Békés Megyei Hírlap, 1991. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-02 / 282. szám
1991. december 2., hétfő iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAPFélidőben a békéscsabai röplabdázók A legfiatalabb együttes a Keleti csoportban r Fiáth Miklós, a Szegedi Délép SC Q egykori kiváló röplabdázója 1978 ^ óta él Békéscsabán, s itt a helyi ^ ^ Volán akkori NBII-es csapatában játékosedzöként folytatta sport- pályafutását, amely 1982-ben, a csapat megszűnésével számára is véget ért. Aki ismeri a szekszárdi születésű csupaszív röplabdaszakembert, az egyetért vele, hogy megszállottja sportágának. Néhány hónap után kérték fel az akkor, még Békéscsabai Előre Spartacus utánpótlás edzőjének, s tavaly február óta immár ő irányítja az NB Il-es Békéscsabai Előre Röplabda SC szakmai munkáját. Szétesés után bronzérem —Milyen célkitűzéssel fogott munkába a felnőtt csapatnál? — A tabella második felében foglalt helyet a csapat, amely dicstelen volt a korábban sokkal eredményesebb szerepléshez — szögezi le Fiáth Miklós beszélgetésünk elején, majd folytatja: —Az volt a fő feladatom, hogy a .gárdát a középmezőnybe „vezényeljem”, ugyanis ekkor egy morálisan szétesett társaságot vettem át, amely szinte képtelen volt sorozatos győzelmek elérésére, tartós, jó formára. Az őszi szezonban három győzelme és hét veresége volt a csapatnak, a tavaszi fordulók során javulás mutatkozott, hiszen hat győzelem és négy vereség volt a mérlegünk. Azt mondhatom, hogy az azóta eltelt időszak pozitív változásokat hozott, mert a 1990—91-es bajnoki esztendőben bronzérmesek lettünk. —Hogyan fogadták a lányok az edzőcserét? — Nyugodtan kijelenthetem, hogy őszinte örömmel. Nagyobb kedvvel jártak az edzésekre is, amelyeken elértem azt, hogy a gyakorlatokat, az edzésmunkát igen intenzíven végezték, s ez megmutatkozott az eredményességben is. Jelenleg a harmadik helyen állunk az idei bajnokság félidejében, és nagyon bízom abban, hogy lesz ez még jobb is, ugyanis szeretnénk eljutni az NB 1-es osztályozóig. Fiatalos lendület — Milyen változások mentek végbe a csapat összetételében, s kik ma a meghatározó játékosok? — A fiatalok a szorgalmas edzésmunkát követően, no és tudásuk alapján fokozatosan helyet követeltek maguknak a kezdő csapatban. Ezért sem véletlen, hogy éppen a mi együttesünk a legfiatalabb a Keleti csoportban, amely a „közgésekre” épül. Elmondhatom azt is: tehetséges sportolók, eredményesen helytállnak. Közülük is kiemelném Kolarovszki Margitot, Somogyvári Beátát és Kazár Krisztinát, akik tartósan jó formában játszottak. Új környezetben —A megszokott otthonból mi okból és miként kerültek át a tanítóképző főiskola nemrégiben megépült tornatermébe? —A „vízmű” tornacsarnokában lévő műszaki problémák miatt (beázás, világítási gondok) kénytelenek voltunk új edzéslehetőség után nézni, így kapóra jött számunkra az új tornacsarnok megnyitása, ahol Kovács Géza, a főiskola tornacsarnokának igazgatója készséggel biztosít helyet és lehetőséget arra, hogy nyugodtan felkészülhessünk és játszunk. Hosszú távú terveinkben szerepel az is, hogy röplabdabázist alakítsunk ki a főiskolán. A lányok közül többen főiskolások szeretnének lenni, s így folyamatában gyümölcsözőbb lehet a kapcsolatunk. Itt jegyezném meg és hívnám fel a figyelmet ezúton is, hogy minden röplabdát szerető és sportolni vágyó hallgatót szívesen látunk -az edzéseinken. Egyébkén a csapatkapitányunk, Mező Enikő is főiskolai hallgató. — Milyen az új környezet, megszokták már? — A korábbi évek viszonylatához képest elegáns és nagyon jó körülmények között edzhe- tünk és játszhatjuk bajnoki mérkőzéseinket. Az itteni vezetők, a kollektíva mindenben segítenek minket. Kis túlzással NB I-es- nek érezzük magunkat ebben a környezetben, hiszen a szociális és tárgyi feltételek maximálisan adottak. —Szinte minden hazai klubot szorongat a gazdasági nehézség. A röplabda-egyesület milyen anyagi körülmények között dolgozik, s kik a támogatóik? — Az egész éves működésünk — szerényen bár —, de úgy tűnik biztosított. Legfőbb támogatónk a békéscsabai városi polgármesteri hivatal. Főbb szponzoraink a békéscsabai Lenin Tsz, a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a csabai sütőipar, a hűtőház, a bamevál és a nádudvari KITE. Ezenkívül még reklám- szerződésekből is befolyik némi összeg. Pluszként segítenek a játékosok szülei is, akik szintén átérzik anyagi gondjainkat, más okból pedig gyermekeik szabadidejének eltöltéséhez ily módon járulnak hozzá. A tudás megvan —Ha végre sikerülne NB I-es csapattá válniuk... — A csapat tudása erősítéssel megfelelne a legmagasabb osztály követelményeinek, ám az ottani szerepléshez több millió forintra lenne szükség, amihez viszont újabb szponzorokra lenne szükség. Persze a pénzen kívül nyilvánvalóan színvonalasabb játékra és szélesebb utánpótlásbázisra kellene helyezni a fő hangsúlyt. Ugyanis tény, hogy nincs elegendő röplabdaértő és -szerető szakember, még a testnevelők között sem, pedig e nélkül nincs előbbre lépés! — Véget ért az őszi szezon, pihen a csapat is. Mikor kezdődik a tavaszi bajnokság és hogyan készülnek fel rá? — Januárban kezdjük el az alapozást és február közepén lesz az első bajnoki forduló. Addig szeretnénk román klubokkal kapcsolatot teremteni abból a célból is, hogy esetleg játékosokat igazoljunk. Szó van róla, hogy Aradon és Nagyváradon egy-egy röplabdatomán részt veszünk, amely mindenképpen hasznosan szolgálná a felkészülésünket. Gyurkó Mihály Rendkívül fontos mérkőzés volt az őszi szezon utolsó fordulójában a Debreceni Biogál elleni, amelyen diadalmaskodtak a békéscsabai lányok (3:2), így előkelő helyről folytathatják tavasszal a pontvadászatot Fotó: Fazekas Ferenc A karatéka már 1993-ra készül Szalagszakadással is folytatta az Eb-t Gabnai Csaba álma az Eb-dobogó Fotó: Fazekas Ferenc Gabnai Csaba a Köröskommandó kiképzőtisztjeként a Békés Megyei Rendőrfőkapitányságon dolgozik. Bár a fizikai állóképesség e területen alapkövetelmény, beszélgetésünk „sportapropóját” más adta. Nevezetesen, hogy a karate kyokushinkai szakágában többszörös magyar bajnok és az idei Zaragoza) Európa-bajnokságon középsúlyban — 70—80 kg — hatodik helyezést ért el. — Jobban is sikerülhetett volna a verseny, de az előcsa- tározások során részleges ínszalagszakadást szenvedtem — kezdte. — A későbbi bolgár győztes ellen már úgy álltam ki, hogy a lábam teljesen használhatatlan volt, de így is csak bírói döntéssel kaptam ki. — Nem féltél attól, hogy még súlyosabb sérülést szedsz össze? — Aki egy országot képvisel, nem teheti meg, hogy a széken ülve veszít. A versenyek után meg úgy is van idő a sebek gyógyítgatására. Remélem azonban, hogy az 1993- ban Magyarországon megrendezendő Európa-bajnokságon szerencsésebb leszek és sikerül majd felállnom a dobogóra. A felkészülésemet már most ehhez igazítom. — Mennyit kell ahhoz edzeni, hogy valaki mondjuk a magyar élvonalba kerülést megcélozhassa? — Én versenyidőszakban napi kétszer-há- romszor edzek. Reggel 5-től zsákolok egy órát, ezt délelőtt 40 perces futóedzés, majd munkaidő után technikai és küzdőtréning követi. — Úgy tudom, hogy jelenleg a versenyzésen kívül aktív szervezőmunkát is végzel. — Gyulán mintegy százan kedvet éreztek ehhez a sportághoz és az év végi országos szakági közgyűlésünkön bejegyeztetjük az önálló Körös Karate SC-t. Tervünk, hogy élvonalbeli karatékákat igazolunk és a meglévő gárdával kiegészülve sikeresen szereplünk a jövő évi magyar csapatbajnokságon. Csak hát ehhez szükség lenne szponzorokra, akik a felkészülésünket támogatnák, mert saját zsebből termet bérelni, versenyekre utazni igen nehéz. Az ország többi részén ez már bevett szokás, és például a válogatott tagjainak egyéni szponzori szerződésük is van. Szeretnénk a karatét más településeken — Dobozon, Eleken, Sarkadon — is meghonosítani. — Mivel ajánlanád ezt a sportágat a fiataloknak? — Elsősorban önfegyelemre tanít, de növeli a fizikai és lelki teherbírást is. Azt már Gabnai Csaba közvetlen parancsnoka, Karakas Ferenc fűzte a beszélgetéshez, hogy a karateegyesület létrehozását ők is támogatják, mert háttérbázisát képezheti a rendőrségnek is. (nyemcsok) Jean-Pierre Papin és Michel Piatini az élen A franciáké volt ez az év A World Soccer labdarúg -szaklap szavazása szerint ez az esztendő a francia labdarúgás sikeréve volt. A magazin valamennyi voksolása ugyanis a gallkakasosok győzelmét hozta. Az év labdarúgója a csatár Jean-Pierre Papin lett, megelőzve a jugoszláv Crvena Zvezda tavalyi BEK-győztes csapatának két tagját. A második Robert Prosinecki, aki jelenleg már a spanyol Real Madrid játékosa, a harmadik pedig az a Darko Pancev, aki éppen csütörtökön kötött előszerződést az olasz AC Milánnál. A csapatok versenyében Franciaországnak adták a legtöbb voksot, feltehetően azért, mert pontveszteség nélkül vívta ki az Eb-döntőbe jutást. A további sorrendben Argentína, majd a Crvena Zvezda következik. Az év szakvezetője titulust Michel Piatini, a francia válogatott szövetségi kapitánya érdemelte ki, megelőzve a Sampdo- ria edzőjét, Vujadin Boskovot és az argentin szövetségi kapitányt, Alfio Basilét. Csata egy nadrág miatt Fura közjáték borzolta a kedélyeket a Fülöp-szigetek fővárosában zajló 16. Délkelet-ázsiai Játékok úszóversenyein. Történt, hogy a 4x100 méteres férfi vegyesváltó döntője előtt közvetlenül a rajt elhalasztását kérte a házigazdák váltójának egyik embere, bizonyos Leo Najera, akinek hátul jódarabon (a több, mint precíz Reuter-jelentés szerint 7,6 centiméter hosszan) kiszakadt a fürdőnadrágja. A kérelmezőnek megengedték a nadrágcserét, s a viadalt — ha némi csúszással is — lebonyolíthatták. A vízben a vendéglátók négyese nyert, Indonézia és Szingapúr előtt. Am a parton folytatódott a „döntő”: a bronzérmesek óvtak, mondván, hogy a szabályokkal ellentétes volt a starthalasztás, a Fülöp-szigetek váltóját a „kül- alaki” hiba miatt ki kellett volna zárni, s a kiírt időpontban ellőni a rajtot. Meglepő, de tény: a vendéglátók nem élvezték a hazai pálya előnyét, mert a szárazföldi csatározásból vesztesen kerültek ki. A versenybíróság végül is nem a vízben kialakult sorrendet ismerte el, hanem a fellebbezésnek helyt adva Indonéziát hirdette ki arany-, Szingapúrt pedig ezüstérmesnek. A legjobban kétségtelenül a csendes szemlélődő szerepét választó indonézek jártak...
