Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-04 / 258. szám

Békés táji képzőművészek A Békés táji Művészeti Tár­sulat tegnapi csabai összejöve­telén egy békéscsabai képzőmű­vészeti galéria megalapítási ter­véről tárgyaltak. A társulat he­ves, sokszor érzelmektől túlfű­tött vita után konstruktív döntést hozott. E szerint a városi önkor­mányzathoz két galériaalapítási elképzelést terjesztenek átgon­dolásra. A tervezetek szerzői: Baji Miklós Zoltán, illetve Ban­ner Zoltán. Az elképzelésekben mindenesetre az közös, hogy a képzőművészek több évtizedes vágyát jó lenne végre valóra vál­tani a megyeszékhelyen! A nyugdíjasokért A nyugdíjak értékének meg­őrzéséért emelték fel szavukat a gyulai nyugdíjasok érdekvédel­mi egyesületük vezetőségvá­lasztó taggyűlésén. Követelték a nyugdíjak vásárlóerejének visz- szaállítását, mert az munkával és járulék fizetésével megszer­zett jog. Az egyesület 3 évvel ezelőtt alakult elsőként az or­szágban. Az eltelt időszakról dr. Regele Károly elnök számolt be. Többek között szólt a társada­lombiztosítás égetően szüksé­ges reformjáról, az új nyugdíj- törvényről. A gyűlés vezetőség- választással ért véget, az új el­nök Farkas István lett. Csoóri-versek és a dzsessz Zubomyák Zoltán, a Jókai Színház művésze önálló estjé­vel lép a közönség elé november 5-én és 6-án 19 órakor a színház klubjában, november 7-én 21 órakor szintén Békéscsabán, a Narancs klubban. A Csoóri Sán­dor verseiből készült zenés iro­dalmi összeállítás címe: Elma­radt lázálom. A dzsessz klasszi­kusait Perczel György szólaltat­ja meg zongorán. A helytállásért A belügyminiszter 1956-os helytállásáért emlékéremmel tüntette ki a békéscsabai Köles Pált és Lévai Istvánt. „Szemetes” ügy Az újszalontai képviselő-tes­tület megbízásából Szabó Lajos polgármester és Rigó István je­gyző rendelettervezetet készí­tettek a lakóhelyi környezet védelméről. A tervezetről no­vember 20-án 13 órától nyilvá­nos vitát rendeznek a polgár- mesteri hivatal épületében. Görbe-tábla Szülővárosában, Jászárok- szálláson szombaton leleplez­ték Görbe Jánosnak, a népi, pa­raszti figurák felejthetetlen megformálójának emléktáblá­ját. A színművész születésének közelgő nyolcvanadik évfordu­lója alkalmából állított emlék­tábla avató ünnepségen egykori barátja, színjátszóköri kollégá­ja, Asztalos Gyula méltatta a pa­raszti sorból kikerült művész tehetségét, amellyel nemcsak a színpad világát, hanem a film- művészetet is meghódította. KÖRKÉP Az ünnepségen Pável Árgyelán vikárius tartott megemlékező misét. A szertartás része volt a síremlék borral szentelése Fotó: Gál Edit Az alhadnagy örökre itt maradt Constantin Arcoi alhadnagy, Bozsát Marin szakaszvezető és még négy névtelen román baj­társuk sohasem térhetett haza a második világháborúból. Egy több napos katonai küzdelem­ben, 1944. szeptember végén vesztették életüket Méhkerék határában. A hat holttest a köz­ség (régi) temetőjében kapott helyet, ahová számukra 1957- ben emlékművet állítottak. Ettől kezdve gyors volt a feledés, a temető elgazosodott, az emlék­mű tönkrement. Ez év őszén azonban a Ma­gyar Honvédség kötelékében szolgáló, méhkeréki szárma­zású Borszéki Tivadar ezredes felajánlotta, hogy a III. Hadtest Parancsnokságához tartozó hódmezővásárhelyi dandár ala­kulat kiskatonáival rendbe te­szik a temetőt. Mint dr. Rúzsa György, a község polgármestere elmondta, egyheti munka után rá se lehetett ismemi a temetőre, úgy megszépült. Ennek köszönhetően novem­ber 2-án ismét méltó körülmé­nyek között hajthatott fejet a község az életüket vesztettek előtt. A rendkívüli halottak napi ünnepségen képviseltette magát a Magyar Honvédség, a román nagykövetség, Lungu Mihály vezetésével a nagyváradi kato­nai küldöttség, a román szövet­ség és a görögkeleti egyház. Az egybegyűltek a román ka­tonák mellett megemlékeztek az ugyancsak itt elesett Franci Geigor, fiatal német katonáról, az akkori Magyar Néphadsereg­ben szolgáló és életét vesztő ifj. Jova Mihály tizedesről és az 1987-ben katonai szolgálattelje­sítés közben elhunyt Novák Je­nőről. —ria 1991. november 4., hétfő „Tölgyessy a legnépszerűbb elnökjelölt” Futaki Géza az SZDSZ hétvégi tanácskozásáról A szabaddemokrata elnökjelöltek a párt országos tanácsa előtt is bemutatkoztak a hétvégén. Futaki Géza országgyűlési képviselőt a tanácskozáson tapasztaltak összefoglalására kér­tük. —Az ülésen érezhető volt-e, hogy a három jelölt programja közül melyik nyerte el a legjobban a jelenlévők tetszését? — Az ottani hangulatból egyértelművé vált, hogy Tölgyessy Péter rövid, átfogó, 20 pontból álló koncepciója volt a legnépsze­rűbb. A vidékiek többsége, illetve a budapestiek egy része is őt támogatta. A feltett kérdésekre Tölgyessy nagypolitikushoz mél­tóan válaszolt, s a nemzeti értékekre támaszkodó, az egyházakhoz való viszony újragondolását szorgalmazó, egyfajta patrióta párt körvonalait vázolta fel. —Mécs Imre elképzelései között elengedhetetlennek véli a látszó­lagos pártegység feladását. Vajon meddig megy el az SZDSZ e kérdésben? Elképzelhető párt szakadás is? — Senkinek sem érdeke a pártszakadás, pusztán arról van szó, hogy — Kis János „vegytiszta liberalizmus”-elméletével szemben — a különböző irányzatok a maguk igazi képében megjelenhesse­nek az egyébként egységes szervezetben. — Visszatérve Tölgyessyhez; úgy hírlik, amennyiben elnökké választják, a jelenlegi ügyvivők — Magyar Bálint, Pető Iván, Rajk László, Haraszti Miklós—lemondanak. — Igen, sőt, elképzelhető, hogy az ügyvivői létszám csökkentésé­vel néhány alelnököt is választanánk. Ez egy ritkán tapasztalt kompromisszumra való hajlam Tölgyessytől. Az új vezetők között viszont valószínűleg ott láthatnánk Juhász Pált, Solt Ottíliát, Wekler Ferencet, sőt, talán Kádár Pétert is. L. E. Erőgyűjtés és példaadás Kunágotán tegnap avatták fel a második világháborús emlék­művet. A község régóta dédel­getett álma volt ez. A helytörté­neti szakkör több éves munkájá­nak köszönhető például a nevek emlékműre kerülése. „Számot vetni a múlttal, erőt gyűjteni a jelenben, és példát adni a jövő­nek” — emlékezett beszédében Pápai Zoltán polgármester. Ezt követően Mátyás János római katolikus plébános felavatta a kunágotai születésű festő­művész, Balázs Tibor tervei alapján, Csík János helyi kőmű­ves által készített emlékművet. A temető rendezését, a parkosí­tást, az örökzöldek telepítését az egyház, míg az útépítést, a villa­mosítást az önkormányzat vál­lalta magára. jy[_ Kevés pénz, sok igénylő A megyei munkaügyi tanács legutóbbi tanácskozásán döntött a Békés megyében felhasznál­ható 27,2 millió forint szakkép­zési alap sorsáról. A pályázati felhívásra 30 középfokú szak- oktatási inztézmény és 11 gaz­dálkodó szervezet nyújtott be 55 pályázatot. A munkaadók, mun­kavállalók és az önkormányzat képviselői szakértőket kértek fel a pályázatok értékelésére. Szempontjaik alapján azokat a pályázatokat részesítették előnyben, amelyek a középfokú szakoktatási intézmények tanu­lóinak gyakorlati képzését segí­tik (például tanműhelyek létesí­tésével, gépek vásárlásával). A gazdasági szerkezetátalakítás­ban új típusú és tartalmú, kor­szerű technikai feltételrendszert alakítanak ki. Beruházásuk megvalósításához helyi és egyéb erőforrással rendelkez­nek. A szakértők elsősorban azokat a gazdasági egységeket, oktatási intézményeket támo­gatták, amelyek a fiatalokat kép­zés keretében teszik alkalmassá a munkaerőpiacon való esélyes részvételre. Kiemelték a bé­késcsabai speciális tantervű ál­talános iskola és a békési speciá­lis szakiskola törekvéseit, ame­lyek segítségével a társadalom­ba nehezen beilleszkedő, hátrá­nyos adottságú fiatalok képzé­sét segíthetik. A foglalkoztatási alap mun­kahelyteremtésre szánható ösz- szegei felett is döntöttek. A munkanélküliek számának gyors növekedése miatt az ere­deti 120 millió forint helyett megyénk ilyen célokra ez évben 192 millió forintot fordíthat. B.Zs. A megye kisgazdái itthon maradnak (Folytatás az 1. oldalról) Oláh Sándor emlékeztetett arra: Ha bebizonyosodik, hogy Torgyán doktor ártatlan, vagy beszervezték ugyan a III/III-as ügynökök közé, de senkinek sem ártott, éljen békében. De ha egyetlen embernek is bajt oko­zott, vegye a kalapját és men­jen... Torgyán doktor tárgyaló­képtelenné vált. Hiszen nem le­het egyszerre tárgyalni is és pert indítani is a partnerei ellen. Ha feljelenti a miniszterelnököt és minisztereit, hogyan várja el, hogy a tárgyaláson vele kedvező megegyezésre jussanak? — fe­jezte be nagy taps kíséretében beszédét Oláh Sándor. Ezzel nem ért még véget a nagy kitálalások sora, mert Víz­hányó László, az országos ellen­őrző bizottság tagja számolt be az országos vezetői értekezlet­ről. Ott valaki felismerni vélte Kiss Gyula munkaügyi minisz­tert, mint MSZMP-tagot. Egyet­len ember! Felforrósodott a le­vegő. Vízhányó László fiatalsá­ga ellenére (hallomások alap­ján) arra utalt, talán ilyen lehe­tett az ávósok pincéjében a han­gulat. A miniszter kategoriku­san visszautasította a rágalma­kat. Torgyán József szavazásra tette fel a kérdést, felfüggesz- szék-e a miniszter párttagságát? Másodszori nekifutásra végül is felfüggesztették. Konkrét té­nyek nélkül! Végül dr. Zsíros Géza három kérdésben kért állásfoglalást. Fenntartsák-e a koalíciót? Erre igennel szavaztak. Legyen-e népszavazás arról, hogy az or­szággyűlési képviselők vissza­hívhatók legyenek? Nem—volt a többségi döntés. Harmadszor: részt vegyenek-e a kongresszu­son? Úgy döntöttek, hogy a Bé­kés megyeiek nem képviseltetik magukat a kisgazdapárt terve­zett kongresszusán, viszont ké­rik a nagy választmány összehí­Emlékmű a tótkomlósi hősöknek Tótkomlóson már a tanács­ülés hozott olyan határozatot, mely szerint méltóképpen, em­lékművel kell megemlékezni a második világháborúban elesett hősökről. Az akkor elvetett magból szombatra érett „fa” lett, azaz Kiss Nagy András Kossuth-díjas szobrászművész emlékoszlopa, melynek ünne­pélyes avatására gyűltek össze a nagyközség lakói. Elsőként Mitykó János nyol­cadik osztályos tanuló Gábor Andor versével tisztelgett a kor­nak, majd Lopusnyi András az Emlékmű Bizottság nevében szólt: — Az emberiség mindenkor maga írja történelmét, ma mi is Kardoskúton, a Móra Ferenc Művelődési Ház augusztusra vezető nélkül maradt. Ekkor az önkormányzat kezdeménye­zésére Lengyel Györgyné peda­gógus három hónapra elvállalta a megbízott igazgatói teendők ellátását. Ám az önkormányzat végleges megoldásra töreke­dett, így pályázatot írtak ki az igazgatói beosztásra. A kardoskúti képviselő-tes­tülethez egy helybeli, egy oros­házi és egy tótkomlósi pályázat érkezett. A testület mindhárom személyt meghallgatta leg­utóbbi ülésén, majd Lengyel Györgyné mellett döntött. azt tesszük, amikor megemléke­zünk azokról, akik vérüket adták a hazáért. Számtalan emlékmű­vet állított ez az ország, az övéi­re mégis csak most kerülhet sor. Juhász Pál polgármester ar­ról beszélt, hogy az idő nem kop­tatta el a múltat, s ennek az emlé­koszlopnak a békét kell hirdet­nie. Az egyházak képviselői szintén a békesség és a kegyelet örök értékeit emelték ki, majd felszentelték az elesett katonák neveivel teleírt emlékművet. A szertartás utolsó mozzanataként az önkormányzat, a társadalmi szervezetek és a családtagok helyezték el a kegyelet koszo­rúit. A győztes népművelés sza­kon végzett pedagógus alsó ta­gozatos gyerekeket tanít a kar­doskúti általános iskolában. Nyolc éve él családjával együtt a faluban, a férje is a helyi terme­lőszövetkezetnél dolgozik. Két kisfiúk van. A szükséges gyakorlattal és képesítéssel rendelkezik, s a há­rom hónap ideiglenes beosztás megszerettette vele a népműve­lői munkát ezért határozott úgy, hogy pályázik a vezetői állásra. Jól tette, hiszen elsejétől az ön­Sarokba szarífoa Evangelizáció Jó volna, ha már felesleges lenne szóba hozni: a történel­mi igazságtétel elsődleges célja az, hogy a dolgok a he­lyükre kerüljenek. Se több, se kevesebb. így van ez az egyhá­zi javak rendezésével is. A reálpolitikusok hajszálponto­san érzékelik a szükségletek és a lehetőségek mértékét. S aki eltér ettől, ezer sebtől vér­zőén, megrendültén és értet­lenül tekinthet maga köré: miért teszitek ezt velem? Egy lobogó hittel megál­dottfiatalembert emelt vállá­ra Szarvas, Gyomaendrőd és a környező települések népe a tavaly tavaszi választásokon. A tiszta ember varázsa mág­nesként vonzotta magához az arcokat és a voksokat. A lel­kész képviselő aztán pártoso­don, perelt, türelmetlenke­dett, kinyilatkoztatott, nyomo­zott, ítélkezett, s kezdett min­dent meghatározó illetékessé válni a kis közösségben. Ta­pasztalatlanságában talán olyan prókátorokat fogadott, akik egy sehová sem vezető útra terelték hitét. Talán ő maga tévedett. Mindegy. Szembesült és szembe ke­rült népével a minap egy la­kosságifórumon (is), amikor a sokszínű demokrácia ígére­tével megválasztottként hit­életi alapon uniformizálni akarta az oktatást Szarvason. (A többi település választói épp oly mértékben hiányolják a képviselőt, amilyen terjede­lemben ő Szarvasra összpon­tosítja honfiúi buzgalmát.) A magáramarddottság ér­zése talán még idejében megálljt parancsol egy fél­reértett küldetéstudatnak. Re­ménykedjünk, hogy a bizalom mérlegén érdemesnek talált Deme Zoltán a jövőben nem végső mozgatója, hanem szol­gálója akar lenni minden rá és ellene szavazónak. K. A. J. kormányzat kinevezte új beosz­tásába. p „GYÚJTSD MEG EMLÉKED, S LÁSD MAGAD E MÉCSNÉL...” (Dante) P.J. Hárman pályáztak Lengyelné a kardoskúti művelődési ház élén

Next

/
Thumbnails
Contents