Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-04 / 233. szám

KÖRKÉP 1991. októberi, péntek / Göncz Árpád nincs abban a helyzetben — Alkotmányos mérlegelési jogkörömmel élve megkezdtem a miniszterelnök úr kinevezési előterjesztésének vizsgálatát — mondta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke Frank Ró- bertnek, az MTI munkatársának érdeklődésére csütörtökön kora délután. A távirati iroda a rádió és a televízió alelnökeinek kine­vezésével kapcsolatban tuda­kolta a köztársasági elnök szán­dékait. — Egyelőre nem vagyok ab­ban a helyzetben, hogy felelős­séggel, megalapozottan dönt­sék, mert az érintett intézmé­nyek hatályos szervezeti-műkö­dési szabályzatát nem ismerem, és ezért nem állapíthatom meg, hogy a kinevezendő alelnökök feladat- és hatásköre mire terjed ki, és hogyan viszonyul a párt­közi konszenzus alapján kine­vezett elnökök feladat- és hatás­köréhez. Mindaddig, amíg e tárgyban meggyőző dokumen­tumokkal nem rendelkezem, nem áll módomban megítélni, hogy a kinevezések nem okoz- nak-e olyan belső konfliktuso­kat, amelyek a maguk összessé­gében súlyosan veszélyeztethe­tik az államszervezet demokra­tikus működését. Levélben fordultam a minisz­terelnök úrhoz, hogy a mérlege­léshez szükséges hatályos szer­vezeti-működési szabályzato­kat küldje meg részemre — tá­jékoztatta Göncz Árpád az MTI-t. Tegnap késő délután hét busznyi német küldöttség érkezett Gyulára Ditzingenből, a németországi testvérvárosból. A gyu­laiak júniusi, népes látogatását ezúttal mintegy 350 ditzingeni polgár viszonozta. Meleg kézfogással, baráti öleléssel köszöntöt­ték vendégek és vendéglátók egymást az Erkel Művelődési Köz­pont előtti téren. Dr. Pocsay Gábor polgármester üdvözölte a vendégeket, ma jd Heinz Lienov mondott köszöntőt a ditzingeni városi tanács képviseletében. Végül régi európai szokásként dr. Pocsay Gábor kenyérrel és borral Kínálta a vendégeket. Fotó: Fazekas Ferenc Drogalapítvány Drogambulancia elnevezés­sel alapítványt hozott létre Mis­kolcon a „Kék Ház” Ifjúsági In­formációs Iroda és a miskolci Drogműhely nevű szervezet. Az alapítványnak — amelyhez csatlakozott a város önkor­mányzata, a miskolci Semmel­weis Kórház és a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei bűnmegelőző alapítvány is — elsődleges célja egy önálló, pszichoterápiával, megelőző tanácsadással is fog­lalkozó drogambulancia létre­hozása. Erős Mária, a „Kék Ház” ifjú­sági iroda képviselője az MTI- nek elmondta: a szakemberek szerint a megyében akár a hatez­ret is elérheti az aktív drogfo­gyasztók száma; a régió az or­szág harmadik legfertőzöttebb övezete. A drogambulancia működéséhez az előzetes szá­mítások szerint mai árakon évi hárommillió forint szükséges. Battonyán segítik a kárpótlást igénylőket „Pénz kellene mindenkinek” Korábban már hírt adtunk ar­ról, hogy a földjükért kárpótlást igénylő battonyaiakat segíti az az ügyfélszolgálati iroda, ame­lyet augusztus 26-án hoztak lét­re a városban. A megalakulástól eltelt több mint egy hónap ta­pasztalatainak összefoglalására Tóthné Tyuroski Katalint, az iroda vezetőjét kértem meg. — A munkaidőm 8-tól 12-ig tart, de előfordult már nem egy­szer, hogy még este 6 után is itt voltam. Ä különösen bonyolult ügyeket megtartom délutánra. Ilyenkor visszajön 2-3 érintett, és nyugodt körülmények között közösen kibogozzuk az igen­csak összekuszált szálakat. Muszáj ezt a módszert követni, hiszen délelőtt nagy a forgalom, állandóan 5-6 ember várja, hogy sorra kerüljön. — Tudom, hogy vannak ön­kéntes segítői is. — Igen. a közjegyző úr, dr. Ipacs Lajos és a felesége. Mind­ketten nyugdíjasok, és ha egész­ségük engedi, szívesen állnak az ügyfelek rendelkezésére. Raj­tuk kívül hadd említsem még meg A. Kiss Mátyást és Farkas Sándor nyugdíjas telekkönyvi csoportvezető nevét is. Külön öröm az, hogy a három terme­lőszövetkezet illetékes ügyinté­zői is megadnak minden segítsé­get a kárpótlási ügyekben hoz­zájuk fordulóknak. — Az első napokhoz képest tapasztalható-e változás az ügy­félforgalomban? — Igen. Kezdetben elsősor­ban érdeklődni jöttek az embe­rek. A hiányzó dokumentumok beszerzése végett elirányítottam őket a téeszekhez vagy a földhi­vatalhoz. Most már az igazoló iratokkal térnek vissza. Kitölt­jük a nyomtatványaikat, s ezzel a kárpótlást igénylő, többségük­ben idős emberek túl vannak a dolog számukra talán legnehe­zebb részén. — Hányán mondhatják el ezt magukról? — Az elintézett ügyek pontos nyilvántartására végképp nem futja az erőnkből, de a számuk 200 körül lehet. — Eddigi munkája során ér­ték-e meglepetések? — Nem. Illetve a kisgazda- párt helyi szervezete korábban öszszeállította az igénylők listá­ját. Ezen 28Q—300 név szere­pel. Ide hozzánk azonban nagy számban jönnek olyanok is, akik . a kisgazdák nyilvántartásában nem szerepelnek. Eddig sok vi­déki is felkeresett bennünket, szinte az ország minden tájáról, még Zalából is. — Mire számítanak a földjü­ket visszaigénylők? — Mindenkinek pénz kellene elsősorban, a földdel a többség már nem akar, már nem tud baj­lódni. Mondtam már, hogy főleg idős emberekről van szó, akik kamatozó értékpapírra, életjára­dékra vagy a föld eladására gon­dolnak. Persze van egy másik csoport is: a fiatalabb korosztá­lyokhoz tartozó örökösök. A gyermekek, unokák, sőt déd­unokák között akad néhány, aki vállalkozni szeretne, akinek a föld kell. A számuk 20—40 le­het. De talán közöttük is vannak, akik a kárpótlásból pénzt szeret­nének látni minél előbb. Az ő földjükre már van egy „biz­tos” vevő, vagy legalább egy bérlő. — Imeretei szerint mekkora a legnagyobb és a legkisebb visz- szaigényelt földterület Batto­nyán? — A legnagyobb 80 hold, a legkisebb pedig 170 négyszög­öl. Az átlagos birtoknagyság 4-5 hold lehet. — Visszatérve az iroda és az Ön munkájára, hadd tegyek egy megjegyzést: lenyűgöz a türel­me és a szakszerűsége. így le­hetnek ezzel az ügyfelek is, ta­lán ezért viselik el zokszó nélkül a hosszú várakozást. így belejött egy hónap alatt ebbe a munká­ba? — Korábban, 1988-ig a föld­hivatal telekkönyvi részlegén dolgoztam, megszereztem a földügyi előadói képesítést. A földhivataltól a bíróságra kerül­tem dolgozni, majd a Ganz bat- tonyai gyáregységébe. Az üzem megszűnt, munkanélküli va­gyok, így az időmből kitelik, hogy november 7-éig, az iroda megszűnéséig itt tevékenyked­jek. Örülök, hogy segíthetek a hozzám fordulóknak. Ménesi György Készült a KNER-ben „Törékeny kontinens” - szilárd védnökséggel „...Európa, Európa, Europa Nova Előretör, négyszázból Egy még, s újra tíz S egy újabb ezredévünk száll tova Ha nem jön barbár had mely visszavisz.” A vers, amelynek utolsó négy sorát idéztük, Terence O’Hair költeménye, a. kötet pedig, amelyben olvasható, az a köny­vek között maga is művészet. E könyvkülönlegességet az Európa Ház, valamint a Pesti Szalon Könyvkiadó tegnap mu­tatta be Budapesten. A két or­szág fiataljainak együttműködé­sét szolgáló kezdeményezés elindítója, és Göncz Árpád köz- társasági elnökünkkel együtt védnöke Károly walesi herceg. Amikor a ritkaságnak szánt kö­tet előállítására nyomdát keres­tek, a választás szinte magától értetődően a békéscsabai KNER Nyomdára esett — itt készült tehát a nyáron, angol fiatalok közreműködésével, 250 pél­dányban, kézi kötéssel a „Töré­keny kontinens”. A könyvritka­ság tegnapi fővárosi bemutató­ján ott voltak a kötet előállítói is, angolok és magyarok, a KNER- ből Nagyné Spiegel Zsuzsa, Rüchné Zahorán Jolán, Felczán György, és természetesen Balog Miklós vezérigazgató. A drága kiadvány bevétele egy alapítvány számlájára kerül, amelyből Európa fiatal tehetsé­gei nyerhetnek támogatást. Több könyv már gazdára talált. Végül hadd idézzük a kötetből Károly herceg sorait: „Ezt a könyvet fiatal angol és magyar írók, könyvművészek hozták létre. Céljuk az volt, hogy olyan kötetet alkossanak, mely híven fejezi ki lakóhelyünk, a rohamo­san változó Európa félelmeit és reményeit. Kicsiny hozzájá­rulás ez ahhoz a jövőhöz, amely­ben országaink, tudom, mind közelebb kerülnek egymás­hoz.” Tóth Ibolya „Kicsiny hozzájárulás a jövőhöz” Megszállott város- és műemlékvédők a csabai konferencián Őrizzük örökségünket! (Folytatás az 1. oldalról) lékvédő távollétében. A helyi műemlékvédelem tapasztalatai­ról, az országos műemlékvéde­lem múltjáról, jelenéről hallot­tunk. Magyarországon ma 10 ezer 43 műemléket tartanak nyilván, s ezek kezelhetőségé­hez elfogadhatóak a feltételek. Elsősorban a helyi erők, az ön- kormányzatok, a városvédők őrizhetik meg ezeket az értéke­ket, amelyek településeink ka­rakterét meghatározzák. „Gaz­dag vagy szegény műemléki örökségünk, őrizzük, védjük, ezek az emberi kultúra értékei, köztük a világörökség részei”— hallottuk. Aggodalommal szólt a keringő hírekről, amelyek sze­rint szét akarják robbantani a műemlékvédeíem jól bevált rendszerét, korszerűsítés címén összekeverve az építészetet, a területrendezést és a műemlék- védelmet. Előadást tartott még dr. Gár- dos Csaba a Pénzügyminiszté­riumból, Csortán Ferenc Buka­restből, John Shannon (Civic Turst of York) és Grin Igor, a Békés megyei múzeumok kép­viseletében. Ma a konferencia a három városban szekcióüléseken foly­tatja munkáját. Bede Zsóka „ÍTÉLJ KÉSLEKEDVE, MEGGONDOLVA.” (Talmud) „Megkoptatta az idő a vértanúknak állított aradi obeliszket” Az aradi vértanúkért Kérjük, segítsen! A vértanúknak emléket állító aradi obeliszket megkoptatta az idő. Meglazultak a kövek, s a környezet sem olyan, mint volt egykoron. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövet­sége (RMDSZ) elhatározta, hogy közadakozásból felújítja a kegy­helyet. Csinos kis mappát készíttettek a 13 vértanú levelezőlap nagyságú fényképével. Az 50 forintos kiadvány bevételét fordítják az emlékmű rendbehozatalára. Szerkesztőségünk vállalta, hogy segít. Ezért kérünk mindenkit, akinek szívügye az aradi emlékmű sorsa, küldjön címünkre (Békéscsaba, Munkácsy M. u. 4.) 60 forintot. Cserébe postázzuk a mappát, a postaköltség levonása után fennmaradt 50 forintokat pedig átadjuk az RMDSZ magyarországi képviselőinek. HIRDESSEN A BÉKÉS MEGYEI HÍRLAPBAN! l§y Hirdetését feladhatja 1991. október l-jétol a megye minden postahivatalánál. MAGYAR POSTA

Next

/
Thumbnails
Contents