Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-07 / 261. szám

KÖRKÉP 1991. november 7., csütörtök Konferencia pedagógusoknak A sarkadi Ady Endre Kísérle­ti Középiskola természettudo­mányi munkaközössége no­vember 8-ától kétnapos orszá­gos konferenciát rendez mind­azon óvónők, valamint általános és középiskolai tanárok számá­ra, akik a természettudományos tantárgyi integrációval vagy bármelyik természettudomá­nyos tantárgy tartalmi, módszer­tani fejlesztésével foglalkozna. A sarkadi középiskola vállal­ta, hogy az országos tanácsko­zás anyagát külön tanulmány­ban jelenteti meg. Biztató jelek Almáskamaráson hosszú évek óta először fordult elő, hogy a kisközség általános isko­lájában csak képesített pedagó­gusok tanítanak. A nevelők egyik fele saját, a másik fele szolgálati lakásban él, egy kivé­telével valamennyien helyben laknak. Az 1—8. osztályba járó tanulók létszáma jelenleg 104, az óvodásoké pétiig 40. A tele­pülés vezetői a gyermekkorú népesség gyarapodására számí­tanak, ezért szorgalmazzák a tárgyi feltételek javítását. Irány a cirkusz! Ebben a tanévben a mezőgyá- ni általános iskola két pályázatot is nyert, amelyet a cigánytanu­lók felzárkóztatására, beiskolá­zásuk támogatására használtak fel. Ebből fedezték számukra néhány nappal ezelőtt azt az egynapos budapesti kirándulást is, melynek során (az iskola töb­bi felsős diákjával együtt) meg­nézhették az Országházat, a Vá­rosligetet és a Fővárosi Nagycir­kuszban a mongol társulat elő­adását. A nem cigánytanulók számára az utazás költségeit a Gyulai Áfész keretei között működő iskolaszövetkezet térí­tette. Lassuló kárpótlás A Magyar Honvédség Köz­ponti Irattára folyamatosan adja ki a szükséges igazolásokat a volt hadifoglyok, a Szovjetunió­ba hurcoltak, munkaszolgálato­sok számára, de a kérelmek fo­lyamatosan növekvő száma miatt ez egyre hosszabb időt, 100-120 napot vesz igénybe. Sztrájk A Vízgépészeti Vállalat la- josmizsei gyáregységének szakszervezete és sztrájkbizott­sága a gyár önálló vállalattá ala­kításának megakadályozását ki­fogásolva november 11-én reg­gel hattól sztrájkot hirdetett. A munkavégzést addig szünetelte­tik, amíg a számukra kedvező döntés meg nem születik. Keményít a rendőrség Az Országos Rendőr-főkapi­tányság úgy döntött, hogy az eddigieknél jóval határozottab­ban lép fel a futballmérkőzése­ken elszabadult indulatok meg­fékezésére. Ha szükséges, akkor vízágyút és más technikát is be­vetnek a garázdák ellen. A ko­rábbiaknál jóval nagyobb szám­ban vonulnak fel a rendőrök, s több videokamerával fdmezik a közönséget, hogy utólag is meg lehessen találni a renitens szur­kolókat. Jól fizető hivatal „Alig 40 ezret kaptam...” (Folytatás az 1. oldalról) részéhez tartozik az önkor­mányzatok működésének vizs­gálata. „Sok munkám fekszik benne” — A két és fél hónap alatt talált is olyan törvénybe ütközőt, amit jelentett a köztársasági megbízottnak? — Százat is. —Például? — Volt olyan, amit rendelet­tel kellene szabályozni, de azt határozattal fogadták el. Például hatáskör-átruházás, költségve­tés vagy annak módosítása, de tízesével sorolhatnám. Sok munkám fekszik benne. — Úgy értsem, hogy teljesen tiszta lelkiismerettel vette fel a közel százezer forintos jutal­mat? — Először is, már mondtam, hogy ez nettóban alig 40 ezer. Másodszor, megközelítőleg ilyen magas jutalmakat kapott az iroda többi dolgozója is, akik szintén nem túl régen vannak itt, hiszen Ön nyilván tudja, hogy év elején kezdték szervezni a hiva­talt. Az én fizetésem 50 ezer forint, a hivatalvezetőjé 55 ezer, de a főmunkatársaké is 40 ezer körül mozog. Ennek megfele­lően, differenciáltan kapták meg és vették fel ők is a jutalmukat. Karsai Arpádnéhoz, a Szege­den működő köztársasági meg­bízotti hivatal személyzeti veze­tőjéhez fordultunk további út­baigazításért. A hölgy nem vette jónéven kíváncsiskodásunkat. Először informátorunk kiléte fe­lől érdeklődött, majd megerősí­tette, hogy dr. Kovács Imre a gyulai polgármesteri hivatalnál szerzett érdemei alapján is rá­szolgált a jutalomra. A polgár- mester véleményére hivatko­zott. Nem ismerte a szakmát? Más kérdés, hogy dr. Kovács Imre akkori közvetlen főnöke a gyulai jegyző lapunk október 11-ei számában valami olyasmit nyilatkozott munkájával kap­csolatban: a jogi osztályra „ki­neveztek ugyan egy osztályve­zetőt, de nem ismerte a szakmát — el is ment...” Ha igaz, a szegedi személy­zetis a telefonközpontból be­szélt, így megállapodtunk, hogy másfél óra múlva felhívjuk iro­dájában. Az udvarias titkárnő egy üzenettel várt bennünket: Karsainénak sürgősen vidékre kellett távoznia. De hátraha­gyott egy jó tanácsot, forduljunk a köztársasági megbízotthoz. Helyette dr. Gábor Erzsébetet, a köztársasági megbízott hivata­lának vezetőjét értük utol. El­csodálkozott. Mégpedig azon, hogy Békés megyei hivataluk vezetője éppen a gyulai jegyző­re hivatkozva kérte helyettesé­nek az első jutalmat, mondván, a gyulaiak igen elégedettek voltak munkájával, ott is hasonló ösz- szeg várt volna rá. — A második jutalmat pedig azért kapta, mert a Belügymi­nisztériumban kiosztott 13. havi illetmény mintájára valamennyi dolgozónkat ilyen elismerésben részesítettük — tette hozzá dr. Gábor Erzsébet. Ha kiszámoljuk, a mi brut­tónk véletlenül azonos dr. Ko­vács Imre nettójával. Ebben te­hát teljes közöttünk az egyetér­tés. Az érdemeket illetően vi­szont talán további informá­ciókra lenne szükségünk... Béla Vali—Kiss A. János „Pártatlan szellemben kormányozzuk a várost” A csabai közgyűlés folytatódik Mindenki , senki sem kapott Nesze semmi Tegnap tárgyalta az Országgyűlés a helyi önkormányzatok 1992. évi címzett és céltámogatási rendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A képviselők nagyon sok módosítást kezdeményeztek, ame­lyek mind azt célozták, hogy minél több jogcím alapján lehessen közpon­ti támogatáshoz jutni. Ezek közé tartozott két békési SZDSZ-es képvise­lő, Pelcsinszki Boleszláv és Futaki Géza javaslata is, akik a belterületi szilárd burkolatú utak építésére és gázhálózat fejlesztésére is próbálták kiterjeszteni a pénzkérési lehetőségeket. A parlament ezt nem szavazta meg, de végül is semmi jelentősége nincs a dolognak, hiszen az egész országgyűlési határozati javaslatot elvetették. — Mi lenne, ha megszavazták volna a módosításukat? — kérdeztük képviselőinket. — Ugyanez. Az egész érvénytelen — válaszolta Futaki Géza. — Felborult a költségvetés. Erre szántak egy bizonyos összeget, most a parlament „beszavazott" még egy-két dolgot, s arra nincs meg a fedezet. A kormánypárti képviselők segítettek a kormánynak: nemmel szavaz­tak a végén. — Ha úgysem lehetett bővíteni a támogatási célokat, akkor miért vitték a parlament elé ezt a kérdést? — Mert a törvényesség megkívánja — vette át a szót Pelcsinszki Boleszláv. — Nekünk más az elgondolásunk. Ha a 24 milliárd kevés, tegyenek még hozzá. Inkább az elmaradott régiók fejlesztési igényét elégítsék ki, ne pedig világkiállítást rendezzünk vagy más, kevésbé fontos dologra költsünk. Simonffy (Folytatás az 1. oldalról) jukat: a Ház 47 igen, 72 nem szavazattal és 76 tartózkodással elvetette az országgyűlési hatá­rozati javaslatot. Az eredmény­re reagálva kért szót Morvay Ist­ván államtitkár. Megköszönte a képviselők felelősségteljes megnyilvánulását, amellyel ily módon minősítették a módosítá­sokkal ellátott végső tervezetet. — Ekkora mértékben ugyanis — bár valóban jogos igényeket vetettek fel a módosító indítvá­nyok —nem lehet megterhelni a költségvetést — összegezte vé­leményét az államtitkár. A kép­viselők az ülésnap végén Szabó Lukács (MDF) mentelmi ügyé­vel foglalkoztak, s nem fogadták el az Országgyűlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsá­gának jelentését, amely ■ szerint az MDF-es képviselő mentelmi joga nem szenvedett sérelmet, amikor a debreceni szociális ott­honban tett látogatása során bi­lincsbe verték. A plénum ezt megelőzően lezárta a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosítá­sával foglalkozó jogszabályter­vezet részletes vitáját. A határo­zathozatalra várhatóan a jövő héten kerül sor. Jr ***** * Sarokba szorítva Lila fej Szabad György tanár úr fe­gyelmez. Egyre magasabbra emeli a hangját, sűrűn és va­dul rázza a csengőt, mintha nem is osztályfőnök, hanem pedellus volna. Maczó Ági és Trombitás Zoli már kikérte magának a goromba hangot, de hiába, a tanár úr újra és újra kiesik közjogi méltóságá­ból. Ennek persze a szemtelen, neveletlen, ,,pimasz kölykök” az okai. Rajzszöget nem tehet­nek a tanár úr székére, de ha haragszanak rá, szavazáskor nem nyomják meg a gombot. Aztán vannak a megrögzött hozzászólók. Akármiről van véleményük, mindjárt jelent­keznek. Meg örökösen valami Házszabályra hivatkoznak. Pedig olyan egyszerű: a sza­bály úgy szól, ahogy éppen a tanár úr dönt. Hogy ügyrendi javaslat esetén egyik nap sza­vazást rendel el, másik nap írásban kéri? Hát, istenem! Nem kelhet minden nap jobb lábbal! Amikor az expo-vitában Szabad tanár úr csak azért sem engedte szóhoz jutni Pa­lotás Jancsit, s ordítva és csengőt rázva Kuncze Gabit szólította fel, Gabi igen ille­delmesen megkérte a tanár urat, hogy mielőtt hozzávágná a csengőt, hadd szóljon a Pa­lotás. Gutaütés elleni pióca nem volt kéznél, így két szüne­tet rendelt el a tanár úr. A mély lélegzetek segítettek: szünet után biztosította az osztályt, hogy senkinek a fejéhez nem fogja a csengőt odavágni. Palotás Jancsi persze nem kapott szót. Elvégre egy tanár legyen következetes, és vi­gyázzon a tekintélyére. S.Á. (Folytatás az 1. oldalról) amelynek szerzői kifejtették, hogy emberi és szakmai kifogá­saik vannak Kesjár Mátyás bi­zottságelnöki stílusával szem­ben. A költségvetés biztosítása és nem a pártérdekek miatt lát­tuk célszerűnek mást javasolni. —Az alpolgármester Domo­kos László személyében. — Igen, mert az tény, hogy a pártok képviselői között nincs költségvetési szakértő. — Nem összeférhetetlen az (Folytatás az 1. oldalról) Körös—Maros Vidéki Nemzeti Parkot. — Mikor mondják ki hivata­losan a nemzeti park létrejöttét? — A tervezett határidő 1993., de nagyon jó lenne már 1992 végén, hogy tovább ne romoljon a környezet állapota, és a priva­tizáció kapcsán a tulajdonfor­mákat még időben rendezni le­hessen, az esetleges korrekt cse­réket is beleértve. A közeljövő­ben szeretnénk létrehozni a Kö­rösi Nemzeti Park Alapító Kö­rét. — Megyénkben mely terüle­alpolgármesteri hivatali és a bizottsági elnöki tiszt? — Az önkormányzati tör­vény nem tiltja. A költségvetési bizottság ellenőrzése nem az alpolgármester feladata, erre való a pénzügyi ellenőrző bi­zottság. Kesjár képviselőtár­sunk egyébként két alkalommal is kivonult már a közgyűlésről egyet nem értése jeléül. Olyan­kor is, amikor a bizottsága által előterjesztett anyagot tárgyal­tek tartoznak majd a nemzeti parkhoz? —Törzsterületként a jelenleg Kiskunsági Nemzeti Park keze­lésében lévő területek, így a dé- vaványai túzokrezervátum, Ecsegpuszta, a szabadkígyósi tájvédelmi körzet, Vésztő-Má- gor, a bélmegyeri erdőspusztá­val, a biharugrai tájvédelmi kör­zet, benne a geszti Tisza-kas- tély, azután a Ramsari Egyez­ményben is nyilvántartott kar­doskúti Fehér-tó, a tatársánci ős­gyep, plusz a helyi védettségű területek közül a Körös-völgyi természetvédelmi terület, a tűk. Szerintem a képviselő a vá­lasztóit képviseli és nem hagyat­kozhat az indulataira. — Ez a konfliktushelyzet meddig idegesíti még a város polgárait és az önkormányzat tagjait? — Reméljük, nem sokáig. Jövő héten csütörtökön a köz­gyűlésen ismét találkozunk, hogy a félbemaradt napirendi pontokat, köztük ezt is, megtár­gyaljuk. B. Zs. Mályvád-bányaréti őstölgyes, a battonyai löszpusztarész, a szeghalmi Kéktó, összesen mintegy 25 450 hektár. Jelenleg az adatok pontosítását végez­zük, folyik egy nagyon szűk körű intéző bizottság szervezé­se. Mindent egybevetve, úgy vélem, hogy ez a mindig elmara­dott, hátrányos helyzetűként emlegetett megye ezzel a sokad- rangúan kezelt természetvéde­lemmel most óriási lehetőséget nyerhet, hiszen a nemzeti park cím elismeri, hogy nemzeti, benne nemzetközi értékeink vannak. Tóth Ibolya Bérlakások Sarkadon A sarkadi önkormányzat tu­lajdonában lévő bér- és szolgá­lati lakások sorsa még nyitott. Annyi azonban már bizonyos, hogy a rossz műszaki állapotú, jelentős karbantartási és felújí­tási költségeket igénylő lakáso­kat — me lyek további fenntartá­sa nem gazdaságos — az önkor­mányzat értékesíteni kívánja. Az eladással azonban (a képvi­selő-testület döntése értelmé­ben) mindaddig várni kell, amíg az új lakástörvény létrejöttével liberálisabb, piaci viszonyokon nyugvó (ugyanakkor a bentla­kók érdekeit is szem előtt tartó) értékesítési feltételek nem te­remtődnek. Ez körülbelül a jövő év közepére várható. A még viszonylag jó állapot­ban levő bér- és szolgálati laká­sokat az önkormányzat — saját céljaira — továbbra is fenn sze­retné tartani. Nemzeti park lesz a Körösök vidéke is Sárréti Napok Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával az egykor volt szép hagyománnyal bíró Sárréti Napok­ra, melyet immáron nyolc esztendő után a körösladányi Demokrata Fó­rum és az Asztalos Miklós Művelő­dési Ház szervezett meg ismét a kö­zelmúltban. Társadalmi szervezetek a helyi kultúrában címmel Molnár Lajos adott ismertetést. A vésztői Dénes Zoltán katolikus plébános az egyházak kapcsolatáról elmondta: a kereszténység és a kato­likusok elkötelezték magukat az ökumenizmus irányába. Borbíró Lajos az önképzö körök, gazdakörök, dalárdák működtetését mutatta be. Kele József a Népfőisko­lái Társaság életre hívását szorgalmazta. Molnár Ambrus (Haj­dúszoboszló) Körösladány—Szeg­halom újjátelepüléséről beszélt. Medvigy Endre irodalomtörté­nész Sinka István és a Sárrét címmel tartott előadást. Qravszki Ferenc Elszomorodik az ember szíve a látványtól — hívta fel szerkesztőségünket Tipi Antal Békéscsabáról, majd így folytatta: — Rögtön a város alatt, a 47-es főút mellett egy hatalmas dinnyeföld van, rajta több vagon, lehet, hogy több tíz vagon érett, de megfagyott dinnyével. Vajon nem lehetett volna semmit sem csinálni, hogy ne menjen tönk­re a nagyon nagy értékű termés? Fotó: Fazekas Ferenc „A VILÁGNAK TÖBB SZERÉNY ZSENIRE VAN SZÜKSÉGE. OLYAN KEVESEN MARAD TUNK.”(Levant)

Next

/
Thumbnails
Contents