Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-19 / 271. szám

1991. november 19., kedd KÖRKÉP Ahogyan az adventisták látják Valóságos személy volt-e Jézus? A történelmi kronológiákban az időszámításunk szerint 1-nél azt olvashatjuk, hogy ez a dátum a keresztény időszámítás kezde­te. Ezután zárójelben azt is ott találjuk, hogy a hagyomány sze­rint ekkor született Jézus. A „hagyomány szerint” kifejezés a történet mondaszerűségére utal. A békéscsabai adventista imaházban folyó előadássoro­zat egyik legérdekesebb programján Szilvási András lel­kész arra a kérdésre keresett vá­laszt, hogy az időszámításunkat meghatározó Jézus valóságos személy volt-e. Mint mondta: azt, hogy a Bib­lia első részét képező Ószövet­ség még az időszámításunk előtt íródott, az 1947-ben feltárt holt­tengeri tekercsek bizonyítják. Ezek a tekercsek ugyanis nem mások, mint az Ószövetség kéz­zel írt másolatai. A tekercseken lévő tintát tudósok vizsgálták meg, és megállapították, hogy azok 2000 évnél régebben (vagyis Jézus születése előtt) íródtak. Az Ószövetséget író próféták háromszáz helyen utal­nak arra, hogy földünkre hama­rosan megváltó érkezik. Szilvá­si András ezeket a jövendölése­ket vetette össze a Jézus kortár­sai által írt Újszövetséggel, amely a földünkön járt Messiás életét beszéli el. Mint mondta, a jövendölések és a már megtör­téntként leírt események soro­zata a legapróbb részletekben is megegyezik, s ennyi prófécia beteljesülése már véletlen nem lehet. A bő egyórás összehasonlító elemzés talán egyik legérdeke­sebb részlete a Messiás eljöve­telének időpontvizsgálata volt. Dániel próféta több száz évvel a megváltó feltételezett születése előtt azt írja: Jeruzsálem újjá­építése felöl való szózat keletke­zésétől a Messiás fejedelemig hét hét és hatvankét hét van...” — Mivel a prófétai időszámí­tás szerint egy nap egy évet je­lent (Ezékiel 4:6)—magyarázta Szilvási András —, ezért az ösz- szesen 69 hét 483 évet tesz ki. Ezt pedig (a prófécia szerint) a Jeruzsálem újjáépítéséről szóló rendelettől kell számolni, amit Artaxerxes i. e. 457-ben valóban kiad. Ha ettől a dátumtól számít­juk a 483 évet, éppen i. sz. 27-et kapunk, amely a Megváltó meg- keresztelkedésének évét, „elhi- vatásának” kezdetét jelöli. Dá­niel próféciájából ugyanilyen pontosan ki lehet számolni a még meg nem született Jézus halálát is, amit aztán az Újszö­vetség már megtörténtként je­gyez le. Az adventista* imaház lelké­sze az elkövetkező hetekben ha­sonlóan izgalmas kérdések megválaszolásával várja az ér­deklődőket. —ria Autóleltár Környezetvédők figyelem: las­san, de biztosan gyarapodik a hazai gépjárműpark, s a „láb-busszal” já­rókkal szemben hovatovább a két vagy több keréken közlekedők ke­rülnek túlsúlyba. F.z olvasható ki a hazai rendszámú járműállományról készült felmérés adataiból, amelyek szerint ez év elején összesen 2 millió 386 ezer motoros személy- vagy te­herszállító eszköz járta az utakat. Az elsöprő többséget természetesen a személyautók képviselik: számuk 1 millió 644 553 volt. (A „leltározás” óta alighanem a kétmilliomodik is bekapcsolódott a forgalomba.) A to­vábbi sorrend: teherautó — 208 289, motorkerékpár — 168 817, vontató — 38 397, autóbusz — 26 121. Házasság a szociális otthonban Szívszorító, drámai pillanato­kat gyakran átélnek egy szociá­lis otthonban, de olyan megha­tóan boldog, felszabadult órákat ritkán, mint amikor Békésen házasságot kötött Kosa László és Szombati Róza. Ez történt október 26-án, szombaton az önkormányzati hivatalban és a templomban. Videoszalag őrzi a nagy eseményt, a sok vendég örömét, az idős pár mosolyát. Akkor persze még a videokame­ra sem merte a meghitt pillanato­kat a világ elé tárni, amikor Laci bácsi búcsúztató szavakat mon­dott fogadott „szüleinek”, a ta­núknak: Kocsor Jánosnénak, az osztályvezető nővérnek és Hütt­ner Vilmos mentálhigiénés ve­zetőnek. Laci bácsi nagyokat bólogat, hallgat, egy-egy szóval mondja el a mosolyognivalóan találó választ. Róza néni a beszéde­sebb: — Most lettem én igazán bol­dog — bizonyítja a 60 esztendős újasszony. — Ez a második há­zasságom, de szeretetet, megér­tést csak most találtam. Négy éve ismertük meg egymást a napköziben, egy éve kerültem be végre ide. Hazajöttem, úgy érzem. Az persze nem volt egy­szerű, amíg a sorsunk idáig ren­deződött, hogy együtt vagyunk, házasok lettünk és van egy szép szobánk. Laci bácsit is megforgatta az élet, ez a harmadik házassága. Az első rövid ideig tartott, a má­sodik több mint 30 évig. — Az utolsó években már nagyon ne­héz volt, szegény beteg felesé­gemet forgatni az ágyban — mondja, majd Róza nénire pil­lant. — Ez a jókedélyű me­nyecske remélem, piost már megszépíti az éveimet. Csalj: minél tovább tartson! Kósáék nélkül nincs hetipiac Békésen. Gyakran felsétálnak a főtérre, jólesik a levegő, a moz­gás. Laci bácsi segít a ház körül is, amit csak tud. Tétlenül nem szeret üldögélni. Ha kedve tart­ja, biliárdozik, amíg az asszony varrja azt a sok szép kézimun­kát. Tervezik, hogy ha Dávidné, Julika, az igazgatóasszony el tudja intézni csereüdültetéssel, mennek Hajdúszoboszlóra a gyógyfürdőbe. Elhasználódott a szervezetük, sokféle a betegség. Laci bácsi a mezőgazdaságban dolgozott, Róza néni takarítónő volt, amíg bírta. Az egész otthon nekik drukkol, minél tovább tartson ez a házasság, ez a boldogság! BedeZsóka Betörés „nem középiskolás fokon” Gimnazisták a múzeumban Bizonyára nincs e sorok írója egyedül, ha bevallja, ő bizony nem tudja, hogyan készül a nád­síp. Nem így a szeghalmi gyere­kek, akik többek között ezt és sok más népi játékot megismer­hetnek azokon a múzeumi órá­kon, melyeket a Sárréti Múzeum szervez nekik hétről hétre. Mostanában nemcsak az álta­lános iskolások, de a középisko­lások is el-eljárnak ide osztály- főnöki óráik keretében. Nem véletlenül éppen a Kossuth téri kiállítóhelyet látogatják, hiszen Tildy-emlékkiállítás nyílt itt nemrég, s mint köztudott, Tildy Zoltán egykor a gimnázium igazgatótanácsának tagja volt. Még szerencse, hogy Körös­újfaluban nincs bölcsőde! Ne higyjék kérem, hogy ezt a fenn­tartás egyre nehezebb volta miatt jegyeztük meg! Egész másról van szó... Mostanság ti­tokzatos látogatók jártak előbb a település iskolájában, néhány nap múlva pedig az óvodában, s felderítő útjukról bizony nem távoztak üres kézzel. Sőt! Vit­ték, amit találtak. Élelmiszert, gázpalackokat... Az intézmény dolgozói pedig bottal üthették (volna) a nyomukat... Ám ehe­lyett feljelentették őket a rendőr­ségen, s talán a pedagógusok is örömmel nyugtázták, hogy nincs bölcsőde a faluban, hisz mi más következhetne egy isko­lai, majd egy óvodai betörés után... A nyomozást végző szeghal­mi kapitányságon egyébként megtudtuk, hogy mostanában igen „kelendőek” lettek a gáz­palackok. A körösújfalui óvodá­ban négy palacknak „kelt lába”, de a környező települések gáz­cseretelepei a megmondhatói, hány palack tűnt el mostanság a körösújfaluihoz hasonló, hívat­lan látogatók jóvoltából. Ha te­hát palackot vásárolunk, jó az eredetének is utána nézni, ne­hogy gáz legyen a szó átvitt ér­telmében is! N.Á. ✓ így védjük a parkokat? Vigyázzunk városunk értékeire és szépségére—olvastam a Békés Megyei Hírlap november 12-ei számában. Gondolja valaki, nem nagy ügy, én mégis annak tartom, amit láttam. Az „U” -alakú háznál a háztartási bolt előtti szép kis parkban a padokra többször leülök pihenni. De amit nemrég egy borongás, sötétedő délutánon láttam, az felháborított. Egy23-25 éves anyuka ült te, de nem a pad ülőkéjére, hanem a pad támlájára és sáros lábát az ülőkére tette. Míg ő nyugodtan ült a pad tetején, addig 2-3 éves fiacskája, akire vigyázott, természetesen a vizes-sáros füvön biciklizett. Hogy figyelmeztette volna kisfiát, hogy ne a füvön, hanem a sima úton biciklizzen, amikor ő maga azt sem tudja, hogy kell egy padra leülni, ahol tiszta ruhában valaki pihenni szeretne. A pedagógusokat ne bántsuk, ezeket az alapvető viselkedési szabályokat már a gyesen lévő anyukák dolga lenne megtanítani gyermekeikkel. A pedagógusok dolga a tanítás lenne, de ha ilyen alapvető dolgokkal kell foglalkozniuk, hogy hogyan kell viselkedni az utcán, köszönni stb., az a tanítás rovására megy. Járai Tamás, Békéscsaba Visszhang Lapjuk 1991. november 2-ai számában megjelent, miszerint a Békéscsaba, Korzó téri szökőkút vize nincs leengedve, ami nem felel meg a valóságnak. A szökőkút vize október 29-én reggel már le volt engedve, a medence ki volt takarítva. A napilapokban megjelentfotó korábban, előző időszakban készülhetett, az 1991. október 30-án már aktualitását vesztette. Különösen azért kell kifogásoljuk a megjelenteket, mivel az üzemeltetőre, azaz a vállalkozóra nem vet jó fényt a lapjukban leírt mulasztás, de kellemetlen ez nekünk is, mivel a lakosságot ellenünk hangolja a cikk írója, miszerint kidobjuk a pénzt. Bánfi Ádám irodavezető, Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési Iroda A kifogásolt felvétel október 31-én, csütörtökön készült. Ezt a kint lévő újságíró és fotóriporter elmondta a vállalkozónak is. Mindezek ellenére lapunk időjárás rovatából az is kiolvasható: október 24-e óta a megyében — így a szökőkút környékén is — jelentős fagyok voltak. Ha a vállalkozó úgy érzi, hogy nem vet rá rossz fényt, hogy a szökőkút vizét csak öt fagyos nap után engedte le, akkor ezúton kérünk tőle elnézést. A számítógép működik! Néhány évvel ezelőtt sok nyugati folyóiratban találhatott az ember megrendelőt, csak kitöltötted, elküldted és a postán jött a megrendelt újságod — milyen egyszerű is volt ez! Ha nem kaptál nyugati készülékedhez alkatrészt, mert a SZERVIZ nem jutott hozzá, írtál az újságon keresztül a MARKANAK—nem minden esetben—, de megjött a várva várt mütyürke, ami nélkül a készüléked sohasem szólalt volna meg. Én egy bécsi bevásárlóúton vettem magamnak egy számítógépet. Körülbelül másfél évre rá elromlott. Elvittem a számítógépszerviz­be: NOVOTRADE Kft., Békéscsaba, Bartók Béla út 37. A gépet megjavították, kifizettem az egészen magas javítási költ­séget és még garanciát is kaptam rá. Egy évig üzemelt. A napokban hasonló hibajelenségekkel garancia után újból elromlott. Elmentem a szervizbe, a pult mögött ülő hölggyel megbeszéltem, hogy még azokat az anyagokat is meg kell fizetnem, amit arra fordítanak, hogy megállapítsák, mi is a hibája ennek a gépnek. Én már kalkuláltam, évente nem fogokfizetni javíttatásokért több mint 4 ezer forintot. Megérdeklődtem, hogy beveszik-e a gépet roncsként, használhatatlan készülékként. A válasz: „ők nem, de az utcában a műszaki bizományosnál érdeklődjek vagy kérdezzem meg valamelyik szerelőt”. Végül behívta a vezetőt—előadom a reklamá­ciómat. Erre ö: — Miért nem akarja megjavíttatni a gépet? Vála­szom: — Nem érné meg évente kifizetni ekkora javítási költséget. Kicsit elgondolkozott, azután a válasza meglepett. Hozza be a gépet, ingyen megjavítom magának, leszek ennyire gavallér! Ehhez már csak azt tudtam mondani, én meg egy sörre hívom meg. Elgondolkoztam a dolgon, és feltettem magamnak ezt a kérdést: a jó bornak is kell cégér? A számítógépem feléledt és működik! Roszkos János oki. üzemmérnök, Békéscsaba Gyerekek a padlón A nagyszoba szőnyegpadló­ján fiúcska fekszik. Keservesen sír. A gyógytornász gyúrja, ér­tőn masszírozza „leragadt” iz­mait. Gergő kétéves. Farfekvéssel, nagy súllyal született. Mamája így emlékszik: — Nem sírt fel születésekor a kisfiam, ahogyan az elvárható lett volna. Gyorsan oxigént kapott, ennek ellenére sajnos, károsodott a központi idegrendszere, izomzata csök­kent tónusú lett. Majd belehal­tam, amikor láttam, hogy nem tud mozogni, szemei kifejezés­telenek. Bánatunkra ráadásul még azt is észrevettük, hogy kancsal. Jártuk a szemészetet, ahol megállapították, hogy szemferdülését nagyobb korá­ban majd műteni kell. Hét hóna­pos volt, amikor hallottunk Rá­kóczi Józsefné, Ibolyáról. Elvál­lalta Gergő kezelését és két hó­nap után kisfiámon már észreve­hető javulást észleltünk. Érde­kelték a játékok, beindult a moz­gása, javult a kancsalsága. Ami­kor szemészeti kontrollra vittük nem akarták elhinni, hogy feltű­nően javult kancsalsága. Tudja, hány ilyen sorstársa van a me­gyében a fiamnak? Hány gyerek születik agykárosodással? Kér­dezze csak Rákóczinét, erről ő többet mesélhet... Sok baba születik agykárosodással * Rákóczi Józsefné nincs elra­gadtatva attól, hogy megkere­sem. Mondták is, szerényebb a kelleténél. — Beszélgettem olyan anyu­kákkal, akiknek egyáltalán nem, vagy alig mozgó, beteg gyerme­kük van. Említették Dévény Anna módszerét is. Miről is van szó? Jó lenne, ha erről mint gyógytornász közérthetőbben tájékoztatna — kérem szóra a gyógytornász Rákóczinét. — Manapság Magyarorszá­gon nagyon sok baba születik kisebb-nagyobb mértékű agy- károsodással. Ennek egyik fő tünete az izomtónus zavara, mely lehet fokozott vagy csök­kent. Ilyenkor mindig izom­gyengeségről van szó, amely­nek fokozatai a gyengétől a tel­jes bénulásig terjedhetnek. Ezeknél a gyermekeknél na­gyon fontos a mielőbbi gyógy­torna, mivel a mozgatóagy sérü­lése később nemcsak mozgás­beli visszamaradottságot, moz­gássérülést, hanem a többi ér­zékszerv működési zavarát is magával hozza. Ezeknek a gye­rekeknek a gyógyításában új módszert dolgozott ki Dévény Anna budapesti gyógytornász. Az említett okok miatt letapadt és kóros helyzetben rögzült iz­mokat és inakat, amelyek min­denképpen a mozgás akadályát képezik, fel kell lazítani, hogy egyáltalán a mozgás lehetőségét meg lehessen teremteni. Dé­vény Anna több évi munka u(án jött rá arra, hogy az izmokat nemcsak hosszirányban, hanem lefutásukra merőlegesen is de; hét, kell lazítani, kimozgatni. O nagyon jó eredményeket ért el ezzel a módszerrel, amit igye­keztem elsajátítani és alkalmaz­ni. Leragadt izmok — béna gyerekek — Ha jól értem, az izmok mozgatása és a gyógytorna Ösz- szefüggésben vannak? — így igaz. Amennyiben ugyanis nem teremtjük meg a mozgás feltételeit, hiába akar­juk tornáztatni a merev leragadt izmokat. A lemozgatás és az ak­tív torna között nagyon szoros a kapcsolat és egymás nélkül nem létezhetnek. Ez az új szemlélet a gyógyításban és jelen pillanat­ban ezt sajnos olyan orvosok sem fogadják el, akik saját sze­mükkel győződhettek meg a módszer eredményességéről. Általuk már „leírt”, kezelhetet- lennek minősített kicsikből lett járó értelmes gyerek. A módszer lényegét, sajnos kevesen isme­rik... Megyénkben is elkeserítő a helyzet. Sok-sok gyermek szo­rulna értő gyógytornász kezelé­sére. Viszont, csupán egyetlen gyógytornász ismeri és tudja alkalmazni Dévény Anna mód­szerét — amely után külföldön nagy az érdeklődés. Nagyon jó lenne, ha illetéke­sek felismernék a lehetőséget és összegyűjtve a sérült gyerme­kekkel folglalkozó szakembere­ket, megteremtenék a lehetősé­gét annak, hogy ezt a módszert átvegyék Dévény Annától. Betegek sokasága szeretne meggyógyulni Fárasztó, hosszú hónapokra van szükség ahhoz, hogy egy- egy beteg gyerekkel eredmé­nyeket érjen el Ibolya, akinek jelenleg a békéscsabai kórház traumatológiai osztálya ad mun­kaalkalmat. Nyilván ott is szük­ség van szaktudására. De beteg gyerekek sokasága szeretne meggyógyulni. Rajtuk egyelőre közel-távolban tehát csak Rá- kócziné segíthet. Ajánlom ezt az illetékesek szíves figyelmé­be B. V. Elkészültek az esküvői képek... Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents