Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-14 / 267. szám

fS IKES MEGYEI HÍRLAP­KÖRKÉP 1991. november 14., csütörtök Pártját ritkító születésnap Lenullázott parlament A megalakulást közvetlenül követő plenáris ülések hangulatát idézte tegnap délelőtt a parla­ment tanácskozása, ha ez a szó egyáltalán illik arra, ami történt. A BM volt III/III-as ügyosztályá­nak nyilvántartásában fellelhető adatok felhaszná­lásáról szóló törvény vitája ugyanis az eddig felejt- hetőnek hitt, s talán itt-ott már valóban múló régi stílust és indulatokat újította fel. Az elmúlt hóna­pok lassan pacifikálódó hangneme után a képvise­lőknek sikerült újfent felhergelni a kedélyeket és legyilkosozni egymást, arról nem is szólva, hogy Dénes képviselő egyenesen akasztásokat köve­telt. Történt, hogy Horn Gyula tagadhatatlanul tak- tikátlanul és a pártja álláspontját már hatásosan kifejtő Kovács Jenő után kissé céltalanul is, de hozzászólt, mert személyesen is érintettnek érezte magát. így aztán az ő megszólalása adott ürügyet az indulatok — utólag legalábbis így látszik — egyébként elkerülhetetlen kitörésének, s annak, hogy a honatyák közel két órán át a gyűlölet kétperces dózisaival bombázzák egymást. Ebben a színjátékban nemcsak a téma kapcsán világosodtak meg az álláspontok, hanem a legko- mikusabb közjátékokra is sor került, s a végén már senki nem beszélt magáról az előterjesztésről. Megtudtuk, hogy Szabad György házelnök, aki a rendszerváltást megelőző háromoldalú tárgyalásokon Sólyom Lászlóval az MDF küldött­ségét képezte, csupán futó epizodistának tartja a mellettük akkor átmenetileg megjelenő Csurka Istvánt. Kiderült, hogy az ellenzék egyik fele már annak idején is álarcot viselt, s ezt teszi most is, hiszen demokratikus álcázás alatt gátlástalanul a hatalomra tör. Ez utóbbira Csurka István utalt, s ezt éppen Szabad György értette félre. Szó esett valamiféle úriemberek közötti megegyezésről, szerződésről is, miszerint a hatalmat átadók arra számítottak, hogy a rendszerváltás után nem lesz leszámolás. E megállapodás azonban az MTI ak­kori tudósításaiban nem lelhető föl, tehát nem is létezik — állította egy MDF-es szenátor. Ám nemcsak a kormánykoalíció és az ellenzék „anyázta” szívósan egymást, hanem sikerült feljes intenzitással felizzítani az SZDSZ—MSZP ellen­téteket is, sőt Prepeliczay Istvánnak még az is módjában állt, hogy pártjának elnökét Berijához hasonlítsa, akinek mintegy jogon kívüli bűnként elsőül azt vetették a szemére, hogy elszemtelene- dett. Mindazt, ami történt, nem is érdemes részlete­sen felidézni. Talán még Mádai Péter képviselő lakonikus megjegyzése illik ide, aki két óra múltán megjegyezte: mindehhez nincs szükség határozat- képességre, márpedig azt az ülés kezdetén közel negyed órán át igyekezett összekovácsolni a kép­viselői helyéről többször is megszólaló Szabad György. A magyar törvényhozás végtelen leterheltség­ben és lemaradásban él. Gyors, szakszerű és meg­alapozott döntéseket, törvényeket kellene hozni úgy, hogy azok egy részében ne csak a kormány- koalíció szavazati többsége, hanem az összes par­lamenti párt közötti konszenzus is érvényre jus­son. Erre egyfajta fejlődés eredményeként ez idáig még volt remény, amely persze még most sem szűnt meg, de a történtek fényében úgy látszik, az eddig elvezető utat újra kell kezdeni. Honatyáink tegnap délelőtt ebben a tekintetben ugyanis tény­leg lenullázták magukat. HT PRESS E. N. M. „AZZAL, HOGY TE SOSEM VIZSGÁLOD, HOGY KI MILY ŐSÖK SARJA, HA LELKE NEMES, BÖLCSEK MÓDJÁRA CSELEKSZEL.” (Horatius) Terítéken a foglalkoztatás Sárkos kerekasztal­Leszokunk a húsról? Az elmúlt évben a mezőgaz­daságban és az élelmiszeripar­ban tevékenykedett az aktív ke­resők 21,2 százaléka, 0,5 száza­lékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor ez a két ágazat a bruttó hazai ter­mék (GDP) 19 százalékát pro­dukálta, 1,3 százalékkal na­gyobb arányát, mint 1989-ben. Az egy főre jutó évi fogyasz­tás húsból és húskészítmények­ből, valamint halból több mint másfél kilóval csökkent, ugyan­akkor kevesebb fogyott tejből és tejtermékekből, zsiradékokból, kávéból,'égetett szeszes italok­ból, sőt dohányból is. Tojásból, burgonyából és borból viszont többet vásároltak tavaly, mint egy évvel korábban. Nem adóznak Kunágotán Kunágotán a legutóbbi ön- kormányzati ülésen úgy döntött a képviselő-testület, hogy ja­nuárban sem vezetik be a helyi adót a településen. Az eddigi éves adóbevétel egyébként 2 millió 600 ezer forintot jelentett a költségvetésben. A kieső ösz- szeget elsősorban a gazdálko­dásból szeretnék pótolni, illetve későbbi lakossági tehertételre csak kényszerű szabályozásból kerülhet sor. Kisgazdák útkeresése Zsíros Géza kisgazdapárti képviselő bejelentette, hogy a frakció hét tagja a Bács-Kiskun megyei kisgazdaszervezet meg­hívására csütörtök délután egyeztető megbeszélést tart Kiskunhalason, amelyen meg­oldást kívánnak találni az ország és a párt kérdéseire. A téma: a gazdasági gondok megoldása, jól előkészített költségvetés, va­lamint a kistermelőket hátrá­nyosan érintő adótervezet meg­változtatása. Zsíros Géza ugyanakkor hangsúlyozta: ha ez utóbbi kérdésben nem tudnak eredményt elérni, akkor felül kell vizsgálni a párt politikai kapcsolatrendszerét. Itt a magyar lapály A Békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezetben az el­múlt évben felszámolt 6-700 kocás sertésállomány helyett ez évtől új törzstenyészetet állíta­nak be. A Hungahib Sertéste­nyésztési Rendszer felügyelete alatt végzett újratelepítéssel bi­zonyítani szeretnék, hogy meg­felelnek az országos termelési és minőségi elvárásoknak. A tenyészet egészében a magyar lapály fajtára alapoz. A tenyé­szállatokat elsősorban Szentlő- rincről és Veszprémvarsányból kapják. Jelenleg 200 fajtatiszta sertés található a telepen, de a tervek szerint az 500-as állomá­nyig nem állnak meg. A tenyé­szet fokozott állategészségügyi szabályok betartása mellett az úgynevezett hármas mentesség követelményeinek megfelel. Ez egyébként kritériuma a későbbi forgalmazásnak. Az anya- és apaállatok véglegesítése után az első eladható, továbbtenyész- tésre alkalmas szaporulat jövő év májusától várható. Az FKGP képviselőcsoport történelmi platformja a kisgaz­dapárt alkotmányától és hagyo­mányaitól idegennek minősíti az úgynevezett kongresszus hét végi összehívását — hangzik az a szerda délután kiadott nyilat­kozat, amely a kisgazdapárton belüli „háború” újabb állomását jelenti. A nyilatkozat leszögezi, hogy a kongresszus a pártelnök szüle­Szerencsére a kérdés még nem egyenlő a lenni vagy nem lenni irodalmi dilemmával. Nagyszénás önkormányzati tes­tületé hétfőn este közmeghall­gatás keretében kérte a lakosság véleményét arról, hogy beve- zessenek-e valamilyen fajta he­lyi adót vagy sem. Kaczkó Mihály polgármester megbetegedése miatt Sovány Pál alpolgármester és Szabó La­jos jegyző vezette a közmeg­hallgatást, aki elmondta, a nagyszénási képviselő-testület tagjainak kétharmados szavaza­ta kell ahhoz, hogy valamilyen típusú adót bevezessenek. Már az elején kitért arra, hogy nem vetnek ki házadót, és a gyü­mölcsfákat sem fogják meg­adóztatni, miként az szóbeszéd formájában már elterjedt. A felszólalók túlnyomó része kifogásolta az adófizetést, s töb­ben hivatkoztak a feszült gazda­sági helyzetre, a családok elszegényedésére. Priboly László azt is megkérdezte, van-e egyáltalán még egy olyan or­szág, mint hazánk, ahol így adóztatják a népet. Kovács Sán­dor a lakosság tűrőképességére hívta fel a figyelmet, s elmondta, A hét elején két irodatechni­kai kiállítás nyílt Békéscsabán. Keddtől csütörtökig láthatók a Fiume kistermében a Kontrax által forgalmazott számítógé­pek, nyomtatók, írógépek, tele­faxok és egyéb olyan berende­tésnapjának pártpénzen történő megünneplését szolgálja, és azon nem választott küldöttek, hanem csak a személyes elköte­lezettség alapján kiválasztottak vehetnek részt. Tiltakozik az ellen, hogy a párt vezetését Torgyán József baráti köréből kooptálással egészítsék ki, mivel ez újabb példája a belső demokrácia sem­mibevételének. hogy „amit a kommunistáknak nem sikerült negyven év alatt elérni, azt az Antall-kormány két év alatt megvalósította, tönkretette az országot”. Érvei között felsorolta a pápalátogatás anyagi kiadásait, a pártok költ­ségvetésből történő támogatá­sát, valamint a gazdálkodó szer­vezeteknél bevezetett 13. havi fizetést. A képviselő-testület vé­leménye is megosztott az adóz­tatás kérdésében. Dobróka Já­nos képviselő azt elemezte, ha kommunális adót vetnek ki, azo­kat sújtják, akik erejükön felül vágtak bele a családiház-építés- be, az otthonteremtésbe. Ha vál­lalkozási adót vetnek ki, azt a ré­teget sújtják, amelyik az egyet­len, önerőből kitömi jtróbáló a jelenlegi válságból. O nem tá­mogatja semmilyen formában a lakossági adót. Szél Imre önkor­mányzati képviselő az adókive­tés mellett szállt síkra, s példa­ként a település közvilágítási ál­lapotát hozta fel. Döntés a fórumon nem szüle­tett, ám a képviselők a novem­ber 25-ei önkormányzati ülésen már válaszolni kényszerülnek a címben feltett kérdésre. p i zések, amelyek a korszerű iro­dai munkához szinte nél­külözhetetlenek. Gelencsér Ist­ván, az Irodatechnikai Rt. elnö­ke elmondta: első békéscsabai bemutatkozásuk jó alkalom arra, hogy tájékozódjanak a „Elfogadhatatlannak tart­juk...” — olvasható annak az ál­lásfoglalásnak már az első mon­datában, melyet a Békés Megyei Munkavállalói Kerekasztal a foglalkoztatási törvény terve­zett módosításával kapcsolat­ban alakított ki. Kifogásolják, hogy az állam gyakorlatilag kivonulna a fog­lalkoztatás, a munkanélküliség problémájának megoldásából. Sőt, a munkavállalók az eddigi 0,5 helyett bérük 1 százalékát, a munkaadók pedig a bértömeg 5 százalékát fizetnék a Munkanél­küliek Szociális Alapjába. „Érthetetlen — írják —, hogy helybeli igényekről, s bővítsék megrendelőik körét, akik közt olyan nagyvállalatok szerepel­nek, mint például a Kner Nyom­da, a Mezőgép, a konzervgyár. Szarvason működik délkelet­magyarországi szervizközpont­juk, így termékeik javítása biz­tonságosan megoldott a megyé­ben. Ugyancsak irodagépeket és vagyonvédelmi berendezéseket mutatott be a békéscsabai Iroda­gép Elektronikai Kisszövetkezet kedden és szerdán a megyei könyvtárban. Többek közt 14- féle írógépet, 13-féle fénymáso­lót, rádió-távirányítású vagyon­védelmi rendszereket tekinthet­tek meg a látogatók, akik több­ségében a hét éve működő kis­szövetkezet megyei és megyén kívüli törzsvásárlói voltak. Sza­bó Zoltán elnök szerint ügyfe­leik azért járnak vissza szívesen hozzájuk, mert áraik az évek so­rán nem emelkedtek. G. K. a tervezetet csak a kormányzati jóváhagyást követően vitathatta meg az Érdekegyeztető Ta­nács”, s a kifogásolt pontokat a tervezetben hagyva terjeszti az anyagot a kormány az Ország- gyűlés elé. Számos más, a dolgozókat súlyosan érintő elképzelés bírá­lata mellett azt is nehezménye­zik a kerekasztal résztvevői, hogy „végkielégítés” fizetése esetén munkanélküli járadék csak a munkaviszony megszű­nését követő annyi hónap eltel­tével folyósítható, ahány havi végkielégítést kapott a munka- nélkülivé vált dolgozó. K. A. J. Majd ha fagy (Folytatás az 1. oldalról) toznak természetesen a legfor­galmasabb útvonalak. A további szakaszokon a legkritikusabb pontokon — csomópontokban, ívekben, buszmegállókban — sózzák, illetve 214 km a „fehér út”, ahol a havat akkor dúrják le, amikor a többi utat megtisztítot­ták. A településeken az állami utak átkelési szakaszait is a köz- útüzem köteles járhatóvá tenni. Mindehhez 21 sószóró, 42 hó­eke, 7 gréder, 7 Mercedes alap­gép, 3 hómaró és 4 oldalhószóró alkotja az igazgatóság saját gép­parkját. Télen, indulás előtt az útrake- lőknek érdemes tájékozódni. Folyamatos ügyeletet tart az igazgatóság központja Békés­csabán, a Sallai utca 2. szám alatt — telefonszám (66) 28-255 —, a békéscsabai, a gyomaend- rődi, az orosházi és a sarkadi üzemmérnökség, továbbá kriti­kus időszakokban a gépüzem, a szeghalmi és a szarvasi készen­léti központ is. (Tóth) „Recept” pazarlás ellen A népjóléti tárca új rendele­tet alkotott a gyógyszerpazarlás felszámolására. Az új szabá­lyozás alapján csak a hazánk­ban törzskönyvezett készítmé­nyeket írhatja fel az orvos, s ezentúl egy receptre csak egy gyógyszer „vehető” fel. Január 1-jétől a gyógyszertári ügyele­teken a recept nélkül igényelt szerek árán felül 80 forint ügye­leti díjat is fizetni kell. Sarokba szorítva Rabszolgák E szó véresre vert, elgyö­tört embereket, éheztetést, kínzást, kegyetlen bánásmó­dot juttat eszünkbe. Felrém- lenek történelmi tanulmá­nyaink, a piramisok építésé­nek gigászi küzdelmei, vagy épp’ a Spartacus-felkelést kiváltó embertelenségek, majd a megtorló mészárlás... Szinte ma is látjuk a Gyöke­rek Kunta Kintéjének kiszol­gáltatottságát, reménytelen szökési kísérleteit... Úgy véltük, ez csak a múlt­ban, messze-messze tőlünk, könyvekben, televízióban lé­tezhet. Am a napokban több országos napilap is hírül adta, létezik ma is rabszolga­ság, mégpedig hazánkban! Az élet perifériájára szorult, megélhetés nélküli embere­ket fogtak be vagy raboltak el, hogy dolgoztassák őket, mint az állatokat. A kény­szermunkások garázsban, pincében laknak, kenyéren és vízen tengődnek. Büntetik, ájulásig kínozzák őket, a leg­kisebb ellenszegülést is nyomban megtorlás követi... — olvashattuk a megjelent írásokban. Elek a gyanúperrel, nem egyedi a Szigetvár környéki eset, szőkébb pátriánkban is találkozhatunk hasonlóval. In^e a modern rabszolga­ság! Évszázadokkal ezelőtti világba zuhantunk vissza a 20. század végére!? Szörnyű víziók kerítettek hatalmuk­ba... Uram Isten, mi jöhet mé8?- Sz.Cs. Gyanúba keveredtek a nagyszénási gyümölcsfák Fizetni vagy nem fizetni? Verseny a vevőért Irodatechnika - felsőfokon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents