Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-19 / 297. szám
1991. december 19., csütörtök HAZAI TÜKÖR MÉS MEGYEI HÍRLAP Rákkeltők az ivóvízben!? Mit bír még el az autós? „Büszkén” mondhatjuk, hogy Európa élvonalában vagyunk, sőt egyenesen a csúcson — legalábbis ami az autótartás egy kilométerre eső költségét jelenti. Amíg Ausztriában átlagosan 3-4 schillingbe, az NSZK-ban 30-40 pfenningbe kerül egy-egy kilométernyi autózás, addig mi, magyarok már most 30 forintot fizetünk ilyenolyan címen minden megtett autós kilométerért. Az EYFA nevű nemzetközi környezetvédő szervezet tavaly Bécsben tartott konferenciáján vészharangot kongatott a kontinens környezeti állapota miatt, s a szakértők egy része a gépkocsikat okolta az egyre súlyosbodó károkért. Németország 534 449 kilométernyi közútján, 9930 kilométernyi autópályáján tavaly 34 millió német rendszámú autó közlekedett. Az alig 267 kolométemyi magyar autópályára kétmillió gépkocsi jut. Emelni kell hát nálunk is az autósokra kiróható környezetvédelmi sarcot, vonták le az illetékesek a következtetést. Csakhogy minél magasabbra emelik az üzemanyag árát, az autózást drágító közterheket, annál többen borítanak védőhuzatot a kocsikra, annál többen akasztják szegre a slusszkulcsokat—s az intézkedések visszájukra fordulnak. Már az idén is panaszkodni kényszerült a közlekedési tárca, hogy a kevesebb benzin- fogyasztás miatt vészesen apadnak az útalap bevételei, és a kincstárba befolyt adó is töredéke a vártnak. A józan ész azt diktálná: ez az a pont, ahonnan már csak a könnyítések, a forgalom ösztönzése felé lenne szabad lépni, hogy újra növekedjenek a közvetett bevételek. De nem! Vajon mekkora az autósok teherbíró képessége? Már annyi rosszat hallottunk vizeink „tisztaságáról”, hogy szinte már meg sem leptek dr. Soós István szavai, aki a Békéscsabai Tanítóképző Főiskola Természerttudományi Tanszékének docense. A biológus— pedagógus szerint kétség nem férhet hozzá: ivóvizünk rákkeltő anyagokat tartalmaz. — Mire alapozza ilyen határozottan az állítását? — Ezt nem csupán én mondom, külföldön már régen felismerték. Rájöttek: a víz klórozása következtében a különböző szénhidrogének mutagénné válnak — vágott a dolgok közepébe dr. Soós István. — Ez az örökítő anyag megváltozását jelenti, ebből keletkeznek a rákos daganatok. —A legtöbb országban klórral tisztítják a vizet. Van jobb ? — Sok helyen ózonnal fertőtlenítik a vizet ma már. Talán ennek nincs annyi káros hatása. Egyébként Magyarországon is folynak már kísérletek, én maNagy csinnadrattával, mintegy két hónapos előszervezéssel került sor Orosházán az első női mellszépségversenyre. S úgy gondolom, a város történetében eddig az egyetlenre. A Hotel Alföld bárjában már tíz óra után a „csurgó nyálú”, s árgus szemekkel figyelő férfiak tömkelegé rohamozta meg a bejárati ajtót, s készült önfeledten a soha vissza nem térő alkalomra. Egyedül a szervező, Nédó Géza és munkatársai aggódtak, hiszen a benevezett hat bátor és minden valószínűség szerint szép mellű leányzó visszalépett. Azaz nem mindegyik, mert Stré- ling Edina édesanyja és annak barátnője ellentmondást nem tűrő támogatásával versenyben maradt. A várva várt pillanatban, azaz a mellek közszemlére tétele előtt Edinán kívül senki nem lépett fel a dobogóra, megkönnyítve ezzel a lázas izgalomban fürkésző zsűri dolgát. Konkurencia nem lévén a 17 éves, éppen munkanélküli, vendéglátóiparit végzett kislány megnyerte az első díjat, a Mentol Kft. és a Tantem-Tours 5 gam is végzek a problémával kapcsolatos kutatásokat. — Ón konkrétan mivel kísérletezik? — Az én tesztem néhány szóban a következő: vízmintákból kivonom a rákkeltő anyagokat, s speciális muslicákba juttatom. Ezután már „csak” a rovarokon bekövetkező változásokat kell vizsgálni. Ezt a módszert az országban egyelőre csak én alkalmazom. Számomra nem az a lényeg, hogy melyek a rákkeltő anyagok, hanem felhívni a figyelmet, hogy ilyen probléma létezik. A másik célom az, hogy ha sikerülnek a kísérleteim, felkínáljak a szakembereknek egy rutinszerűen használható, jó kutatási módszert. — A kísérletezgetés nem olcsó mulatság manapság... — Bizony nem! Az Országos Tudományos Kutatási Alap kiírt egy pályázatot, amit sikerült elnyernem — így októberben már elkezdhettem a kísérleteket. Beadványom címe „A Békés napos törökországi útját, amelyet Kárai Mátyás adott át, s hazavihette a másodiknak járó 3 ezer, és a harmadik helyezettet megillető 2 ezer forintos fellépési díjat. A rendezvény végén Nédó Géza nem volt elkeseredett. Kémegyei vizek mutagén hatásának felmérése” volt. Számottevő eredményt úgy három év múlva remélünk főiskolás segítőtársaimmal. Az OTKA mellett a főiskola és a Vízmű is sok segítséget nyújt a kísérletekhez. — A beszélgetéssel bizonyára sikerült sok olvasónkra ráijesztenünk. — A rákos megbetegedésektől mindenki fél, így természetes az ijedtség. Megnyugtatásként mondom el nekik, ahhoz, hogy valaki rákos legyen, nagyon- nagyon sok vizet kellene meginnia. Az túlzás, hogy megnyugtattak a docens úr szavai. Arzén, rákkeltő anyagok... Egyik kollégám meg is jegyezte: „A vizet eddig is csak fürdésre használtam. Ha megszomjazom, inkább megiszok néhány üveg sört.” Utóirat: A keserű nedű negatív hatásairól is erősen megoszlanak a vélemények. Szigeti Csaba résemre elmondta, hogy a visz- szalépés oka többnyire féltékenység, mert a férfiak szívesebben nézik más hölgyek melleit is, ám azt nem tűrik, ha barátnőik a sajátjukat teszik közszemlére. P.J. Az egyetlen és a legszebb Nédó Géza és az első helyezett Stréling Edina, aki fotómodell Szeretne lenni Fotó: Szűcs László ehullt az utolsó levél a fákról, csupaszon dideregnek az ágak. Ilyenkor még elképzelni is nehéz, hogy lesz még itt rügyfakadás, lesz tavasz. Pedig eljön majd a kellemes idő, éppen csak át kell vészelnünk a fogcsikorgató telet. Kemény próba. Igaz, megszokhattuk már, hogy egyre cudarabb kilátásokat — kilátástalanságot — ígérnek a jósdák, és ezek a jóslatok rendre be is válnak. Várjunk csak, mi lesz még itt jövőre? — károgják a vészmadarak, és recsegő rikoltozásukat sorra igazolja a helyéről kizökkent idő. O, mikor jut már szóhoz egy kis harmónia, amely szerint úgy élhetünk, amint a nemzeti imádságunkban írva vagyon: jókedvvel, bőséggel. Éppen ideje, hogy a hátunk mögött-hagyjuk ezt az évet. Kerge, megbuggyant esztendő volt, a rombolások kora. Szeretném remélni, hogy méltatlan hozzánk ez a marakodó, egymásra acsarkodó, megveszekedett idő. Talán mégse azért élünk e földön, hogy egymás torkának esve fenekedjünk, mint ahogy történt 1991-ben. Hess lidérces év, elég volt belőled! Együtt didergek mindenkivel, akinek nem futja téli tüzelőre, hisz fáztam épp eleget. Tudom mi az éhezés, vékony kis kabátomban sűrű vendég volt a vacogás. Szívem szerint magamhoz ölelnék minden öreget, akinek nem éppen elég baj a vénség, de jutalmul még érezhetik a biztatást, hogy botorkáljanak ki, minél szaporábban. ebből a világból. Testvéreim! Hinni kell, hogy elmúlik felőlünk a rontás, lesz in emberibb élet. Akinek ma jégvirágot rajzol ablakára a december, nehezen tudja elképzelni, hogy rá is süt majd a napocska, s nem csak az ünnepeken kerül asztalára egy-egy jobb falat. Bizony nem könnyű ilyenkor észrevenni a tél örömeit, mégse szabad érzéketlennek lenni a szépségek iránt, hiszen ha már az álmaink is megfakultak, ugyan mit várhatunk a valóságtól? Tanuljunk a gyerekektől, akik őszintén örülnek az első havas reggelnek. Mit számít, ha elborítja az utat, seperni még nem nekik kell, a hó arra való, hogy szánkázzanak, meghemperegjenek benne. Vidáman, mint a kis állatok. És ajég, ez a pompás tükör, amelyiken korcsolyázni, de legalább is csúszkálni lehet. Eltompult felnőttek, miért feledkezünk meg ezekről a hajdani örömökről? Igaz, nekünk most a vásárlások kora jött el, nézegetjük a zsebünket, milyen ajándékokra futja. Jó lenne mindenkinek adni valamit, éppen csak ezek az iszonyatos árak hibádzanak. No, mindegy, vigasztalódjunk azzal, hogy nem az a legfontosabb, amit drága pénzekért adnak, hiszen a szeretet, a békesség sokkal nagyobb kincs. Most van a disznótorok kora! Hajnalokon csodálatos muzsika, amikor itt is, ott is felszítanak a cocák. Szegényeknek bizonyára más erről a véleményük, de hát ilyen a sertéssors. Jó kis pájinka melegíti a férfiakat, kell egy-két kupicával, aztán majd a hagymás vér után lehet inni néhány pohárka bort is. Közben formálódnak a húsok, van mi a kolbászba megy, más a húsvéti sonkát adja. Finom hurkák és a gömböc kerül az abáló lébe, szalonnákat sóznak, lesz itt füstre való. S ha nem is kolbászból készül a kerítés, de böjtölni se ildomos örökké, ártalmára van az embernek. ó kis pájinka! Úgy beszélek róla, mintha ki tudja milyen nagy fogyasztója lennék e karcos italnak. Pedig van már vagy két évtizede, hogy öreg barátommal egyetlen estén megittuk azt a mennyiséget, ami egész életemre elő volt írva. Azóta a szilvafára se tudok ránézni, úgy megártott a koc- cintgatás. Erősen remélem, hogy valami nagy kijózanodás lecsillapítja végre, a most még zavarosan hőbörgő-háborgó fejeket, s az össznépi kocs- más duhajkodás, kacagányos virtusa után, a teremtő gondolat és a dolgos kéz évei köszöntenek ránk. Andódy Tibor December K^MüésGYÉMÁmv .........• «■ - '■£* A Szent Borona Társaság új bestsellerrel lepi meg az irodalmat kedvelőket. Még ebben az esztendőben megjelenik Petrasovits Anna—Tölgyessy Péter—Zsíros Géza—Torgyán József kvartett új könyve, „Az én harcom” címmel. Égyidejű- leg német nyelvű változat is piacra kerül. Az újrahasznosítás szép példáját tapasztalni a régi ártézi kutaknál. A Vízügyi Hivatal a jövőben arzénbányát és gyógyszergyárat kíván nyitni a térségben, ezzel is javítva az ivóvíz minőségén. * A japán Neszeneki tőzsdei bróker cég merész lépéssel tovább növeli az európai pénzügyi központok számát. A távol-keleti üzletemberek a festői ecseg- falván. a tsz sertéshizlaldájának helyén kívánják megnyitni az első darafelfújt-tőzsdét, amely árutőzsdeként működve, nagyot lendítene a környék gazdaságán. * Agrárszakembereknek egyhetes szakmai továbbképzést tartottak Nagyszénás körzetében. A talajjavítástól a kárpótlási jegyek felhasználásáig mindenről szó volt. A tanfolyam végeztével a rizi-bizi vetési rendszerének népszerűsítő programját mutatták be a közeli Rokkantfoldeken. kő __ O lvasóink írják Rekviem egy bölcsödéért Olvastam a tömör és a lényeget röviden összefoglaló hírt arról, hogy Békéscsabán a Lencsési lakótelepen csökken a születések száma, így szükségtelen két bölcsödét működtetni, és a korszerűtlen lakásóvoda a Fövenyes úti 7. számú bölcsödébe költözik. Arról viszont egy sor sem íródott, hogy mi lesz a 7. számú bölcsödé kis bölcsiseivel és dolgozóival?! Azokkal a gondozónőkkel, akikhez gyermekink úgy hozzászoktak, mint egy ,,pótszülőhöz”, hiszen a nap legnagyobb részét velük töltik. Akiknek a szakmai munkájával, emberi hozzáállásával (ezt a munkát ennyi fizetésért csak szerétéiből és szakmai elkötelezettségből lehet végezni) mi, 7. sz. „bölcsis" szülők a legnagyobb mértékben elégedettek vagyunk. Mi lesz egy lelkiismeretes vezető összeszokott, jól dolgozó kollektívájával és az őket nagyon szerető, ragaszkodó „kis létszámú" bölcsis csapattal?! A kicsi és csökkenő létszámról ugyebár ők tehetnek a legkevésbé, mégis ennek isszák a szűrt levét. Nem kis dologra kérjük Önöket hölgyeim és uraim, akik e probléma megoldásában és eldöntésében illetékesek. Mégpedig arra, hogy ovisoknak, bölcsiseknek, gondozóknak, szülőknek a legjobb megoldás szülessen e kérdésben. Hiszen a bölcsőde munkáját az egészségesen fejlődő, értelmes, jókedvű gyerekek — az Ónok munkáját a megfontolt, átgondolt, helyes döntések minősítik. A szülők nevében: Krátkiné Andó Ágnes, Békéscsaba Ki tollasodik a libán? Terméktanács alakult Ha meghalljuk azt a szót, hogy liba, legelőször is a a ropogós sült, az aranysárga máj jut az eszünkbe. Ez a vásárlói szemlélet, de mi van a termelési oldalon? E szárnyasfajtához köztudott szorosan kapcsolódik a tolla, amelynek értékesítése sokszor jelent gondot. Hogy a tolifel vásárlás, -feldolgozás milyen problémákat jelent, azt a szakmában „utazók" érzik a legjobban. Novemberben ülésezett Budapesten a Magyar Tollszövet- ség Egyesülete, amely kimondta, hogy a feldolgozó ipar és a minőség védelmében szükséges a Toll Terméktanács megalakítása. Ezen apropóból kerestük fel Szokol Istvánt, a mezőkovácsházi Natura Kft. ügyvezetőjét, aki a budapesti tanácskozás résztvevője volt. — Milyen előzménye van az átalakulásnak? — A toliszakmában három éve alakult az úgynevezett Magyar Toliszövetség Egyesülete, amelyben a mezőkovácsházi áfész volt az egyik alapító tag. Az akkori áfész-elnök lett a szövetség elnöke is. Feladata volt koordinálni a hazai tolltermelést a felvásárlástól az exportig. Az egyesületnek az igazgató tanácson túl két bizottsága (marketing és technikai) működött. Ez utóbbinak voltam én is tagja. Az utóbbi időben sok cégnél változás történt, ezért a bizottságok megszűntek, a területek pedig szakosodtak. — Mi tette szükségessé az új szervezetet? — A tollexportot sokáig szigorú engedélyekhez kötötték, de lassan feloldódtak a szigorítások. Sok visszaélés történt, nem kímélve a munkaerőt, a meglevő feldolgozó kapacitásokat és a minőséget sem. Szükség volt a terméktanácsra azért is, hogy végre beleszólásunk lehessen a szakmát érintő állami irányításba. Ez fontos tényező, hisz az adatok szerint 60-70 millió USA-dollárt hoz a tollszak- ma az országnak évente. —Mi lesz a jövőben a tanács konkrét szerepe? — A Toll Terméktanács képviseli a tolltermelőket a világ toliszövetségi ülésein, figyeli, továbbítja az információkat, exportengedélyeket ad ki (így ellenőrző szerep is érvényesül), a laboratóriumok munkáját egységesíti, szoros együttműködést tart a Lúd Terméktanáccsal, tájékozott az országban levő toll- készletekről és nem utolsó sorban biztosítja a tapasztalatcserét. Működésével meghatározza, segíti, átfogja a szakmát — mondja befejezésül Szokol István. H. M. Az év végi ünnepi forgalom miatt az autóbuszjáratok az alábbiak szerint közlekednek: 1991. december 23-án a szabadnapra 24- én a szabadnapra 25- én munkaszüneti napra 26- án munkaszüneti napra 27- én a szabadnapra 28- án a szabadnapra 29- én munkaszüneti napra 30- án a szabadnapra 31 -én a szabadnapra, 1992. január 1-jén munkaszüneti napra előírt menetrend szerint. Az orosházi üzemegységhez tartozó autóbuszok december 23., 24., 27., 28., 30. és 31 -én a munkanapokra előírt menetrend szerint közlekednek. A helyi járatok 1991. december24-én 16 óráig, december 31 -én 18 óráig közlekednek. Békéscsabán december 31 -én 18 óra után csak a 2-es, 5-ös és 17. sz. helyi járatok fognak közlekedni a szabadnapi menetrend szerint. Fentiektől eltérő közlekedésről autóbusz-pályaudvaraink adnak bővebb felvilágosítást. KOROSVOIAN KOROSVOLAN
