Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-16-17 / 269. szám
Szoborkiállítás Orosházán, a Szántó Kovács János Múzeumban vasárnap délelőtt 11 órakor a szegedi Bálint Sándor Művelődési Házzal együtt nyitják meg Miholcsa József erdélyi szobrászművész kiállítását. Megnyitóbeszédet mond Banner Zoltán művészet- történész. Az érdeklődők 1992. január 15-éig tekinthetik meg a kiállított szobrokat. Leszerelés A Magyar Honvédség alakulataitól 4000-en, a Határőrségtől pedig 3000-en szereltek le ezekben a napokban — mondta az MTI-nek Keleti György ezredes, a HM szóvivője. Azt is közölte, hogy fegyelmi okok miatt 113-an csak később szerelhetnek le, négyen pedig kórházi kezelésük befejezése után. A leszerelt fiatalok helyére november 27-én és 28-án vonul be mintegy 7500 fiatal. Brit vendég Békéscsabán Pénteken érkezett a megye- székhelyre nem hivatalos látogatásra Howard Pearce tanácsos, a Brit Nagykövetség nagykövet-helyettese. A békéscsabai önkormányzat vendégeként vasárnap délutánig tartózkodik megyénkben. Találkozott Pap János békéscsabai polgármesterrel, megnézte a megyeszékhely könnyűipari nagyüzemeit, szombaton este a megyei könyvtárban beszélget a brit— magyar baráti társaság tagjaival. Vasárnap a gyulai polgármester fogadja. Az alig hat hónapja Magyarországon tartózkodó diplomata ismerkedik a vidék életével is. A népdalkor köszöni szépen... A Szeghalmi Művelődési Központ népdalköre nemrég Romániában, Kalotaszentkirá- lyon és Legényesen vendégszerepeit. A sikeres útról hazatérve levélben keresték meg azt a 11 pártot, vállalkozót, üzemet, illetve intézményt, amely hozzájárulásával lehetővé tette, hogy az együttes bemutatkozhasson Romániában. A vendéglátók egyébként előreláthatóan tavasszal viszonozzák a szeghalmiak látogatását. Megtámadott Duna-járó Csütörtökön este hat óra tájban a szovjet Hajózási Vállalat mohácsi képviselője bejelentette: a cég Vorosilovgrád nevű hajójának kormányállását találat érte a Mohács és Vukovár közötti Duna-szakaszon. A támadás következtében a személyzet két szovjet állampolgárságú tagja meghalt. Négyen megsebesültek. A vállalat visszarendelte valamennyi hajóját, amely ezen a Duna-szakaszon tartózkodott. Ne várjon karácsonyig! Ajándékozzon egy szép ékszert! Hozott anyagából egyedi megrendelésre, rövid határidővel új ékszert készítünk. Rendelésfelvétel: Mezőberényben 1991. november 18-án 8—17 óráig a takarékszövetkezetben. KÖRKÉP 1991. november 16-17., szombat-vasárnap Több rendőr az utakon Hajmeresztő közlekedési szituációknak, szabálytalanságoknak, életveszélyes manővereknek lehet szemtanúja, aki gyakran van úton. Ami nemrég égbekiáltó bűnnek számított, és nagyritkán fordult elő, az manapság szinte mindennapos —- például behajtani a színtiszta piros jelzés ellenére. A járművezetők és a gyalogosok közül egyre többen követnek el kirívó szabályszegést, tanúsítanak agresszív, durva magatartást. Mindennek a sajnálatos következménye nyilvánvalóan nem marad el: megyénkben 1988-tól kezdődően évről évre több a halálos és a súlyos sérüléssel járó közúti baleset. Ugyanakkor a megnövekedett bűnözés miatt az utóbbi időben szinte alig jutott rendőr a közutakra; az ellenőrzés megelőző, visszatartó hatása szinte teljesen megszűnt. Ezen a tarthatatlan helyzeten kívánt változtatni a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság akkor, amikor 1989 második felétől egy centralizált, a megyei kapitányság akkori közrendvédelmi és közlekedési osztályán belüli forgalomellenőrző csoportot hozott létre. E csoport az idén augusztus 1-jétől megnövelt létszámmal alosztállyá szerveződött — vezetője Szabó János rendőr őrnagy. A létszám mellé járműveket, felszereléseket is kaptak: két traffipax gépkocsin túl két nagy teljesítményű BMW motorkerékpár, egy Volkswagen gépkocsi, valamint motoros fényképezőgépek, po- laroyd gép, videokamera is az alosztály rendelkezésére áll. Az új szervezet feladata kezdettől az, hogy elsősorban a megyén átvezető 44—46—47-es főútvonalakat rendszeresen ellenőrizzék, s emellett a rendőrkapitányságok igényeinek megfelelően, azok működési területén akciószerű fokozott ellenőrzéseket tartsanak. (U.) Az alosztály jól képzett rendőrei gondoskodnak a megyébe látogató magas rangú vendégek biztonságos közlekedéséről, a rendezvények zavartalanságáról is Fotó: Bíkfaivi Ferencné Tegyenek már pontot a „túróügy” végére! (Folytatás az 1. oldalról) nincs elég tej a gyártáshoz? Miért nem tartja be a szervezeti és működési szabályzatot az rt. vezetése? Miért az ellenséges viszony a vezető beosztásúak között, s miért nem tesznek végre pontot a „túróügyre”, mely hetek óta borzolja a kedélyeket? Itt egy pillanatra meg kell állnunk, hiszen olvasóink bizonyára nem tudják, miről suttogtak — idáig — a Sárréti Tejnél. Egy olyan szabadalomról, mely lehet, hogy nem is szabadalom, mégis kemény milliókat fizettek ki érte. Beszélik azt is, hogy ki tudja miért, e „szerény tiszteletdíj” egy része visszacsordogált néhány vezető zsebébe. (Tudom, önök, kedves olvasók most neveket, konkrét tényeket várnak e sorok írójától, ám mivel a vizsgálat még nem. zárult le, egyelőre ezzel nem szolgálhatunk.) Úgy látszik, ez a délután már csak ilyen. Kérdések, megnyugtató válaszok nélkül... És indulatok, melyek előtt tanácstalanul áll a külső szemlélő. Volt, aki egyenesen színházi előadásnak titulálta a „túró gy” feltárójának hozzászólását. (Azt már csak zárójelben tesszük hozzá: a produkció nem is lehet olyan rossz, ha a nagyérdemű akkora érdeklődéssel hallgatja, mint ez esetben tette...) Igen. A kérdések délutánja volt ez a szerdai. Még a legkeményebb kritikát is imigyen csomagolva tálalta az egyik fiatalember: „Miért nincsenek elképzelések arról, hogyan tovább? És egyáltalán... Alkalmasak a mi vezetőink arra, hogy kihúzzák az üzemet a kátyúból?” Tényleg (ezek után talán kérdezhet a krónikás is): erre ki adjon választ? A vezetők? Netán a dolgozók... Nagy Ágnes Ellenvélemény a különvéleményről A végegyházi kisgazdapárt egyik alapítója, szervezője, Maczkai József a laupnkban november elején megjelent nyílt levéllel — amely a Békés megyei kisgazdák különvéleményét tartalmazta — ellenvéleményen van. —Azok közé a Békés megyei kisgazdapárti tagok közé tartozom, akik régóta figyelmeztettek a párton belüli visszásságokra. Nincsenek Torgyán megyék vagy pártok, de mindenütt vannak torgyánisták. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy egyesek a megye és az alapszervezetek nevében nyilatkoznak az odatartozók megkérdezése nélkül — mondja Maczkai József, majd példát is hoz: a mezőkovácsházi alapszervezet vezetője, Szedlacsek Dezső, felutazva Budapestre, a megye nevében úgy írta alá a hűségnyilatkozatot Torgyán József mellett, hogy erre sem a megyétől, sem az alapszervezettől nem kapott felhatalmazást. Akik ezt tudatosan vagy tudattalanul megvalósítják, egy csónakban eveznek és a volt pártállam képviselőinek malmára hajtják a vizet. Mint alapszervezeti tag, a magam nevében és jogán mélyen megvetem, s elítélem az ilyen különvéleményben szereplőket. — h — Vendégkommentár Bátorság 7.00 és 7.30 között Olvasom, hogy Amerikának azon a részén, amelyet száz esztendeje még Vadnyugat néven emlegettek, van egy régi temető. Abból az időből származik, amikor a' tehenészlegények még lóháton terelték a csordát, amikor a szegény, de bátor segédseriff elnyerhette a gazdag farmer három szép lánya közül a legszebbik kezét, amikor még aranyásók százával indultak e tájról szerencsét próbálni Alaszka felé. Sírfeliratairól nevezetes ez a temető. Az egyik síremléken ez az epitáfium olvasható: ,,/// nyugszik John Jefferson. Tévedésből felakasztották". A mellette levőre pedig ezt a szöveget vésték: ,Joe, a tyúktolvaj nyugszik e hant alatt. Gyáva volt világéletében, de 1870. június 7-én bátornak bizonyult. Belehalt.” Meglódította a fantáziámat Joe esete. De John Jeffersoné is. És vájom mi jut az eszembe e két nem mindennapi szöveg olvastán? Megint csak a lusztráció, ami már hónapok óta éjjel-nappal foglalkoztat. Hiába, neveltetésemnél fogva én már ilyen vagyok. Vannak, akiket „tévedésből felakasztottak”. Most fokozatosan a helyükre kerülnek a dolgok, némelyiküket újra temetik. Akiket — szintén tévedésből — „csak” börtönbe vetettek, kényszermunkára ítéltek, munkájuktól eltiltottak, hetenként a rendőrségre idéztek, akiket elektrosok- kal próbáltak jobb belátásra bírni, azok most kérvényt írhatnak, kárpótlásért folyamodhatnak, miközben a törvény értelmében immár intézményesítve és megnevezésük céljából keresik a vétkeseket. Tű a szénakazalban. Teljesíthetetlen feladat. Ezért javaslom, ne a titkosrendőrségi dossziékat vegyék alapul az igazságkeresők. A dossziékat egészként is titkosították, és amúgy sem csak a dossziék tudnak vallani azokról, akiknek van elszámolnivalójuk. Engednünk kellene a negyvennyolcból, és Joe, az amerikai tyúktolvaj esetétől ihletve lenne célszerű eljárnunk. Gyáva volt világéletében, de azon a sorsdöntő reggelen... Vajon mi történhetett azon a reggelen? Gyerekeket mentett ki égő házból? Szüzet mentett meg erőszakoskodók- tól? Bankrablókkal szállt szembe? A sírfelirat szűkszavú műfaj, már senki sem tudja felderíteni, hogy mi történt azon a napon. A leglényegesebbet azonban elárulja: Joe egy ideig bátor volt. Azt javaslom, a „negyvennyolcból engedés” keretében ne azt vizsgáljuk, ki milyen tyúktol- Vajlásokat (feljelentéseket, káderezéseket, szekatúrákat stb.) követett el, hanem azt próbáljuk kideríteni, hogy azok a tegnapi elvtársak, akikkel csak távolról volt szerencsénk érintkezni úgy 1970 és 1989 között, legalább néhanapján, mondjuk pártoktatási előadást hallgatva, netán azon a helyen, ahová a király is gyalog jár, vagy bárhol máshol, mertek-e bátrak lenni mondjuk egy félórányi időre. Le mertek-e állni az utcán olyanokkal beszélgetni, akikkel akkoriban nem volt tanácsos együtt mutatkozni? Volgával a pártközpontba autózva megálltál-e munkájából kidobott volt kollégád mellett, akinek cipőjébe belefolyt az esővíz? Volt-e bátorságod legalább négermunkát felajánlani a bajbajutottnak? Titokban volt-e merszed eljárni iskolai felvétel ügyében olyanok javára, akiknek szüleit nem- kívánatosnak minősítette a rendszer? Merted-e álmatlan éjszakán legalább önmagad számára kimondani, hogy „ez a rendszer úgy rossz, ahogy van”? Az ilyen kérdések feltevése nélkül elképzelhetetlen a dolgok tisztázása. Tehát nem is'any- nyira általános érvényű törvényre van ehhez szükség, hanem egymáshoz közeledésre, emberi szóra. Ha két ember tisztázza egymással a tisztáznivalókat, akkor akár holnap reggeltől is túltehetik magukat a múlton. Ha nem kerítenek ) rá sort, az emberi kapcsolatokban még évtize- jj dek múlva is fekélyként sajognak az emlékek. Ha majd hozzád fordulok, kollégám, ismerősöm, próbálj meg legalább egy fél órára bátor lenni. Még annyit sem kockáztatsz, mint Joe, a tyúktolvaj. Lehet, hogy nehezedre esik, de te nem halsz bele. Tóth Mihály, a pozsonyi Új Szó munkatársa December 24. Az Érdekegyeztető Tanács pénteki plenáris ülésén jóváhagyták, hogy december 24-e— a december 28-ai szombati szabadnap felcserélésével — szabadnap legyen. így tehát a december 24-ei, keddi munkanap lesz szabadnap, és a december 28-ai szombati szabadnap pedig munkanap. A december 31-ei munkarenddel kapcsolatban megállapították, hogy a munkáltatók — a szakszervezeti jogok biztosítása mellett, a termeszabadnap lési és gazdálkodási érdekek figyelembevételével — saját hatáskörben intézkedhetnek a változtatásokról. A december 24-ei munkarend ilyen módosítását elsősorban a karácsonyi ünnep jellege indokolja. Ezen túl a közlekedés és a kereskedelem munkája is jobban alkalmazkodhat az ünnephez, valamint célszerűbb munkaszervezést biztosít más területeken is, hiszen két munkanap követi az ünnepeket. A NÉPÚJSÁG KFT., BÉKÉSCSABA PÁLYÁZATOT HIRDET kiadóigazgatói munkakör betöltésére. Az igazgató legfontosabb feladata: — a taggyűlés által elfogadott üzleti stratégia megvalósítása; — az eredményes kiadói tevékenység irányítása és az ehhez szükséges szervezeti-működési rend működtetése; — a korszerű munkafeltételek és érdekeltségi rendszer kialakítása. Feltétel: — szakirányú felsőfokú állami végzettség; — legalább 5 éves felső- vagy középvezetői gyakorlat; — a német nyelv tárgyalásszintű ismerete; — menedzser típusú vezetői rátermettség és együttműködési készség; — erkölcsi bizonyítvány. « A pályázat tartalmazza: a kiadó eredményes és korszerű működésére vonatkozó elképzelést, valamint a munkaköri követelmények ellátására vonatkozó elgondolást. Mellékelni kell a pályázó szakmai önéletrajzát, iskolai végzettségét tanúsító okiratok másolatát és azt, hogy mikor tud munkába lépni. Az írásban elkészített pályázatot — 1991. december 15 -éig a Népújság Kft., Békéscsaba, ügyvezető igazgatójának, Martin Feldenkirchennek kell megküldeni (5601 Békéscsaba, Munkácsy u. 4., pf. 111.). V _____________________________J „ ...NE HIGYJE MINDEN KIS HALOM MAGÁRÓL, HOGY A VILÁG TETEJE” (Lessing) Sa fokira szorítva Homály Megszállták a pártházat! Sötétarcú, gonosz emberek benyomultak a fellegvárba, a gondnok szűrét—mint kóbor kutyáét—kitették. Keményen rátették kezüket a portára, a telefonközpontost meggyom- rozták, hivatalos iratok közt kutakodtak, törtek, zúztak, romboltak. Szőrén-szálán eltűntek a legfontosabb okiratok. Brrr! Mint a legizgalma- sabbb maffiaregényekben. De ez még mind semmi! Jött az elnöki iroda. Béniről meg az S. O. S. jelek, akár a Titanicról, a nagy ütközés után. Bizony-bizony, kormányos legyen a talpán, aki a milliárdnyi jéghegy között ebben a zűrzavarban (mi több, homályban!) elnavigál. Imhol azonban a mentő sereg, hogy megfékezze az ármányt, felsegítse a—ki tudja, hányadszor? — térdre rogyott (vagy elgáncsolt) pártot. Mert a veszély nem múlt el. A válságstáb meg az intézők majd gondoskodnak a rendről. S így élünk-éldegélünk mi, magyarok egyik napról a másikra. Van, akit kizárnak, van, akit jogaitól megfosztanak, bezárják, fenyegetik, lejáratják, bemocskolják, vagy nemes egyszerűséggel félholtra verik. Elvi, erkölcsi, védekezési, támadási meg mit tudom én, milyen alapon. Miközben éljük egyhangú mindennapjainkat a megszokott — legfeljebb túlságosan mélyre sikeredett — mederben. L. E.
