Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-04 / 258. szám
1991. november 4., hétfő KÜLFÖLDI HÍREK Valami bűzlött a horvát harctéren Women „A NATO nem ad biztonsági garanciát” A horvátországi háború eddigi mérlege 10 ezer halott, 400 ezer menekült, 15 milliárd dolláros kár, 105 romba döntött katolikus templom. Ezeket az adatokat a horvát kormány alelnöke közölte a transznacionális radikális párt tanácsának zágrábi ülésén. A harctéri jelentések alapján megállapítható, hogy a szövetségi légierő az elmúlt időszakban igen aktív volt. Bombázták Eszéket, Sziszeket és egy Zadar környéki települést. Obulin felett a horvát légierő lelőtt egy szövetségi gépet. A zágrábi rádió szerint súlyos harcok folytak a Vukovár melletti Bogdanovcinál, ahol két szövetségi péncélkocsit kilőttek. Több találat érte a vukovári kórházat, amelyben jelenleg több mint 150 súlyosan sebesültet ápolnak. Katonai források azt állítják, hogy a horvát alakulatok ismét harci gázokat vetettek be. Rijeka kikötőjébe érkezett a békekaraván, amely Stipe Mesic szövetségi elnök vezetésével a minap Dubrovnikban járt. Az államfői testület névleges elnöke sajtóértekezleten kifejezte reményét, hogy Dubrovnik blokádja már nem tarthat soká, hiszen november 5-én az Európai Közösségeknek a felhívások helyett már konkrét lépéseket kell tennie. Az újvidéki rádió értesülése szerint a szerbiai katonakötelezettek többé nem utazhatnak külföldre. Kivételt csak azok képeznek, akik hivatalos útra mennek és az erre vonatkozó okmányaikat a katonai hatóságok jóváhagyják. Harcok folytak Pakrac körzetében is, Nyugat-Szlavóniában, ahol az elmúlt napokban már nem voltak komolyabb összecsapások. A helyi lakosok már lassan megkezdték a visszaköl- tözést, most az újabb harcok miatt fejvesztve menekülnek, állítólag ismét mintegy ötezren indultak el Szerbia felé. A hadsereget szerb szélsőségesek mind gyakrabban tehetetlenséggel vádolják, másrészt Belgrád- ban sejtik, hogy a hágai értekezlet esetleg már a jövő héten lehetetlenné teszi a fegyveres harc folytatását. A hétvégén felerősödött harcokat sokan ezzel a két tényezővel magyarázzák. Vannak jelek ugyanis, amelyek arra vallanak, hogy a szerb politikai vezetés kész szembeszállni a hadsereg kemény magjával, s már hajlandó lenne elfogadni a hágai dokumentumot, csakhogy elkerülje a Szerbiát sújtó blokádot. Manfred Wömer, a NATO főtitkára nem kíván spekulációkba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy „mi történne akkor, ha a jugoszláviai konfliktus kiterjedne Magyarországra vagy Albániára is. Megerősítette, hogy a közép-kelet-euró- pai országokat a NATO jelenleg hivatalosan nem akarja és nem tudja biztonsági garanciában részesíteni. „Intenzívebbé tesz- szük kapcsolatainkat ezekkel az államokkal. Minőségileg feldúsítjuk azokat olyan formán, hogy intézményesített konzultációkat és nem csak információkat kínálunk, illetve további együttműködési programokat dolgozunk ki. Ilyen módon ezek az államok közelebb kerülnek a NATO-hoz, ez biztonságuk javára válik. Bárki, aki katonai erőszakot akarna alkalmazni ellenük, meg fogja azt gondolni, amíg a NATO létezik. * Cáfolhatatlan bizonyítékokról tud arra vonatkozóan, miszerint a Jugoszláv Néphadsereg légiereje rendelkezik olyan típusú eszközzel, amely október 27- én, az esti órákban Barcsra hullott — mondta vasárnap a Honvédelmi Minisztérium egy magát megnevezni nem kívánó munkatársa az MTI-nek. E nem hivatalos értesülést az MTI kérdésére Keleti György ezredes, a HM szóvivője sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta, de ígéretet tett arra, hogy e kérdésre a tárca néhány napon belül visz- szatér. II. Erzsébet döntött: nem mond le a trónról Károly hercegnek várnia kell Erzsébet angol királynő elhatározta, hogy életében nem adja át a trónt fiának. „Ha idő előtt önszántamból lemondanék, megingatnám a monarchia alapjait” — mondotta. Az október egyébként sem ígérkezik sikerhónapnak a trónörökös pár számára. A hónap végére tervezett kanadai látogatásuknak is kellemetlenek az előjelei.'Toronto város szociáldemokratái ugyanis nem hajlandók Károlyt és Dianát rangjuknak kijáró tisztelettel köszönteni, holott a látogatás célja éppen a hagyományos brit—kanadai kapcsolatok ápolása. A torontói döntés csak egyik jele a Kanadában mutatkozó brit-ellenes érzelmeknek. Ontario tartomány kormánya például nemrégiben megváltoztatta a rendőri eskü szövegét oly módon, hogy a legújabb változatban már nem szerepel II. Erzsébet királynő neve és rangja. Rafszandzsani: A saját lábunkra akarunk állni Jang Sang-kun kínai elnök befejezte négynapos iráni látogatását, s elutazott Iszfahánból, ahol pénteken történelmi emlékeket tekintett meg. Jang iráni kollégájával, Hase- mi Rafszandzsanival folytatott megbeszélésein a kétoldalú együttműködés jelentős fejlesztéséről állapodott meg. Rafszandzsani a tárgyalások során utalt azokra az amerikai vádakra, amelyek szerint Irán nukleáris fegyver előállításához szükséges urániumdúsító berendezést vásárolna Kínától. Szavai szerint — amelyeket az ÍRNA hírügynökség idézett — „az Egyesült Államok és szövetségesei nem akarják elfogadni azt a tényt, hogy a saját lábunkra próbálunk állni Ázsiában”. Peking ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy csupán békés célú nukleáris programokban segíti Teheránt, de tagadta, hogy az együttműködés nukláris fegyverek előállítására is kiterjedne. FEB Hová lett Ceausescu jogara? Hol van az egykori szocialista köztársaság elnökének fejedelmi szimbóluma, a korlátlan hatalom drágakövekkel és gyémántokkal kirakott aranyjelképe, amelyet a diktátor oly dölyfősen emelgetett a televízió kamerái előtt? Az olasz Panorama keresni kezdte — számos aranytárggyal együtt —, de csak azt állapíthatta meg a Bukarestbe küldött tudósító, hogy „egy esztendővel a conducator elleni felkelés, valamint a Nicolae és Elena Ceausescu kivégzése után mind a jogarnak, mind a többi aranytárgynak nyoma veszett”. A Deutsche Bank elnöke aggódik Mi lesz a szovjet adóssággal? Cenzúra a katedrálisokban Egymástól eltérő nézeteket vall az orosz ortodox egyház és az illetékes múzeumi hatóság abban a kérdésben, hogy mi legyen a moszkvai Kreml katedrálisaival. A Kathpress osztrák hír- ügynökség moszkvai jelentése szerint ugyanis II. Alekszíj pátriárka úgy véli, hogy a templomokat ismét át kell adni egyházi célokra, míg Irina Rodimzeva, a Kreml állami múzeumainak igazgatónője ezáltal „veszélyeztetve látja a nemzeti és világkultúra kincseit”. II. Alekszij pátriárka a Moscow News német nyelvű kiadásának legújabb számában a tervvel kapcsolatban kijelentette: „Egy katedrális nem szolgálhat egyszer egyházi, másszor múzeumi célokra. Nem szentelhetjük fel a kated- rálist minden egyes istentisztelet előtt újból, mint ahogyan azt most tesszük.” Hangsúlyozta, hogy különleges szabályokra van szükség — a templomba csak fedetlen fővel lehet belépni, az oltárhoz csak különleges áldás után léphet valaki és kerülni kell a templomban az „illetlen beszédet”. Ezért az egyház minden csoportos látogatást „cenzúrázni fog” — mondotta a pátriárka, aki azt is fontosnak tartotta aláhúzni, hogy a Kreml ka- tedrálisaiban oly módon kell végezni az istentiszteleteket, hogy a freskók és ikonok ne károsodjanak. Ezért valószínűleg el kell majd tekinteni a naponta végzett szertartásoktól, s ezekben a templomokban nem lesznek keresztelések, esketések és gyászmisék sem. Két — egymástól független — hír a békéscsabai önkormányzat háza tájáról. 1. Fogytán a képviselők díjazására szánt pénz. 2. Az MDF-es és a kisgazda képviselők bizonytalan időre eltávoztak a közgyűlésből. A Szovjetunió közel 68 milliárd dollár adósságot halmozott fel; legnagyobb hitelezője Németország, s így különösen fontos Bonn számára, hogy az adósságfizetés kérdésében a szétszakadozó unió köztársaságai egységesek legyenek — jelentette ki Hilmar Kopper, a Deutsche Bank elnöke, aki háromnapos moszkvai látogatása után nyilatkozott újságíróknak. A szakember arra figyelmeztetett, hogy nyugaton igen nagy aggodalmat váltana ki, ha a visz- szafizetés területén esetleg probléma merülne fel; annak kö- vekeztében ugyanis leállnának a további hitelezések és ezt meg- sínylené a külkereskedelem is. Ezzel kapcsolatban a Reuter emlékeztet: a 12 köztársaság a Új-Mexikóban egy üreg agyagfalán talált emberi kézlenyomat 23 000 évvel korábbra teheti az első emberi település létezését Észak-Amerikában — állítják amerikai és kanadai tudósok. A tudósok meggyőződése szerint a kézlenyomat töredék, amelynek korát radiokarbonvizsgálatokkal 35 000 évben határozták meg, embertől származhat és ezzel megdől az eddig vallott felfogás, hogy az ember 12 000 évvel ezelőtt érkezett Észak-Amerikába. A kézlenyomatot vizsgáló tudósok annak lehetőségét sem zárják ki, hogy az más emlőstől, hét elején aláírt emlékeztetőben ígéretet tett arra, hogy közösen viselik a Szovjetunió adósságának visszafizetését. Néhány napra rá azonban megtört az egység: Azerbajdzsán kijelentette ugyanis, hogy nem fizet olyan adósság után, amelyet nem ő vett fel. Kopper nem tért ki Azerbajdzsán megváltozott álláspontjára. Kopper végezetül aggodalmát fejezte ki az ország fizető- képességével kapcsolatban és nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a Szovjetunió moratóriumot hirdet az adósságvisszafizetésre. Ennek gondolatát egyébként az utóbbi hetekben számos alkalommal utasították vissza vezető szovjet állami és pénzügyi illetékesek. például orangutántól, csimpánztól vagy gorillától származik. „A kézlenyomat kora egy pillanatra sem volt kétséges” — jelentette ki Mavalwala profesz- szor, a Torontói Egyetem antropológusa. Don Chrisman, a Yale Egyetem professzora szerint az ősember 35 000 évvel ezelőtt átkelhetett a Bering-szoroson, amikor rövid időre jéghíd kötötte össze Ázsiát és Észak-Amerikát. Mivel a lelet kora nem kétséges, a 35 000 év előtti forró sivatagi viszonyok—Chrisman szerint—kizárják annak lehetőségét, hogy más emlősök léteztek Új-Mexikóban. Történelmet átíró kézlenyomat Ki látta meg először Amerikát? Van-e a vizsgálóbírónak keresnivalója a hitvesi ágy mellett? Körséta a német hálószobában Van-e a vizsgálóbírónak keresnivalója a hitvesi ágy mellett? A nyolcvanas évek végén ezt a túldramatizált kérdést tették fel a német jogászok, s legtöbbjük úgy válaszolt: nincs. Az állítólag feminista gondolatoktól megfertőzött politikusok egynémelyike akkortájt vetette fel, hogy büntetni kellene a házastársi erőszakot is, ám a jogászok úgy vélték: az áldozat, a megerőszakolt nő szavahihetősége az ilyen esetekben meglehetősen kétes. Angela Merkel, a nővédelmi ügyekkel foglalkozó bonni minisztérium feje, a Kohl-kormányban mutatóban jelen lévő keletnémet miniszterek egyike úgy véli, hogy nem, a hamisan valló nők aránya a tíz százalékot sem éri el. Merkel asszony a brit példán felbátorodva elő akarja vetetni a régi törvénytervezeteket, s a magukról megfeledkezett férfiak körmére kíván koppintani. „Számomra nincs különbség aközött, hogy egy nőt egy idegen erőszakol-e meg, avagy férjuram. Ellenkezőleg: a házastársi erőszak a bizalom különösen kirívó megszegése és nem látom be, hogy a büntetőjog miért tesz kivételt a férfi házastárssal” — közölte. A statisztikák, ha hinni lehet nekik, meglehetősen elkedvet- lenítők. A házastársi erőszak mindennapos, a gyakoriság növekszik hétvégeken, ünnepnapokon, s ha futballmeccset közvetített a televízió. Az allensba- chi közvéleménykutató intézet úgy tudja, hogy két és fél millió nyugatnémet házasságban az ágy legalább egyszer már csatatérré vált. A freudi mélylélektanon nevelkedett pszichológusok szerint sok férfit „felajz a nők tehetetlensége, kiszolgáltatottsága”, a féltékeny férj „birtokigényét” kívánja bizonyítani a kényszerítéssel. Olasz régész nézi a gipszből kiöntött emberi alakot, a Vezúv időszámításunk előtt 79-ben történt kitörésének egyik utolsó áldozatáról készített modellt. Öntőformaként a néhány nappal korábban egy vastag hamurétegben talált csontváz üregeit használták fel. Az itt feltárt hat emberi maradvány arccal a Földközi-tenger felé feküdt mti Külföldi Képszerkesztőség
