Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-19 / 271. szám
1991. november 19., kedd í BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SARKAD ÉS KÖRNYÉKE Geszt, Tisza-kastély Az oldalt írta és szerkesztette: Magyar Mária Telefon: (66) 27-844 A tét: hat kilométer Békés megye alsóbb rendű útjainak fejlesztési programjában többek között szerepel az Újszalontaés Mezőgyán közötti 6 kilométeres útszakasz megépítése is. A megyei önkormányzat pályázat útján igyekszik ehhez központi pénzforrást nyerni. Ennek érdekében előterv készítésével bízta meg a Békés Megyei Tervező Vállalatot. Ma délelőtt 10 órakor a Mezőgyáni Polgármesteri Hivatalban erről tartanak egyeztető tárgyalást az érintett önkormányzatok, gazdálkodó szervek és hatóságok. „Házaspárbaj” az Adyban Tegnap, november 18-án diákigazgató-választással indult a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskola diákhete, amit a hagyomány szerint szintén Adyról neveztek el. A mai nap fő programja a Ki tud többet Adyról? vetélkedő, amelyet számos hasonlóan izgalmas szellemi vagy sportverseny követ majd az elkövetkezendő napokban. Az Ady-hét november 22-én a „Házaspárbajt” követő díjkiosztó gálával zárni. Tsz-bosszantó A sarkadi Lenin Tsz dolgozóit nemcsak a saját sorsuk bizonytalansága, de még az idei zord őszi időjárás is bosszantotta. Eddig 650 hektáron került földbe az őszi búza, ám szándék szerint még 1000 hektárnyi terület várna bevetésre. Az esőzések miatt felázott talajt azonban képtelenség előkészíteni, a gépek elsüllyednek. Ugyanez a gond a cukorrépával is, amely hetek óta vár kiszedésre. Mint a téesz dolgozói elmondták, emlékezetük szerint évtizedek óta nem volt rájuk ilyen nehéz ősz. Uj munkahelyek Sarkadon A sarkadi Pelikán Rt október 25-én 215 millió forintos tőkeemelést hajtott végre. Ez, valamint a foglalkoztatási alapból nyert pénz újabb vállalkozások elindítását teszi lehetővé. A tervek szerint még ez évben kenyérgyárat hoznak létre, s legkésőbb a jövő év január végéig múanyagflakon-gyártó üzemet létesítenek. A két munkahely mintegy 30-35 személynek biztosít elhelyezkedési lehetőséget. Ugyancsak az említettekkel függ össze, hogy a Pelikán Vendéglőben néhány héten belül gyorsétkező kialakítására kerül sor. Az oldal fotóit Fazekas Ferenc és Fábián István készítették Még három hét türelem(?) Lakossági bejelentésre érkeztünk a Lenin Téesz átvevőhelyén dolgozó Kovács Sándorhoz és Fésűs Józsefnéhez, akik a nyár közepén több sarkadi, keresztúri, dobozi, zsadányi és kötegyáni kistermelőtől vettek át sertést. A sertések egy részét a kisteleki Agroform Bt, másik részét Bozó János kiskunfélegyházi vállalkozó vásárolta fel. Kifizetést 90 napra ígértek, késedelem esetén pedig 44 százalékos kamatot. A 90 nap azonban már régen lejárt, a pénz pedig csak igen szerényen csordogál. — Higgyék el, mi azonnal fizetünk, ahogy és amilyen arányban a két átvevőtől kapjuk a pénzt—mondták Kovács Sán- dorék, akik egyébként a téesztől függetlenül, a saját felelősségükre vállalták annak idején ezt a munkát. — Az Agroform és Bozó úr összesen hétmillió forinttal tartozik felénk. Ennyi pénz nem tűnhet el nyomtalanul, úgyhogy bízunk benne, előbb vagy utóbb ideér... De lássuk, mit mond erre Bozó János, akit Kőhalmi Endre kollegám keresett meg. — Sarkad és környékének mintegy 4-6 millió forinttal tartozom — tudom meg Bozó János kiskunfélegyházi magánfelvásárlótól. — Tudom, hogy a határidők sok esetben lejártak és a pénz nagyon hiányzik az embereknek, de én sem tudok addig fizetni, amíg az üzleti partnereimtől nem kapom meg a pénzt. A kereskedelmi lánc „végpontja”, a Szovjetunióba szállító Azimud Kft. — a hírek szerint — másfél héten belül megkapja járandóságát, ezért úgy gondolom, hogy hozzám is három héten belül befolyhat a tartozás. Egyébként szeretném megjegyezni — éppen az Ön korábbi cikke („Kalandor-ország- lettünk”, Békés Megyei Hírlap 1991. október —- K. E.) késztet erre —, hogy a közelmúltban kifizetett 1,3 milliót is más tevékenységemből származó bevételből fordítottam a sertésfelvásárlásra, úgyhogy még ennek ellentételét nem kaptam meg. Higgyék el, én azonnal fizetek, mihelyt befolyik a számlámra, nem ülök rajta! Amenynyiben érvényesíteni akarja valaki a büntetőkamatot — azt megteheti, ám ezt is csak akkor tudom kiegyenlíteni, ha én hozzájutok. I Ebből a szempontból lalálós kérdés Amikor diák voltam, a pedagógusok „aranyköpéseit” gyűjtöttem, amikor tanár lettem, a gyerekek aranyos mondásait jegyezgettem. Mióta újságíró vagyok, a „szavajárások” érdekelnek. így született az ötlet a következő találós kérdésről: Egy (a területemhez tartozó) testületi ülésen az egyik képviselő szavajárását striguláztam. Alig egy óra alatt közel hússzor mondta azt, hogy „ebből a szempontból”. A képviselő úr nevének betűit elszórva ezen az oldalon vastagabb betűkkel szedtük, mint a többit. Aki a betűket összerakva címünkre (Békéscsaba, Munkácsy u. 4.) megírja, ki ő, sorsoláson vehet részt. A szerencsés megfejtők számára postán küldjük el a nekik szánt ajándékot. A borítékra írják rá: Találós kérdés. (Ebből a szempontból egyébként az érintett képviselő úr számára is kihalászunk valamit a szerkesztőségi ajándékkosárból.) Aki a virágot szereti... A legelső sarkadi testületi ülésen, amelyen részt vettem, a tárgyalóasztalnál ülő városatyák közül két nevet jegyeztem meg. Dr. Halász Tibort azért, mert folyton szólásra jelentkezett, a mel lette ülő Puskás Lajost pedig azért, mert személyiségéből roppant nagy nyugalom, kiegyensúlyozottság áradt. Puskás Lajosról aztán később megtudtam, ő a város egyik alpolgármestere. Azóta több mint fél év telt el, és most itt ül velem szemben, mint a portrésorozatom legújabb kiszemeltje. Kézenfekvő kérdéssel indul a beszélgetésünk: — Hogyan lett alpolgármester? — A képviselő-testületbe a szocialista párt listájáról kerültem be — válaszolja —, és a testület azután alpolgármesternek választott. — Kit tart a legérdekesebb egyéniségnek a testület tagjai közül? — faggatom tovább, de csak mosoly a válasz. Biztatásomra a következőket mondja: — Lehet, hogy egyesek elfogultsággal vádolnak majd, mégis úgy gondolom, Halász Tibi a legérdekesebb színfoltja a testületnek. Mindketten a Lenin Tsz- ben dolgozunk, mindketten szocialisták vagyunk, ezért illethet az említett vád, de képzettsége, agilitása, azonnali reagáló képességé és jövőbe látása alapján mégiscsak ő jutott eszembe... — Az említett hónapokban minek örült legjobban, amit megszavazott a testület? — Általános dolgokat tudok mondani. Például annak, ha pályázni merünk valamilyen központi pénzforrásra és ezt méltányolja a testület. Annak is örü„Örülök, ha pályázni merünk valamire” lök, ha olyan határozatokat, döntéseket hozunk, ami az oktatás, az iskolák, a művelődési intézmények dolgait viszi előbbre. És ebben a kérdésben—mint a művelődési, ifjúsági és sport- bizottság elnöke — talán valóban elfogult vagyok. — Mit csinál, amikor nem téeszelnök-helyettes, amikor nem alpolgármester? — Újságot olvasok, tévét nézek, eszem, csodálom a szegfűimet, a rózsáimat és feljegyzem a teendőimet, tudniillik azt szoktam mondani: akinek nincsen esze, legalább legyen notesze. — Cseréljünk szerepet egy rövid időre! — javaslom. — Mint Sarkad város alpolgármestere, mit kérdezne meg tőlem, az újságírótól? — Elsőként azt, hogy érzése szerint hitelesek-e a saját írásai. Aztán pedig azt, hogy általában optimistának vagy pesszimistának tartja-e magát. Végül pedig, hogy el tudja-e képzelni magát, mint alpolgármester. Kft. lesz a Szellőzőből Két évvel ezelőtt még háromszázan dolgoztak a Szellőző Művek sarkadi gyáregységében, ma negyvenketten. Mint dr. Vass György igazgatótól megtudtuk, év végéig ebből is 36 dolgozónak szűnik meg a munkaviszonya. Az itt maradó hat embert vagyonkezeléssel és telepőrzés-védelemmel bízzák meg. — Vagyis megszűnik a termelés? — kérdezem. — A Szellőző Művek budapesti központja kedvező feltételeket biztosított ahhoz, hogy a sarkadi gyáregységből kft. alakuljon — hangzik a válasz. — Az üzemcsarnokot és a gépeket null kulcsos bérlet formájában bocsátják az alakulandó kft. részére. Ez azt jelenti, a kft. adósságok és kiadások nélkül, a nulláról indulhat. A központ arra is ígéretet tett, hogy a hozzá beérkező megrendeléseket hozzánk juttatja el, nem valami idegen céghez. Ahogy szaporodik a munka, úgy hívjuk vissza fokozatosan a munkásokat. Természetesen a visszahívást a legjobb munkaerőkkel kezdjük. Jó hír, hogy a kft. központi pénzekből tovább folytatja a nagygyan- téi ipari tanulók képzését. — Mikorra várható, hogy működni kezd a kft.? — Most készül az alapító okirat. A tervek szerint december 15-éig bejegyzik a cégbíróságon. Nyolcán jutnak munkához A sarkadkeresztúri malomban december 1-jétől olajütőmalom kezdi meg működését. A vállalkozással — melyet a sarkadi Bio-olaj Kft. indít — nyolc ember jut munkához. Ülésezés soron kívül Sarkadkeresztúron holnap, november 20-án délután soron kívüli testületi ülést tartanak, ahol a fő napirend a szociális kérelmek elbírálása lesz. Válaszaim az alpolgármester úrnak Illetlenség volna, ha Puskás Lajos alpolgármester úr hozzám intézett kérdéseit nyitva hagynám, ezért íme a válaszaim: A hiteles tájékoztatáshoz mindenekelőtt hiteles informátorokra van szükség, a többi valóban az újságírón múlik. Saját hitelességem legjobb mérőeszköze a lelkiismeretem. Ezt illetően pedig azon igyekszem, hogy tiszta maradjon. A mentalitásomról. A legproblémásabb dolgoknak is a „napfényes” oldalát igyekszem meglátni és megláttatni. Tehát feltehetően az optimista kategóriába tartozom. A számomra feltett kérdésekből ítélve Puskás Lajosból hamarabb válna újságíró, mint belőlem alpolgármester. Nem vagyok vezető típus. Tetőtől talpig A képviselő-testületben (Sértődés ne essék! Az általam szerkesztett (szombatonként megjelenő) divatrovattól már olyan súlyos ,fertőzést” kaptam, hogy az október 29-ei sarkadi testületi ülésen — szabad perceimben — alkalmi manökeneket válogattam a képviselők és hivatali dolgozók közül. A kiválasztottakról négy fotót is készítettem, persze csak a lelki szemeimmel. Ezeket aláírva pedig összeállt a képzeletbeli oldalrész. Valahogy így: Az első fotón Murok képviselő úr állna Gucci feliratú sípulóverében hozzámontírozva Lay Tamás mustársárga vászon- nadrágját és fülbevalóját. Murok úr vállára dr. Halász Tibor támaszkodna lezserül, fiatalos Modern Rock feliratú pamutpulóverében. A kép alatt a következő szöveg állna:,,Ezeket a kényelmes viseleteket 6-8 órás testületi ülésekre ajánljuk. Minél többen érkeznekfeliratos ruhaneműben, annál több érdekes olvasnivaló akad a száraz, előre megküldött előterjesztések és határozati javaslatok mellett. Az élelmiszerekre emlékeztető színek (például mustársárga) olthatják az időnként fel-feltörő éhségérzetet. Ha pedig valamire nincs elegendő pénz, megkezdődhet a teremben lévő gyűrűk, fülbevalók támogatásként való megszavazása. ” A második fotó Rencz alpolgármestert és a jegyző urat ábrázolná. Rencz doktor kockás ingében és egyszínű mellényében, míg Sipos Lajos egyszínű ingében és kockás mellényében nézne farkasszemet a kamerával. A hozzá tartozó képaláírás így hangzana: ,A ruhadarabok ilyetén variálhatósága a képviselőket tudat alatt hozzásegítheti az alternatív gondolkodáshoz. ” A harmadik képen B agy inka doktornőt láthatnánk a most oly nagyon divatos benettonzöld pulóverében. Aláírás:,,Ügyeljünk arra, hogy minden testületi ülésre legalább egyvalaki jöjjön zölds zínű öltözékben, hogy ideges pillanatokban legyen hová nézni. Klinikailag igazolt tény ugyanis, hogy a zöld nemcsak remek rejtőszín, de nyugtató hatása is van.” Az utolsó képzeletbeli képet a pénzügyi osztály vezetőjéről, Otlecz Istvánnéról készítettem, akinek fehér ingblúza fémcsilla- gokkal volt díszítve. Aláírás: ,,Jó, ha az ölesekre néhányon csillag- vagy holdmintás öltözékben érkeznek, ezzel is emlékeztetve a képviselőket, hogy ne nyúljék éjszakába az ülésezés.” „Otthon csak a tyúkok várnak” „Úgy látszik, a rossz emlékből több van, mert csak az jut eszembe” Sarkadkeresztúr legrégebbi lakóházát feltehetően még a múlt században építették, de hogy pontosan mikor, azt még a benne lakó Germán Györgyné, vagy ahogy a faluban szólítják, Juliska néni se tudta megmondani. — Több mint hatvan éve költöztünk ide a férjemmel — mesélte —, s ez már akkor is régebbi háznak számított. A 83 éves Juliska nénit a keresztúri idősek klubjában sikerült utolérnem. — Az uram régen meghalt, a hat gyerekünk közül senki sem él a faluban, ezért hát itt vagyok a napköziben — magyarázta. — Otthon csak a tyúkok várnak rám, azokkal pedig nem lehet beszélgetni. —Mi a legkedvesebb emléke, ami ehhez a házhoz fűződik? — kérdeztem. Csak a fejét csóválta: — Úgy látszik, a rossz emlékből több van, mert csak az jut eszembe. Sokat dolgoztam. Mázoltam, meszeltem, vizet hordtam, neveltem a gyerekeket és mellé jöttek a tragédiák. Olyan 30 évvel ezelőtt kenyérsütés közben kigyulladt a ház. Évekkel később pedig egy nagy eső után beáztunk. Egyetlen örömem, hogy hál’ istennek jól látok. Leginkább a tévénézés köt le persze, mert annak idején az első világháború miatt nem járhattam iskolába, és nem nagyon ismerem a betűket. Sarkadkeresztúr legöregebb háza talán már százéves is elmúlt. Ha mesélni tudna, regényt lehetne belőle írni!
