Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-15 / 12. szám

1992. január 15., szerda jflÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GYULA ES KORNYÉKÉ G Az eleki tizenhárom Tükör által homályosan Nagy port vert fel Eleken annak idején a kint élő németek részvételével zajló fesztivál után, hogy állítólag márkaadományok tűntek el. A vizs­gálat nem bizonyított lopást. Az aktát lezárták, de az ügy hullámai ma is élnek. A polgármestert kérdezik helyben és külföldön, az onnan érkező levelek enyhén szólva kiábrándultak. Nem biztos, hogy lesz kedvük a következő fesztiválhoz. A réginek számító históriát újak váltják fel. Itt van például a tejtermelők betéti társasága. A polgármester az első lépéseknél segédkezett. Aztán, hogy a tagok egyik vezetőül vejének az öccsét választották meg, nem késett a megjegyzés. Úgy tűnik, nincs is semmi más, mint hiba, hiba hátán. A falu vezetője hiába hangoztatja, várja a segítő kritikát... Az ellenzék állítja, az a baj, kérdéseikre nem kapnak igazából választ. A kívülálló csak találgathat: egyszerű személyeskedés folyik a háttérben, vagy a kemény bírálatokra valóban okot ad a vezetői magatartás? Homályos az eleki tükörkép. Egy biztos. Az ellensé­geskedés (csinált vagy valóságos) még sosem oldott meg semmit. Az emberek csak összefogással jutottak előbbre. Eleken sem lehet másként. ÿrc'le- Лс-----­E gy verseny margójára DÜRER TÁRSASÁG Düste« A gyulai székhelyű Dürer Tár­saság emblémáját Lajos Fe­renc grafikusművész tervezte Szerkesztő Szőke Margit. Telefon: (66) 27-844, reggel és este (66) 62-110. Tejjegy pénteken? Elek. — A faluban 144-en jogosultak (rendszeres szociális és nevelési segélyben részesü­lők, hadigondozottak) a tejjegy­re. A polgármesteri hivatal még decemberben megigényelte ezeket, ám a 91 ezer 8 darab jegy még nem érkezett meg. A Nép­jóléti Minisztérium ígérete, hogy január 15-én postázzák. Remélhetőleg 17-én, pénteken a jogosultak átvehetik a hivatal­ban a jegyeket. A falu fái Lökösháza. — Már hat ka­rácsony óta adományozza a he­lyi általános iskola a falu kará­csonyfáját. A kertben lévő fe­nyők nemcsak elöregedtek, ha­nem alaposan be is árnyékolták a tantermek ablakait. Az iskola tanulói—hagyomány szerint— a fakivágáson túl segédkeztek a művelődési házban a kará­csonyfa-állításnál és az ünnepi műsort is ők adták. Társasági levél Gyula.—Időszaki tájékozta­tót jelentetett meg a Dürer Tár­saság titkárának, Havasi István- nénak szerkesztésében. A hírle­vél az 1990. november 22-ei megalakulás óta eltelt idő ese­ményeit köti csokorba, melyek hozzájárultak a város kulturális életének fellendítéséhez. Az 1992-es kiállítási terveik között kiemelkedő az augusztusi nem­zetközi ex libris biennálé szer­vezése. Népszerű ebéd Lökösháza. — 1991-ben az általános iskola arra vállalko­zott, hogy konyhájában igény szerint a falu lakóinak is főz. À szolgáltatás népszerű, naponta 80—90 adagot hordanak el. Az iskola az elmúlt évben ezzel egymillió forintos bevételhez jutott, melyből felújították a konyhát és 13. havi fizetést kap­hattak a dolgozók. Lakásnak nem Kétegyháza. — A nagyköz­ség 1989-ben megvásárolta a MÁV-telepen lévő épületet az­zal a céllal, hogy olyan lakás­igénylőknek értékesítik, akik vállalják a lakhatatlan lakások lakhatóvá tételét. A 10 lakásos épületet így nem tudták értékesí­teni, ezért a képviselő-testület 1991 októberében lebontása mellett döntött, egyetemben a hozzá tartozó gazdasági épüle­tekkel. Az újra felhasználható anyagokat (tégla, léc, cserép, faanyag) — várhatóan tavasszal — licitálással értékesítik. A de­cember 30-ai döntés szerint 400 ezer forintos kikiáltási árral. Bajaczán Mihály eleki olva­sónk 13 kérdést juttatott el szer­kesztőségünkbe. Valamennyi régóta foglalkoztatja a helybe­liek nem tudni mekkora rétegét, ám az bizonyos, hogy a kérdé­sek közérdekűek. Válaszokért Szántó István polgármesterhez fordultunk, aki nem kevés töp­rengés után igent mondott az eleki ügyek újbóli elővételére a sajtó nyilvánossága előtt. A jegyző fizetése B. M.: — A képviselő-testü­let a jegyző fizetését a polgár- mesteri fizetés 80 százalékának megfelelő összegben határozta meg. A jegyző azonban hosszú hónapok óta körülbelül 5 ezer forinttal magasabb összeget vesz fel. Sz. I.: — Az önkormányzati törvény értelmében a kinevezést követően, a jegyző esetében minden munkáltatói jogkört a polgármester gyakorol. A köz- társasági megbízott véleménye alapján a jegyző fizetéséről is a polgármester dönt. Eleker Fest B. M.: — Az urnák tartalmá­nak eltűnését észlelve miért nem indíttatott vizsgálatot a tet- tes(ek) felderítésére? Sz. I.: — Az urnákat egy há­romtagú bizottság bontotta fel, tartalmukat jegyzőkönyvben rögzítették. Az eredményt bizo­nyára Önnel is közölték. Ezek után kit jelentsek fel? Feljelenté­se nyomán viszont vizsgálták az ügyet. Az ügyészség és a nyo­mozók nem találtak bűncselek­ményre utaló jeleket. Telekábel B. M.: — Induláskor 10 mil­lió forintos beruházásról volt szó ezer bekötés esetén. Ma 22 millió forint a költség, 700 bekö­téssel. A plusz költséget ki fize­ti? Mikor lesz szerelési terv, engedély? A németek által adott antennát és erősítőket hogyan, milyen összegben könyvelték el? Sz. I.: — Az önkormányzat átvállalta a tanácsi beruházást, most veszi át. A bekerülési költ­ség 17 millió 687 forint. Közel 700 házat kötöttek be, újabb 700-ra van lehetőség. Egy lakás bekötési díja 12 ezer 500 forint, novemberben és decemberben ezer forintos részletfizetésekre is volt mód. A Németországból kapott négy csatorna értéke 910 ezer forint, ami nincs benne a 11 csatorna költségében. A műkö­déshez minden engedélyt besze­reztünk, még a műszaki átvétel előtt. Téglagyár B. M.: — A közel 50 millió forint értékű téglagyárat milyen összegért ajándékozták oda a vadásztársaságnak? Sz. I.: — A Tégla- és Cserép­ipari Vállalat 1984-ben jelentet­te be, hogy megszünteti az eleki téglagyárat. A tanács üzemelte­tőt keresett, de nem talált. A vál­lalat minden gépet, eszközt le­szerelt. Veszélyes hulladékot szándékoztak a telepre hordani, de a tanács nem járult hozzá, hanem 1986. december 31-én A január 3-ai számukban megjelent cikkére szeretnék rea­gálni. Az első mondatot — „több képviselő távol maradt” — kiegészíteném az indokoltan szóval. Megjegyezném: két képviselőtársam lemondott, egy a polgármesternek, kettő a pol­gármester távol létében a jegy­zőnek jelentette be távolmara­dását. A szünet előtt nem „ismét szóba került dr. Szegvári nyug­350 ezer forintért megvásárolta. Egy évig őriztettük, vállalkozót kerestünk, de nem találtunk. Az eleki. vadásztársaság vásárolta meg 1987 júliusában 1 millió 200 ezer forintért vadnevelés céljából. Szociális otthon B. M.:—A gondozottak élet- körülményei kimentik a fertő­zésveszély és az embertelen kö­rülmények kritériumait. A ta­nács, majd a polgármesteri hiva­tal a gondozottanként járó mint­egy 170 ezer forintból csak 120 ezer forint körüli összeget folyó­sít a szociális otthonnak. Sz. I.: — Az otthon normatív támogatása 1991-ben 147 ezer forint volt és 149 ezer forintot használtak fel. A költségvetési törvény az önkormányzati testü­letek hatáskörébe adta intézmé­nyei finanszírozását. A képvise­lő-testület nemrégiben számol­tatta be az intézményt. A feltárt hiányosságok megszüntetésére az intézmény vezetőjének intéz­kedési tervet kell készítenie. Az utóvizsgálatot márciusban tár­gyalja a testület. Határsáv, Gamesz B. M.: — A határőrséggel együttműködve a határsáv tisz­tán tartásáért az évi 50—70 ezer forintot ki veszi fel? Kié a leka­szált széna? Meddig lesz még Gamesz, amely a községre ká­ros? Sz. I.: — Korábban is, 1991 - ben is a községnek kellett gon­doskodni Elek közigazgatási te­rületén a hatámyiladék karban­tartásáról. 1991-ben a határőr­séggel egyeztetve a Technikai és Tömegsport Egyesülettel kö­töttük meg a szerződést. Az eb­ben rögzített 22 ezer forintot a munka elvégzése után, a hatá­rőrség véleménye alapján au­gusztusban fizettük ki. A széna sorsáról az egyesület döntött. Ettől az évtől központi alapból kell megigényelni a karbantar­tás költségét. A Gamesz beszá­moltatása után a képviselő-tes­tület úgy döntött, tevékenységé­re Eleken továbbra is szükség van. Tejátvevő bizottság B. M.: — Az Ön vezetésével, szervezésében megalakult teját­vevő bizottságnak ki az elnöke, a gazdasági vezetője és mennyi fizetésért? Sz. I.:— 1990 végénaterme- lőszövetkezet írásban közölte, megszünteti a magán tejbegyűj­tést. A hivatal megbeszélésre hívta a tejtermelőket. A jelenlé­vők elhatározták, tejbegyűjtő betéti társaságot hoznak létre. Ötfős vezetőséget választottak, a gazdasági vezető Rusz Zoltán lett. Más információim nincse­nek. Óvodafelújítás B. M. :—A 2-es számú óvoda felújítása 2,5 millió forinttal in­dult. Mennyit költöttek rá, mi­kor adják át? Sz. I.: — A felújítást önálló napirendként tárgyalta a testü­let, a munkálatokat a helyszínen nézték meg a képviselők. Az átadást márciusra jelölték meg költségelszámolással. díjaztatási ügye”, hanem azt ő vetette fel. Itt jegyezném meg: ügyében már az ülést megelő­zően a munkaügyi bírósághoz fordult. Ezen lépése miatt és mert ez ügyben határozatban, majd határozatmegerősítéssel, valamint több alkalommal állás- foglalással véleményemet kifej­tettem, még a felvetéssel egy időben elhagytam az üléstermet. A szünet után, amikor még hatá­Községháza В. M.: — Mennyibe került az új községháza? Van-e már vég- elszámolás és használatbavételi engedély? Sz. I.:—Megtörtént az elszá­molás és van engedély. Az épü­let négyzetmétere 15 ezer forint­ba került. Berendezésestől — melynek egy része a régi, illetve a megyei tanácstól kiselejtezett bútor — összesen 9 millió 600 ezer forintba került. Az építke­zéshez a megyei tanács másfél millió forinttal járult hozzá. Munkahelyteremtés В. M.: — A választások ide­jén munkahelyek és munkalehe­tőségek kialakítását ígérte. Mégis sorra szűnnek meg a ter­melő munkahelyek. A nem ter­melő munkahelyekhez viszont Ön mereven ragaszkodik. Miért nem tartja fontosnak marketing­csoport létrejöttét a vállalkozá­sok segítésére? Sz. I.: — A munkanélküliség országos jelenség, a munkahe­lyek megszűnése avagy meg­maradása nem a polgármesteren múlik. A marketingcsoport ötle­te jó, örömmel fogadná az ön- kormányzat, ha hozzálátna a szervezéshez, de ehhez vissza kellene térnie Németországból. Régi vezetőkkel В. M.: — A rendszerváltás óta minden vezető, egy kivétel­lel, a helyén van... Sz. I.: — Az önkormányzat decemberi ülésén döntött arról, hogy minden intézményvezetői munkakörre pályázatot ír ki, melyet júniusi ülésén újból tár­gyal. Emlékművek В. M.: — A diktatúra emlék­művei még állnak Eleken. Sz. I.: — A könyvtárban lévő jegyzőkönyvben olvasható, ho­gyan döntött a testület az emlék­művek sorsáról. Az Ön által ja­vasoltakból nem fogadta el azt, hogy a temetőben lévő szovjet emlékművet is szüntessük meg. Kapcsolat a képviselővel В. M.: — Kért-e segítséget a képviselő-testület az ország- gyűlési képviselőtől? Sz. I.: — Kádár Péterrel kap­csolatunk korrekt, igyekszünk közösen megoldásokat keresni a problémákra. November elsején Eleken találkozott a térség pol­gármestereivel, jegyzőivel és megállapodtunk a rendszeres információcserében. Erre a kér­désre válaszoltam a képviselő november 14-ei eleki közmeg­hallgatásán is. # & Szántó István polgármester mindehhez hozzáfűzte még, hogy a fenti kérdésekre utoljára válaszolt, mégpedig azért, mert valamennyi „napirenden” volt a helyi fórumokon, illetve a kü­lönböző lapokban. A magunk részéről is a régi témákat az ösz- szefoglaló válaszok megjelen­tetésével lezártnak tekintjük. Természetesen olvasóink észre­vételeit szívesen fogadjuk. rozatképes testület volt jelen, sőt a jegyző kijelentette, még minősített többségben is lehet szavazni, a testület megszavazta öt igennel és két tartózkodással, hogy a költségvetési üzem és az egészségügy helyzetén kívül mindent tárgyal. Képviselőtár­sam, dr. Szegvári József kijelen­tette: „Vagy döntünk mindem ben, vagy haza megyek” -— az Ő távozása miatt lett határozat- képtelen a testület.” Finna Sándor önkormányzati képviselő, alpolgármester December 27-e Eleken rend­hagyó versenynap volt. Az „alulról szerveződő” asztalite­nisz-versenyen évek óta állan­dósult ellentétek simultak el. A közös munka lázas tevékenysé­gében találták magukat az előbb még egymással farkasszemet néző pártok, az előbb még pasz- szív fiatalok, felnőttek. Az első lépés talán a fórum volt. Immá­ron rendszeresen (értsd alatta: másodszor) összejöttek tízegy- néhányan, pártok, intézmények, szervezetek képviselői. Alap- gondolat volt a közös célok meglátása, hisz mindenki a falu javát keresi. A két összejövetel nem a viták, vádaskodások szín­tere lett. Itt merült fel az ötlet: a téli szünetben pingpongver­senyt kellene rendezni. Az MSZMP, a plébánia, a nagycsaládosok egyesülete és a könyvtár szokatlan négyes foga­ta szervezéshez látott. A község „patinás” kultúrházát ingyen bocsátották rendelkezésükre a verseny lebonyolításához. A mezőgazdasági szakmunkás- képző igazgatója elsőként kül­dött két asztalt és négy, még originál csomagolásban lévő ütőt. Miközben a könyvtár veze­tője plakátokat készített, a válto­zatos ideológiai összetételű csa­pat szponzorok után nézett, ugyanis a győztesek jutalmazá­sában állapodtak meg. A köny­vet, reklámszatyrot a könyvtár ajándékozta. A polgármester, az MSZMP, a plébánia, a Fidesz 500-500 forintja után a sportkör is a támogatók sorába lépett 2 ezer forinttal. Már csak az idővel É. Nagy István makói hentes­mester — bérbe vette az ottani áfész kis vágóhídját. D. Nagy András gyulai helytörténész id. Jenei Kálmán hentesmester közreműködésével az alábbi in­formációkat bocsátotta rendel­kezésünkre. Nagy József és fiai hentesüzeme Gyulán a Szent István út 37. alatt volt (ma Ibolya presszó). A felvétel 1931 nyarán készült, abból az alkalomból, hogy a filléres (kiránduló) vonat Gyulára jött és árubemutatót tar­kellett versenyezni: ünnepek előtt az utolsó nyitva tartó sport­bolt vezetője az ajtóból jött visz- sza. A községbe megérkezve a szervezők a lépcsőházban talál­koztak az önkormányzat két dol­gozójával, akik a serleget hozták kezükben. Mellé falinaptárat is ajándékoztak. A nagycsaládo­sok egyesülete az asztalok szál­lításához többször biztosított autót, a hittanosok faluszerte ki­függesztették a plakátokat. A román iskola készségesen támo­gatta az ügyet, a magyar iskola két asztallal járult hozzá, a tö­megsportszervezet asztalát „sa­ját kezűleg” hozta át. A Jutka presszós is felkínálta felszerelé­sét. Valaki megjegyezte: „Ha a verseny elmaradna, akkor is megérte, mert ennyire együtt dolgozni nem látta a falut mosta­nában”. Egy középkorú úr azt düny- nyögte: „Ez az Antal a múltkor egy gáztűzhelyet húzott kisko­csin, süvöltő szélben egy mene­kültnek, most meg az asztalát adja a közösbe. Létezik egy má­sik világ”. A nagycsaládosok egyesülete limonádét készített, a büfé ételt-italt szolgált fel a játékba belefeledkezett ver­senyzőknek. Ámikor a kultúrház igazgató­nője átadta a serlegeket, a ping­pongütőket a győzteseknek, nem fejeződött be minden. Be­szélgetések kezdődtek, folyta­tódtak, új tervek születtek. Erez­ni lehetett, sokaknak eszébe ju­tott: talán nemcsak a pingpong-, hanem az életversenyt is együtt kellene játszani. I. F. tottak az iparosok. Az üzem az ország minden részére szállított. A képen látható személyek bal­ról: három alkalmazott, majd ifj. Nagy József kereskedő, Nagy Lajos hentes, id. Nagy József, az üzem főnöke (ülő kép), Nagy Jenő ésE. Nagy Sándor hente­sek. E. Nagy István édesapja, id. É. Nagy István a szakmát Gyulán, Balogh József híres hentesmestertől _ tanulta, majd Makóra került. É. Nagy Sándor ma is Gyulán él. A „Félbemaradt ülés”-ről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents