Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-28 / 279. szám
1991. november 28., csütörtök KÖRKÉP írja a doktor, ha... Fizetni, de miből!? November 14-ei számunkban hírt adtunk arról, hogy Battonyán aMolnár-C. Pál-lakótelep gázdíjhátraléka megközelíti a 2 millió forintot, s emiatt sor kerülhet a lakóközösségnek a gázfogyasztásból-való kizárására is. A kérdések tisztázása érdekében november 24-ére (vasárnap délutánra) lakógyűlést hívtak össze Battonyán. Ez alkalomból zsúfolásig megtelt a polgármesteri hivatal tanácskozóterme. Jelen volt a gázszolgáltató vállalat képviselője, Rozsnyai László is, aki először a Dégáz szorult helyzetét ismertette. Elmondta, hogy kinnlévőségeik összege a hozzájuk tartozó három megyében meghaladja a 180 millió forintot, s emiatt a vállalat 39 százalékos kamatozású hitelek felvételére kényszerül. Elsősorban a lakótelepeken és a nagyobb városokban romlik a fizetési morál, a falusiak még becsületbeli ügynek tekintik a számlák kiegyenlítését. Ezután Rozsnyai László ismertette a megjelentekkkel a Dégáz elképzelését arról, hogy milyen részletekben és határidőkkel kellene a Molnár-C. Pál- lakótelepieknek tartozásaikat törleszteniük. És ettől kezdve felbolydult méhkashoz hasonlított a városháza díszterme. Szűnni nem akaró bekiabálások, megjegyzések tették lehetetlenné az előrehaladást. A heves, olykor személyeskedő vitákból kiderült, hogy „a lakótelepiek fele munkanélküli”, hogy egyes lakások most is hidegek, hogy a helyzet kialakulásáért az OTP-t, a Dégázt és a korábbi közös képviselőket egyaránt felelősség terheli. No, persze a lakók sem angyalok: éveken át fel sem merült bennük a gyanú, hogy a-2- 3-4 szobás lakások rezsiköltsége több lehet havi 1—2 ezer forintnál. És ezt az alacsony összeget sem fizette mindenki, 77 családnak van díjhátraléka, akadnak olyanok is, akik csak a Dégáznak 30—40 ezer forinttal tartoznak. Háromórás meddő vita után Pintér László közös képviselő javasolta a rezsiköltségek felemelését arra a 3—4 ezer forintos szintre, amelyet Tótkomlóson fizetnek egy, a battonyaival teljesen megegyező lakótelepen. Azt is javasolta Pintér László, hogy legalább az 1989. évi 703 794 forintos tartozást egyenlítse ki december 31 -éig a lakóközösség. (A Dégáz ugyanis ettől tette függővé további lépéseit.) A javaslatok megszavazása azonban elmaradt. A lakók felálltak, és hazamentek. Ménesi György Az elmúlt évek során jóné- hányszor változott nálunk a gyógyszerfelírás rendje. Hol szigorítottak, hol enyhítettek a szabályokon, ám az óhajtott célt, hogy a lakosság gyógyszerfogyasztása csökkenjen, nem érték el. A december elsején életbe lépő új rendelet alapvetően megváltoztatja a gyógyszerrendelés és -kiadás gyakorlatát. Minden orvos alanyi joga a gyógyszerfelírás, az együtt jár a diplomával. Ám a jövőben társadalom- biztosítási támogatással csak az adhat receptet, aki közvetlen gyógyítója a betegnek és erről nyilvántartást is’ vezet. Az ösz- szes orvost megilleti a pro família kedvezménye, magyarul saját közvetlen hozzátartozói szár Élelmes üzletkötő mára rendelhet gyógyszert — a társadalombiztosítás támogatásával. Ezt nem csak a gyógyító intézményben dolgozók tehetik meg, hanem az állás nélküli és a nyugdíjas orvosok is. E kedvezmény elméletileg lehetőséget adhat ugyan a visz- szaélésre, hiszen a szomszéd- asszony tablettáját a doktor ezentúl legfeljebb a felesége nevére írja fel. Hogy ez ne forduljon elő, az ellenőrzések ezekre a receptekre is kiterjednek. — Az új rendelet célja tehát megnehezíteni a gyógyszerhez jutást. Államtitkár úr szerint a betegek helyzete emiatt menynyiben változik, uram bocsá’ nehezedik? — Ez a jogszabály semmivel A sem nehezíti meg a betegek helyzetét, hanem szakszerűbbé válik általa a gyógyszerrendelés — mondta dr. Jávor András, a Népjóléti Minisztérium államtitkára. — A gyógyszer ugyanis méreg, ha nem megfelelően szedik. Merem állítani, személy szerint az állampolgárnak sem jó, hogy bármelyik orvos bármilyen orvosságot felírhat. — A szabálytalan gyógyszer- rendelést december elseje után büntetni fogják. Milyen büntetésről lehet szó? — A társadalombiztosítás szigorúan ellenőrzi a vényeket. Ezt megkönnyíti az új orvosi pecsét, amelyen az orvos nevén kívül egy azonosítási szám is szerepel. Azonnal látható lesz tehát, ki adta a receptet. Szabálytalanság esetén az orvossal fizettetik meg a társadalombiztosításnak okozott kárt. Gy.K. A gondolatolvasó A képviselőház folyosóján beszélgetett egy Nagy Pártvezér egy ellenzéki képviselővel. Később megkérdi valaki a vezért, hogy mit mondott az ellenzéki. —Hogy mit mondott —felelte a Vezér —-, arra már nem emlékszem , de hogy mit gondolt, azt tudom." (Anno 1949 — Diószegi György: Társadalom humornézetben című kötetéből) Hát megint Lutra! Ha Önnek óvodás korú vagy általános iskolás gyermeke van, már biztosan értesült tőle arról, hogy új Lutra-album jelent meg, a Kacsamesék. De talán még az egyébként igen tájékozott gyerekek sem tudnak róla, mennyi mindent tervez a közeljövőben a Lutra kiadó. Természetesen folytatódik a Lut- ra-albumok hagyománya. Az új albumok azonban erősebben kötődnek majd korosztályokhoz, mint eddig. A Lutra-választékba tartoznak a Lutra-lapok (Hahota, Kockás, Dörmögő Dömötör). Ezek szorosan kapcsolódnak az egyéb Lutra- kiadványokhoz, s feladatuknak tekintik. hogy pontosan informálják a gyerekeket, milyen Lutra-játékba, kreatív mozgalomba kapcsolódhatnak be. Ami a kreatív mozgalmakat illeti: idén ősszel megalakultak a Lutra- klubok az ország legkülönbözőbb településein. Jelenleg már több mint 200 Lutra-klub működik. A világ állatai című album megjelenésével egy időben többfordulós országos játékot indítanak ezen klubok számára az élővilággal, a természettel, a környezetvédelemmel kapcsolatosan. Fotó Almásy Ünnepélyes keretek között adták át a Franciaországban élő világhírű magyar fotográfusnak. Almásy Pálnak a Magyar Fotóművészek Szövetsége tiszteletbeli tagságáról szóló oklevelet. A most 85 éves Almásy 1938 óta él Franciaországban. Pályafutása során számos híres sorozatot készített, egyebek között az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet megbízásából. Riportfotói bejárták a világsajtót, számos könyvet és tanulmányt írt a fotográfiáról és tanít a párizsi Újságíró Továbbképző Intézetben is. eteken át álmatlanság gyötörte, amikor szeptemberH ben megszólaltak az iskolai csengők. Hiába szedett altatókat marékszám, legfeljebb elkábult, néha talán _______az eszméletét is elvesztette. Kiverte a veríték, rémlátomásai voltak, és napközben is csak szédelgett, kábán várva a következő éjszakai hánykolódásokat. Sehogy se tudta elhinni, hogy többé nincs szükség rá, nem kell emésztenie magát se a kollégákkal, se a gyerekekkel, köszönik, mehet, kell másnak a fizetése, kívül tágasabb. Még egy tisztességes búcsúztatót se rendeztek a tiszteletére, pedig az egész életét jóformán ebben az iskolában töltötte. Ez hát a hűségjutalma: a nyáron hozott a postás egy hivatalos levelet, néhány sor az egész, amelyben a diri értesíti, hogy köszöni az eddigi munkáját, és jó egészséget kíván a nyugdíjas évekhez. H iszen még bírná! A gyerekek is szeretik őt, jól megvoltak egymással, már a szüleiket is itt tanította a legtöbbnek. Számít is ez valamit? Nincs pénz, akit lehet elküldenek. Se kutyája, se macskája, majd csak megél a nyugdíjból, másnak is van éppen elég baja. Egy darabig érzékenykedik, hogy a gyerekek a saját családját pótolták, de majd megszokja, miért nem gondolkodott időben. Örülhet, hogy ha majd a nyomor kopogtat az ajtaján, egyedül fogadhatja a komor vendéget, nem kell szégyenkeznie a gyerekei előtt, mert csak ennyire vitte. Jobb lesz így, kár volna sokat keseregni a történtek miatt. Valóban, szép csendben párologni kezdett a fájdalma, és egyre többet gondolt arra, hogy most kezdődik csak az igazi szabadság. Milliomos lett, időmilliomos, azt csinálhat, amihez éppen kedve szottyan. Elképzelte magát, mint égő tekintetű, tettrekész ifjút, a tehetséges festő-palántát, aki csak a biztonság kedvéért szerez tanári oklevelet. Megélni úgyis a vásznaiból fog, sikeres kiállításokon szerepel, külföldi tanulmányutakat tesz. Mester — így hívják majd a tanítványai, az a kis kezdet az általános iskolában, csak múló epizód csupán. Jól elhúzódott ez a kis kaland. Ráment az élete. Mindegy, van még benne erő, talán nem késő elkezdeni az alkotást. Néha nekibuzdult, vázlatokat készített, de riadtan vette észre, hogy keze ugyanazokra a mozdulatokra jár, amelyet az iskolában évtizedeken át megszokott. Nehogy le is osztályozzam a saját rajzaimat, mert nem érdemelnék jó jegyet — gondolta, és széttépte a papírokat. Zaklatottan teltek a napjai, aztán egyszer csak színes álmot látott. Szép, világos műterme volt, még a festék illatát is érezte, a körös-körül, vakrámára feszített vásznakon szikrázó tájak sorakoztak. Tenger, ahová soha el nem jutott, havas hegyek, amelyek csak a képzeletében éltek, buja nők, akiket soha nem ölelt, dúsan terített asztalok, ahol még nem volt vendég. És nagy-nagy kékség, az ég kékje, amely még soha ilyen nyugalmat nem árasztott felé. Giccs, giccs, giccs—jajdult fel. Ennél a szirén látomásnál még a valóság is jobb. Lehet, hogy hirtelenjében azokra az első művészekre gondolt, akik a barlangok falára lefestették a vadakat, abban a hitben, talán így könnyebb lesz elejteni azokat. Tény, hogy a következő éjszaka egy darab szénnel mindenféle torz pofát mázgált a falra. Ott volt a pöffeszkedő igazgatója, aki elbánt vele, sok csúnya banya, akik táncba hívták, szakadt szalmazsákon henteregtek mellette és valami amőbaszerű csápos lény, a megtestesült félelem szorongatta mindnyájukat. saharmadikéjszakamegjelentelőtteazördög! Uram, E én nem festettelek a falra, miért kell megjelenned? — hörögte a Mester. Elég ha a társaid megidéznek, jut belőlem neked is — válaszolt a pokol szülötte és kacagva elillant. Hősünk azóta se ébren, se álmában nem fest képeket. Vaksin mered maga elé, és már az iskolai csengettyűszót se hallja meg. Andódy Tibor Olvasóink írják Ki volt Csotár Jenő? A Békés Megyei Népújságban 1988. november 21-én ,,Csotár Jenő és 23 román katona” címmel cikket jelentettek meg, amelyben már akkor szót emeltek azért, hogy a II. világháborúban elesett katonákat beillesszék a nemzet tudatába. Jóleső érzés, hogy napjaink gondokkal telt rohanó világában az ország sok-sok településén emléktáblák avatásával, szobrok helyreállításával valami itt is, ott is megkezdődött. Csotár Jenő esetleg élő hozzátartozóit 3 év múlva még mindig keresem, nem adtam fel és nem adom fel, mert még mindig bízom abban, hogy ennek az elesett magyar katonának voltak még ma is élő bajtársai, akik segíthetnek. 1944. december 16-áról 17-ére virradó éjjel súlyos fejlövéssel szállítottak a perkupái katonai kórházba egy ismeretlen magyar honvédet. A sérültnél csak tábori levelezőlapok voltak, amelyeken feladónak Csotár Jenő honvéd volt feltüntetve. A tábori posta száma: B 927.01945.január 17-én halt meg a perkupái kórházban. Illés István plébános római katolikus szertartással 1945. január 19- én tisztességgel eltemette. Ezen adatok a Protocollum című egyházi rendelkezésgyűjtemény utolsó lapján és a Halottak Anyakönyve 139. oldalán találhatók. Miért Békéscsaba környékén keresem ezt az elesett katonát?! A Viadukt (Egy film dokumentumai, 1983, Népművelési és Propaganda Iroda 88. oldal) című kötetben ez olvasható:,,—Mint tartalékos hadnagy közel három évet töltöttem a békéscsabai 19. gyalogezreddel a fronton az első vonalban. 1944/1945. telén és kora tavasszal a tornai várból történő előrenyomulásunkkor megsebesültem. 10—12 napig az ezred segélyhelyén ápoltak." Ez a segélyhely szintén lehetett a perkupái hadi kórház, hiszen ez mindössze 20—30 kilométerre esett a tornai vártól. Ha nem így lenne, akkor isújabb adatok kerültek elő, bizonyítva, hogy Magyarország északi térségében 1944. decemberében, 1945. kora tavaszán Békéscsaba környéki alakulatok harcokat vívtak. Erre alapozom azt a feltevésemet, hogy újságokat olvasva egyszer csak előkerül valaki (katona, katonaorvos, vöröskeresztes nővér...), aki tollat ragad és talán megtaláljuk a testvért, rokont, a bajtársat vagy a szemtanút, aki más adatok pontosításához segítséget nyújthatna, aki vagy akik részt vettek ebben a körzetben folyó harcokban. Szülőfalumban, Perkupán műmárvány (műkő üzem) működik. A falu első és II. világháborús emlékművének márványtábláin Csotár Jenő honvéd és a 23 ismeretlen román katona neve nem szerepel. A falu népe kegyelettel adózik mindazoknak, akik szülőfalujuktól, hazájuktól távol, parancsot teljesítve hősi halált haltak. Hiszek abban, hogy egyszer kegyeletünket Csotár Jenő márványtáblája előtt is leróhajtuk. Husonyica Gábor Kazincbarcika % * * Kérjük mindazokat, akik bármit tudnak Csotár Jenőről vagy hozzátartozóiról, írjanak szerkesztőségünk címére (Békéscsaba, Munkácsy u. 4.) ,,Nem tűrhetjük tovább” Békés megye minden településén felkérem azokat az ,,igazi” kisgazda gondolkodású és viselkedésű tagtársaimat, akik felelősséget éreznek a magyar népért, s ezen belül a kisgazda társadalomért, hogy a tagság körében aláírás gyűjtését kezdeményezzék a megyei nagyválasztmány rövid időn belül történő összehívása érdekében. Nem tűrhetjük tovább, hogy egyes karrierhajhászók a mi megkérdezésünk nélkül, a mi nevünkben döntsenek nagy horderejű kérdésekben és ezt ország-világ előtt propagálják. Ezáltal mindenkit félrevezessenek. Az elmúlt egy hónap alatt Zsíros Gézafondorlatos észjárásának köszönhetően három olyan nyilatkozat hangzott el, ami csak egy szűk, befolyásolt társaság véleménye, nem pedig a Békés megyei kisgazdáké. Azt sem nézhetjük tétlenül, hogy a Parlamentbe általunk bejuttatott képviselők önállósuljanak és a választópolgárok, vagyis a mi megkérdezésünk nélkül döntsenekfontos kérdésekben. Minden alapszervezet egy rendkívüli taggyűlésen szabaduljon meg azoktól a bajkeverőktől, akik több településen befurakodtak sorainkba, ezáltal távol tartva azokat az embereket, akikben igazi magyar kisgazda szív dobog. Azok az emberek, akik nemfoglalkoznak politikával, már azok is tisztán látják, hogy a rendszerváltás elmaradt, mivel a kommunista hatalmasságok a politikából átvonultak a gazdasági hatalomba, ahol azon fáradoznak magas fizetés mellett, hogyanép körében elégedetlenséget keltsenek és ezáltal a születendő demokráciánkat rövid időn belül megbuktassák. Nekünk olyan kisgazda vezetésre van szükségünk a megyében is, akik a mi véleményünket és érdekeinket képviselik, nem pedig a több tízezressé nőtt milliomos rétegét. Amennyiben ezen rövid időn belül nem tudunk változtatni, akkor nem az Európa Házban-, hanem a sötét Afrikában fogunk landolni. A fentiek alapján arra kérem minden település kisgazdáit, hogy a tagság véleményét tükröző aláírásokat 1991. december 6-áig juttassák el az alábbi címre: Petri József, 5932 Gádoros, Bajcsy-Zs. u. 3!C. Petri József A rendész elnézést kért ...de ezt már azok az emberek nem hallották, csak azt, hogy szólt a berendezés és jelezte, hogy valaki fizetés nélkül kíván távozni az Univerzál áruházból november 22-én, a déli órákban. Ekkor váltottam be a védőruha-utalványomat a rövidáru osztályon, az árut annak rendje és módja szerint becsomagolták, de nem hatástalanították, és ez okozta a kellemetlenségemet. Lehet, hogy ez az egész a kiszolgáló részéről csak figyelmetlenség, de nekem igen kínos volt, mert munkakörömnél fogva nagyon sokan ismernek, és mindenkinek nem magyarázhatom meg az esetet. A modern technikával már rendelkezik az áruház, de a figyelmesség még hibádzik. Lehoczki Ilona, Békéscsaba
