Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-13 / 266. szám
1991. november 13., szerda KÖRKÉP r ft BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Kérdőjelek Mese a „királyról”, aki magát száműzte... Olvasóink írják „Bár mindenki annyit vinne el, mint mi! Egyszer volt, hol nem volt, volt Vésztön egy Költségvetési Üzem. Telt, múlt az idő. Egy napon Rendszerváltás ellátogatott az üzembe. Vele jött Piacgazdaság is, hátha segítségre szorul a barátja. Igen ám, de az üzem dolgozói nem tudták, hogyan illendő köszönni az idegeneknek. Elbújtak hát előle, s ettől kezdve Készok Kft.-nek nevezték magukat. A kft. bölcs királya pedig száműzte magát a birodalomból... Mielőtt elment: fele királyságom azé, aki vállalja a kft. további vezetését. A másik fele pedig... Ugyancsak az övé, hadd boldoguljon. Itt a vége, fuss el véle? Közbizonytalanság Valószínűleg igaza lehet annak, a városunkban járt délolasz üzletembernek, aki kijelentette, hogy Szicília és megyénk nagyon sok mindenben hasonló. Városunkban, de hazánkban is egyre inkább történnek olyan — korábban nem tapasztalt—incidensek, melyek főszereplői kimerítik a gengszter fogalmát. Csak azért említek néhány esetet, mert javarészük különben nem szokott a nyilvánosság elé kerülni. Egy ismerős fiatalember egy italbolt kijáratánál egy ismeretlen útonállóval találkozott, aki (szerencséjére sikertelenül) meg akarta rúgni, majd azzal fenyegetőzött, hogy lelövi. Az is nagyon érdekes dolog, hogy különböző szórakozóhelyeken megjelenő illetők egy csoportja lőszert és könnygázspray-t szokott eladásra kínálni. Vagy megemlíthetnénk három, sokak által látásból ismert zsebes hölgyet, akik hárman a sok közül nyugdíjkiosztás napján , midőn az utcákon sétálnak, „ véletlenül” gyakran házszámot tévesztenek és egyedülálló idős embereket fosztogatnak. Szórakozóhelyekről kabátot lopni már ócska trükk. Most már a vetkőztető rablások jöttek divatba, melyekre az utóbbi időkben több példa is volt. Ha az ilyen apróságokhoz hozzászámítjuk a Balkán felől betóduló alvilágot, akkor elgondolkodhatunk. ,.Rendőrállam helyett jogállam." A rendőr csak jogszerűen és udvariasan járhat el és nem bántalmazhatja az állampolgárt, elvégre demokrácia van. Csak egy a baj. Úgy látszik, hogy vannak olyanok, akik soha nem lesznek alkalmasak arra, hogy demokráciában éljenek. if j. Salamon György, Békéscsaba Még csak a naptárakon Beköszöntött 1992 A szabad orvosválasztásról Sarkad környékén A legtöbb Sarkad környéki polgármester, jegyző és egészségügyi dolgozó csak a fejét csóválta, amikor a közelmúltban néhány neves vezető orvossal találkozván részletesebben is értesülhettek a szabad orvos- választásról és egyéb, jövő évre tervezett egészségügyi reformról. Szabó István geszti körzeti orvos őszintén bevallotta, nem sok mindent értett az elhangzottakból, s ebből arra következtetett, hogy a betegek még kevésbé fogják érteni mikor, mivel, hová forduljanak. Halmai Zoltán, a gyulai rendelőintézet igazgató főorvosa elismerte, hogy az elképzelt reformok terén sok még a „fehér folt”, s érezhető változás majd csak a jövő év második felére várható. Eközben az egybegyűltek részéről egyre szaporodtak a kételkedést sejtető kérdések: Mi lesz azoknak az orvosoknak a sorsa, akiket senki sem választ? Ha a „családorvosoknak” kisebb műtéteket is el kell végezniük (például körömlevétel) vagy pontosabb diagnózist várnak tőlük, vajon ki biztosítja számukra a kellő műszereket? Mi van akkor, ha a mezőgyáni körzeti orvost egy geszti lakos családorvosának választja, és ugyanabban az időben mindkét településen szükség van rá? Eredményes lehet-e az az elképzelés, miszerint minden orvos maga gondoskodik helyetteséről? A szabad orvosválasztás kapcsán elképzelhető, hogy a családtagok más-más háziorvos személyéhez ragaszkodnak, így egy-egy influenzajárvány idején egész „orvoskonferencia” jöhet össze ugyanazon helyszínen. Végül pedig valaki felvetette a kérdést, hogy vajon ki fogja minderről hitelesen (!) tájékoztatni a lakosságot. Halmai Zoltán szerint erre a hírközlő szervek a legalkalmasabbak. Feltéve, ha az újságíró megérti a reform lényegét — gondoltam. És mitől lennénk mi okosabbak, mint a geszti körzeti orvos? M.M. Nem kérem, a Készok Kft.- nek még nincs vége. Ám nem pénzben, még csak nem is megrendelésben dúskálnak, hanem szóbeszédben. Hogy van-e alapja a mendemondáknak? Többek között erről kérdeztük a kft. volt vezetőjét, Balog Endrét... — Mikor kezdődött a baj? — Bár, mint a nevünk is mutatja, kommunális, építőipari, szolgáltató és kereskedelmi kft. voltunk, elsősorban építőipari tevékenységet folytattunk. Igen ám, de egyre kevesebb munkánk akadt... —Netán rosszul, lassan vagy drágán dolgoztak? — Sem minőségben, sem árban nem voltunk rosszabbak, mint mások. Általában csökkent az építkezések száma. Az ön- kormányzat sem tudott munkát adni. — Korábban mindig nyereségesek voltak? Ruhát a plébániáról Igen gyakori napjainkban, hogy az egyház valamilyen karitatív tevékenysége során igyekszik segíteni a települések nem túlságosan vagyonos lakóinak. Szinte már hagyománynak számít Csanádapácán is, hogy a katolikus egyház plébániáján minden hónap első hétfőjén és keddjén használt gyermekruhák között válogathatnak a rászorulók. A tiszta ruhaneműk térítésmentesen kerülhetnek új viselőjük birtokába. Kérik azokat a helybelieket, akiknek gyermekeik kinőtték már kisruháikat, adják át a plébániának, hogy így segíthessenek másokon. — Még az elmúlt esztendőt is jól zártuk, aztán... Próbálkoztunk mindennel. Először is, a dolgozókat szerettük volna va- gyonrészesekké tenni. A képviselő-testület negyven százalék vagyonrészt szavazott meg alapítványként, ám ez sem segített. A legfőbb bajt ott látom, hogy a vállalkozói szemlélet hiányzik a fejekből. Ezért nem jutottunk egyről a kettőre. — A vihaifelhők egyre tornyosultak, tavasszal mégis bizalmat szavaztak magának a dolgozók... — Igen ám, de ahhoz, hogy talpon maradhassunk, jó pár embert el kellett küldenem. —Hányat? — Több mint százan kezdtünk, és legalább ötventől meg kellett váljak. (Csak zárójelben teszem hozzá: jelenleg tízegy- nehányan vannak.) Több újságcikk és rádióműsor is hírt adott róla: néhány városunk megpróbálja visszaszerezni hajdani megyeszékhelyi címét. Gyuláról hírlik, hogy a városi képviselő-testület tanulmányt készít a megyei közgyűlésnek történelmi jogairól, s így perelné vissza Békéscsabától az 1950-ben elvesztett rangot. Más városok — így Balassagyarmat, Nagykanizsa, Sopron — polgárai körében is felötlött hasonló elképzelés szűkebb pátriájukat illetően. Az MTI-Press a Belügyminisztériumban érdeklődött: van-e lehetőség ilyen elképzelések megtárgyalására. Beszélgetőpartnerünk dr. Kara Pál, önkormányzati helyettes államtitkár. — Érkezett már önökhöz hivatalos kérelem ez ügyben? — Még nem, de különféle sajtóforrásokból, beszélgetésekből előttem sem ismeretlen néhány város honatyáinak ez a szándéka. — Van-e törvényes akadálya ilyen kérdések komoly megvitatásának? — Semmi esetre sincs és arról tudok tájékoztatást adni, hogy rövidesen — talán még novemberben — az Országgyűlés elé kerül egy — a megyék kis területeit érintő — terület-átcsatolá- si terv, amelyet a hozzánk befutott és jogosnak vélt kérések alapján állítottunk össze. Egy megyeszékhely-változás persze ennél jóval gondosabb előkészítést és körültekintést kíván, hiszen az a megye egész lakosságát érinti. Feltehetően az ilyen döntést megyei népszavazásnak kell megelőznie, hiszen az ön- kormányzati törvényben is van ilyen rendelkezés. Ám a megyei népszavazás pontos és részletes szabályainak meghatározásához — beleértve azt is, hogy — A kapitány végül elhagyta a süllyedő hajót? — Tudja, emberileg nagyon megviseltek a dolgok. Segíteni szerettem volna, de képtelen voltam rá. Hiába próbáltam munkát szerezni, hiába jártam a versenytárgyalásokat, nem sikerült semmi. Augusztusban felmondtam. —Jelenleg a Borába Kft. tagja. Tudja, hogy az emberek arról pusmognak, hogy a vezetők átmentették a vagyont? — Bár mindenki annyit vinne el, mint mi! Egyébként is. Ahol nincs tulajdonrész, ott nincs mit elvinni. Szerintem akik ezt mondják, annak örülnének, ha munkanélkülivé válnánk. —Ennek a kft.-nek is hasonló a tevékenységi köre, mint annak, melyet otthagyott. Itt mégis bizakodik. Hogy lehet ez? — Itt egész más a szemlélet. Csak azokkal dolgozom együtt, akikben megbízhatok. S garanciát látok abban is, hogy csak annyi emberünk van — összesen 12 —, ahányat valóban fog- lalkoztatni tudunk. Ha nem is jutunk mesebeli pénzekhez, a tisztességes megélhetés, úgy hiszem, itt biztosított számunkra. —Akkor hát sok szerencsét a munkájukhoz! Nagy Ágnes kiírásához a helyi lakosság milyen arányú támogatása szükséges — külön rendeletet kell alkotni. —Elvi akadálya tehát nincs a megyeszékhelyek megváltoztatásának. Milyennek ítéli meg a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit? — Cseppet sem találom egyszerűnek egy ilyen elgondolás végrehajtását. És nemcsak a vonatkozó rendeletek pillanatnyi hiánya miatt, hanem azért sem, mert az egész megyerendszer kérdése évtizedek óta kényes — majdhogynem tabu — kérdés. A rendezés igénye, teljesen reális indokokkal alátámasztva is sokszor fölvetődött, de valami miatt mindig elodázták a megtárgyalását. Ami az új megyeszékhely- (önjjelöltek igényeit illeti: azokban tényleg sok a megfontolásra érdemes érv és gondolat, mert esetükben nem vitatható, hogy a múltban méltánytalanul kerültek hátrányba a mai székhely városokkal szemben. Ám ahhoz nem tudok hozzászólni, hogy egy végrehajtott változás milyen helyi problémák halmazával járna. Annyi biztos: egy ilyen döntésnek komoly konzekvenciái lennének, s ezeket előzetesen kell felmérni. És a kérelmezők jó, ha arra is gondolnak: megyeszékhelynek lenni nemcsak — főleg rangbéli — előnyökkel jár, hanem súlyos kötelezettségekkel is. Hogy ezek teljesíthetők legyenek, annak a feltételeit is meg kell teremteni, méghozzá önerőből, hiszen az ország nincs olyan helyzetben, hogy ilyen törekvéseket a költségvetésből tudna támogatni. így például egy megyeszékhelyhez méltó intézményrendszerrel kell rendelkezniük. Schöffer Jenő Hogy november van és közeleg az új esztendő, azt nemcsak a hidegre fordult időjárás jelzi, hanem a boltok kirakatában megjelenő jövő évi naptárak egész sora is. Gazdagnak ígérkezik a „termés”: a Képzőművészeti Kiadó 26 féle fali és asztali naptárt kínál a szebbnél szebb kalendáriumok kedvelőinek. Három exkluzív naptár kerül forgalomba. A legnagyobb sikert a XVIII. század végén készült színes metszetsorozat ígéri, amely Európa akkori jelentős városai — többek között London, Berlin, Strassburg, Koppenhága, Bécs és természetesen Pest-Buda — térképeit és látképét ábrázolja. A klasszikus magyar festészeti naptársorozatban ezúttal Borsos József kiemelkedő alkotásai kaptak helyet. A harmadik idei slágemaptárnak Szász Endre kizárólag e célból készült festménysorozata ígérkezik. A többi naptár is érdekességet ígér. Az egyik szép városainkat mutatja be, a már ismerős vagy még felfedezésre váró műemlékeinket veszi számba; a skanzen-variációk a szentendrei falumúzeum segítségével a régi parasztházakat ábrázolják. A „Matyóföld” naptár Mezőkövesdre visz el, bemutatja a vidék népművészetének szín- és formavilágát. Szent László hermája Szent László királyunk szentté avatásának 800. évfordulójára jelenik meg a Győri Egyház- megyei Kincstár kegytárgyait bemutató római katolikus naptár. Egy másik kiadvány Európa világhírű templomait, a harmadik — Agg Károly fotóművész alkotása — a szlovákiai fatemplomokat idézi. A legkisebbek kedvéért adják ki Theo Schildkamp holland grafikus színes állatakvarelljeit és azt a plakátnaptárt is, amely a napi feladatok előrejelzésére is alkalmas lehet a gyerekszobákban. Mindent összevetve: közel egymillió példányban kerülnek forgalomba a jövő évi naptárak. Ebből nem lesz hiány. ENCIKLOPÉDIA • 1 íme a Magyar Larousse enciklopédia — a világhírű francia Larousse magyar változatának — első kötete. A háromkötetes sorozat első darabja több mint ezer oldalas, a szócikkek huszonöt százaléka magyar vonatkozású kiegészítés. A könyv hatvanezer példányban jelent meg, kétharmadát már eladták. A sorozat következő darabja jövő év novemberében jelenik meg Valami PLUSZ —valami MÁS! Siemens Energiatakarékosság, minőség, megbízhatóság: a PLUSZ, mely meghódítja a piacot. A Siemens háztartási készülékeinek és szórakoztató elektronikai termékeinek teljes választékával várja Önt az Elektroház <h ELEKTROHÁZ Békéscsaba, Baross u. 10. Telefon: 25-588. Telefax: 25-632. Történelmi jogaikat követelő városok Lehetnek-e új megyeszékhelyek?
