vagy ha mégis, vékonyka volt a boríték. Az új rendszerben egy 70 éves beteg egész évi rendszeres ellátásáért az orvosnak háromszor annyit fizet a társadalombiztosítás, mint mondjuk egy 20 évesért. Tehát a háziorvos igenis érdekelt lesz a nyugdíjasok megfelelő ellátásában. — A háziorvost az úgynevezett biztosítási kártyával lehet felkeresni. Milyen lesz ez? — A nyugdíjasok kártyája két részből áll: az egyikkel lehet igazolni, hogy az illető jogosan veszi igénybe—díjtalanul—az egészségügyi szolgáltatást, a kártya másik letéphető része a kiválasztott orvosé. De ami ennél sokkal fontosabb: a beteg vizsgálata után az orvos kitölti az adatlapokat feltüntető nyomtatványt. Minden kártyán rajta lesz, hogy tulajdonosa melyik vércsoporthoz tartozik, szenved-e gyógyszerallergiában, vagy hirtelen rosszulléttel járó betegségben. Vagyis a biztosítási kártya életet menthet, ezért ajánlatos mindig magunkkal vinni. — Vajon a háziorvos kötele s-e minden hozzá fordulót fogadni? — Azt, aki a jelenlegi körzetéhez tartozik, az orvos továbbra is köteles lesz ellátni. Ha valaki máshol kíván orvost választani, akkor már mérlegelés tárgya lehet, hogy az orvos igent mond-e. Tisztességgel és felelősséggel csak bizonyos számú beteget lehet ellátni. Megnyugtatásul hozzá kell tennem: várhatóan az első félév végéig a körzeti orvosok kötelesek a területükön élőket továbbra is ellátni, függetlenül attól, hogy az illetőnek van-e már biztosítási kártyája vagy nincs. Beteg nem maradhat orvos nélkül. Szabó Margit Drága élet A kormányzat az idén 20— 26 százalékos áremeléssel számol, s ebből mindjárt 4 százalékot az év elején fel is emészt. Emelkedik a víz- és a csatornahasználati díj, drágább lesz az üzemanyag, a szesz, a cigaretta és a közlekedés. Indokoltak-e az intézkedések? Hivatalosan igen, mert megszűnik egyes cikkek ártámogatása, másoknál pedig emelkednek a ráfordítások. Ha azonban a lakosság teherbíró képességét nézzük, akkor — a másfél milliárd forintos „ellentételezés” dacára is — már nehezen fogadhatók el az újabb áremelések. Vajon nem lehetne-e a költségvetés növekvő kiadásait máshol „behozni”, mint a családi költségvetés rovására? Vajon feltétlenül ott kellett emelni az árakat, ahol alig lehet takarékoskodni, például a vízdíj vagy a villamos-, autóbuszjegy esetében? Vajon az autósok még mindig olyan tehetősek, hogy kibírják a súlyadót, a drágább biztosítás bevezetése után a benzin árának emelésével ismételten megszorított adóprést? S lehet-e a közgazdaságilag talán megmagyarázható áremeléseket végrehajtani a társadalmilag feltétlenül indokolt szociális védőháló szélesre feszítése nélkül? Ezek látszólag tisztán gazdasági kérdések, mélyebbre tekintve azonban erősen politikai és társadalmi problémák. A demokratikus rendszerváltozás tömegbázisa—amelynek növelése első számú feladat — nagyban függ attól, mit diktálnak a bázist alkotó tömegek létfontosságú érdekei. Magyarul: átéléssel csak akkor vesznek részt a változtatásokban, ha megélhetésük biztosított. Ferenczy Europress Az elmúlt év kezdetétől a vállalkozókat törvény kötelezi arra, hogy elvégzett szolgáltatásaikról az azt igénybe vevőknek nyugtát adjanak. Mivel a számla, illetve a nyugta léte az adó eltitkolását lehetetlenné teszi, az APEH ellenőrzési és hatósági főosztályán érdeklődtünk: eleget tesz-e a vállalkozók nagy többsége kötelezettségének? Hajdú Miklósné főosztályvezető-helyettes válaszolt az MTI- Press kérdéseire. — Milyenek az ellenőrzések tapasztalatai? —Az átfogó ellenőrzés I. ütemében a vizsgált adóalanyok 60.9 százaléka tett eleget kötelezettségének, míg a II. ütemben 71.9 százaléka. A „javulás” egyik oka, hogy az I. ütemben mulasztók ismételt vizsgálatára is sor került, és az ellenőrzés megállapította, hogy mintegy háromnegyedük már „megjavult”, vagyis beszerezte a szükséges eszközöket és használta is azt. — Az ellenőrzések során bizonyítást nyert mulasztás milyen büntetéssel jár? — A bizonyított mulasztás szankciója a mulasztási bírság. 1991- ben ennek felső határa 20 ezer forint volt. A mulasztási bírság a mulasztás ismétlődése esetén ismételten kiszabható. 1992- től az adózás rendjéről szóló törvény módosítása folytán a mulasztási bírság magán- személyekre már 50 ezer forintig terjedhet, jogi személyekre és egyéb szervezetekre pedig akár 150 ezer forint is kiróható. A törvény azonban tartalmaz egy korlátozó rendelkezést is, mely szerint ha az adóhatóság az adóévben e kötelezettség elmulasztása esetén első alkalommal szab ki bírságot, az nem haladhatja meg a mulasztási bírság felső határának 33 százalékát, vagyis a 16 500, illetve 50 ezer forintot. A vizsgálatot követően 76,8 millió forint bírság került kiszabásra, amely összeg a jogorvoslati és méltányossági eljárások során 57 milllió forintra csökkent. — Milyen gyakori hogy egy- egy vállalkozó többszöri ellenőrzés után sem tartja be a jogszabályban foglalt előírásokat? — Az ismételt ellenőrzés során az adóalanyok mintegy egy- harmada továbbra sem tett eleget kötelezettségének. Ez utóbbi körben az adóalanyok hangot adtak azon véleményüknek, hogy inkább vállalják az ismétlődő szankciókat, minthogy bevételüket teljes körűen dokumentálják és teljes körűen ellenőrizhetővé tegyék. — Milyen esetekben nem köteles nyugtát adni a vállalkozó? —Az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XLV. törvény értelmében az adóalany nem köteles nyugtát kibocsátani az egyszemélyes élelmiszerkiskereskedelmi üzletben, az üzemanyagtöltő állomáson folytatott értékesítés, a hírlapárusítás, az utcán át történő vendéglátóipari értékesítés, valamint a kenyér- és péksütemény értékesítés után. A vásárló kérésére azonban számlát, vagy egyszerűsített számlát az ilyen tevékenységet végző adóalany is köteles adni. 1992-től a jogszabályi előírások nem változtak. — Lehetséges-e a fővárosi, illetve vidéki vállalkozók összehasonlítása e téma szempontjából, ha igen, mik a tapasztalatok? — A vidéki, illetve a fővárosi vállalkozók összehasonlítása a kötelezettség elmulasztása vonatkozásában nem mutat jelentős eltérést. A vidéki székhelyű vállalkozók 65, míg a fővárosi székhelyű vállalkozók 69,4 százaléka tett eleget kötelezettségének. Érdekes még megemlíteni, hogy országosan a társas vállalkozások 70, az egyéni vállalkozások 65 százaléka tett eleget nyugtaadási kötelezettségének. S.J. HATOS LOTTÓVAL Beérkezési határidő: Január 11. és január 25, szombat 24 óra ,DISZNÓ-SZERENCSÉJE" LEHET ! SZERZNCSEAÁléK Rí Л SZERENCSE KOVÁCSA
