Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-19-20 / 246. szám
1991. október 19-20., szombat-vasárnap KÜLFÖLDRŐL- ITTHONRÓL BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Kishartyán polgármestere, Antal József szabadidejében székelykaput farag házi asztalosmühe- lyében. A tölgyfából készülő remek elkészítéshez erdélyi motívumokat használ fel az amatőr művész MTI-fotó: H. Szabó Sándor Gorbacsov és Sevardnadze vetélytársak? Mihail Gorbacsov szovjet államfő és egykori külügyminisztere, Eduard Sevardnadze vetélytársak lehetnek — az ENSZ főtitkári tisztség betöltéséért rövidesen meginduló küzdelemben. Mint a Mosz- kovszkije Novosztyi című szovjet lap jelentette, Sevardnadze egyike a főtitkári tisztségre pályázó tíz jelöltnek. A moszkvai lap csütörtöki számában megjelent tudósítás a szovjet külügyminisztérium egy munkatársára hivatkozik. Az illető ugyan nem volt hajlandó megnevezni a többi kilenc pályázót, de — mint a moszkvai lap tudni véli — nem kizárt, hogy Mihail Gorbacsov neve is köztük van. Világpolitika sorokban RÓMA — Az atlanti tömb történetében példa nélküli az a fegyverzetcsökkentés, amelyet a NATO védelmi miniszterei elhatároztak az atomtervező csoport pénteken zárult ülésén a szicíliai Taorminában. Mint közölték, mintegy három év alatt felszámolják az atlanti szövetség harcászati atomfegyvertárának négyötödét, és felére csökkentik az amerikai támaszpontokon tárolt és készenlétben tartott ösz- szes atomfegyvert. A NATO atomtervező csoportjában nem vesz részt Franciaország, így az elhatározott csökkentések a francia nukleáris csapásmérő erőt nem érintik. A NATO hivatalosan nem kér. semmiféle ellentételezést a Szovjetuniótól a harcászati (rövid távú) atomfegyverek nagyarányú felszámolásáért. Gorbacsov szovjet elnök azonban már korábban bejelentette, hogy szovjet részről ugyanezeket a lépéseket szándékoznak megtenni. BONN — A magyar kormány a biztonság kérdését Magyarország és az egész Kelet-Közép-Euró- pa számára úgy látja megoldhatónak, ha a NATO kiterjeszti illetékességét a régióra, Magyarország és mások ha nem is teljes jogú, de egyfajta társult tagságot élvezhetnének a nyugati katonai szövetségben. A magyarok számára az is világos, hogy a Szovjetunió közreműködése nélkül ebben az ügyben nem történhet haladás. Az első reagálások Moszkvából biztatóak — közölte Jeszenszky Géza külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung munkatársával, Viktor Meierrel. Az interjú a lap pénteki számában került feldolgozásra. A frankfurti lap munkatársa szerint Jeszenszky Géza nem csinált titkot abból, hogy Romániát nem látnák szívesen a NATO-hoz valamiképpen szorosabban kötődő országok klubjában. Viktor Meiemek az a meglátása, hogy a Magyar Demokrata Fórum politikusai nem tekintik demokráciának azt, ami jelenleg Romániában van. A japán gyártmányú Toyota Corolla összehasonlításunk szerint 20-ból 18 szempont szerint jobb autó, mint a román gyártmányú Dacia. Pista bácsi:—Biztos? Közös amerikai—szovjet nyilatkozat Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közös nyilatkozatban csatlakozott az Európai Közösségek erőfeszítéseihez, a harcok azonnali beszüntetésére szólítva fel a Jugoszláviában szemben álló feleket —jelentette Hágából a Reuter. A nyilatkozat egyúttal értésre adta, hogy az újabb tűzszüneti felhívás ismételt figyelmen kívül hagyása esetén a maga részéről Washington és Moszkva is teljes egészében támogatja a közösség által kilátásba helyezett megszorító intézkedéseket. A holland külügyminisztérium, illetve az EK-elnökség illetékese pénteken ugyancsak Hágában bejelentette, hogy a jugoszláv államelnökség, valamint Franjo Tudjman horvát elnök és Slobodan Milosevic szerb vezető pénteken azonnali és feltétel nélküli tűzszünetre utasította a szemben álló katonai erőiket. Az erre vonatkozó megállapodás az EK égisze alatt Hágában tanácskozó jugoszláv békekonferencián született. A holland forrás szerint a tűzszünet előírja továbbá, hogy szüntessék meg a horvátországi szövetségi haderő laktanyáinak és más katonai létesítményeinek vesztegzárját, s sürgeti a jugoszláv hadsereg mielőbbi távozását. Horvátország komor kilátásokkal készült a pénteki Jugo- szlávia-csúcsértekezletre: Zágrábban a védelmi minisztérium minden férfit honvédelmi harcokra, fegyveres szolgálatra szólított fel, Vukovár ellen a szövetségi hadsereg minden irányból támadást indított, a központi légierő saját bevallása szerint összesen kilenc város ellen intézett támadást, Dubrovnik körzetéből és Kelet-Szlavóniából menekültek ezrei keltek útnak a hadsereg újabb akcióitól, katonai megszállástól tartva. Vukováron rendkívül súlyossá vált a helyzet, a kórházban több száz sebesültet ápolnak lehetetlen körülmények között. A várost csütörtökön egész nap lőtték, több légitámadást is végrehajtottak a légierő gépei. A hadsereg elismerte a légierő bevetését, s azt hangoztatta, hogy arra a horvát erők provokációi, csapatmozdulatai és harci készülődései miatt volt szükség. Dubrovnik közelében is heves harcok zajlottak, magát a várost pedig ismét tüzérségi tűzzel támadták. A néphadsereg alakulatai Cavtat után bevonultak egy másik üdülővároskába, Platba is, amely Cavtat és Dubrovnik között fekszik. Súlyos harcok dúlnak Nyugat-Szlavóniában, Novska körzetében is. Német jóvátétel A lengyel—német közeledés újabb szakaszhatárát jelzi az a megállapodás, amelynek értelmében az NSZK 500 millió márkát utal át három részletben Lengyelországnak a nácizmus áldozatainak megsegítésére. A pénzt nem az áldozatok, hanem az erre a célra létrehozandó Lengyel— Német Megbékélés nevű állami alapítvány kapja meg, s az gazdálkodik vele. Az alapelv, hogy csak a tartós egészségkárosodást szenvedett, nehéz anyagi helyzetben élőknek jár ebből a pénzből. Krzysztof Zabinski, a minisztertanács hivatalának vezetője szerint ez az öszeg elegendő arra, hogy ténylegesen segíteni tudjanak a különösen sokat szenvedetteken, de hangsúlyozta: a szükséges dokumentumok cseréjével életbe lépett megállapodás nem pénzügyi, hanem politikai jellegű és jelentőségű, amelynek célja a két nép közeledésének elősegítése. Mint a külügyminisztériumban értelmezték a dokumentumot, ezzel a lengyel kormány a maga részéről minden további jóvátételi igényről lemondott. Ez azonban nem igazán egyértelmű, mert a megállapodás úgy fogalmaz, hogy „politikai értelemben a lengyel kormány lezártnak tekinti” a jóvátétel kérdését, nyitva hagyva ezzel a gazdasági igény oldalát. A lengyelek jóvátételének ügye a második világháború befejezése óta húzódik. Még 1945-ben egy lengyel—szovjet szerződés úgy döntött, hogy a szovjet csapatok által megszállt német területekről jóvátételként elszállított javak és ipari berendezések 15 százaléka Lengyelországot illeti — Varsó azonban nemcsak ebből nem látott semmit, de még sziléziai gyárai berendezéseinek nagy részét is elvitték az oroszok. A háború után az NSZK elsősorban arra hivatkozva utasította el a jóvátételi igényüket, hogy erre vonatkozó törvényük szerint csak olyan ország állampolgárainak fizethetnek, amellyel diplomáciai kapcsolatban állnak. Az 1970-es nagy összebé- külés után pedig az elévülésre hivatkozva tagadták meg a lengyel igények teljesítését, csupán 140 millió márkát utaltak át a koncentrációs táborok „orvosi” kísérletei túlélőinek. Német következetességgel a jelenlegi megállapodás sem említ jóvátételt, s nem is alkalmazza azok régi, személyre szóló elveit, de megfelel annak a lengyel parlament által támasztott követelésnek, hogy a kormány érje el a jóvátétel kifizetését. Míg politikailag és elvileg e szerződéssel az utolsó komoly akadály is elhárult a két ország megbékélése elől, bizonyosan nem lesznek elégedettek azok, az elsősorban jobboldali nacionalista pártok, amelyek minden elszenvedett sérelemért és elvesztett vagyontárgyért követeltek kárpótlást. A svájciak szeretik a biztonságot A svájciak nem túl kísérletező kedvűek — így vélekednek a kis alpesi országot ismerő megfigyelők, s ezzel magyarázzák, hogy a svájci a világ legstabilabb kormánya: a miniszterek itt tíz éven át vannak hivatalban. Nem csoda tehát, ha a vasárnap megtartandó — négyévenként esedékes -— parlamenti választások előkészületei jóformán észrevétlenül simultak bele a hétköznapokba. Az igazi nagy kérdések nem szerepeltek a pártok kampányában. Márpedig éppen most Svájc történelmének nagyon is döntő szakasza előtt áll. A megválasztandó parlamentnek igent vagy nemet kell mondania arra, csatlakozik-e Svájc az európai integrációhoz, vagy inkább kívül marad és ezáltal vállalja az elszigetelődés veszélyét. Egyszerűbben megfogalmazva: a közös piaci belépés a nagy kérdés. Olyan nagy, hogy a pártok nem is vállalták. Maradtak a szokott választási témáknál: az idegenellenesség, a gazdasági gondok, a környezetvédelem álltak az előtérben. Valójában a svájci lapok által is lanyhának minősített választói kampány oka az is lehet, hogy a kimeneteltől függetlenül amúgy is adott a kormány összetétele. 1959-ben kitalálták a csoda-formulát: a négy legnagyobb párt nagy koalícióját (a Radikális-demokrata Párt—FDP, a Szociáldemokrata Párt—SPS, a Keresztény-demokrata - Néppárt—CVP, és a Néppárt adja a minisztereket). Mit mondott Zsíros Géza a koalíciós tárgyaláson? A kormányt alkotó pártok koalíciós tárgyalásának második fordulóján, tegnap Zsíros Géza, a Független Kisgazda és Polgári Párt küldöttségének tagja is hozzászólt. Az MTI tudósítása alapján ezt adjuk most közre. Zsíros Géza örömének adott hangot, hogy az új középosztályba a tárgyalófelek beleértik a kisembert — kisiparost, kiskereskedőt, vállalkozót, maszek orvost, ügyvédet — is, mert érdekükben az FKGP mindig fellépett. A világkiállítás ügyét elemezve Zsíros Géza úgy látta, hogy Budapest végleges „nem”-je esetén jelentkezhetnek más városok is. A kisgazda képviselő szerint a kistelepüléseken különösen nyomasztó a politikai rendszer- váltás elmaradása, s tarthatatlannak ítélte, hogy ma a politikai üldözöttek sokkal hátrányosabb helyzetben vannak azoknál, akik az elmúlt 40 évet „összehozták”. Szólt arról is, hogy a most zajló vagyonátmentéseket is ki kellene vizsgálni, s időszerű lenne megtudni, hogy az ügyészség, a rendőrség, az adóhatóság, illetve vámszervek miért voltak gyakorlatilag teljesen passzívak e kérdésben. Zsíros Géza az ülésen elhangzottakra utalva elmondta azt is, hogy a kisgazdák szerint az állami vállalatokat ésszerű lenne államigazgatási felügyelet alá helyezni. Az FKGP több területen is „gyorsított eljárást” tart szükségesnek. E véleményt Csurka István szavaival is alátámasztotta, aki az ülésen úgy fogalmazott: „nem gargalizálni, hanem cselekedni kell”. Zsíros Géza kifejezte azt a meggyőződését is, hogy a koalíciós pártok nem akarnak rendszeváltási vetélkedőt egymás között, ennek az időszaknak vége. Szerinte a mostani tárgyalássorozattal megkezdődött az operatív munka, amelyre már nagyon nagy szükség volt. Végezetül bejelentette, hogy a következő találkozó időpontja még nem ismert, arra várhatóan egy-két héten belül kerül sor, s az FKGP a gazdasági rendszerváltás feladatait kívánja napirendre tűzni. Októberben 16 ezer 500 munkanélküli a megyében „A járadékot biztosítani kell” (Folytatás az 1. oldalról.) A legnagyobb baj az, hogy a jelenleg meghatározott pénzek sem folynak be. Egy bizonyos, az ellátást biztosítani kell a munkanélkülieknek, ha másként nem, akkor a foglalkoztatási alap központi tartalékaiból. — Dolgoznak a munkaügyi ellenőrök, ténykedésüknek van már valami tapasztalata? — Mondhatjuk, hogy már megkeresték a bérüket, bár még nem teljes a csapat. Bejelentések alapján, ellenőrzések nyomán kiderült például egy batto- nyai munkanélküli járadékosról, hogy vállalkozóként valamilyen épületkomplexum őrzésére másokat is foglalkoztat, havonta ezért 250 ezer forintot kap. Az ilyen ember jogtalanul veszi fel a munkanélküli járadékot, vissza kell, hogy fizesse. Egy másik településen tizenva- lahány vendéglátó-ipari vállalkozó több százezer forintot keresett, közben pedig munkanélkülijáradékban is részesült. Erre is fény derült. Kezdő váltakozókat ugyan támogatunk, maximum hat hónapig részesülhetnek járadékban, ha erről velünk külön szerződést kötnek. A munkáltatókat is ellenőrizzük, tapasztaltuk ugyanis, hogy különböző időpontban változó összégű kereseti igazolást (az a járadékmegállapítás alapja) adnak ki ugyanannak a dolgozónak. Ez is törvényellenes. A foglalkoztatási alapból, éppen a növekvő munkanélküliség miatt 120 helyett 180 millió forintot kap Békés megye foglalkoztatáspolitikára, munkahelyteremtésre, pályázatok támogatására. Erről is tanácskozik legközelebbi ülésén, a jövő héten a megyei munkaügyi tanács. Bede Zsóka Polgármesterek a küzdőtéren II. országos konferencia A polgármesterek II. országos konferenciája keretében tegnap 10 órától tartották meg Szolnokon a városi sportcsarnokban a szakmai tanácskozások soron következő ülését. A küzdőtéren mintegy 650 városi elöljáró jelent meg Nógrád, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye képviseletében. Dr. Kara Pál, a BM osztály- vezetője értékelte az eltelt egy évet. Kitért az eddigi konzultációkon felmerült kérdésekre. Úgy vélte, ez az első szakasz az útkeresés jegyében zajlott. Az utóbbi hónapok túlzottan nagy energiát emésztettek fel az ön- kormányzatok létrehozására, meg kellett tanulni az együttműködést a hivatalokon belül. A 3069 önkormányzati vezetőből hetvennyolcán mondtak le eddig. Az előadó ezt a működő demokrácia természetes velejárójának tartja, ezért nincs szó válságról. Az „önhibájukon kívül hátrányos anyagi helyzetben lévő” önkormányzatok külön anyagi támogatást kapnak. Ebben az évben a 384 pályázat közül ket- tőszáztizenhármat ismertek el, úgy vélte, nem szabad kihagyni a helyi adózás 6—7 százalékos bevételét, hiszen ezek jó része eddig is megvolt a különböző tanácsi adók és illetékek formájában. A pénzügyi elemzésre dr. Si- vák József, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője vállalkozott. A következő évben ugyanaz a szerkezet működik tovább, mint eddig, tehát a saját, az átengedett, a költségvetési, a társadalombiztosítási bevételek és az önkormányzati hitelfelvételek, kötvénykibocsátások jelentik a helyi költségvetést. A következő évre 30 százalékos bővülés várható a bevételek szempontjából. A normatív támogatás községeknél 4300, városokban 6000 Ft/fő, maximum 25 millió forint. Ehhez jön az új gépjárműadó, melynek 50 százaléka szintén az önkormányzatok kasszáját gyarapítja. Felmordult a terem, amikor az is kiderült, hogy ezt az adófajtát a települések polgármesteri hivatalainak kell beszednie, összességében nem lesz tartható a bevételek reálértéke az önkormányzatok számára.
