Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-28 / 279. szám
BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE 1991. november 28., csütörtök o Tíz gyertyát fújhat el a „bagoly” Az antikváriumban nemcsak könyvet árusítanak, vannak lemezek, kazetták is Gyakornoki ujjgyakorlat Alig néhány hete tettem csak be a lábam a szerkesztőségbe, s lám, máris itt lehetek Önök előtt. Valami bölcset, elgondolkodta- tót kellene most írnom, tudom, de inkább 4* másra vállalkozom. Újságíró-gyakornokként dolgozom a lapS - / nál — gondoltam, erről a „világról” írok, szigorúan „gyakornoki” szemmel. Ámbátor 4 ' nehezíti (vagy inkább könnyíti?) feladató- mat egyik kollégám véleménye: .A gvakornők ugyanazt csinálja, mint egy ismert újságíró — csak kevesebb pénzért..." Ebben van valami, be kell látnom, de biztos vagyok benne: egy ,,szíiz” szem másként lát, egy laikus(?) ember másként gondolkozik... Rendszeresen utazom autóbusszal, rengeteg negatív tapasztalatom van, de még sohasem nyilvánítottam ki véleményemet. Az egyik járaton egy idős úr keveredett konfliktusba a sofőrrel. A vita a következőképpen zárult: „Majd megírom az újságba, meglátja!” Ekkor döbbentem rá: bárki megírhatja élményeit, véleményét egy lapba, ez így természetes. De az újságíró nemcsak megírhatja, neki ez a kötelessége! Megvallom, büszkeség önt el, amikor látom az utcán, a könyvtárban... ha az írásomat olvassák. S itt következik a másik nagy rádöbbenés: írni csak felelősséggel, hitelesen lehet! S ami megint csak igaz, s nehézzé teszi ezt a pályát: mindenki megelégedésére nem lehet cikket írni, sértődés egy-egy „rázósabb" ügy kapcsán mindig volt, s lesz is. Fiatal vagyok, még rá tudok csodálkozni a világra. Érdekel a szegény, „az érdekes", az egyszerű emberek sorsa, élete... De nagy élmény volt találkozni „nagy” emberekkel is... Most, hogy elolvastam az eddig írottakat, mintha ars poeticámat fogalmaztam volna meg, pedig nem ez volt a szándékom. De talán nem is baj, hogy „bemutatkoztam" Önöknek, elmeséltem egy pályakezdő újságíró első tapasztalatait, „rádöbbenéseit”, gondolatait... Gyakornoki minőségben, gyakorlott tisztelettel minden jót kíván Önöknek: Sátor-lak a vadonban 95 Békéscsaba címere Az oldalt szerkesztette Szigeti Csaba. Telefon: (66)27-844 Fióka klub -lelki gondozás Békéscsaba. — A Diáktanya vezetője, Sztankóné Kardos Piroska mentálhigiénés szűréshez, kutatáshoz nyert pénzt egy pályázaton, a feltételteremtéshez a képviselő-testület is hozzájárul. A cél, hogy a kiszűrt gyerekek részére fejlesztő foglalkozásokat, „kamasz-panasz” ifjúsági tanácsadást tartsanak. „Fúdd el...” Újkígyós. — Újkígyós— Csíkszépvíz Baráti Köre ma 18 órától tartja soron következő összejövetelét, ahol Csóriné Marosi Júlia „Fúdd, el jó szél, fúdd, el!” címmel balladákat és népdalokat énekel. Szigma-buli Békéscsaba. — Gyakran panaszolják a harminc-negyven évesek, hogy nincs Békéscsabán e korosztály igényeinek megfelelő szórakozási lehetőség. Nos, egy év szünet után az idén ismét indul az előző években népszerű Szigma-klub. A megyeszerte jól ismert együttes — melynek tagjai lassan három évtizede zenélnek együtt — havonta egy alkalommal játszik majd a Körös Szálló éttermében. Táncoskedvű középkorúak figyelem! November 28-án, pénteken lesz az első klubrendezvény, ahol este nyolctól éjfélig rophatják a táncot. Fogyó könyvek Doboz. — Az elmúlt évekhez viszonyítva jelentősen csökkent a beszerzett új könyvek, hanglemezek száma a dobozi könytár- ban. Míg 1985-ben több, mint ezer könyvet vásárolhattak, ugyanabból az összegből az idén csupán két és fél száz kötetre futotta. Nehéz helyzetük ellenére a község lakói hűségesek a könyvtárhoz, ahol próbálkoznak új szolgáltatásokkal, hanglemez- és folyóirat-kölcsönzéssel, videózási lehetőséggel is. Slezák kiállítás Békéscsaba. — Szereday Ilona grafikusművész nyitja meg azt a kiállítást, amelyet december 2-án 14.30 órakor a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola és Kollégiumban rendeznek Slezák Lajos képeiből. Az oldalt írta: Bede Zsóka, Béla Vali, Gubucz Katalin, Nyemcsok László, Kőhalmi Endre és Szigeti Csaba. A fotókat készítették: Gál Edit, Kovács Erzsébet és Béla Vali Pontosan egy évtized telt el azóta, hogy kinyitotta kapuját a nagyközönség előtt a békéscsabai antikvárium. A megyénkben mindmáig egyedüli „régi idők” könyveit árusító üzlet az akkor még Tanácsköztársaság úton nyílt meg, egy könyvesbolt „öregedett” antik-korúvá. Idő közben az Irányi utcában lelt otthonra a „bagolyvár”, azóta is ott szolgálja ki a gyűjtőket, olvasni vágyókat. Az üzlet vezetőjével, Puskás Ernőmével beszélgettünk a jubileum apropóján. — December elején leszünk tízévesek — kezdte Puskásné. — Rengeteget dolgoztunk ez idő alatt, de nem bánjuk. Tudja, ezt csak a régi könyvek iránti tisztelettel és szeretettel lehet csinálni, nem ez a gyors meggazdagodás útja. A régi könyveknek elmondhatatlan hangulata van! —A hogy körülnézek a polcokon, igen kevés kiadványt látok a régmúltból... — Sajnos ez így van. Talán szentségtörésnek tűnik, de szinte várjuk a hagyatékokat, jóformán csak akkor jutunk értékes kötetekhez, ha egy gyűjteményre már nem tartanak igényt az örökösök. Egyre kevesebb a jó és szép Régi utcanév: Szamuely Tibor utca (1958). Veres Péter (1897—1970): regényíró, elbeszélő, publicista, Kossuth-díjas. Balmazújvárosban született, szülei urdalmi cselédek voltak. A négy elemi elvégzése után ő is cselédeskedett uradalomban, nagygazdáknál dolgozott. Fiatalon bekapcsolódott az agrárszocialista mozgalomba. Az I. világháború után pályamunkásként, földművesként dolgozott. Autodidakta módon képezte magát. A „népi írók mozgalom” szegényparaszti szárnyának legjellegzetesebb képviselője. Első írásai a baloldali lapokban jelentek meg. Tényfeltáró, félig szociográfiai, félig önéletrajzszerű művekkel jelentkezett (Mit ér az A irodalomtanításban fontos szerepet kap az élmény, amely nem egy gyermeket nevel igazi olvasóvá, s a könyveken keresztül művelt, széles látókörű felnőtté. Nem véletlen, hogy a iskolák örömmel fogadták azt a lehetőséget, melyet e tanévben a békéscsabai önkormányzat finanszírozásával a Jókai Színház könyv manapság. Ezt csak súgva mondom el Önöknek, de a boltot ma már a „nem túl igényes” irodalom tartja el. Az utóbbi időben sorra jelennek meg a szerelmes-, horror-, sci- fi-történetek, s az emberek leginkább ezeket vásárolják, holott művészi értékük nem éppen magasan jegyzett. Szívesen keresik a szótárakat, kötelező olvasmányokat is, de ezekkel nem minden esetben tudjuk kiszolgálni a vásárlót, sosincs elég belőlük. — Tudomásom szerint a rendőrség is el-elláto- gat Önökhöz... — Igen, nyilvántartanak — mint szakértőt. Jónéhányszor került lopott vagy bizonytalan eredetű könyv hozzánk vagy a rendőrséghez... Segítjük egymás munkáját. ember, ha magyar?). Nagy számú cikket, tanulmányt, könyvet írt a magyar politika, történelem és fejlődés legnehezebb kérdéseiről. Szépirodalmi munkái is jelentősek: Pályamunkások, Almáskert, Három nemzedék című önéletrajzi trilógia. 1945—49 között a Nemzeti Parasztpárt elnöke, újjáépítési és honvédelmi miniszter volt. 1954—56 között az írószövetség elnöke. Az ’50-es évek elején szembekerült a politikai irányítással, visszavonul, s csak az irodalommal foglalkozott haláláig. írói pályafutásának ez a legszerencsésebb és legtermékenyebb időszaka volt. néhány művésze kínált számukra. „Petőfi és Arany”, „Szép magyar beszéd”, „Színház és dráma”—ez volt áz összeállítások címe. A témák szorosan kapcsolódtak az általános iskolák felső tagozatosainak tananyagához, ugyanakkor jóval többet nyújtottak annál. Az ifjúsági ház által szervezett negyGyuláról kerültek hozzánk. Jókai egy százhét kötetes sorozata. Szilágyi: Magyar nemzet története című tízkötetes munkája jut most hirtelen eszembe. De Mikes Kelemen 1700-ban kiadott könyvét vagy Arany János balladáit is említhetném. A legrégebbi kiadvány pedig Plenius latin nyelven íródott munkája volt, ami az 1600-as években készült. Kamu és gyémánt (álhírek) A békéscsabai Lenin Mgtsz vezetői bejelentették, hogy a jövőben a ma már gyanús értékű Lenin név helyett Ma- tuska Szilveszter nevét veszik fel. Ezzel is a robbanásszerűen javuló termelési eredmények mellett tesznek hitet. * * * Az MDF békéscsabai szervezete vetélkedőt hirdet „Ki tud többet a Szovjetunióról?” címmel. A legjobbak szibériai jutalomüdülést nyerhetnek. 0 0 0 Nevet változtat a népszerű, intim hangulatú Kékmacska nevű intézmény! Ezután Vörösmacska néven üzemelnek, s aki igazolni tudja KISZ- titkári múltját, az a vörös nagyfröccsöt 10 százalék kedvezménnyel kapja. 0*0 A Békéscsabai Konzervgyár az eladhatatlan paradicsomkészletek nagysága miatt profilt bővít. A jövőben a legmodernebb amerikai technológia felhasználásával vattacukrot készítenek belőle. venöt perces műsorok sikerét bizonyítja, hogy a két ingyenes program után nem egy iskola tartott igényt folytatásra, immár saját pénzén. A művészek pedig maradandó élményt szereztek hallgatóságuknak, öregbítve ezzel a megyeszékhelyen már hagyományos, rendhagyó irodalomórák jó hírét. Állandó lakhelyük: „Bokor utca M. András és élettársa, Zsuzsa már a tavalyi telet is a békéscsabai szeméttelep közelében lévő nádasban vacogta át. Bár akkoriban megígérték, hogy elköltöznek innen, ezt nem tették meg és most is a vadonban élnek, egy fűtőtest nélküli sátorban. Dolgozni a szeméttelepre járnak, és a havi tízezer forintot is megkeresik, de a „Bokor utcáA Szent István téri templomnál nap mint nap belebotlok egy idős úrba, amint ül a lépcsőn, s várja, majd csak megszánja valaki egy-egy forinttal. Nem állhattam sokáig, meg „kellett” szólítanom. — Beteg ember vagyok — kezdte —, 17 éve tüdőembóliában szenvedek, lábaim fekélye- sek, a bal kezemben idegbénulás van. —Nincs senkije? — Vannak gyermekeim, de az utcán meg sem ismernek. A feleségemmel évek óta nem találkozom. —Miből és hol él? — Kapok havonta 3500 forint nyugdíjat, meg amit itt koldulok. De ez is változó. Van hogy több sikerül, van hogy kevesebb... Egy cigánycsaládnál lakom, kegyelemből. A munkámmal fizetek nekik, begyújtok, bevásárolok... Egyébként a polgármester az egyik állandó „kuncsaftom”. Szinte mindenből” mégsem mozdulnak. Segélyért nem folyamodnak, mert mint mondják, nem szeretnek ők könyörögni senkinek. Mostanában szomszédjuk is akad egy 28 éves fiatalember személyében, sőt nemrégiben ebből a környezetből vittek el szülni egy asszonyt is. A csecsemőt természetesen állami gondozásba vették. nap megszán egy húszassal. S van négy „kislányom” is a gimnáziumból. Gyakran hoznak nekem néhány falat uzsonnát. — Nem szeretném megsérteni, de nem szégyelli a koldulást? — Nem, egyáltalán nem. Nem nekem és a többi kéregető- nek kellene szégyenkeznie, hanem azoknak, akik a törvényt csinálják. — Köszönöm a beszélgetést, s kérem mutatkozzon be az olvasóknak! — Balog Istvánnak hívnak, „h” nélkül. A „h” betűt is elvették már tőlem... * * * Nem hagyott nyugodni a dolog, utánanéztem Pista bácsi ügyének. Nem is olyan régen még szociális otthonban élt, de onnan önszántából kiköltözött. Régi ismerőse már a családsegítő központnak, az adományozó szerveknek. Azaz „nyilvántartják” őt, nem hagyják magára... A szlovák iskolában sikere volt a Petőfi és Arany című műsornak. Az előadók: Tomanek Gábor, Nagy Erika. Jancsik Ferenc — A tíz év alatt mik voltak a „legek” ? — A legértékesebb könyvek Békéscsaba: Veres Péter utca Dr. Sonkoly Kálmán Rendhagyó irodalomórák Koldus és polgármester
