Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-19 / 297. szám

iRÉKÉS megyei hírlap Polgárőrség Kamuton A megszaporodott lopások és betörések a kamutiakat is arra ösztönözték, hogy megalakítsák helyi önvédelmi egységüket, a polgárőrséget. A község külte­rületéhez tartozó, úgynevezett Gyúri-boltot az idén már 13 al­kalommal keresték fel a hívatlan látogatók, s az esetek többségé­ben nem is távoztak üres kézzel. Betelt a pohár: a helyi Béke Tsz és az önkormányzat támo­gatásával megalakult az egyelő­re 11 tagú polgárőrség, mely tár­sadalmi testület a falu nyugal­mát szeretné biztosítani a rend­őrökkel együttműködve. A pol­gárőrség tagjai máris szolgálat­ba léptek, munkájukat gépkocsi, rádió adó-vevők és kiképzett kutyák segítik. Januártól köz­vetlen rádiókapcsolatot tartanak majd a megyeszékhely, Mező- berény és Békés rendőrkapi­tányságával is. Dollárstop A kormány mai ülésén dön­tött arról, hogy jövőre új útleve­let bocsát ki, az új címerrel és Magyar Köztársaság felirattal. Ez az útiokmány várhatóan 10 évig lesz érvényben, a jelenlegi öt évvel szemben. Az elképzelé­sek szerint az új útiokmányt az önkormányzatok állítják ki. A kabinet várhatóan dönt az egyé­ni és a szervezett turizmus devi­zaellátási feltételeiről is. Várha­tóan mégsem nő 50 dollárról 150-re az éves egyéni valutake­ret, de a szervezett turizmus de­vizaellátása lényegesen javul. s Ara lesz! Jövőre a tanévkezdéskor a szülők részletes tájékoztatást kapnak arról, hogy mennyi a tankönyv tényleges ára, milyen mértékű az állami támogatás, s végül: hány forintot kell a tanu­lónak fizetnie. Ez az összeg magasabb lesz az ideinél, de semmiképpen sem nevezhető drasztikusnak. Még egy hivatal A működését január 1-jén megkezdő Hadiipari Hivatal önálló költségvetési szerv. Fel­adata a hadiipari termelés, érté­kesítés és beszerzés összhangjá­nak megteremtése; a honvédel­mi, az ipari, a műszaki-fejleszté­si és kereskedelmi tevékenység koordinálása. Lekéstük ezt is Az ország három megyéjében 17 ezer család részesül hamaro­san karácsonyi meglepetésben a Népjóléti Minisztérium által egy évvel ezelőtt létrehozott Gyorssegély Alapítványtól. A rászoruló családok december 20-a és 24-e között Bács-Kis- kun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye 83 településén egyenként 1500 forint értékű élelmiszer­csomagot vehetnek át. Úgy lát­szik, a Békés megyeiek túl las­súak voltak a gyorssegélyhez... Kádár mélyponton A jövő esztendő fordulópont lesz a magyar külgazdaság szempontjából — mondotta „évzáró” sajtótájékoztatóján Kádár Béla külgazdasági mi­niszter. Optimizmusát arra ala­pozza, hogy a súlypontváltáson már túl van az ország, ugyanis az összességében 8,2 milliárdos kivitelnek ma már csak egyhato- da jut a volt KGST-országokra, ami már nem sorvadhat tovább, hiszen elérte a mélypontot. KÖRKÉP 1991. december 19., csütörtök Kiadvány és turista? A nyáron megalakult Gyulai Idegenforgalmi Kamara többek között célul tűzte ki, hogy ügyel a vállalkozási verseny tisztasá­gára, és elsődleges partnere lesz a városi önkormányzatnak az idegenforgalom területén. A kamara hétfői közgyűlésén az irányító elnökségi kollégium munkájáról számolt be Pet- rovszki Pálné, a Gyula Tourist- Cotur Kft. vezetője. Elmondta, amennyiben lesz Magyarorszá­gon világkiállítás, Gyulát sze­retnék hivatalos helyszínné ten­ni. Több javaslat fogalmazódott meg a városban: a Huszár Világ- találkozó, a Minden Magyarok Néptáncfesztiválja, a törökkor­ral foglalkozó történészkong­resszus, az Eszperantó Világta­lálkozó. A szervezésben, közre­működésben részt vállal a ka­mara is, csakúgy, mint a jövő évi Gyulai Idegenforgalmi Kiállítá­son és Vásáron. Régi óhaj, hogy az önkormányzat az idegenfor­galmat érintő pályázatok elbírá­lásánál kérje ki a kamara véle­Se ellene, se Hétfőn tartottak közmeghall­gatást Hunyán, hogy megvitas­sák a jövő évi adókkal kapcsola­tos dolgokat. A húszegynéhány érdeklődő a tájékoztató után sem nyilvánított véleményt, akarom mondani nem ágált a bevezetés ellen, de nem is kar­lesz... ményét. Ez csak elvétve történt meg. Turistákat vár a szakma és a város, fogalmazódott meg a közgyűlést követő minifóru­mon. Több nyelvű programfü­zetek, térképek hiányoznak. A jövő évi költségvetési tervezet­ből hiányzik az idegenforgalom támogatása, holott ez a terület több millió forintot adózik. A képviselő-testület munkáját nem segíti önálló szakbizottság. A közgyűlést követő fórumon megállapodás született: lesz prospektus, térkép, a bizottsági munkákba bevonják a kamarát, a pályázatoknál, a várospolitikai koncepcióknál kikérik vélemé­nyét. Csak az nem derült ki: konkrétan ki mit tesz jövőre, hogy több legyen a turista? Es végül még egy hír a kama­ra háza tájáról: a közgyűlés megszüntette az elnökségi kol­légiumot. Elnökké Petrovszki Pálnét, elnökhelyettesekké Ba- gyinszki Zoltánt és Kiss Lász­lót, titkárrá Simon Jánost vá­lasztották. Sz. M. mellette doskodott mellette. Az emberek inkább arra voltak kíváncsiak, hogy konkrét esetekben milyen kötelezettségek vonatkoznak rájuk. A vélemények ismereté­ben a képviselő-testület decem­ber 16-án újratárgyalta a helyi adórendeletet. „MÁR AKKOR ISMERTEM, AMIKOR MÉG NEM VOLT SZŰZ.” (Henny Youngman) Cserebere Rendkívüli küldöttgyűlést tartott pénteken a Szeghalom és Vidéke Áfész. Elhatározták, hogy a közeljövőben a cipőbolt árukészletét a Delta Áruház üz­letterében helyezik el, a cipőbolt helyére pedig a kultúrcikkbolt költözik. A „helycserés táma­dásnak” ezzel még nincs vége. Kérdés: mi lesz a kultúrcikkbolt helyén? Mint megtudtuk, arra az OTP tart igényt. Ezer hivatal országa I Kádár Péter a költségvetésről (Folytatás az 1. oldalról) Kupa-program nem tükröződik a költségvetésben. Ezek az alap­vető bajok. Az SZDSZ-ben úgy látjuk, hogy ez a törvénytervezet értelmetlen áldozatokat kíván a magyar adózó polgároktól és ál­talában az ország népétől. Áldo­zatot kell hozni, ezt senki nem vitatja, de értelme csak olyan áldozatvállalásnak lenne, amely nehéz fordulattal ugyan, de ala­pokat teremt a gazdasági fele­melkedés számára. A bevételek felhasználásá­ban azt kifogásoljuk, hogy a szükséges helyre, az önkor­mányzatokhoz, az egészség­ügybe, az oktatásba nem men­nek a támogatások, ugyanakkor a másik oldalon látjuk a pazar­lást, az új hivatalok kiépítését, hatalmas költségeket a repre­zentációban. A hivatali terjesz­kedés a területi önkormányzato­kat felügyelő hivatalok, a de- koncentrált szervezetek, a TÁ- KISZ-ok, a különböző megyei szintű hivatalok kiépülése és a költségvetési támogatások fel­duzzadása azt mutatja, hogy az MDF-kormány az ezer hivatal országát akarja fönntartani. Egy erős államot, amely nem arra érzékeny, hogy mi a tényleges igénye a lakosságnak, hanem csak a saját elképzeléseit hajtja végre. Az adótörvényekben pél­dául olyan egyenetlenségek vannak, amelyek azt mutatják, hogy a kormány — ígéretével ellentétben — nem támogatja az induló kisvállalkozásokat, ha­nem kiszolgálja azokat az állami nagyvállalati érdekeket, ame­lyeknek a jelenlegi gazdasági rendszer fenntartása az előnyös. A kormány nem tud ellenállni az ipari nagyvállalati lobbinak és ezzel késlelteti a gazdasági át­alakulást. Úgy tűnik, hogy a kormány a lakosság pénztárcájában kime­ríthetetlen forrást lát, s ez arra utal, hogy nincs valóságos képe az ország helyzetéről. Mi, akik az emberek között járunk, élünk, érzékeljük, hogy ezt a forrást tovább már nem lehet meríteni. Olyan terhelés alatt van az adó­fizető lakosság és a nyugdíjasok is, hogy ezt tovább fokozni szin­te már embertelenség. Mi itt a megoldás? Minden­képpen egy új költségvetésre van szükség. A jelenlegi ideig­lenes továbbvitelével működtet­hető még az intézményrendszer. Azt fogjuk javasolni, hogy ezt a tervezetet vagy magától vonja vissza a kormány, vagy pedig ha ez nem történik meg, akkor az volna a legszerencsésebb, ha maguk a kormánypárti képvise­lők teremtenének alkalmat a költségvetés visszavonására, átdolgozására azzal, hogy nem­mel szavaznak. Úgy gondolom, ha azoknak -a településeknek az érdekét nézik, amelyek küldték őket, akkor ezt meg kell ten­niük.” S. Á. Adó vagy nem adó? (Folytatás az 1. oldalról) sen állnak, ha ezekért adót kelle­ne fizetni, bezárhatják a kaput. Amennyiben javaslatukat nem veszi figyelembe az önkor­mányzat legalább ezeknek az üzemeknek adómentességet kémek. Csakúgy, mint a lakos­sági garázsok, intézményi egészségügyi és szociális helyi­ségek esetében. Az érdekegyeztető fórum nem hatóság, csupán módosító javaslatot tehet, véleményezhet, sikertelen próbálkozásait köve­tően a nyilvánosság különböző formáihoz fordulhat. Nyilván­való azonban, hogy erre a társa­dalmi kontrollra, lakossági véle­ménygyűjteményre, visszajel­zésre az önkormányzatnak is szüksége van. Az adórendelet megalkotását követően az ér­dekegyeztető fórum tagjai fog­lalkoznak a városi költségvetés tervezetével, az egységesíthető privatizációval és a szociálpoli­tikai koncepciót is véleménye­zik. Bede Zsóka Új földadótörvény Tegnap elfogadta az Országgyűlés a földadóról szóló törvényt. — Az egyik szemem sír, a másik nevet — mondta Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ) szeghalmi képviselő tudósítónknak. — Nem tetszik, hogy a földadó ezentúl nem az önkormányzatok kasszájába folyik be, hanem a központi költ­ségvetésbe. Örülök viszont annak, hogy szinte egyhangúan elfogadta a Ház azt a módosító javaslatomat, amivel a települési önkormányzatok adómentes­ségét értük el. Ha tehát egy önkormányzat gazdálkodni kezd a saját földjén, s ezáltal néhány embernek munkalehetőséget teremt, nem kell földadót fizet­nie. Településenként ugyan csak néhány tízezer forintról van szó, de a segítő szándék így is méltányolható. A Ház törvényerőre emelte Zsíros Gézának (FKGP/33) azt a módosító javaslatát, ami szerint ideiglenes földadó-mentességet élvez az, aki 1990. január 1. után kezdett egyéni vállalkozóként mezőgazdasági tevékenységet folytatni és aki kárpótlás jogcímén megszerzett vagy mezőgazdasági üzemből kivitt földterületen folytat mezőgazdasági tevékenységet. Ezzel a kormány és a 33-ak múlt heti megállapodásainak egyik fejezete vált valósággá. Simonffv Egyszemélyes lobby Kedden késő este a szó szoros értelmében végkimerülésig tartó költségve­tési vitában felszólalt Vastagh Pál (MSZP) Békés megyei képviselő is. A korszerű felsőoktatásnak, tudománynak, műszaki fejlesztésnek a kor­mány programja szerint is kulcsszerepe van a nemzetgazdaság talpraállításá- ban, annak felvirágzásában, az élet minőségének javulásában. Ezt a húzóága­zati kulcsszerepet állította szembe Vastagh Pál a költségvetés fényeivel, s szo­morú eredményre jutott. Úgy tűnik, a hallgatók oldalán biztosítja a kormány a központi és szociális juttatásokat, ugyanakkor a megnövekedett hallgatói létszámnak a működési vonzatait már nem teremti meg. Nem lesz lehetőség sem az oktatás tárgyi feltételeinek folyamatos biztosítására, sem az oktató és nem oktató dolgozók életszínvonalának megőrzésére. Az egyetemek és főiskolák már ebben az évben felhasználták minden lehető tartalékukat, a csőd szélén állnak. A működésbeli gondjaikat a költség- vetésnek kell megoldania — zárta felszólalását képviselőnk. S.Á. Holnap sorsoljuk a Hírlap karácsonyfáját! A múlt hónapban adtuk közre felhívásunkat, amelyben reményt keltő szép történetek írásá­ra és beküldésére biztattuk olvasóinkat. Ennek nyomán — zömében felnőttektől — érkezett „Karácsonyfa” jelzéssel összesen 111 boríték. A történetek írói, emlékek közreadói vala­mennyien részt vesznek a nyilvános sorsoláson, amelyet december 20-án, pénteken 14 órakor tartunk Békéscsabán, a sétálóutcában. Itt el­dönti a szerencse, hogy ki viheti haza a Békés Megyei Hírlap feldíszített, és a helyszínen felál­lított karácsonyfáját, és kik nyerik az ajándéko­kat. A sok-sok szép írás közül néhányat lapunk karácsonyi számában olvashatnak, de tervez­zük: a közeljövőben folyamatosan többet is köz­readunk. „Ne a férfiak döntsenek!” (Folytatás az 1. oldalról) terhesség, mi mást tehet egy asz- szony? Vagy szülje halomra a gyerekeket, minden felelősség nélkül? Szerintem a mai gazda­sági viszonyok között maxi­mum három-négy gyereket tud tisztességesen felnevelni egy házaspár. A család joga eldönte­ni, hogy mennyit vállal, hisz más nem tudja felmérni az anya­gi lehetőségeiket, a lakáskörül­ményeiket, és így tovább. Az abortusz szigorítása helyett in­kább azon kellene gondolkodni, hogy könnyen elérhető fogam­zásgátló módszerekhez juthas­sanak a párok. Mert bármelyik nő szívesen elkerülné azt a mű­tétet! *-*-* V. Ferencné, ötgyermekes szakmunkás: — A második gyerek után volt egy vetélésem. Napokig sír­tam, s még ma is sokszor eszem­be jut, fiú lett volna, vagy lány? Én nem lennék képes rá, hogy megöljem a magzatom és nem tudom, egy anya hogy tehet ilyet? Igaz, nem élünk könnyen, de amikor ránézek a gyerekeim­re, elfelejtem minden bajom. Sok nő csak kényelemből, ön­zésből vállal egy gyereket. Ha tudná, milyen rossz szegénynek egyedül! Nehogy azt higgyék a szülők, hogy a rengeteg, drága játék, meg a sok szép ruha miatt szeretik őket majd a gyerekeik. Igaz, gondot jelent a nagy csa­lád, de örömet is, és azt, hogy nem leszünk egyedül soha az életben... Sarokba szorítva Zsebláz Sanda képű zsebvirtuózok kilopták Z. Lujza pénztárcáját a táskájából. Csúcsforgalom­ban, a bolt hűtőpultjánál, bra­vúrosan megkomponált hely­zetben. A pénztárnál a nyitott fedelű táska láttán Z. Lujzának gyöngyözni kezdett a tenyere. ,,Baj van!” —vörösödön el az arca, s elszorult torokkal pil­lantott retiküljébe. Adott még egy esélyt magá­nak. Félretette bevásárló ko­sarát, visszarohant a munka­helyére, s lázasan keresgélte pénzes tarisznyáját, hátha csak feledékenységből ottfe­lejtette valahol. Miközben fok­rólfokra igyekezett meggyőzni magát, a történtek ellen már nem tehet semmit. Visszamen­ve panaszkodott is a pénztá­rosnak, akit nem ért váratla­nul a hír. Szervezett bűnban­dákról, veszélyeztetett pénz­tárcákról, síró áldozatokról beszélt, meg arról, hogy nincs fékje az emberi gátlástalan­ságnak. Sorsába beletörődve Z. Luj­za elment a bőrdíszműveshez, hogy vegyen egy új pénztárcát. A kínálat mustrálása közben elmesélte a skandalumot az eladónak, akit—talán monda­ni sem kell—nem ért váratla­nul a hír. Napjában hárman- négyen gyarapítják a forgal­mát ugyanilyen előzmények után. Volt, akinek a sétálóut­cán, menet közben emelték el a pénztárcáját, lopnak, ahol tudnak, kihasználják a kínál­kozó alkalmat. A terep pedig kiváló. Zsú­foltság mindenhol, pénz az er­szényben, hogy mihamarabb gazdára találjon a sok-sok karácsonyi meglepetés. A gya­nútlan esendő nem is sejti, mekkora — karácsonyinak jóindulattal sem mondható — meglepetésben részesül, ha vásárlás után a pénztárcájáért nyúl. L.E. B. Zs.—G. K. Az eszménykép

Next

/
Thumbnails
Contents