Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-13 / 266. szám
KÖRKÉP 1991. november 13., szerda „Renitensek” nyilatkozata Nyilatkozatot tettek közzé azok a kisgazda parlamenti képviselők — mintegy harmincán —, akik nem hajlandók aláírni a Torgyán József által megkövetelt úgynevezett „hűségnyilatkozatot”, ám továbbra is az FKGP képviselőinek tekintik magukat. Megfigyelők a határon? Kedden Budapesten megbeszélés kezdődött Magyarország és az Európai Közösség küldöttségének részvételével arról a magyar indítványról, hogy az EK jugoszláviai megfigyelőinek tevékenységét terjesszék ki a magyar—jugoszláv határra is —jelentette be a külügyi szóvivő. Milliók a menekülteknek Exponált szónokok, újabb sérelmek Torgyánnal vagy nélküle? (Folytatás az 1. oldalról) tikai bizonytalanság miatt az előterjesztőket terheli a felelősség. Szükségesnek tartotta a javaslat gyökeres átdolgozását, mert — mint mondta — a képviselők csak jobban megalapozott számítások alapján mondhatnak jó lelkiismerettel igent a tervezetre. Palotás János kijelentette, hogy a magyar gazdasági élet szereplői egyértelműen letették a voksukat a világkiállítás mellett, mert az expo munkahelyet, jövedelmet, adófizetést kínál a munkanélküliség helyett. A szükséges infrastrukturális beruházásokat a világkiállítás nélkül állami vagy önkormányzati erőből kell megvalósítani, ám az csak központi és helyi adókból lenne finanszírozható. Orbán Viktor hamisnak tartotta azt az érvelést, hogy a világkiállításról tisztán gazdasági alapon lehetne dönteni. Ez az ügy politikai kérdés is. Pető Iván visszautasította azt a sugalma- zást, mintha „aljas indokból hanyatláspárti” lenne az ellenzék. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a vállalkozók teszik kockára a pénzüket. Pál László (MSZP) kijelentette, hogy a törvényjavaslatot jelenlegi formájában nem tartja elfogadhatónak, de létezhet olyan változat, amely megszavazható. Kádár Béla külgazdasági miniszter döntést sürgetett, amelyet az Országgyűlésnek vállalnia kell. A vitában szóba került, hogy a kormány tervezi-e az eredeti törvényjavaslat módosítását. Kádár Béla úgy fogalmazott, hogy a tervezetet a kormány nem kívánja módosítani, ám a megalapozott képviselői indítványok nyilván változtathatnak azon. A több mint három órán át tartó polémiát az elnöklő Dombach Alajos idő hiányában berekesztette. Bíróságok: kompromisszum Hétfőn este fogadta el az Országgyűlés a bíróságokról szóló törvény módosítását, ami létrehozta a bírák önkormányzati szervezetét, általános pályázatot írt elő a bírósági vezető posztokra és meghatározta a bíróságok adminisztratív igazgatási szabályait. A törvény megszületését képviselőink közül Vastagh Pál (MSZP) és Pásztor Gyula (FKGP) segítették módosító javaslataikkal. Okét kérdeztük, elégedettek-e az eredménnyel. — A kormány eredeti javaslata nagyon kemény ellenzéki politika össztüzébe került — elevenítette fel hosszú hetek egyeztetéseit Vastagh Pál.— Most tulajdonképpen kompromisszum alakult ki. Fontos eredmény, hogy létrehozta a jogszabály az Országos Bírói Tanácsot és sikerült korlátozni az igazságügy-miniszter kinevezési jogát abban az esetben, ha a pályázat nem jár eredménnyel. — A törvény módosítása csak részben érte el célját — válaszolta Pásztor Gyula —, de a pillanatny i helyzetben nem lehetett többet megtenni. Ez nem zárja ki azt, hogy a későbbiekben, ismételt reformokkal teljes mértékben független legyen a bíróság. —Mi a véleményük a pályázati rendszerről? — Ez jó dolog — vélte Pásztor Gyula —, elősegíti a kiválasztódást. Régebben is meg kellett volna már ezt tenni. Soha nem voltam híve a kine- vezéses rendszernek. Vastagh Pál másképp látta: — Aggasztó olyan időszakban lebegtetni és lecserélni az igazságszolgáltatás egész vezetői garnitúráját, amikor az ügyészségre és a bíróságra, a múlt héten elfogadott törvény alapján, meglehetősen nagy politikai nyomás nehezedik majd. S. A. Pásztor Gyula bizakodik (Folytatás az 1. oldalról) hez. Ezért hiszem és remélem, hogy most egy ember miatt nem kerül sor pártszakadásra. Bízom abban, hogy valamilyen módon ki tud lábalni a kisgazdapárt a jelenlegi válságból. — Az utca embere azt mondja: meg kellene már állítani Torgyánt. Meg lehet őt állítani? — Én úgy gondolom, hogy ez a párt tagságának a döntésétől függ. Nem tartom kizártnak, hogy egy rövid időn belül ösz- szeül a nagyválasztmány, ahol erről a kérdésről esetleg döntés születhet. Ott a tagság eldöntheti, kinek a zászlaja alatt akar tovább menetelni. Természetesen ezzel a „Tor- gyán-jelenséggel” valószínűleg „A Torgyán-jelenséggel valószínűleg a koalíciós partnerek is foglalkoznak.” foglalkoznak majd a koalíciós partnerek is, s ha ezeket a módszereket nem tudják magukévá tenni, annak belpolitikai hatása is lehet. Simonffy Most nem emelték Párbeszéd a hazai románság jelenéről, jovojerol Összesen 2,9 millió dollár, mintegy 220 millió forint érkezik még az idén a Magyarországra menekült jugoszláv állampolgárok élelmezésére, elhelyezésére és az egyéb, ezzel kapcsolatos költségek részbeni fedezésére. A december 31:éig tartó programhoz az Egyesült Államok 1,8 millió dollárral, az Európai Közösség 400-440 ezer dollárral, Svájc 400 ezer frankkal és Norvégia 500 ezer koronával járult hozzá. Több ország, így Franciaország, Dánia, Németország, Ausztria és Hollandia a Nemzetközi Vöröskereszten keresztül juttatja el adományát. Magyarországon jelenleg mintegy 40 ezer menekült tartózkodik, közölük 3500-an befogadóállomásokon. Kamarában a taxisok Megalakult az Országos Taxis Kamara. A szervezet fő célja a taxisérdekvédelem megvalósítása, és az, hogy a szervezet az önkormányzatokkal való folyamatos kapcsolattartás, egyeztetés révén hozzájáruljon a normális munkafeltételek kialakításához. Nosztalgiamentes Hexagonale A Hexagonale országok kisvállalkozóinak háromnapos szimpóziumán Bőd Péter Ákos ipari miniszter kifejtette: a He- xagonalét nem a nosztalgia hívta életre, hanem az az együttműködési készség, amely Magyar- ország számára is létfontosságú. A vállalkozások megerősödéséért a kormányzat, ezen belül a tárca is felelőséggel tartozik, és igyekszik fejlődésükhöz mind az általános, mind a sajátos törvényi és szabályozási kereteket biztosítani. Az árak nem repülnek A forintleértékeléssel összefüggésben a Malév nem emeli meg a jegyárakat — mondta kedden az MTI érdeklődésére a vállalat szóvivője. Kárász Péter emlékeztetett arra, hogy légifuvarozók nemzetközi egyesületének (IÁTA) 204 tagja közül mindössze húsz vállalat nyereséges ebben az évben, közte a Malév, amelynek várható eredménye meghaladja az 1 milliárd forintot. Három megyében, közöttük Békésben is emelte a húsipar az árakat — hallhattuk hétfőn este a TV Híradóban a kellemetlen hírt. Tegnap azzal a kérdéssel kerestük meg dr. Csornai Józsefet, a Gyulai Húskombinát marketingosztályának vezetőjét, hogy milyen mértékű ez az emelés, és mi az indok. — Magunk is meglepődtünk, amikor meghallottuk a hírt, ugyanis most nem emeltünk árakat — mondta a meglepő, ám korántsem kellemetlen újságot az osztályvezető. — Legutóbb szeptember 2-án emeltünk, illetve hogy egészen pontos legyek, az történt, hogy február 17-én a mi vállalatunk is csökkentette, az 1990-es árakhoz képest mintegy 17 százalékkal a húsárakat. Ezt az engedményt vontuk visz- sza szeptember elején, amikor minimális emelés is történt, mégpedig differenciáltan: az lett drágább, ami magasabb áron exportra is eladható. Ha betegek leszünk, vajon kihez fordulunk majd ezután? Maradunk megszokott körzeti orvosunknál, esetleg a város távolabbi részébe, netán másik településre járunk gyógyíttatni magunkat? Mindezt megtehetjük, hisz a döntést ezentúl igazán ránk bízzák: legkésőbb februártól szabad orvosválasztás lesz Magyarországon. A hazai egészségügy forradalmi átalakulásának ez persze csak egyik pillére, hiszen nem csak szerkezete, intézményrendszere változik jelentősen az elkövetkezendő hónapokban, de — legalábbis ebben reménykednek az e területen dolgozók — az orvosok, szakdolgozók anyagi megbecsülése is. E kérdésekről rendezett tegnap szakmai fórumot Gyulán a Pándy Kálmán Megyei Kórház. A megyéből mintegy kétszázan vettek részt az Erkel Ferenc Művelődési Központban megtartott rendezvényen, melynek előadója, dr. Andréka Bertalan, Azt már Zahorán Miklós fel- vásárlási főosztályvezetőtől tudtuk meg, hogy ha szűkösen is, azért van mit feldolgoznia a húskombinátnak. A termelők felismerve, hogy kevesebb a sertés, drágábban adják, az átlagos felvásárlási ár jelenleg kilónként 67,50—68 forint. a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára az egészség- ügyi reform időszerű kérdéseiről beszélt. Bevezetőjében elmondta, hogy az elkövetkezendő hónapokban olyan folyamat indul el, amely valóban megújítja a magyar egészségügyet, s remélhetőleg javítja az esetenként tragikus statisztikákat. Beszélt a háziorvoslásról, az ezt december elsejétől koordináló Országos Háziorvosi Intézetről, az önkormányzatok finanszírozó szerepéről, a tisztiorvos feladatköréről, s vázolta a teljesítményarányos bérezésre vonatkozó elképzeléseket. Az elhangzottak, majd a kérdésekre adott válaszok joggal ébreszthettek optimizmust a fórum résztvevőiben, hisz — ha mindez megvalósul — szervezettebben, igazságosabb rendszerben, megfelelőbb anyagi háttérrel dolgozhatnak, s remélhetőleg a betegek is jobban járnak majd. G. K. Az elmúlt rendszer nemzetiségi politikájának következtében felére, vagy még nagyobb arányban csökkent a magukat román nemzetiségűeknek vallók száma hazánkban. A rendszerváltozás után hogyan kell változtatni a nemzetiségi problémák kezelésének módján? — többek között erről esett szó tegnap azon a békéscsabai találkozón, melyen Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megye románlakta településeinek polgármesterei, jegyzői, pedagógusai, népművelői, egyházi emberei vettek részt. A megyeházán megtartott tematikus párbeszéd témája a hazai románság jelene és jövője volt. Petruzsán György, a Magyarországi Románok Szövetségének elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy eleven helyi közösségek nélkül nem lehet (Folytatás az I. oldalról) el eddig az őszi búzát. Az esőzések miatt szinte csak lopva tudnak dolgozni a vetőgépek, a tegnapi napon sem volt alkalmas a talaj a vetésre, de legalább a kukorica betakarításával haladnak. Az őszi búza vetőmagot részben vásárolták, zömmel viszont saját termésűt használnak vetésre. Minimális műtrágyára futotta, tavasszal szeretnének majd fejtrágyázni, ha lesz rá pénz. A hangulat nem túl rózsás a gazdaságban, hiszen akik a melléküzemágakban dolgoztak, azok munkanélküliekké váltak, miután kénytelen volt felszámolni a gazdaság ezeket a kiegészítő egységeket. A gyomaendrődi Győzelem Tsz növénytermesztési főágasikeres harcot vívni a nyelv, a hagyományok megőrzéséért. Szükség van olyan helyi érdek- képviseleti szervekre, amelyek ösztönzik, támogatják a nemzetiségi oktatást, a színvonalas kulturális csoportok működését. A szövetség célja — mondta — egységet teremteni, a közös cél érdekében mozgósítani az iskolákat, az egyházakat, a művelődési intézményeket. Az oktatásra különösen nagy felelősség hárul, hisz a románság nagy része nem beszéli megfelelő szinten az irodalmi nyelvet. A bevezető gondolatok után a készülő kisebbségi törvényről szólt Fretyán István, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal kormányfőtanácsosa, majd kötetlen beszélgetéssel folytatód dott a találkozó. zatvezetője, Paróczai József arról számolt be, hogy náluk az 1200 hektárból 720 hektár búza van elvetve. Ok is az időjárás miatt késnek. Fémzárolt vetőmagra nekik sem futotta, így saját termesztésű, de bevizsgáltatott, másodfokú szaporulatot használnak. A gazdaság, miként annyian mások, sorban áll az Áfomál, üzemanyagot ők is csak készpénzért kapnak, de emiatt még nem kellett leállni a munkákkal. Műtrágyára nem jutott pénz az idén, istállótrágyával -igyekeznek pótolni, mintegy 400 hektárra jutott szerves trágya. Ami a magágyat illeti, a sok csapadéktól függetlenül a 720 hektárt jó minőségben sikerült elvetniök. S hogy ez után mi lesz? Megpróbálják a szórva- vetést. (Tóth) Másképp gondolkodók A Kisgazdapárt Mezőkovácsházi Szervezete, mivel hosszú ideje elégedetlen a Zsíros Géza által vezetett megyei vezetéssel, úgy határozott, hogy kiválik a megyei szervezetből és közvetlenül az országos központ irányítása alá kíván tartozni. Egyben felszólítják a Békés megyei szervezeteket, hogy csatlakozzanak akciójukhoz. Savókba szorítva Ki röfög utoljára? A disznóm nyugodtan falatozta reggeli moslékját az ólban. Mit is érdekelte öt, hogy az éhes fogyasztó éjszaka már megemelt sertésárral álmodott. Még egy kis kárörömöt is kiolvastam hízóm röfögéséből —mintha tudta volna, hogy a hír kacsa, bár más megyékben valószínűleg igaz — olyat, amilyet akkor tapasztaltam nála utoljára, amikor a takarmányárak növekedtek, a felvásárlási árak viszont lecsökkentek 44 forintra. A vásárlók meg közben élvezték a kedvezményes húsakciót. Most aztán fordult a kocka, mint disznóm az óljában, és a piaci szerencse — a 70 forint körüli átvételi ár— némileg a termelőknek kedvez, a vesztes pedig a fogyasztó, a 10—15 százalékos húsáremelés miatt. Az árakat ugrató húsipari vállalatok emlegetnek energia-, raktározási és egyéb költségeket, valamint saját hatáskörben mozgatható szabadárakat. Szőke Károly miniszteri biztos a Magyar Hírlapban rámutatott arra is, hogy a helyzet javulására nem lehet számítani, mert a többlettermelés idején sok anyakocát kivágtak, és engedélyezték a malacexportot. Amíg ezen morfondírozom, a disznóm jóllakik, és elindul szokásos dagonyázó kőrútjára az udvarban. Látszik rajta: legszívesebben kiröhögne, jobban mondva kiröfögne, hogy hol fogyasztóként, hol termelőként járok rosszul. Persze nem sejtheti, hogy ebben a ,,meccsben” decemberben ő röfög utoljára. Mert a játék végül is az ő húsára megy, és a kiélezett nagykés már bevetésre kész a kamrában. (nyemcsok) Februártól orvost választhatunk Egészségügyi fórum Gyulán G. K. „NÉPEM SZAVÁNAK, HIDD CSAK EL, HATALMA NAGY.” (Aiszkhülosz) Ki mint vet...?
