Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-28-29 / 303. szám

iRÉKÉS MEGYEI HlRLAP­KÖRKÉP 1991. december 28-29., szombat-vasárnap Békéscsaba butikjainak, boltjainak portáljai és portékái már- már nyugat-európaiak. Ám az addig vezető út... A tulajdonosok, boltvezetők többségének még nem jutott ideje „odahatni”, hogy tiszta úton jusson hozzá — a vendég. A hó, a jég, a latyak kitart egy darabig. S a vásárló? Fotó: Fazekas Ferenc Új év, új csoportvezetők? Kukaügy Mezőberényben Közös ülés A koalíciós pártok parlamenti csoportjai közös frakcióülést tartottaktegnap este 21.00 órai kezdettel a Képviselői Irodaház­ban. A váratlanul összehívott megbeszélés témája valószínű­leg a költségvetés lesz. Jöttek, mentek Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke pénteken az Országházban búcsúlátogatá­son fogadta Arnulfo Heman- dezt, a Costa Rica-i Köztársaság nagykövetét, aki a közeljövőben végleg elutazik Magyarország­ról. Ugyanezen a napon tett bú­csúlátogatást a köztársasági el­nöknél Teferra Shiawl, az Etióp Népi Demokratikus Köztársa­ság nagykövete, aki ezt köve­tően végleg elutazott Buda­pestről. Leléphet! Für Lajos honvédelmi mi­niszter 1992. január 1-jei hatály- lyal Kondor Lajos vezérőrnagy­nak, a Honvédelmi Miniszté­rium helyettes államtitkárának lemondását elfogadta, és érde­mei elismerése mellett beosztá­sából felmentette. Ezzel egy időben az 53 éves Kelemen Jó­zsef vezérőrnagyot a miniszté­rium helyettes államtitkárává nevezte ki. ✓ Utiszerencse Az útalap rendelkezésére álló 18 milliárd forint kevés lesz jö­vőre az országos közutak és hi­dak üzemeltetésére és fenntartá­sára — állapítja meg az Útalap Társadalmi Bizottsága. Az útalap 1991. évi forrásai kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy az igényeket akár minimá­lis szinten is kielégítsék, s emiatt az úthálózat tovább romlott. Működőképessége csakis a szi­gorú gazdálkodás és a szeren­csésen alakuló időjárás miatt nem omlott össze az elmúlt hó­napokban — hangsúlyozza meg év végi értékelésében atestület. „NE SZABADÍTSD MEG A TEVÉT A PÚPJÁ­TÓL: TALÁN ÉPP TE- VESÉGÉTÖL SZABADÍ­TANÁD MEG.” (G. K. Chesterton) A mezőberényi képviselő- testület legutóbb részletesen foglalkozott a magánkézben lévő autóbusz helyi járattal. Egyesek szerint nem sokan ve­szik igénybe, mások véleménye szerint megszüntetésével „le­épülne” a település városi jel­lege. Az üzemeltető kevesli az önkormányzati támogatást, mi­vel megnőttek az alkatrész-, s nem utolsósorban az üzem- anyagárak. Végül is e kérdésben döntés nem született. Ami biz­tos: január 6-áig változatlanul közlekedik a herényi helyi jára­tos autóbusz, ugyanis addig kell a vállalkozónak nyilatkoznia, hogy a korábbi feltételekkel vál­lalja-e vagy sem a személyszál­lítást. Amennyiben nem vállal­ja, akkor megszűnik a városban a helyi járatú autóbusz-közleke­dés. A lakosság képviselői élén­ken, paprikás hangulatban ve­tették fel a szemétszállítást, s (Folytatás az 1. oldalról) ban a (nyelvvizsga nélküli) nyelvtudás, emiatt 250 jelentke­zőt utasítottak vissza. A korha­tár 40 év alatti. A képzés, átképzés jelenthet csak kiutat a kátyúból. A közel 20 ezer munkanélküliből 12 ezernek ugyanis nincs szakmá­ja, csak általános iskolai vég­zettsége. Végső soron pedig az nem utolsósorban az azzal ösz- szefüggő, kötelezően előírt ku­kavásárlást. Az éles szóváltást az egyik asszony azzal zárta le: „Nem fizetünk, mert nincs mi­ből!" Ami biztos: a december 30-ai közmeghallgatáson napi­rendre kerül a szemétszállítás, s természetesen az ezzel össze­függő kérdéskör, így a kukaügy is. A helyi adókkal kapcsolatos témákban is döntött a testület: a nem lakás céljára szolgáló épü­letekre terjed ki az adókötele­zettség, ami a magánszemélye­ket nem érinti. A város sporttá­mogatását is megvitatták, s hosszas elemzés után úgy dön­tött a képviselő-testület: összes­ségében az egyesületek jövő évi támogatása azonos lesz az idei­vel. Az ülés végén elhangzott: a hivatal három régi dolgozója — valamennyien csoportvezetők — a jövőben más munkahelyen kívánnak dolgozni. —sz— oktatási rendszernek kell illesz­kednie egy majdani ésszerű fog­lalkoztatáspolitikához. A napokban kapják kézhez azok a munkanélküliek az egy­szeri központi segélyt (2200 fo­rintot), akik tartósan munkanél­küliek (270 napja vagy hosz- szabb ideje) és segélyük össze­ge nem magasabb bruttó 10 ezer forintnál. Bede Zsóka Keresik a munkaerőt - ha beszél németül Kanada segítő jobbja Fejlesztési ügynökség Magyarországon Kanada legnagyobb nemzet­közi fejlesztési ügynöksége kulcsfontosságú szerepet ját­szik Magyarország, Csehszlo­vákia, Lengyelország, a balti köztársaságok és Ukrajna piac- gazdaságának újjáépítésében. A CESO, Canadian Executive Ser­vice Organization, kanadai szakembereket küld ezekbe az országokba ingyenes konzul­tánsként a gazdasági és üzleti szektor, az oktatás és egészség­ügy, valamint az önkormányza­tok megsegítésére. A CESO több mint 500 ezer dollárt kapott a Kanadai Külügyminiszté­riumtól, hogy a konzultánsok útját finanszírozza a következő két évben. A CESO 1967-ben jött létre azzal a céllal, hogy se­gítse az üzleti élet és a vállalko­zások kifejlesztését az arra rá­szoruló területeken. A CESO ta­pasztalt, magasan kvalifikált szakembereket és vezetőket de­legál az igénylő vállalatokhoz, illetve intézményekhez 6 héttől három hónapig terjedő időszak­ra, tanácsadói díj felszámítása nélkül. Eddigi tevékenysége so­rán 23 év alatt több mint 6000 konzultáns 18 000 projectet tel­jesített több mint 100 országban. A CESO 3000 tanácsadót tar­talmazó listáján számos magyar származású kanadai szakember szerepel, akik boldogan kínálják fel szülőhazájuknak az Újvilág­ban megszerzett tapasztalatai­kat. A CESO konzultánsai 160 szakmát ismernek és tanácsadói és „know-how transzfer” pro­jektjeik átlagosan két hónapig tartanak. A CESO fizeti az ad­minisztrációs és repülőjegy­költségeket (amennyiben az ügyfél nem tudja ezeket vállal­ni), a tanácsadó ingyenesen nyújtja szolgáltatásait, míg a fogadó fél forintban, illetve ter­mészetben biztosítja a szállást és az étkezést. A CESO partnerei nagyra ér­tékelik a kanadai szakismerete­ket. Az egy élet tapasztalatát hordozó konzultáns tanácsa gyakorlatias és elfogulatlan. 1. Kívánságra specialisták kiküldése a termelő iparba, me­zőgazdaságba és az üzleti élet­be. 2. Segítségnyújtás a kor­mány, az önkormányzatok, az állami vállalatok és szövetkeze­tek számára a privatizációs fo­lyamatban. 3. Szakértői munkacsoportok biztosítása magyar vállalatok számára, hogy felkészüljenek vegyesvállalatok létrehozására, hatékonyságnöveléssel, üzleti és stratégiai tervek készítésével, a termelés szerkezetének átala­kításával és racionalizálásával. 4. Segítségnyújtás a vállala­toknak, tudományos és egész­ségügyi intézményeknek a mar­keting, a számvitel, a kommuni­káció és a management modem koncepcióinak megértésében és megvalósításában. A Kanadai Kormány támoga­tása eredményeként 1992-ben mintegy 35-40 konzultáns útját tudja a CESO finanszírozni. Az érdeklődők dr. Futaki Géza, az Interparlamentáris Unió kanadai—magyar tagoza­ta alelnöke megkeresésével (Békéscsaba, Kiss E. u. 8.) to­vábbi részletekhez is hozzájut­hatnak. Ismét az adóról Lapunk karácsonyi számá­ban Ha muzeális: nem adózik címmel ismertettük a parlament által elfogadott, gépjárműadóról szóló törvényt. A szövegbe saj­nos értelemzavaró mondat is bekerült, ezért most ismételten — teljes terjedelmében — kö­zöljük az MTI által kiadott köz­lemény ide vonatkozó részét. Január elsejétől valamennyi hazánkban közlekedő — belföl­di forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott, illetőleg külföldön nyilvántartott — gép­járművek után adót kell fizetni. Az adófizetés belföldi járművek esetében attól függ, hogy mek­kora a jármű forgalmi engedély­ben feltüntetett saját tömege. Kivételt képeznek a tömegköz­lekedésben részt vevő jármű­vek, a költségvetési szervek és a társadalmi szervezetek autói, az egyházi tulajdonban lévő gép­kocsik, valamint azok a jármű­vek, amelyek már muzeális jel­leggel bírnak. A fizetendő adó a gépjármű saját tömegének min­den megkezdett száz kilo­grammja után 200 forint. Adót kell fizetni lakópótkocsi, lakó­autó és sátras utánfutó után is, mégpedig évi 1000 forintot. A katalizátorral ellátott gépjármű­vek 50 százalékos adókedvez­ményt élveznek. A járművekről adóbevallásokat 1992. február 29-éig kell adni. A külföldön nyilvántartott járművekre a következő rendel­kezések érvényesek: a személy- gépkocsik évenként 60 napig mentességet kapnak, ám tulaj­donosaiknak ezen idő lejártával már másnaptól fizetniük kell, naponta 50 forintot. A tehergép­kocsik más elbírálás alá esnek. Már az országba való belépés napjától adókötelesek, és a jár­mű tömegének minden megkez­dett tonnája után kilométeren­ként 3 forintot kell adózniuk. Vendégkommentár Nosztalgiái?) A gyerekek hoztak össze bennünket—a homokozóban. Cseme­téinket délutánonként levittük a játszótérre, s míg ők várakat építet­tek, tortákat sütöttek, autóztak és labdáztak, mi, szülők a kispadon ücsörögve beszélgettünk, összemelegedtünk. Idővel kialakítot­tunk egy kommün jellegű életstílust: egyikünk vigyázott a gyere­kekre, másikunk (cédulákat szorongatva a kezében) három család számára bevásárolt, a harmadik mama, amikor „szolgálatos” volt, hat felnőttnek és hat gyereknek vacsorát készített. Hol rántottát, hol zsíros kenyeret hagymával, retekkel, krumplit aludttejjel, bable­vest... Aztán együtt nyaraltunk, együtt síeltünk, megünnepeltük valamennyiünk születés- és névnapját. Az apróságok felcseperedtek, a homokozót felváltotta a zeneis­kola, a tornaterem, a rajzkör, mi, a három család, mégis együtt ma­radtunk továbbra is. A szomszéd gyerek mandulagyulladása miatt éppenúgy aggódtunk, mint ahogy az ő szülei aggódtak, amikor a mi kislányunk nekiment az üvegajtónak, és kórházba került. Kicserél­tük lakáskulcsainkat, és biztosak lehettünk abban, hogy az a másik „járatja” háztartásunkat, míg bennünket elszólít a kötelesség, míg szolgálati úton vagyunk... Gyerekeink közül egyik sem maradt éhes, fürdetlen, hajlékta­lan. Lányaink férjhez mentek, fiaink megnősültek... Ok önállóak let­tek, mi megöregedtünk... Ezt természetesnek érzem, más bántja a szívemet. Az, hogy a közösen, testvérként nevelt gyerekek ha ma összefutnak, egy-két szót váltva, úgy mennek el egymás mellett, mint akik csak a villamosból ismerik egymást. Meg az, hogy a jobb megélhetés reményében az egyik szomszéd házaspár a határnyitás után Kanadába költözött, a másik munkát vállalt Brazíliában... Néha küldenek egy-egy képeslapot, az unokámnak kisautót, távirányítású robotembert, piperecikkeket nekem és a lányomnak, gyorsragasztót férjem barkácsolásához... Én nekik nem küldök semmit. Mit is küldhetnék abba a gazdag Amerikába? És írni sem írok gyakran. Miről? Arról, hogy szomorú vagyok, mert olyan messze szakadtak? Arról, hogy gyermekeiket, kiket anyaként vigyáztam, alig látom? Arról, hogy míg ők sínre rakták az életüket, a miénk egyre nehezebb? Ebbe a minitörténetbe huszonöt év tömörült. Szép volt. Emlék­ként dédelgetem. Nyilván úgy halok meg, hogy barátaimat nem látom viszont. S úgy, hogy nem érem meg, gyermekeink majd segítik egymást, és minden ünnepkor, karácsonykor apró ajándék­kal gondolnak egymásra, ma más az élet és az idő pergése. Pénzt csinálunk a semmiből és a semmi pénzzé válik... De hova lett az emberi összetartás? Az önbecsülés és mások becsülése? Visszavágyom a töpörtyűs zsíros kenyeret, a homokozó óvodás korúakat... Ozorai Katalin, a pozsonyi Új Szó munkatársa Lesz minek emelni az árát Sarokba szorítva Hazánk már korábban, az akkor még illetékes szovjet kül­kereskedelmi vállalatokkal megkötötte a jövő évi energia­szállítási szerződéseket. Ezek alapján ma is megnyugtatónak látszik az ország energiaimport­Az Országgyűlés pénteken kora délután elfogadta a társasá­gi adóról szóló törvényt, amely 1992-ben felváltja az eddig al­kalmazott vállalkozási nyere­ségadózási jogszabályt. Az új törvény szerint a vállalkozások­nak adóköteles nyereségük után ja — mondotta Bakay Árpád, az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium helyettes államtitkára. Hozzátette: mindez természete­sen csak akkor igaz, ha a köztár­saságok be is tartják a már meg­kötött szerződéseket. 40 százalékos adót kell fizetniük 1992-ben. Név szerinti szavazással módosították az adózás rendjé­ről szóló 1990. évi törvényt. A szavazás eredménye: 170 igen, 108 nem és öt tartózkodás. Az elfogadott módosítás lényege, hogy szélesíti az adóhatóság el­lenőrzési jogkörét. Súlyosbod­tak az adóbevallás és az adó be­fizetésének elmulasztásával járó bírságok. Németjuhász Valószínűleg én már soha­sem fogom megkedvelni a né­metjuhász kutyákat. Nem a ku­tyák tehetnek erről, hanem első­sorban azok, akik annak idején gondosan megválogatták gene­rációnk számára a szellemi táp­lálékot. Film- és olvasmányél­ményeink alapján tudatunkban a fasizmusnak, a fasisztának a fogalmához hozzátartozott a farkaskutya is. ■ Ezzel szemben A világ kutyái című könyv a következőket írja a németjuhászról: ,,Intelligens, bátor, hűséges, megveszteget­hetetlen. Szívesen és könnyen tanul, mindenféle körülmény­hez és feladathoz fantasztikusan gyorsan, eredményesen alkal­mazkodik. Rendkívül mozgé­kony. Ugyanakkor kiegyensú­lyozott természetű, készséges, engedelmes. Szereti a gyereke­ket. Határozott, erélyes kézbe való, ám a durva bánásmódot nehezen tűri.” Evekkel ezelőtt a vonaton egy fülkében utaztam két fiatalem­berrel. Régi ismerősök voltak, együtt gyerekeskedtek, de 13-14 éves korukban szétváltak útjaik. Azóta nem találkoztak, hát volt bőven mondanivalójuk egymás­nak. Főleg a katonáskodásukról meséltek sokat. A szokásos lódí- tásokat és túlzásokat elenged­tem a fülem mellett. Amikor azonban egyikük azt ecsetelte nagy élvezettel, hogy leszerelé­sük örömére félholtra verték a németjuhász járőrkutyát, fel­fordult a gyomrom. Soha nem tudtam napirendre térni az eset fölött. Még az is megfordult a fejemben, hogy a fiatalember talán csak kitalálta az egészet. De ma már elvetem ezt a feltételezésem. A történet úgy is elmesélhető, hogy kutya egyáltalán nem is szerepel ben­ne! Ménesi György Kamat az adóhatóságtól! A személyi jövedelemadóra az év folyamán levont előlegeket az év végén összesítjük, s ha többet vontak le tőlünk, mint amennyi az évi adónk, az adóhivatal a többletet visszafizeti. Tegnap az Országgyűlés módosította az adózás rendjéről szóló 1990. évi törvényt, s Zsíros Géza (FKGP/33) megyénkben képviselő javaslatát elfo­gadva úgy döntött, hogy ha a mezőgazdasági kistermelésből levont előleg összege meghaladja az e tevékenység utáni éves adókötelezettséget, a külön­bözet után az adóhatóság meghatározott mértékű kamatot Fizet. — Ilyen még nem volt! — mondta a folyosón a sikerélménytől boldogan Zsíros Géza. — Kamat az adóhivataltól! A kistermelőktől eddig sem vontak adóelőleget, a jövő évtől ez újdonság lesz. A felvásárló vonja le és Fizeti be az államnak. A többletet azonban kamatostól kapják vissza a termelők. Ez egyfajta megtakarítás lesz, méghozzá nem is kis összeg! Nagyon szép segít­séget kapnak majd az egyéni gazdák a tavaszi induláshoz, tehát a műtrágya, a vetőmag, a növényvédőszer beszerzéséhez. Kedves Zsíros Géza! Legközelebb gondoljon azokra is, akik nem mező­gazdasági kistermelők! Igaz, akkor a pénzügyminiszter biztosan nem támo­gatta volna a javaslatot, mint most. S. Á. Magasabb lovat kapott az APEH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents