Békés Megyei Hírlap, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-11 / 264. szám
1991. november 11., hétfő KÖRKÉP A tiroliak nem a békésit isszák Az arzén jóságos boszorka Közreadom az Arzénes bosz- szúság című cikkecskével kapcsolatos tűnődésemet: hiszen évek óta folyik az arzénes mumusolás. Ha bármely új vagy régi gyógyszertani könyvet felütnénk, bennük olvasható, hogy az arzénnek igen jó élettani hatása van, természetesen kezelési keretek között! Még a nyolcvanas évek elején is forgalomban volt egy réges- régi gyermekgyógyszer, a Sol. Athenstadt arzénes oldat. Egy olyan gyógyszerkészítmény, melynek javallata—és itt ámul- janak el az arzén ellenségei — satnya, erőtlen, vérszegény, étvágytalan gyermekek erősítése. Sőt! Az 1987-ben megjelent, országosan alkalmazott és elfogadott Szabványos Vénymintákban egy igen jó erősítő gyógyszerlabdacs leírását találják. Mit gondolnak, mi az az anyag, melyet a labdacsba kell kevernie a gyógyszerésznek? Eltalálták! Arzén! Az 1980. évi Hatályos Gyógyszerkészítmények útmutatójában állandó lakó a Stychnotonin injekció és tabletta. Javallata: erősítés és más kezelések kiegészítése. Például idegrendszer erősítése, és még sok más. A gyógyszer egyik hatóanyaga... arzén. Ezen gyógyszerkönyv „lakója" a Yohistrin injekció és drazsé. Hatóanyagai között ott a jó boszorka, az arzén is! Hatóköre: „képesség” -zavarok, pislákoló szerelmi vágy javításakimerültség és nemi közöny gyógyítása. ...Tűnődöm... tűnődöm: az arzén hatására jobban nő a szőr, köröm, haj. Javul a látás, a fizikai és szerelmi teljesítőképesség. Mi ebben a rossz? Tirolban máig is élnek az úgynevezett arzénevők, akik egyre emelkedő adagokban nem arzénes Békés megyei vizet, hanem szín arzént fogyasztottak és fogyasztanak: így baj nélkül „megehetik” a halálos adag háromszorosát is! — minthogy hozzászoktatták szerveztüket. — Mire jó ez nekik? Ok a hegyivezetők, túravezetők és így rendelkeznek olyan testi erőnléttel, mely károsodás nélkül kibírja a zord, magas csúcsokra vezető kalandos utat, a, fagyos” viszontagságokat. Valamikor, néhány évvel ezelőtt eddig nem keresett anyagokat vizsgáltak a megyei vizekben, így találtak az arzénre. Szegény arzén, szegény jó boszorkány! Kapóra jött O némely „tömegidegesítő” valakinek, aki beszédét, újságcikkét „arzénnel erősítette”. Dőlt az arzén a beszédekből, nyomtatott szóból, de százszor, ezerszer erősebb méregként, mint ez a jó öreg boszorka! Gondfazekunkban különböző problémák, gondok, bajok ro- tyogtak és rotyognak: de mit számít az? Van egy finom, hatékony, mindig elővehető fedő, az arzénes víz — majd az befedi fazekunkat!... Jó, jó. Bizonyos adagban az arzén valóban méreg! De ugyanígy méreg a konyhasó, a sárgarépa és a víz is! Csak tundi kell, mennyi a jótékony adag, mennyi a gyógyító adag és mennyi a mérgező! Tessék mondani, milyen vizet ittak régen a Békés megyeiek? Ezt a jó arzénes csabai vizet itták a szülők, nagyszülők és a nagyszülők szülei is. Ettől mi bajuk volt?... Tudomásom szerint az elmúlt időkig, míg a szív és érrendszeri betegségek élre nem törtek megyénkben is; a legmagasabb átlagéletkor Békés megyéé volt! S mivel ezek a bácsik, nénik hírét sem hallották (akkor még) a „mérgező víznek”, hát fogyasztgatták úgy 85—92 esztendőn át... Igaz, szív- és érbetegségek sem kerülgették őket annyira, hiszen ha szegényen is, de több nyugalomban éltek, mint mi most. ..Tűnődöm... tűnődöm ivóvízben járatos „vízügyi” ismerősöm keservein: ,,Bezzeg — mondta O — mikor felfedték az arzént a vízben, lepedőkön, harsonákkal adták tudtára mindenkinek... most pedig...?? Mikor Békéscsabán új, mentesített vizet ihatnak a tisztelt állampolgárok, egy szóval sem említik...” Szeretném, ha az arzén nem mumus, hanem jó boszorka lehetne mindenki számára, még azoknak is, akik rotyogó gond- fazekunk fedelének akarják használni! A Redősöknek” inkább javallanám ellenszerként a közjó hasznára végzett eredményes munkát. Dr. Bereczky Zsolt Áruházakat kérdeztünk Szállítanak-e házhoz? Napközi térítési díj-segély a rászorulóknak Három ABC-áruház vezetőjének tettem föl e kérdést, annak okán, hogy valamikor volt ilyen szolgáltatás Békéscsabán is, nemcsak a fővárosban. Meggyőződésem, hogy ma is szükség lenne rá, hiszen a havi bevásárlást nem kevés család most is megejti, de az időt rabló és nem kis fáradtsággal, cipekedéssel jár. Nagy könnyebbség lenne, ha csak a rendelést kellene valamelyik boltban leadni, s majd a számlával együtt otthon átvenni a kézbesített árukat. A válaszok a következők voltak: Lencsési ABC, Gazsó Zsuzsanna, helyettes boltvezető: — Jelenleg nincs ilyen szolgáltatásunk, nincs is felszerelésünk, azaz kocsink hozzá, de minthogy október elsejétől kft. keretében működünk, ez az ötlet is fölmerült. Beszéltünk róla, és szükségesnek látjuk, mert ha a forgalmat emelni akarjuk, kedvezményeket kell adnunk a vevőinknek. Én még emlékszem rá, hogy a ’70-es években, amikor tanuló voltam, létezett az áruk házhoz szállítása, közüle- tek és egyének nagyobb rendelése esetén. Kakas ABC, Bogdanov Andrásáé, boltvezető: — Öt hónapja újult meg nálunk a vezetés, s azóta igyekszünk növelni a forgalmat, vagyis több vevőt szerezni. Kisebb Istenkém! Nem akarok megsérteni, magamra haragítani meg különösen nem egyetlen politikust sem. ezért Téged kérdezlek: haszonkulccsal dolgozunk, így áraink olcsóbbak lettek, s ennek már van is eredménye. De ezzel sem elégszünk meg, s épp ezért szóba került a házhoz szállítás is, de eddig még nem hirdettük meg. Ugyanis nálunk, az állomáshoz közel az átmenő forgalom dominál. Ennek dacára is meggondolandó azonban e kedvezmény bevezetése, hiszen elég nagy terület tartozik a vonzáskörünkbe. 100-as ABC, Vantara Pál, boltvezető: — Működésünk 15 éve alatt nálunk hivatalosan nem volt ilyen szolgáltatás, viszont van egy kedves vevőnk, aki már nyitáskor azonnal igényelte ezt, s azóta is, hónapról hónapra házhoz szállítjuk neki a nagybevásárlást. Épp a napokban vetődött fel, hogy ebből rendszert kellene csinálni. Az is eszünkbe jutott, hogy régebben a nagyobb rendelést leadták a vevők, azt összekészítettük, s bejöttek érte, így lecsökkent a bolti várakozás. Ezt lenne jó továbbfejleszteni a hazaszállítással. A baj csak az, hogy saját gépkocsink nincsen, és kevés a létszámunk. Azért talán a közelben lakó vásárlóinknak meg tudjuk oldani kézi kocsival a kiszállítást, aztán remélhetőleg bővülnek a lehetőségeink. — Ha már visszahívni nem lehet négy évig senkit... nem lehetne legalább visszaküldeni valahova? B.Z. Polonszki László rokkant- nyugdíjas, a felesége pedig munkanélküli. Gyermekük a Szabó Pál Téri Általános Iskolában tanul. Az apuka még augusztus végén kérvényt nyújtott be, hogy csökkentsék a napközi térítési díjukat, mert a családban az egy főre jutó jövedelem még a létminimumot sem éri el. Mivel kielégítő válasz nem érkezett, többször járt személyesen az iskolában és a békéscsabai önkormányzatnál. Sikertelenül, mert a térítéscsökkentést csak nem kapták meg már három hónapja. A Szabó Pál Téri Általános Iskola gazdasági vezetőjétől megtudtuk, hogy ha ők megkapják az erre szánt pénzt az önkormányzattól egy héten belül kifizetik a kedvezményt a jogosulvény koncepciója szerint 5 évestől 16 éves korig terjed majd a tankötelezettség — jelentette be hétfőn, sajtótájékoztatón Dobos Krisztina, a Művelődési Minisztérium helyettes államtitkára közvetlenül azután, hogy miniszteri értekezlet is napirendjén tárgyalta a koncepciót. Új elemként várható majd a jogszabályban, hogy az általános iskola 6. osztályát kötelező alapvizsgával zárják — hangzott el a sajtótájékoztatón. Az iskola társadalmasítását célozza az iskolaszékek felállítása. Tagjainak egyharmadát pedagógutaknak, egy összegben szeptemberig visszamenőleg. Tamás Béláné, a békéscsabai polgármesteri hivatal szociális, irodájának vezetője elmondta, hogy az iroda konkrét hatásköri feladataiban nemrégiben döntöttek, így ők csak most tudják a támogatásra szánt pénzeket megküldeni az iskolákba. Természetesen visszamenőleg kifizetik az elmaradt juttatásokat. Hallottuk, hogy az iskoláknak már kiutalták a 3 millió 140 ezer forintot. Ez a segítség december 31-éig használható fel. Az igények alapján feltehetően jövőre még több pénzre lesz szükség. Az óvodavezetőknél és iskolaigazgatóknál jelentkezhettek a szülők, vagy jelentkezhetnek azok, akik időközben kerültek nehéz helyzetbe. b. zs.—nv. I. sok alkotják majd, és ugyanilyen arányban vesznek részt benne a szülők és az önkormányzatok képviselői is. A koncepcióban szerepel a területi oktatási központok létrehozása is. Ezek nem rendelkeznek majd hatósági jogkörrel, csupán a szakmaiság védelmére szolgálnak — azaz: véleményezési joguk lesz például tantervi, iskolaalapítási kérdésekben. Felállításukkal a minisztérium nem centralizálni akar — hangsúlyozta Dobos Krisztina —, a cél ennek szöges ellentéteként, éppen a decentralizáció, azaz a helyi problémák helybeli megoldásának elősegítése. V.M. Kérdés a Jóistenhez Iskolakötelezettség 5-től 16 éves korig A készülő közoktatási törOlvasóink írják Európa felé vezet az út? Gyulavárin keresztül rokonlátogatóba indultunk Aradra. A magyar ellenőrzés tényleg csak percekig tartott, de utána be kellett állni egy olyan autósor végére, aminek az eleje a román határépületnél volt. Egy óra alatt négy kocsival jutottunk előbbre, utána meg se moccant a sor. Kamionok próbáltak közben erőszakkal utat csinálni. Mivel a román utazáskorlátozó rendelet bejelentése után már nem tudtunk zöld kártyát szerezni, a mi sorsunk is a visszafordulás lett. Órákat töltöttünk ezzel is, a dugóban nem lehetett azonnal átmenni a másik oldalra. Hiába, semmiért vesztegettük az időnket. A magyar rendelkezés igazán „jó” időben lett kiadva, október 6-a előtt. Ezért sokan lemaradtak az aradi ünnepségről, hiszen a románok is viszonozták a magyar „kedvességet”, különféle kifogások alapján küldözgették vissza a magyar rendszámú autókat. Igen furcsa ötlet: ha az aradi rokonaim meg akarnak látogatni, szerezzenek — feketén! — 1000 forintot vagy ennek megfelelő valutát. Ugyan minek, ha hozzám jönnek? Bizonyára a Magyar Köztársaság gazdasági rendjének,,védelmében”. Végül, ami igen felháborító volt, bár nem velünk történt. A gyalogosan átjött román állampolgárok reklámszatyorjának nem túl sok tartalmát vígan borogatta kifelé a szemüveges magyarfinánc törzsőrmester, hogy munkája koronájaként belenyúljon a zsebükbe is. Kihúzva egy pár fehér zoknit, s megszületett a bölcs határozat: irány vissza! Sikeres csapás a csempészkereskedelemre! A közelben álló, nyugatnémet rendszámú autó utasai képet kaptak arról, hogyan haladunk nyugodt erővel Európa felé... Dr. B. L. Kegyeletsértés Egy soha le nem róható adósságot mindenki úgy törleszt, ahogy szíve-lelke a legjobbnak sugallja. így vagyunk az előttünk járók, őseink, hőseink emlékével. Október 23-án afüzesgyarmati kis unitárius eklézsia képviseletében megkoszorúztuk az 1956-os hősök emlékére állított kopfaját. Nem azelőtt való este a sötétben, amikor volt a hivatalos koszorúzás és megemlékezés, mert lelkem tiltakozik az ilyen agyonütött ünnepléstől. Senki nem tudja megmagyarázni, hogy miért sötétben kell ünnepelni egy ilyen alkalmat. Félünk a világosság fiai lenni vagy szégyelljük, ha meglátnak, vagy még mindig félünk valamitől, vagy valakitől?!? Isten a megmondhatója ennek. De némi választ mégis adhatunk mi magunk is. Ugyanis a mi koszorúnkat eltávolították (s talán még a Zöldekét) a kopjafáról. Hogy nem valami huligán dologról lehet csupán szó, vagy nyereség- kilátásról — halottak napja közeledvén —, azzal tudjuk bizonyítani, hogy nem lévén már szeg a kopjafán, amire koszorúnkat akasszuk, egy jó erős kötővel kötöttükfel. Ha valaki „viszonteladásra” szándékozta volna elvinni, volt ott olyan, amit csak le kellett volna venni a szegről és nem letépni. Kegyetlen dolog a kegyeletsértés. Egy eszme ilyen módon való meggyalázásása nem eléggé elítélhető. Úgy hisz- szük, hogy amit 35 éven keresztül idegen tank és testvéri terror nem tudott megsemmisíteni, azt valami füzesgyarmati „sötétség fiai" sem tudják megtenni. Hogy ne álljon meg a kegyeletsértés, hogy ne szüneteljen az még halottaink napján se, az már pokoli lelkületre vall. Hirdetést tettünk ki többek között a falu központi hirdetőjére, istentiszteleti megemlékezésre invitálva falunk népét. Valami sötét kezek megbecstelenítették Petőfi Sándor: Szüleim halálára című versének ez alkalomra idézett részét, tudákos mozdulattal két szarvashibára „javítva” a helyes szöveget: fglyjatok-ból follyatok- ra ésfolyj-ból follj-ra. Egyesek szemében így áll nagy elődeinknél az eszméknek a tisztelése, megbecsülése. És hol marad még akkor a nagy elődök példája szerint való élet, a közösség, az összmagyarság érdekében, ahol ilyenek történnek!! Balázs László, unitárius lelkész, Füzesgyarmat Jöjjön el a Te országod A nyáron Egertől nem messze, a Bátor nevő kis faluban, a hegyek köztjidültem. Ottlétem alatt nemcsak a szép vidék jelentett kikapcsolódást, hanem a helybeli emberek barátsága és vendégszeretete is. Sem rendőrt nem láttam, sem bűncselekményről nem hallottam. Az emberek ott szinte barátként és szeretetben élnek egymás között. Azóta is sokat gondolok arra a kedves helyre. Eszembe jut a budapesti BME zöld kör egyik írása is, melyet a Kék bolygó című kiadványban olvastam, s mely egy ökofalu létrehozásához keres társakat. Az írás így kezdődik: „Hosszas szenvedés és megpróbáltatás után a fővárosban úgy határoztunk, hogy...” Terveik között szerepel egy egészséges környezetben fekvő, kihalófélben lévő falu benépesítése, ahol barátokként élnének egymás mellett, vegyszermentes élelmet termelnének az emberek. Lenne napenergia-hasznosítás, természetgyógyászat, mely dolgok véghezvitelében mindenki a legjobb tudása szerint tevékenykedne. Vajon mi lenne hazánkban és mi történne a világgal, ha az emberek megtanulnák szeretni egymást? ifj. Salamon György, MZP, Békéscsaba
