Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-27 / 278. szám

1991. november 27., szerda KÖRKÉP Zárszámadás Történetek a „Bogyóstól” a Csalogányig Tejfölnek nézte a borotvahabot Veszteség nélkül? Túl az őszi munkák dandár­ján, mi mást is kérdezhetne az ember egy téeszelnöktől, mint azt, hogy milyen lesz az idei zárszámadás. Fülöp Sándortól, a dombegyházi Petőfi Mgtsz elnökétől a következő választ kaptam: — Az máris nyilvánvaló, hogy nehéz gazdasági évet ha­gyunk magunk mögött. Ha az időjárás engedi, hogy mindent betakarítsunk, akkor talán az év közi nehézségek ellenére is eredménnyel zárunk. —Miért ez a,,talán” ? — Termékeink árát változat­lanul 60—90—120 nap múlva kapjuk meg. Ugyanakkor gáz­olajat, gázt, elektromos áramot, gépalkatrészt nekünk csak ak­kor adnak, ha azonnal fizetünk. E pénzügyi visszásságok ellené­re is úgy tűnik azonban, hogy az év végi mérlegünk pozitív lesz. Az viszont már most látszik, hogy a megnövekedett költsé­gek és a nagyobb állami elvoná­sok miatt nem tudunk annyi munkabért kiosztani, mint a ko­rábbi években. Év közben sor került ugyan kisebb-nagyobb bérkorrekciókra, de az infláció ütemével lépést tartó béremelést egyetlen munkaterületen sem tudtunk végrehajtani. Tagjaink ahhoz vannak szokva, hogy zárszámadáskor 40% körüli ki­egészítő részesedést kapnak. Ilyen nagyságrendű kifizetésre semmilyen körülmények között nem számíthatunk az idén. — Hanem mennyire? — Minden attól függ, hogy eladott terményeinkért megkap­juk-e időben a pénzünket. Ezer vagon értékesíthető kukoricánk van, ellenértéke 50—60 millió forint. Ha ez az összeg csak már­cius körül folyik be, akkor lehet, hogy zárszámadáskor szóba sem kerül a kiegészítő részese­dés. M. Gy. Egy hétvégi razzián a szolgá­latban lévő rendőrök igazoltat­nak, intézkednek, ha szükséges előállítanak, feljelentést tesz­nek. Vannak azonban olyan pil­lanatok, jelenetek, amelyek őket is mosolyra fakasztják. A leg­utóbbi akció során ezekből válo­gattunk egy csokorra valót. A köröstarcsai „Bogyós” diszkóban emelkedett hangulat fogadta szombaton éjszaka a betérőt. Míg a fiatalok táncol­tak, beszélgettek, az idősebb korosztály főként szeszes-torok- öblögetéssel ütötte el az időt. Egyikük ezt a mutatványt olyan sűrűn végezte, hogy a beszéd már nem is tartozott erősségei közé. Mivel személyi igazolvá­nyát nem hozta magával, az iga­zoltató rendőr a nevét kérdezte. Hősünk emígyen válaszolt: Mérsékletre intették a tojásár tekintetében mind a termelőket, mind a forgalmazókat, ugyanak­kor az év végéig engedélyezték a tojás behozatalát. Elvetették a 20 százalékos exporttámogatás felfüggesztését, továbbá az ár­képzés felülvizsgálatát is elhatá­rozták a novemberi adatok alap­ján az agrárkoordinációs bizott­ság ülésén. A szakemberek véle­ménye szerint az országban van elegendő tojás. Viszont a nem­régiben bekövetkezett fagyok miatt a háztáji tyúkok már nem tojnak, ezért mintegy 100—150 —Felesleges azt leírni, kapi­tány úr, hisz engem itt mindenki ismer. *** A mezöberényi Csalogány presszóban a zenész panaszko­dott a rendőröknek az ott szüle­tésnapozó társaság egyik tagjá­ra: — Tartóztassák le azt az ala­kot, mert lefújt tejföllel—mutat­ta a fehérséget zakóján. Miután a gyors „nyomozás” fényt derí­tett arra, hogy csupán borotva­habos a kabát, az öregúr törölte vallomását és zakóját. Éjjeli 11 órakor a Berény Szálló diszkójában egy me­nyasszonyt fedeztek fel esküvői ruhában a rendőrök. Már-már azt hitték, hogy egy lakodalmi ünnepséget szakítottak félbe, millió darabos hiány keletke­zett. Az áremelkedés vélhetően ennek köszönhető, de a hisztéri­kus elemek sem hiányoznak be­lőle. Az év végi tojásár-emelke- dés már-már megszokott jelen­ség. Többen hangsúlyozták: mielőbb szükséges az agrárpiaci rendtartást szabályozó törvény megalkotása, mivel a normális piaci viszonyok csak így teremt­hetők meg. Sokan szorgalmaz­zák a kvótarendszer bevezetését is, amely a szabályozott piaci viszonyok egyik záloga lehet­ne. amikor megjelent a vőlegény is. Kiderült: a fiatalok csak átug­rottak a diszkóba, hogy itt gyűjt­senek erőt a mulatság folytatá­sára. # ★ A razzián — sajnos — ko­moly munkájuk is bőven akadt a rendőröknek. A békéscsabai önvédelmi csoport jelzése alap­ján elfogtak két békéscsabai fér­fiút, akik gépkocsi- és trafikfel­töréssel gyanúsíthatok. Hason­ló sorsra jutott másik két fiatal­ember, akik segédmotort loptak, és egy körözött személy is. Há­rom éttermi felszolgálót fiatal­korúak szeszes itallal való ki­szolgálásáért jelentettek fel, közlekedési szabálysértésekért pedig 3500 forint értékben rót­tak ki helyszíni bírságot. (nyemcsok) Szigorítás Szigorítják az utazási iro­dák működését, ez derült ki nemrég az Országos Idegen- forgalmi Tanács ülésén, ame­lyen részt vett Bőd Péter Ákos, ipari és kereskedelmi minisz­ter. Szabályoznunk kell az ide­genforgalomban tevékenyke­dő vállalkozásokat, mivel az utazási piacon kialakult anar­chia veszélyezteti az idegen- forgalom eredményességét — mondta a miniszter. Jelenleg ezernél több cég és magánsze­mély foglalkozik utaztatással és ezek között sok a szakmai­lag, technikailag felkészület­len vállalkozás. A piac szabá­lyozó szerepe egyelőre még nem érvényesül. A miniszté­riumban ezért kidolgoztak egy rendelettervezetet, mely szerint utazásszervezési és -közvetítői tevékenységet ezentúl csak az Idegenforgal­mi Hivatal engedélyével lehet folytatni és szakmai minősítő vizsgát kell tenni a vállakozók- nak. Véget ér-e a tojástánc? Meglőttek az oroszok - betoltak a hullaházba — Nem is tudom hol kezd­jem. Kevés embert ért olyan méltánytalanság, mint engem. 18 éves voltam, amikor 1955. szeptemberében bevonultam. Nagyszénásról Kiskunhalasra. Azt mondják, azelőtt tíz évvel volt utoljára hadosztálygyakor­lat. Bezzeg nekünk jeges árvíz­ben tartották a gyakorlatunkat. Szerencsétlen időszakban let­tünk katonák. Október 23-án este ezredgyűlést rendeltek el, ahol közölték, hogy az ezred majd minden tagjának fel kell vonulnia Pestre rendtartás vé­gett. Az én nevem is azok közé sorolták, akik indulnak. Igen ám, csakhogy én gépkocsiveze­tő voltam és mikor menni kel­lett, az autó nem indult. Marad­tam hát a laktanyában a többiek­kel. Körülbelül harmincán vol­tunk. 23-án este nyolc-kilenc óra körül öt sorkatona és egy százados holttestét hozták le Pestről. Ez csak a kezdet volt. Az ezredünkből ugyanis 17-en vesztették életüket. November 4-én éjfélkor 25 orosz harckocsi vette körül a laktanyánkat. Fel­szólították a kapuőrségen lévő kiskatonát, hogy nyissa ki a lak­tanya ajtaját. O természetesen megtagadta, hiszen nem kapott rá parancsot. Erre piros rakétát lőttek fel, jelezve a támadási szándékot. így, rövid úton megszállták a laktanyát. A gép­kocsiknál voltam őrségben, amikor a lövöldözést meghallot­tam. Lőttek vaktában, hiszen nem tudhatták, hogy a laktanyá­ban alig páran vagyunk. Nem sokkal éjfél után én is lövedéket kaptam a jobb lábamba. Ömlött a vérem. Egy őrhelyre vonszol­tam be magam. Jó négy óra múl­va találtak rám. De én éltem! Ketten haltak meg a lövöldözés­ben. Az oroszok szállítottak be a kórházba. Le akarták vágni a lábam, nem engedtem. Gyors egymásutánban többször is el­vesztettem az eszméletemet, míg az egyik alkalommal nem találtak semmi életjelt, nem volt pulzusom. Betoltak a hullaház­ba öt halott közé. Itt tértem ész­hez, s egy mankó segítségével vertem az ajtót, hogy kijussak abból a pokolból. Mindezeket elöljáróban azért kell elmonda­nom, hogy a későbbiekben meg­értse, mi az amit sérelmezek. 1957. február 7-én leszerel­tek. Június 30-án munkába lép­tem. Egy kocsmában láttam el a pénztárosi teendőket. Innen ke­rültem az áfészhez irodába, kü­lönböző beosztásokba. Kétszer is felmondtak, de miután a HM- től egy olyan papírom volt, amely szerint nem mondhatnak fel. hát maradhattam. 1983-ban rosszul lettem, bevittek az ideg­Pusztai József 18 évesen, ami­kor az oroszok még nem lőtték el a lábát... gondozóba. Rosszulléteim nem múltak, így 67 százalékkal rok­kantnyugdíjaztak. 1977-ben nemzetgondozottá nyilvánítot­tak, s ettől kezdve kaptam 1400 forintot és baleseti járulékként havi 688 forintot. Ezt az össze­get két év múlva ötezer forintra emelték. Nem nagy pénz tudom, de hát úgy látszik, ennyi járt azért, mert az oroszok miatt ha­dirokkant lettem. Mindenesetre jól jött nyugdíjkiegészítésként. És most figyeljen, mi történt ez év júniusában! A Nyugdíjfolyó­sító Igazgatóságtól kaptam egy papírt, amely szerint május 31­ével megszüntették ennek az összegnek a folyósítását. Azt ír­ták, azoknak jár a nemzeti gon­dozási díj, akik... a nemzeti anti­fasiszta ellenállási mozgalom­ban részt vettek, és akik az 1945 és 1963 közötti törvénysértések során életüket vesztett áldoza­tainak özvegyei, szülei és árvái, valamint a törvénysértések kö­vetkeztében megrokkantak. Ön nem találja úgy, hogy ebbe az utolsóba én is beletartozom? Tudja, ebben az ügyben hány helyre írtam? Még válaszra sem méltattak. Még abban az átkos rendszerben is válaszoltak 30 napon belül a közérdekű beje­lentésekre, mert hogy ez nem csak az én egyedüli esetem. Bementem a Parlamentbe. Sokszoros ellenőrzésen keresz­tül. Rendben van, rendnek kell lenni. Bejutottam az Antall-tit- kárságra. Tovább nem. Azt mondta a titkárnő, hogy nincs rá mód, hogy egy megfelelő elő­adóval beszéljek. Es akkor lá­tom, hogy ki mindenkit tüntet­tek ki október 23. tiszteletére. Mi, áldozatok meg maradunk fillérekkel a zsebünkben. És még ebből az aprópénzből is csak elvesznek. Mondja, milyen világot élünk? Az elbeszélő: Pusztai József hadirokkant Nagyszénásról. Lejegyezte: Béla Vali Olvasóink írják Zöld út az autóknak... Szó szerint kell érteni a fönti címet. Ugyanis a Wlassich sétány mellett, helyesebben sétányon tönkretesznek egy gyepes futballpá- lyát. Rossz néven veszem, s talán tehetem ezt lakótársaim nevében is. Azok nevében, akiknek mozgásra kiéhezett gyermekei vannak. Ezen­túl hol áldozzanak a tömegsport oltárán? Elvégre nem focizhat mindenki az Előre FC-ben! Állítólag bekötőút készül a Munkácsy utcához. A belvárosi iskola tanulói így minden oldalról a bezingőzt szívhatják majd. Kivételt csak a sétálóutca jelent. Vajon hogy fogják csúfolni majd a Wlassich sétányt? Talán egy sztráda adja nekünk az éltető levegőt? Városrendezés­kor figyelembe kellene venni olykor Rousseau intelmét: „Vissza a természetbe.” S ebből valamennyit érvényesíteni, mindnyájunk egészségére! Aranyi Erzsébet, Békéscsaba A helyi adókról A helyi adók bevezetését az önkormányzatok napjainkban tár­gyalják. A helyi adók közül gondot okoz a vállalkozók kommunális adójának értelmezése. A vállalkozók kifogásolják, hogy a helyi önkormányzat a vállalkozók kommunális adóját a vállalkozó szemé­lye után is kiveti, sőt olyan esetben is adóztat, amikor a vállalkozó egyedül, alkalmazottak és segítő családtagok nélkül végzi tevékeny­ségét. Az önkormányzat ezt az adót a helyi adókról szóló 1990. évi C törvény alapján vetheti ki. E törvény 28. paragrafusa rendelkezik az adó alapjáról, melyben a vállalkozó személye adóalapként egyértel­műen szerepel. Nem törvénytelen, ha az önkormányzat a vállalkozó személye után is adót szed. A törvény 6 paragrafusa alapján az önkormányzatnak joga van arra, hogy a vállalkozók kommunális adójánál a vállalkozó személye után járó adót elengedje, illetve ne tekintse személyét az adó alapjául szolgáló létszámhoz tartozónak. Az ipartestületek arra törekszenek, hogy lehetőségeik szerint ön­mérsékletre késztessék az önkormányzatokat az iparosokat terhelő helyi adók, bérleti díjak és egyéb kötelezettségek megállapításánál. Az önkormányzatok figyelmét felhívjuk arra, hogy az iparosok körében kedvezményes elbánást alkalmazzanak, az csak látszólagos bevételkiesést jelent számukra, mivel az iparosok tevékenysége más önkormányzati terhek jelentős csökkenését eredményezi. Nagy Mihály, a Gyula és Környéke Általános Ipartestület titkára Sokra viheti a gyerek Egyik politikusnak van egy kisfia, aki meglehetősen messze esett az apjától. Szellemes, okos kis kölyök. A múltkor éjszaka felkeltette az apját. —Apu, szomjas vagyok! —Aludj!—feleli erélyesen a papa. —Apu, én inni szeretnék. — Ilyenkor nem szoktak inni, ilyenkor aludni szoktak. Mivel a srác harmadszor is vizet kért, papája kijött a béke tű­résből: — Ha még egy szót szólsz, elverlek! Mire a srác: — Apa, ha idejössz elverni, légy szíves, hozz egy kis vizet is. (Diószegi György: Társadalom humornézetben című kötetéből) Valami PLUSZ —valami MÁS! SIEMENS Energiatakarékosság, minőség, megbízhatóság: a PLUSZ, mely meghódítja a piacot. A Siemens háztartási készülékeinek és szórakoztató elektronikai termékeinek teljes választékával várja Önt az Elektroház íö ELEKTROHÁZ Békéscsaba, Baross u. 10. Telefon: 25-588. Telefax: 25-632.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents