Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-19-20 / 246. szám

1991. október 19-20., szombat-vasárnap KÜLFÖLDRŐL- ITTHONRÓL BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Kishartyán polgármestere, Antal József szabadidejében székelykaput farag házi asztalosmühe- lyében. A tölgyfából készülő remek elkészítéshez erdélyi motívumokat használ fel az amatőr művész MTI-fotó: H. Szabó Sándor Gorbacsov és Sevardnadze vetélytársak? Mihail Gorbacsov szovjet ál­lamfő és egykori külügyminisz­tere, Eduard Sevardnadze vetélytársak lehetnek — az ENSZ főtitkári tisztség betöl­téséért rövidesen meginduló küzdelemben. Mint a Mosz- kovszkije Novosztyi című szov­jet lap jelentette, Sevardnadze egyike a főtitkári tisztségre pályázó tíz jelöltnek. A moszk­vai lap csütörtöki számában megjelent tudósítás a szovjet külügyminisztérium egy mun­katársára hivatkozik. Az illető ugyan nem volt hajlandó meg­nevezni a többi kilenc pályá­zót, de — mint a moszkvai lap tudni véli — nem kizárt, hogy Mihail Gorbacsov neve is köz­tük van. Világpolitika sorokban RÓMA — Az atlanti tömb történeté­ben példa nélküli az a fegyver­zetcsökkentés, amelyet a NATO védelmi miniszterei el­határoztak az atomtervező cso­port pénteken zárult ülésén a szi­cíliai Taorminában. Mint közöl­ték, mintegy három év alatt fel­számolják az atlanti szövetség harcászati atomfegyvertárának négyötödét, és felére csökkentik az amerikai támaszpontokon tá­rolt és készenlétben tartott ösz- szes atomfegyvert. A NATO atomtervező cso­portjában nem vesz részt Fran­ciaország, így az elhatározott csökkentések a francia nukle­áris csapásmérő erőt nem érin­tik. A NATO hivatalosan nem kér. semmiféle ellentételezést a Szovjetuniótól a harcászati (rö­vid távú) atomfegyverek nagy­arányú felszámolásáért. Gorba­csov szovjet elnök azonban már korábban bejelentette, hogy szovjet részről ugyanezeket a lépéseket szándékoznak meg­tenni. BONN — A magyar kormány a biz­tonság kérdését Magyarország és az egész Kelet-Közép-Euró- pa számára úgy látja megoldha­tónak, ha a NATO kiterjeszti illetékességét a régióra, Ma­gyarország és mások ha nem is teljes jogú, de egyfajta társult tagságot élvezhetnének a nyu­gati katonai szövetségben. A magyarok számára az is világos, hogy a Szovjetunió közreműkö­dése nélkül ebben az ügyben nem történhet haladás. Az első reagálások Moszkvából bizta­tóak — közölte Jeszenszky Géza külügyminiszter a Frank­furter Allgemeine Zeitung mun­katársával, Viktor Meierrel. Az interjú a lap pénteki számában került feldolgozásra. A frankfurti lap munkatársa szerint Jeszenszky Géza nem csinált titkot abból, hogy Romá­niát nem látnák szívesen a NATO-hoz valamiképpen szo­rosabban kötődő országok klub­jában. Viktor Meiemek az a meglátása, hogy a Magyar De­mokrata Fórum politikusai nem tekintik demokráciának azt, ami jelenleg Romániában van. A japán gyártmányú Toyota Corolla összehasonlításunk szerint 20-ból 18 szempont sze­rint jobb autó, mint a román gyártmányú Dacia. Pista bácsi:—Biztos? Közös amerikai—szovjet nyilatkozat Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közös nyilatkozat­ban csatlakozott az Európai Közösségek erőfeszítéseihez, a harcok azonnali beszüntetésére szólítva fel a Jugoszláviában szemben álló feleket —jelentet­te Hágából a Reuter. A nyilatkozat egyúttal értésre adta, hogy az újabb tűzszüneti felhívás ismételt figyelmen kí­vül hagyása esetén a maga ré­széről Washington és Moszkva is teljes egészében támogatja a közösség által kilátásba helye­zett megszorító intézkedéseket. A holland külügyminiszté­rium, illetve az EK-elnökség il­letékese pénteken ugyancsak Hágában bejelentette, hogy a jugoszláv államelnökség, vala­mint Franjo Tudjman horvát el­nök és Slobodan Milosevic szerb vezető pénteken azonnali és feltétel nélküli tűzszünetre utasította a szemben álló katonai erőiket. Az erre vonatkozó meg­állapodás az EK égisze alatt Hágában tanácskozó jugoszláv békekonferencián született. A holland forrás szerint a tűzszü­net előírja továbbá, hogy szün­tessék meg a horvátországi szö­vetségi haderő laktanyáinak és más katonai létesítményeinek vesztegzárját, s sürgeti a jugo­szláv hadsereg mielőbbi távozá­sát. Horvátország komor kilátá­sokkal készült a pénteki Jugo- szlávia-csúcsértekezletre: Zág­rábban a védelmi minisztérium minden férfit honvédelmi har­cokra, fegyveres szolgálatra szólított fel, Vukovár ellen a szövetségi hadsereg minden irányból támadást indított, a központi légierő saját bevallása szerint összesen kilenc város el­len intézett támadást, Dubrov­nik körzetéből és Kelet-Szlavó­niából menekültek ezrei keltek útnak a hadsereg újabb akciói­tól, katonai megszállástól tart­va. Vukováron rendkívül súlyos­sá vált a helyzet, a kórházban több száz sebesültet ápolnak le­hetetlen körülmények között. A várost csütörtökön egész nap lőtték, több légitámadást is vég­rehajtottak a légierő gépei. A hadsereg elismerte a légierő bevetését, s azt hangoztatta, hogy arra a horvát erők provoká­ciói, csapatmozdulatai és harci készülődései miatt volt szükség. Dubrovnik közelében is heves harcok zajlottak, magát a várost pedig ismét tüzérségi tűzzel támadták. A néphadsereg alaku­latai Cavtat után bevonultak egy másik üdülővároskába, Platba is, amely Cavtat és Dubrovnik között fekszik. Súlyos harcok dúlnak Nyugat-Szlavóniában, Novska körzetében is. Német jóvátétel A lengyel—német közeledés újabb szakaszhatárát jelzi az a megállapodás, amelynek értel­mében az NSZK 500 millió már­kát utal át három részletben Len­gyelországnak a nácizmus áldo­zatainak megsegítésére. A pénzt nem az áldozatok, hanem az erre a célra létrehozandó Lengyel— Német Megbékélés nevű állami alapítvány kapja meg, s az gaz­dálkodik vele. Az alapelv, hogy csak a tartós egészségkároso­dást szenvedett, nehéz anyagi helyzetben élőknek jár ebből a pénzből. Krzysztof Zabinski, a minisz­tertanács hivatalának vezetője szerint ez az öszeg elegendő arra, hogy ténylegesen segíteni tudjanak a különösen sokat szenvedetteken, de hangsúlyoz­ta: a szükséges dokumentumok cseréjével életbe lépett megálla­podás nem pénzügyi, hanem po­litikai jellegű és jelentőségű, amelynek célja a két nép közele­désének elősegítése. Mint a külügyminisztérium­ban értelmezték a dokumentu­mot, ezzel a lengyel kormány a maga részéről minden további jóvátételi igényről lemondott. Ez azonban nem igazán egyér­telmű, mert a megállapodás úgy fogalmaz, hogy „politikai érte­lemben a lengyel kormány le­zártnak tekinti” a jóvátétel kér­dését, nyitva hagyva ezzel a gaz­dasági igény oldalát. A lengyelek jóvátételének ügye a második világháború be­fejezése óta húzódik. Még 1945-ben egy lengyel—szovjet szerződés úgy döntött, hogy a szovjet csapatok által megszállt német területekről jóvátételként elszállított javak és ipari beren­dezések 15 százaléka Lengye­lországot illeti — Varsó azon­ban nemcsak ebből nem látott semmit, de még sziléziai gyárai berendezéseinek nagy részét is elvitték az oroszok. A háború után az NSZK első­sorban arra hivatkozva utasítot­ta el a jóvátételi igényüket, hogy erre vonatkozó törvényük sze­rint csak olyan ország állampol­gárainak fizethetnek, amellyel diplomáciai kapcsolatban áll­nak. Az 1970-es nagy összebé- külés után pedig az elévülésre hivatkozva tagadták meg a len­gyel igények teljesítését, csupán 140 millió márkát utaltak át a koncentrációs táborok „orvosi” kísérletei túlélőinek. Német következetességgel a jelenlegi megállapodás sem említ jóváté­telt, s nem is alkalmazza azok régi, személyre szóló elveit, de megfelel annak a lengyel parla­ment által támasztott követelés­nek, hogy a kormány érje el a jóvátétel kifizetését. Míg politikailag és elvileg e szerződéssel az utolsó komoly akadály is elhárult a két ország megbékélése elől, bizonyosan nem lesznek elégedettek azok, az elsősorban jobboldali nacio­nalista pártok, amelyek minden elszenvedett sérelemért és el­vesztett vagyontárgyért köve­teltek kárpótlást. A svájciak szeretik a biztonságot A svájciak nem túl kísérlete­ző kedvűek — így vélekednek a kis alpesi országot ismerő meg­figyelők, s ezzel magyarázzák, hogy a svájci a világ legstabi­labb kormánya: a miniszterek itt tíz éven át vannak hivatalban. Nem csoda tehát, ha a vasár­nap megtartandó — négyéven­ként esedékes -— parlamenti vá­lasztások előkészületei jófor­mán észrevétlenül simultak bele a hétköznapokba. Az igazi nagy kérdések nem szerepeltek a pár­tok kampányában. Márpedig éppen most Svájc történelmé­nek nagyon is döntő szakasza előtt áll. A megválasztandó par­lamentnek igent vagy nemet kell mondania arra, csatlakozik-e Svájc az európai integrációhoz, vagy inkább kívül marad és ezáltal vállalja az elszigetelődés veszélyét. Egyszerűbben megfogal­mazva: a közös piaci belépés a nagy kérdés. Olyan nagy, hogy a pártok nem is vállalták. Marad­tak a szokott választási témák­nál: az idegenellenesség, a gaz­dasági gondok, a környezetvé­delem álltak az előtérben. Valójában a svájci lapok által is lanyhának minősített válasz­tói kampány oka az is lehet, hogy a kimeneteltől függetlenül amúgy is adott a kormány össze­tétele. 1959-ben kitalálták a cso­da-formulát: a négy legnagyobb párt nagy koalícióját (a Radiká­lis-demokrata Párt—FDP, a Szociáldemokrata Párt—SPS, a Keresztény-demokrata - Nép­párt—CVP, és a Néppárt adja a minisztereket). Mit mondott Zsíros Géza a koalíciós tárgyaláson? A kormányt alkotó pártok koalíciós tárgyalásának második fordulóján, tegnap Zsíros Géza, a Független Kisgazda és Polgári Párt küldöttségének tagja is hozzászólt. Az MTI tudósítása alapján ezt adjuk most közre. Zsíros Géza örömének adott hangot, hogy az új középosz­tályba a tárgyalófelek beleértik a kisembert — kisiparost, kiske­reskedőt, vállalkozót, maszek orvost, ügyvédet — is, mert ér­dekükben az FKGP mindig fel­lépett. A világkiállítás ügyét ele­mezve Zsíros Géza úgy látta, hogy Budapest végleges „nem”-je esetén jelentkezhet­nek más városok is. A kisgazda képviselő szerint a kistelepüléseken különösen nyomasztó a politikai rendszer- váltás elmaradása, s tarthatat­lannak ítélte, hogy ma a politikai üldözöttek sokkal hátrányosabb helyzetben vannak azoknál, akik az elmúlt 40 évet „össze­hozták”. Szólt arról is, hogy a most zajló vagyonátmentéseket is ki kellene vizsgálni, s idősze­rű lenne megtudni, hogy az ügyészség, a rendőrség, az adó­hatóság, illetve vámszervek miért voltak gyakorlatilag telje­sen passzívak e kérdésben. Zsí­ros Géza az ülésen elhangzot­takra utalva elmondta azt is, hogy a kisgazdák szerint az álla­mi vállalatokat ésszerű lenne ál­lamigazgatási felügyelet alá he­lyezni. Az FKGP több területen is „gyorsított eljárást” tart szük­ségesnek. E véleményt Csurka István szavaival is alátámasztot­ta, aki az ülésen úgy fogalma­zott: „nem gargalizálni, hanem cselekedni kell”. Zsíros Géza kifejezte azt a meggyőződését is, hogy a koalíciós pártok nem akarnak rendszeváltási vetélke­dőt egymás között, ennek az időszaknak vége. Szerinte a mostani tárgyalássorozattal megkezdődött az operatív mun­ka, amelyre már nagyon nagy szükség volt. Végezetül beje­lentette, hogy a következő talál­kozó időpontja még nem ismert, arra várhatóan egy-két héten be­lül kerül sor, s az FKGP a gazda­sági rendszerváltás feladatait kívánja napirendre tűzni. Októberben 16 ezer 500 munkanélküli a megyében „A járadékot biztosítani kell” (Folytatás az 1. oldalról.) A legnagyobb baj az, hogy a je­lenleg meghatározott pénzek sem folynak be. Egy bizonyos, az ellátást biztosítani kell a mun­kanélkülieknek, ha másként nem, akkor a foglalkoztatási alap központi tartalékaiból. — Dolgoznak a munkaügyi ellenőrök, ténykedésüknek van már valami tapasztalata? — Mondhatjuk, hogy már megkeresték a bérüket, bár még nem teljes a csapat. Bejelenté­sek alapján, ellenőrzések nyo­mán kiderült például egy batto- nyai munkanélküli járadékos­ról, hogy vállalkozóként vala­milyen épületkomplexum őrzé­sére másokat is foglalkoztat, havonta ezért 250 ezer forintot kap. Az ilyen ember jogtalanul veszi fel a munkanélküli járadé­kot, vissza kell, hogy fizesse. Egy másik településen tizenva- lahány vendéglátó-ipari vállal­kozó több százezer forintot ke­resett, közben pedig munkanél­külijáradékban is részesült. Erre is fény derült. Kezdő váltakozó­kat ugyan támogatunk, maxi­mum hat hónapig részesülhet­nek járadékban, ha erről velünk külön szerződést kötnek. A munkáltatókat is ellenőriz­zük, tapasztaltuk ugyanis, hogy különböző időpontban változó összégű kereseti igazolást (az a járadékmegállapítás alapja) ad­nak ki ugyanannak a dolgozó­nak. Ez is törvényellenes. A foglalkoztatási alapból, éppen a növekvő munkanélküli­ség miatt 120 helyett 180 millió forintot kap Békés megye foglalkoztatáspolitikára, mun­kahelyteremtésre, pályázatok támogatására. Erről is tanácsko­zik legközelebbi ülésén, a jövő héten a megyei munkaügyi ta­nács. Bede Zsóka Polgármesterek a küzdőtéren II. országos konferencia A polgármesterek II. orszá­gos konferenciája keretében tegnap 10 órától tartották meg Szolnokon a városi sportcsar­nokban a szakmai tanácskozá­sok soron következő ülését. A küzdőtéren mintegy 650 városi elöljáró jelent meg Nógrád, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Csongrád és Bé­kés megye képviseletében. Dr. Kara Pál, a BM osztály- vezetője értékelte az eltelt egy évet. Kitért az eddigi konzultá­ciókon felmerült kérdésekre. Úgy vélte, ez az első szakasz az útkeresés jegyében zajlott. Az utóbbi hónapok túlzottan nagy energiát emésztettek fel az ön- kormányzatok létrehozására, meg kellett tanulni az együttmű­ködést a hivatalokon belül. A 3069 önkormányzati veze­tőből hetvennyolcán mondtak le eddig. Az előadó ezt a működő demokrácia természetes velejá­rójának tartja, ezért nincs szó válságról. Az „önhibájukon kívül hátrá­nyos anyagi helyzetben lévő” önkormányzatok külön anyagi támogatást kapnak. Ebben az évben a 384 pályázat közül ket- tőszáztizenhármat ismertek el, úgy vélte, nem szabad kihagyni a helyi adózás 6—7 százalékos bevételét, hiszen ezek jó része eddig is megvolt a különböző tanácsi adók és illetékek formá­jában. A pénzügyi elemzésre dr. Si- vák József, a Pénzügyminiszté­rium főosztályvezetője vállal­kozott. A következő évben ugyanaz a szerkezet működik tovább, mint eddig, tehát a saját, az átengedett, a költségvetési, a társadalombiztosítási bevételek és az önkormányzati hitelfelvé­telek, kötvénykibocsátások je­lentik a helyi költségvetést. A következő évre 30 százalékos bővülés várható a bevételek szempontjából. A normatív tá­mogatás községeknél 4300, vá­rosokban 6000 Ft/fő, maximum 25 millió forint. Ehhez jön az új gépjárműadó, melynek 50 szá­zaléka szintén az önkormányza­tok kasszáját gyarapítja. Fel­mordult a terem, amikor az is kiderült, hogy ezt az adófajtát a települések polgármesteri hiva­talainak kell beszednie, összes­ségében nem lesz tartható a be­vételek reálértéke az önkor­mányzatok számára.

Next

/
Thumbnails
Contents