Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-21-22 / 299. szám

,'íí: KORKÉP 1991. december 21-22., szombat-vasárnap 6 A nevettető karaván A magyarországi benzinárak megfelelnek a nyugati mérté­keknek, a gázolaj pedig olcsóbb, mint más országokban — hang­zott el a kormányoldal részéről az Érdekegyeztető Tanács pén­teki ülésén. A munkaadói és a munkavállalói oldalon élénk derültséggel fogadták ezt a ma­gyarázatot. Arra kérték a kor­mányzatot, hogy addig, amíg a fuvarozók képviselőinek bevo­násával megalakítandó ÉT ad hoc bizottság nem végzi el az üzemanyagokra vonatkozó fo­gyasztási adó, a gépjárműadó, gépjárműbiztosítás részletes elemzését” a kormány vonja vissza az üzemanyagár-emelés- sel összefüggő javaslatokat. Kupa Mihály pénzügyminiszter csak arra vállalkozott, hogy fi­gyelembe veszi a parlamenti vi­tánál a munkaadók és a munka- vállalók véleményét. Hivatásosok Több mint kétszázan jelent­keztek hivatásos határőrnek a nyírbátori kerületparancsnok­ság pályázati felhívására. Előre­láthatólag mintegy százan ke­rülnek állományba, s láthatnak el feladatokat a magyar—ukrán, valamint a magyar—román ha­társzakaszon. Feladatuk a határon átkelők úti okmányának ellenőrzése lesz. Illés az elnök A 23. Magyar Filmszemlén — amelyet 1992. február 7—12. között rendeznek meg — a stú­diók előrejelzései szerint több mint 60 játék-, dokumentum-, gyermek- és ifjúsági, valamint rajzfilmet, illetve videoalkotást vetítenek. A közönség mintegy 20 magyar fdm ősbemutatóját láthatja. A filmszemle elnöké­nek Illés Györgyöt kérték fel. Egyre nő November végén már 127 milliárd 800 millió forintnyi deviza — 1 milliárd 660 millió dollár — volt a lakossági devi­zaszámlákon, s ez hatvan száza­lékkal, azaz mintegy ötvenmil- liárd forinttal több mint a január 1-jei állomány. Csak november­ben 11 milliárd forinttal nőtt a devizabetétek értéke, igaz, eb­ből az 5,8 százalékos forintleér­tékelés önmagában 7,4 milliárd forintos emelkedést okozott. A legtöbb devizaszámlát az OTP-nél vezetik, majdnem 80 milliárd forint értékben, a sor­ban az IBUSZ Bank következik mintegy 15 milliárd forintos ál­lománnyal és a Magyar Hitel- benk 12,5 milliárddal. Pozsgay nyitott Félesztendős tapasztalatunk: szükség van egy olyan szerve­zetre, amely a növekvő szegény­ség és elégedetlenség közepette politikai alternatívát tud nyújta­ni — mondta Pozsgay Imre a Nemzeti Demokrata Szövetség pénteki közgyűlésén. Értesítjük kedves ügyfeleinket, hogy a Békés Megyei Munkaügyi Központ Gyulai Kirendeltsége 1991. december 23-ától Gyula, Petőfi tér 2. szám alá költözött. Új telefonszáma: 62-242. A „B” szárny, az egykori inasépület ma a geszti diákok kedvenc helye Fotó: Fazekas Ferenc Nagyon sok általános iskolá­ban gond, hogy nincs tornate­rem, a fiatalok a testnevelésórá­kat a szabadban,rossz időben a folyosón vagy a tanteremben töltik. Hosszú éveken keresztül jártak „ebben a cipőben” a gesz­ti gyerekek is, mígnem 1989- ben a Geszti Általános Művelő­dési Központ vezetői hivatalos szakvéleményt kértek a Tisza- kastély „B” szárnyának torna­szobává való átalakításáról. A szakvélemény szerint a „B” épületszámy alaprajzi és ma­gassági méretei nem alkalmasak ugyan egy előírt méretű tornate­rem kialakítására, ám minden további nélkül megfelelnek a tornaszoba követelményeinek, ami mégiscsak több a semminél. A tervek időközben valóra váltak, s ma már aligha ismerne rá valaki a hajdani inasépületre. A „B” szárny a mozgást, játékot kedvelő geszti általános iskolá­sok kedvenc helyévé vált. Jegyző nélkül maradt Békés Zárt üléssel kezdte munkáját csütörtökön délután Békés vá­ros képviselő-testülete. Ezen egyebek között dr. Lúczi József, a város jegyzője kérte a testüle­tet, hogy járuljon hozzá munka- viszonyának december 31. nap­jával történő megszüntetéséhez, mivel Gyulán, vagyis lakóhe­lyén, pályázat útján elnyerte a jegyzői állást. A testület a kéré­sét tudomásul vette és elfogadta, s a jegyzői teendők átmeneti el­látásával megbízta Molnárné dr. Tarkovács Mártát, a polgár­mesteri hivatal titkárságának vezetőjét. A testület új pályázat kiírásáról is döntött. A többi napirendi pontot a képviselő-testület már nyílt ülé­sen vitatta meg. A testület jóvá hagyta az 1992. I. félévi munkatervét, majd létrehozta január 1. napjá­val a részben önálló költségve­tési szervét, a Zenei Napok Igaz­gatóságát Az intézmény vezeté­sével egy évre Joób Árpádot bízta meg a testület. Sz. A. Parlamenti bekiabálások Kónya Imre (MDF): „...nem mi okoztuk, hogy elhúzódott az Expo- törvény, a kárpótlás vitája.” (Áder János fideszes képviselő jelzi, hogy reagálni akar.) „Látom, hogy Áder János már nyúlt a gombjához.” Többen: „A sajátjához!” * Tölgyessy Péter (SZDSZ) a költségvetés vitájában: — Mi a teendő a kormánytöbbség pártjai számára? Ha megszavazzák, lemondanak programjuk megvalósításáról. Megoldás, ha a pénzügyminiszter ezt visszavonja és benyújtja a programot megvalósító új költségvetést. Egy MDF-es hang: „Gyenge vagy, Péter!” * Katona Béla (MSZP): „...Egyre többször veszik elő azt az OTP- értesítést, amelyik arról szól, hogy januárban mennyivel nagyobb havi törlesztő részletet kell fizetniük... Nem jutottak el egész évben egyszer sem színházba, moziba vagy egy vendéglőbe vacsorázni. Osszeszorul a gyomruk, ha a következő fűtési számlára gondolnak. El fogják olvasni és meg fogják hallgatni a pénzügyminiszter úr és a miniszterelnök úr nyilatkozatait, amelyek úgy szólnak, hogy 1992-ben nem a lakosság viseli a terheket. Nem fogják érteni, hogy miért élnek akkor mégis rosszabbul. Antall József: (Nocsak, miniszterelnök úr, már Ön is közbekiabál?) Ki mondott ilyet? Ki mondott ilyet, képviselő úr?! S. Á. Az adóztatás Békéscsabán is elkerülhetetlen (Folytatás az 1. oldalról) tató, az alkoholt forgalmazó, a szerencsejátékokkal foglalkozó cégek. Ez utóbbiak fizetnek he­lyi iparűzési adót is. Csak az 5 embernél többet foglalkoztató vállalkozók fizet­nek kommunális adót (kivéve az italt és divatárut forgalmazókat, ők 5 fő alatt is adókötelesek). Mértéke évente 1000 forint sze­mélyenként. Ha valaki ipari ta­nulót foglalkoztat, az évente és személyenként 1000 forint ked­vezményt jelent. Idegenforgal­mi adót fizetnie kell mindenki­nek, akinek az idegenforgalom­ból jövedelme van, kereskedel­mi és fizetővendég-szolgálatnak is (a vendég harmadik éjszaká­jától kezdődően 100 forintot éj­szakánként). A részletekről tájé­kozódhatnak a polgármesteri hivatal Dózsa György út 2. szám alatti pénzügyi irodai adócso­portnál. A közgyűlés elfogadta a pol­gármesteri hivatal munkarend­jét, ügyfélfogadási időrendjét. Az új évtől minden munkanap lesz ügyfélfogadás, a polgár- mester, vagy az alpolgármeste­rek, a jegyző hetenkénti váltás­sal pénteken 8-tól 12 óráig tart fogadónapot. Jövő márciustól lehet a Bé­késcsaba Nagyrét területére épí­tési engedélyeket kérni és kapni, amely teljesen új minősítésű vá­rosrész: önálló gazdálkodási te­rület lesz. Mezőgazdasági, ipari tevékenység folytatása mellett lakóházat is lehet építeni. Az. infrastruktúra kiépítését a telek- tulajdonosoknak kell megvaló­sítaniuk, vagy attól kérniük, aki számukra építési teleknek adta el a területet (például a Május 1. Tsz). Bede Zsóka Manszfeld úr az Adyban Sarkad. — A moszkvai székhelyű Gyetszkaja Lics- noszty humán szolgáltató válla­lat képviseletében dr. Dmitrij Pavlovics Manszfeld és dr. Gás­pár László, a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskola igazgató­ja a közelmúltban szándék- nyilatkozatot írtak alá, miszerint a Sarkadi Iskolakísérletért Ala­pítvány és az orosz humán válla­lat a szorosabb együttműködés céljából vegyes vállalatot kíván létrehozni. Áz emellett született együttműködési megállapodás kiterjed az óvodai, általános és középiskolai, valamint a fel­sőoktatási kísérleti tapasztala­tok átadására, a távoktatásra épülő felsőfokú innovátor- és menedzserképző tanfolyami há­lózat kiépítésére, közös kiadvá­nyok előállítására, terjesztésére, számítástechnikai programok kidolgozására és cseréjére. Vendégkommentár Határeset Bár feltűnt, menet mégsem fedeztem fel a jelenséget, mert odaát vettem észre az ellenpéldát. Aztán jövet alaposan megfi­gyeltem a példát, hogy ideát megdöbbentsen az ellenpélda. Aki a fentieket megértette, jelentkezzék telefonon, mert No- bel-díjra javaslom. Pedig nem cifra talány az, amit írtam. Csupán arról van szó, hogy a napokban, a nagy határdugó idején átkeltem Gyulavarsándról Gyulára. Egy olyan két felségjel közt húzódó sávon, ami az én Reuma-típusú gyalogkocsimmal öt perc. De ha kétszáz személyautó és hatszáz hozzám hasonló gyalogturista áll sorba, akkor 12—15 óra. Szerencsém volt, mert a legszigorúbb vámtisztek voltak szol­gálatban, így a bátyus gyalogosok gyorsan felszívódtak előlem a hátam mögé. Engem pedig vékonyka irattáskámmal együtt any- nyira siettettek-, hogy cigarettára se engedtek rágyújtani. A román vámtiszt azt mondta, ha mehetnékem van, ne itt büdösítsek, hanem odaát. Bár lehet, hogy büdösítés helyett „poluálásf ’ mondott, nekem mégis feltűnt e megjegyzés. Ugyanis erről jutott eszembe, hogy a varsándi vámhoz közeledő útszakaszon mekkora szemétrétegen gázoltam keresztül. Üres üvegek, konzervdobozok, összemáz- gált csomagolópapírok... Ami nem is csoda, hisz a várakozó gép­kocsisor utasai fogyasztanak és megszabadulnak a felesleges maradéktól. Nekieredtem tehát a másik vám felé vezető útnak, ahol a szem­bejövők visszautasított román, a mögöttem jövők visszautasított magyar turisták voltak. Járművük típusától és káromkodásaik stílusától függetlenül. A magyar vámtiszt, aki nem természetvé­dő, hanem vallásos ember volt, pontosan ezt mondta: „Isten hozta, és menjen Isten hírével!” E lélekemelő fogadtatás után fedeztem fel a nylonkosarakat. Hogy az út két oldalán ötméterenként állnak egy-egy földbe vert vasrúdra akasztava. S az úton, az árokparton semmi szemét. Mert az utasok, ha már ott vannak ezek a tarka zsákok, beléjük dobják a maradékot. Bizonyítandó, hogy nem mindig a hétköznapi ember a rendetlen, hanem körülménye teszi azzá. Mert ahol szükség- helyzet van, ott szükségintézkedések kellenek. S erről jutott eszembe, hogy nálunk otthon is elkelnének az ilyen praktikus, olcsó szemétgyűjtők. És nemcsak itt a határsáv­ban, hanem beljebb is... Esetleg nem öt-, hanem háromméteren­ként elhelyezve. Húszlépésenként pedig ezeknél jóval nagyob­bak. Amikbe egy-egy erre hivatott embertársunk is belefér. Juhász Zoltán, a bukaresti Magyar Szó munkatársa „GONDOLTAK MÁR ARRA, HOGY HA EDISON NEM LETT VOLNA, GYER­TYAFÉNYNÉL NÉZ­NÉNK A TÉVÉT?” (AI Boliska) „Gesztikulál, cag...” mosolyog, ka­Fotó: Fazekas Ferenc Aase-díj Dénes Piroskának Gratulálunk művésznő! Bár az az igazság, nem igazán tudjuk mit is takar ez az elismerés. — Először is köszönöm szé­pen! Aase a Peer Gynt című da­rab egy szerepe, a főhős édes­anyját hívták így. Gobbi Hilda alapította ezt a díjat. Idős mű­vészeknek adják, tavaly osztot­ták ki először. Azaz én a máso­dik „szórásba” kerültem bele. Sajnos még nem volt lehetősé­gem eljátszani Aase anyót, de egyszer azért nagyon jó lenne! Képzeljenek csak el engem eb­ben a szerepben... — kacagott fel hangosan Dénes Piroska. —Kik kapták meg idén ezt az elismerést? —Négyen voltunk ez évben a „pillanat művészei”. Legalább­is így „szólították” ezt a díjat. Talán a legismertebb név a Pár­tos Erzsié. Nem fogják elhinni, hogy hogyan neveztek! Azt mondták: „Szeretettel köszönt­jük a zöldövezet képviselőjét!” Ez voltam én. A vidéki. De nem esett rosszul. Az ünnepség után Törőcsik Mari hozott nekem egy vörös rózsát. Vagyis dédelgetnek en­gem, nem felejtenek el. De nemcsak színészkörökben van ez így. A hentes is mindig rám­kacsint. — Milyen elismeréseket ka­pott eddig? — Rengeteg díjat kaptam már, sokan azt mondják, nem túl sokat érnek, mert az előző rend­szer adta. Ugyan kérem, akkor is volt Jászai-díj, ma is van... Egyébként a legnagyobb elis­merést az unokámtól, Renátától szoktam kapni. Már nem azért, de csuda jó fej! Biztos színésznő lesz belőle! Nappal alszik, éjjel meg jó hangosan „szerepel”... Nézem a művésznőt, s nem tudok betelni lelkesedésével, lendületével. Gesztikulál, mo­solyog, kacag és mesél, mesél egyfolytában. Kedves művésznő! Gratulá­lunk, s kívánjuk, maradjon meg mindig ilyennek! Sz. Cs. Sarakba rzorítva Dackorszak A világnak ezen a fertáján a lírai költők olyan feladatokat is magukra vállaltak, amelyeket igazság szerint másoknak, főleg politikusoknak kellett volna megoldaniuk. Állításom igazo­lására hadd említsem meg Pető­fi Sándort és az 1989-es romá­niai forradalom televíziós kar­mesterét, Mircea Dinescut. Ne ijedjen meg az olvasó, nem akarok én itt a dunavölgyi kis népek költészetéről értekez­ni. Azt azonban megkockázta­tom, hogy aki errefelé volt „iga­zi” költő, az sokkal többet tudott önnön nemzetéről, annak sajá­tos lelkületéről. Kölcsey nagy verseiben nem győzi hangsúlyozni, hogy a ma­gyarra a magyar jelenti a legna­gyobb veszélyt. Gondolatai máig visszhangzanak. A tragi­kus sorsú erdélyi költő, Szilágyi Domokos nem ok nélkül kezdi így Magyarok című versét: „Cigány egy nép!” Ady Endre hitvallásában a következő olvasható: „...lel­kem: példázat, dac-fajok úri daca”. Bár Ady kifejezetten önmagáról beszél, a jellemzés igaz ránk is, valamennyiünkre. Történelmünk során számta­lanszor kényszerültünk sündisz­nóállásba, passzív rezisztenciá­ba. A dacos ellenszegüléstől a részvéttelenségig sok minden a vérünkbe ivódott. Aki szülő tudja, hogy a kis­gyermekek rendre túljutnak a két dackorszakon. És egy gyer­mekcipőben járó demokrácia mikor jut túl az elsőn? Valószí­nűleg akkor, ha a pártok igent is tudnak egymásnak mondani, nem csak nemet. De hát mindez nyíltan vagy kódolva megtalál­ható népeink költészetében. Ké­rem, emeljék le az ünnepek alatt a polcokról a versesköteteket. Már csak dacból is! M. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents