Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-04 / 233. szám
1991. október 4., péntek KÜLFÖLDRŐL - ITTHONRÓL Jugoszlávia már nem létezik Értékpapír - állami garanciával A jugoszláv hadsereg és a szerb önkéntesek továbbra is lövik Dubrovnikot, a város felett fekete füstfelleg terjeng, állandóan robbanások hallatszanak. Egyelőre nem ismeretes, hogy milyen károkat szenvedett a város, vagy hogy találat érte volna a történelmi belvárost. Jelenleg a dalmáciai kikötő külső részeit támadják. A horvát erők megpróbálnak kitömi a városból, amelyet minden irányból körülzártak, de a támadók nagy létszámfölényben vannak, akcióikat páncélosok, repülők és hadihajók is támogatják. A horvát gárdisták ellenben nem számíthatnak segítségre, mert a Splitbe vezető útvonalat is elvágták a katonai alakulatok. A másik nagy horvátországi hadszíntéren, a kelet-szlavóniai Vukovár térségében szintén heves harcok voltak, de még nem adták meg magukat a város horvát védői. Ebbe a körzetbe folyamatosan új és feltöltött katonai alakulatok érkeznek. A szerb vonalat rendkívül erélyesen képviselő Crna Gora-i vezetés ismét keményen nyilatkozott. Momir Bulatovics elnök azt mondta ugyan, hogy Crna Gora nem vesz részt a háborúban, ám — mint kifejtette — aktív tagja az „usztasákkal szembeni antifasiszta frontnak”. Szerinte ugyanis az uszta- sák Crna Gorára nézve állandó fenyegetést jelentenek. Crna Gorából jelentős erők vonultak be Boszniába az elmúlt napokban, s Crna Gora-i erők részt vesznek Dubrovnik ostromában Csütörtökre ismét összehívKérdőjelek Még mindig falak állnak? Szabó István azért nagy művész, mert egyedülállóan tudja kifejezni gondolatait képben és szóban. Ezúttal a német Der Spiegel közölt vele nagyhatású beszélgetést. Például arról, milyenek Kö- zép-Európa kilátásai? „Hogyan lehet eladni bármit egy olyan európai faluban, ahol az út bal oldalán németek, a jobb felén szlovákok, délen csehek, északon pedig magyarok laknak. ..Az egyik kofa csak magyarul, a másik csak németül ért". Vagyis: ebből kellene megszületnie a közös Európának, s benne a mi utcasorunknak. Ezzel a történelemmel a hátunk mögött? .Amit nagy szüléink óta generációink Közép- Európában megéltek — s amennyit legalább elbeszélésekből tudunk—, az erősen ösz- szekovácsolt bennünket. Ez az érzések és a tapasztalatok közössége. Kevés olyan család van, éljen Németországban, Magyarországon, Drezdában, Krakkóban, akiknél nem hasonló élményekbe botlunk. Végső soron közös a nyelvünk, ha különböző nyelveken beszélünk is." De mégiscsak tény: bábeli mifelénk a nyelvzavar. Miért nem értjük hát egymást? „Már tudom: a berlini fal még mindig bennünk van!” Mindössze ennyi és döbbenetesen igaz Szabó magyarázata. Sok minden történt, még több a szép szó, de állnak még a falak Európa sok országa között. Mifelénk különösen. Sőt, mintha esetenként új falak is épülnének. Szomorúan írom: vannak, akik azt is feleslegesnek tartják, hogy falazzanak hozzá. Még? Már? Kocsis Tamás, FEB Elesett rendőr milicista portréja a horvátországi Donji Miholjac kisváros rendőrszobáján MTI-fotó: Rózsahegyi Tibor ták a szövetségi elnökség ülését, de valószínű, hogy a tanácskozást nem tudják megtartani, illetve csak csonka ülést tudnak tartani a szerb tagok részvételével. Az ülést eredetileg szerdára tervezték, de több elnökségi tag lemondta a részvételt. A horvát Stipe Mesic szövetségi elnök törvénytelennek minősítette azt, hogy a szerb szárny nélküle kívánja megtartani a tanácskozást. Francia újságíróknak nyilatkozva Mesic úgy foglalt állást, hogy a Nyugatnak végre el kellene ismernie: Jugoszlávia már nem létezik. Kikötői zárlat az Adrián A jugoszláv haditengerészeti körzet döntése értelmében csütörtökön kilenc órakor ismét haditengerészeti blokád alá veszik Pula, Fiume, Zára, Sibenik, Ploce és Dubrovnik kikötőjét. Minden hajóforgalmat betiltottak az említett kikötőkben, s az intézkedés megszegőit „harcászati szabályok alkalmazásával” büntetik. Rövid időn belül ez már a második nagyszabású tengeri blokád Dalmácia partjainál. Az intézkedést Belgrádban összefüggésbe hozzák Dubrovnik ostromával. A horvát rádió legutóbbijelentése szerint Dubrov- nikban több műemlék megrongálódott. A jelentés nem részletezi, hogy pontosan mely épületekről van szó. Kalász lesz a A függetlenségét kikiáltott Szlovénia körülbelül hat hónap múlva vezeti be saját valutáját, a klast—közölte Dusán Sesok, az október 7-ikéig még Jugoszlávia részét képező köztársaság pénzügyminisztere. Sesok hozzátette, hogy a kiás forgalomba hozataláig fennmaszlovén pénz radó időre november folyamán a szlovén dinárt vezetik be átmeneti fizetőeszközként. (A kiás egyébként magyarul: kalász.) A szlovén parlament hamarosan állást foglal a szlovén dinár ügyében és meghatározza annak a jugoszláv dinárhoz viszonyított árfolyamát. Oroszország független lesz? Oroszországnak azonnal függetlenné kellene válnia—jelentette ki szerdán a TASZSZ szovjet hírügynökségnek adott nyilatkozatában Szergej Sztankije- vics, az Oroszországi Föderáció elnökének tanácsadója. Jelcin tanácsadója az orosz függetlenség szükségességét azzal magyarázta, hogy a többi köztársaságban már nagyon előrehaladott állapotban van a szuverén államiság megszerzésének folyamata, így az Oroszországi Föderáció egyenlőtlen, hátrányos helyzetbe kerül. Sztankijevics szerint Oroszország lehetne a kimúlt Szovjetunió jogainak és szervezetének örököse. Egyoldalú lépést viszont nem lehet tenni, a döntést a többi köztársaság egyetértésével kell meghozni — hangsúlyozta a tanácsadó. Elsősorban a nukleáris fegyverek feletti ellenőrzés kérdésében kell egyetértésre jutni — mondta Sztankijevics. A tanácsadó véleménye szerint a régi Szovjetunió független államok szövetségévé fog átalakulni. Ez viszont bizonyos módosulásokat eredményez, mivel például az ENSZ Biztonsági Tanácsában csak egy állam és nem államok szövetsége rendelkezhet képviselettel. Sztankijevics utalt arra, hogy Oroszország örököse lehet a Szovjetunió által vállalt nemzetközi kötelezettségek többségének is. Jelcin tanácsadója úgy véli, hogy továbbra is szükség lesz egy szövetségi parlamentre és egy szövetségi elnökre, ám ezek szerepe jelentősen módosulna, elsősorban az államok közötti viták eldöntése lenne. A gyors döntés többletkedvezményt jelent A Parlament áprilisban döntött: a nemzetgazdaság finanszírozásához újabb terület lehetőségeit kell bevonni—a lakosságét. A pénzügyi szakemberek szerint erre az új államkötvény kibocsátására nem azért volt szükség, hogy a költségvetés esetleges többletdeficitjét ellensúlyozzák, hanem mert bűn lenne a jegybank forrásait terhelni. — A magyar államkötvényt október hetedikétől 3 éves futamidővel lehet jegyezni — hallom Sárhegyi Károlytól, a Magyar Nemezeti Bank Békés Megyei Igazgatóságának osztályvezetőjétől. — Bár változó kamattal, három évre kötik le a pénzüket a befektetők, ahhoz — ha kívánják — a tőzsdei forgalomban is hozzájuthatnak, még a lejárat előtt. — Említette a változó kamatot. Mit jelent ez a gyakorlatban? — Az elmúlt félév piaci kamatainak átlagértékét megállapítva kamatozik a befektetés. Az államkötvénynél ez várhatóan 35 százalék lesz, s mellette 2 százalék prémiumot fizet az MNB. Ezeket természetesen terheli a kamatadó. —Milyen esélye van ennek az értékpapírnak a piacon? — Úgy gondolom, hogy a lakossági megtakarítások növekedtek csakúgy, mint a vállalkozók érdeklődése a befektetési lehetőségek iránt. Erre a felismerésre alapozva kerülnek forgalomba az értékpapírok. A 15 milliárd forint értékben megjelenő kötvény rendelkezik állami garanciákkal, biztos megtérülést jelent a befektetőknek, értékesítési kockázat nincs. S ha figyelembe vesszük a tőzsdei megméretést, akkor ezek a kötvények a névértéknél többet is érhetnek.-— Ha jól tudom a már említettek mellett további kedvezményeket kaphatnak a gyorsan dönteni tudók... — Igen, a kibocsátás első hetében jóval névrérték alatt vásá- rolhatóak a kötvények. Decemberig — fokozatosan csökkenő — kedvezmények mellett lehet hozzájutni az államkötvényhez. Ezen felül a kisbefektetők — 1 millió forintig — ha letétben hagyják a Tőzsde Központi Értéktáránál az értékpapírokat, további 1 százalék árkedvezményt kapnak. — Hol lehet jegyezni állam- kötvényt? — Az MNB Békés Megyei Igazgatóságán, Békéscsabán, a Bartók Béla út 2. szám alatt. Kőhalmi Endre A hölgy nem intézkedik-kioktat... A Békéscsabai Lakásszövetkezettel mostanában sok a probléma. Jönnek a szerkesztőségbe víz- és fntésdíjjal kapcsolatos panaszokkal (ezekre hamarosan visszatérünk), és jönnek azzal is, hogy nem megfelelő hangnemet használnak egyesek az ügyintézők közül, amikor a lakók ügyes-bajos dolgaikkal hozzájuk fordulnak. Lehet benne valami, most magam is tapasztaltam. Felhívtam ugyanis egy panaszos ügyében a szövetkezetét. Nem találtam sem az igazgatót, sem a főkönyvelőt, akikkel egyébként korrekt a kapcsolatunk. Találtam viszont Tóth Mihálynét, aki nem tudni, milyen jogon, tegezve kezdte az eszmefuttatását, ami még nem lenne nagy baj. Az már inkább sértette a fülemet, hogy imperti- nens hangon válaszolgatott kérdéseimre. A panasz lényege, amire tisztességes választ vártam: a Ku- lich Gyula lakótelep 29-ben szigetelik a tetőt. Az egyik negyedik emeleti lakásban viszont éppen festenek, tapétáznak. A munka kellős közepén ezt a lakást a szigetelést végzők beáztatták. A lakó kérte a szövetkezet képviselőjét, nevezetesen Tóth Mihálynét, vegye a fáradtságot, és nézze meg a beáztatott lakást. A hölgy nem ment ki, de kioktatta a panaszt tevőt, miért olyan felelőtlen, hogy pont akkor festeti a lakását, amikor szigetelnek. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a festést a lakó hamarabb kezdte el, mint a szigetelést a szövetkezet.) —-Mi köze ahhoz a lakásszövetkezetnek — kérdeztem Tóth- nétól —, hogy a lakó mikor mit csináltat a lakásában? A hölgy felettébb „logikus” választ adott; — Akkor a lakó ne pattogjon, hogy beázik a lakása. —Attól ázott be, hogy festeni kezdett? —feszegetem tovább az ügyet. — Rengeteg a kémény a házon, nem lehet tökéletesen szigetelni, hát nem érted? — emelte fel a lehető leghangosabbra ismét a hangját. Hogyan is érthetném a hölgy hangnemét? —Mondd csak, ha velem, aki cyak egy panaszos érdekében hívott, így beszélsz, akkor vajon hogyan viselkedsz egy hozzád forduló panaszossal? —Tudom én, hogy te hogyan kérdezel—dobta vissza a labdát és amikor rákérdeztem: nos, hogyan? Egy dacos mondattal: — Dehogy mondom! — lecsapta a kagylót. Snitt! Azt hiszem, mindehhez nincs mit hozzátenni... Béla Vali Vállalkozások az iparban Cím a Népszavából: Emeljék a munkaszüneti napok számát. Egy munkanélküli: — Akkor lehet, hogy jövőre nekem már370 napig nem kell bemennem dolgozni? Szigorítások a keleti határokon Seftelők, kalandorok ne jöjjenek Magyarországra! A kisszervezetek, a vállalkozások a piacgazdaságba való átmenet jelenlegi szakaszának kulcsszereplői — állapítja meg a Központi Statiszikai Hivatal most közzétett értékelése. Azonban ennek a gazdálkodó körnek a magyar gazdaság fejlődésében betöltött szerepéről a vélemények meglehetősen vegyesek, ezért a felmérés a kisszervezetek súlyának és szerepének reális megítélését kívánja elősegíteni. Az adatok tanúsága szerint az elmúlt évben mintegy 3400 új gazdálkodó szervezet alakult, ennek körülbelül 90 százaléka kisszervezet, azaz legfeljebb 50 főt foglalkoztató gazdasági társaság. A múlt év végén, illetve ez év elején összesen 7471 gazdálkodó szervezetet tartottak nyilván az iparban, s a kisszervezetek száma az 1 évvel korábbi 1910-ről 4843-ra gyarapodott. Ezeknek több mint fele a gépiparban, egynegyede a könnyűiparban működik, s a vegyiparban számuk megközelíti az 500-at. A kisebb szervezetek rugalmasabban alkalmazkodnak a változó igényekhez— ez az általános vélemény. A statisztikai adatok ezt részben igazolják is: a kisszervezetek termelése folyóáron számítva 187 százalékkal, mennyiségében pedig 135 százalékkal bővült egy év alatt. Termelésük aránya az ipar egészében azonban még mindig csak 4,3 százalékot képvisel. A közepes — 50—300 főt foglalkoztató — cégek termelésmennyisége 15 százalékkal növekedett. A folyóáras növekedés ebben a körben 40 százalék volt. Péntek 00 órától a magyar hatóságok megszigorítják a külföldi állampolgárok beléptetésének és beutazásának feltételeit — hangzott el a Belügyminisztérium csütörtöki sajtótájékoztatóján. A szigorítást az tette szükségessé, hogy jelentősen megnövekedett azoknak a külföldieknek a száma, akik ugyan legálisan tartózkodnak Magyarországon, de szállással, illetve a létfenntartáshoz megfelelő anyagi eszközökkel nem rendelkeznek, vagy életvitelükkel, cselekményeikkel sértik, illetve veszélyeztetik a Magyar Köztársaság érdekeit. Ezért — mint a legtöbb európai országban—a magyar hatóságok sem engedik beutazni a jövőben azt a külföldit, akinek magatartása veszélyezteti a közrendet, a közegészségügyet vagy a közerkölcsöt. A beléptetésnél megkövetelik, hogy a külföldinek legyenek érvényes, azonosításra alkalmas útiokmányai, gépjárművezetői engedélye, nemzetközi gépjármű-biztosítási igazolása, járművének műszaki állapota megfeleljen a magyar előírásoknak. A beutazónak rendelkeznie kell a visszautazáshoz szükséges feltételekkel is (menetjegy, fizetőeszköz), mert ennek hiányában nem léptethető be Magyar- országra. A beléptetést akkor is megtagadják, ha a harmadik országba utazó külföldi nem rendelkezik az általa megjelölt célországba való belépéshez szükséges feltételekkel. A Belügyminisztérium szervei, a Határőrség és az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint a PM Vám- és Pénzügyőrség felkészült az intézkedések végrehajtására. A magyar hatóságoknak azonban nincs szándékában megakadályozni a turisztikai célú beutazásokat, rokoni látogatásokat. A határforgalmat ellenőrzők kérik a határforgalomban érintett magyar állampolgárokat, hogy türelmükkel segítsék a hatóságok tevékenységét a határ- és közrend biztonságának növelése érdekében.
