Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-19-20 / 246. szám

Gorbacsov és Sevardnadze vetélvtársak lesznek (2. oldal) Csoda nincs, csak munka és szorgalom Egy hét Korea a Fiumében Októberben 16 ezer 500 munkanélküli megyénkben A világkiállítás ügye még nem veszett el A megnyitón. Park J. K., Park Chyun Kyu és Bang B. J., Pete István referens társaságában Fotó: Kovács Erzsébet „A járadékot biztosítani kell” A bemutatkozó sajtótájékoz­tató résztvevői — miként a kiál­lításmegnyitó vendégei — már­is meggyőződhettek róla: sze­rencsés, hogy Park Chyun Kyu úr, a Koreai Nemzeti Idegenfor­galmi Hivatal Budapesti Irodá­jának igazgatója elsőként Bé­késre szavazott, amikor a Koreai Hetek magyarországi helyszínét kiválasztották. Mint utóbb Park úr elmondta, többé-kevésbé is­meri ugyan hazánkat, de olyan szempontok is közrejátszottak, mint a remek miliő, amely itt a Fiumében kínálja magát... Az esemény tegnap délelőtti ünnepélyes megnyitóját meg­előző tájékoztatón, ahol jelen volt Park. J. K., a Samsung, Bahng B. J. az UNIKO cég és Selmeczi Judit, a Lauda Air kép­viselője, természetesen más is kiderült. Park Chyun Kyu szerint: jó lenne ha a Koreai Hét egy új kapcsolat kezdete lenne országunkkal. Remélhető, hogy sikerül átadni és megmutatni azokból a gazdasággyorsítási páldákból, amelyek révén a tá­vol-keleti ország rövid idő alatt óriásit fejlődött. Aki azonban a csodarecept iránt érdeklődik, annak csaupán egyet mondhat­nak: az emberek szorgalmasan és keményen dolgoznak, miköz­ben szüntelenül keresték és ke­resik a kapcsolatokat, hogy a minőségileg is versenyképes árut minél több helyen eladják. Igazából piackeresési bázis Bé­kés megye is. Nagyon fontos, hogy Magyarország egy hídfő állás legyen számukra Kelet- Európa „bejáratánál”. A távo­labbi elképzelések közt magyar- országi befektetések szerepel- (Folytatás a 3. oldalon) — Megyénkben a munkanél­küliek száma sajnos folyamato­san emelkedik — tájékoztatott dr. Nagy Ágnes, a Békés Me­gyei Munkaügyi Központ igaz­gatója. — Egyelőre még tarta­nak az őszi betakarítási és élel­miszer-feldolgozói idénymun­kák, ezek befejeződésével még több lesz a munkanélküli. Az októberi adatok szerint Békés megyében 16 ezer 500 ezek szá­ma. A munkanélküliségi ráta nálunk igen magas, 10 százalé­kos. A legrosszabb a helyzet Szeghalom, Mezőkovácsháza Péntek kora délután nyilatko­zatot tettek közzé a koalíciós tár­gyalásokról. „A Magyar Demokrata Fó­rum, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt és a Kereszténydemokrata Néppárt küldöttsége a mai napon folytat­ta az október 11-én megkezdett koalíciós tárgyalásokat. Ennek során áttekintették az igazságté­tellel kapcsolatos kérdéseket, kölcsönösen kifejtették állás­pontjaikat és egyetértettek ab­ban, hogy haladéktalanul meg kell tenni az igazságtétel érde­kében mindazokat a lépéseket, amelyek alkotmányosan és tör­vényesen megtehetők. Egyetér­tettek abban is, hogy az igazság- tétel során a kollektív felelős­városban és környékén, vala­mint Békésen. — Sokan azért aggódnak, lesz-e pénz a munkanélküli se­gélyek, járadékok kifizetésére? — A foglalkoztatási törvény módosítása hamarosan az or­szággyűlés elé kerül. A javaslat szerint emelni kell a munkavál­lalói járulékot félről másfél szá­zalékra, a munkaadóit pedig másfélről négy százalékra. Ez az összeg biztosítaná a szolidaritá­si alap feltöltését, amelyből a segélyt és a járulékot fizetjük. (Folytatás a 2. oldalon) ségre vonás elve semmilyen for­mában nem alkalmazható. A fe­lek úgy döntöttek, hogy a három frakcióvezető a legközelebbi tárgyalásig kidolgozza a törvé­nyes igazságtétel elveinek rész­leteit. A tárgyaló felek megállapod­tak abban, hogy az igazságtétel kérdéseinek nemzetközi átte­kintésére és megvitatására sür­gősen tudományos konferenciát kell rendezni. Felek egyetértet­tek abban, hogy a koalíciós együttműködést helyi szinten is javítani kell, mert a rendszervál­toztatás közös célja csak úgy valósulhat meg, ha a koalíciós pártok — a választási ciklus tel­jes időtartama alatt — minden szinten együttműködnek.” Várhatóan a jövő hét közepé­től kezdődik meg Budapesten az az aláírásgyűjtési akció, amely­nek célja, hogy népszavazást rendezzenek a fővárosban — hangzott el pénteken a Világ- kiállítási Fórum sajtótájékozta­tóján az lösz székházában. Mintegy 150 ezer aláírásra van szükség ahhoz, hogy a fővá­ros polgárait megkérdezzék, akarják-e 1996-ban az Expót vagy sem. Ez a mennyiség a fórum szerint egyfiét, legfeljebb tíz nap alatt összegyűjthető. Ma: Mit mondott Zsíros Géza? (2. oldal) Ez is, az is MDF (3. oldal) Szexkultúrával az AIDS ellen (4. oldal) Bizniszek, büfék, bevételek (5. oldal) „A síp hercege” (15. oldal) Koalíciós egyeztetés az igazságtételről Prognózis Tervezgetünk. Elképzeljük, mit csinálunk holnap, hogyan alakul a hétvégénk, mire költjük majd a fizetésünket. Talán már gondolunk a következő nyárra is, s időnként beszélgetünk arról, hogyan alakul a gyerek jövője. Szeretünk tervezgetni, holott jól tudjuk: amire vágyunk, gyakran nem, vagy csak részleteiben valósulhat meg. Áz ember próbálja irányítani, megfejteni a jövőt, mert számára egyszerűen elfogadhatatlan, hogy véletle­nek, tőle független erők irányítsák a sorsát. Állandó változásban élünk, s állandóan változtatni akarunk. Olyan teremtményei vagyunk a világegyetemnek, amely igazá­ból sohasem elégedett, amely mindig tökéletességre vágyik. Sokáig lehetne vitatkozni azon, vajon előreviszi vagy tönkre­teszi Földünket az a szándékunk, kényszerünk, hogy fittyet hányva bizonyos törvényszerűségeknek, a saját képünkre sze­retnénk formálni szűkebb és tágabb környezetünket. Van, aki azt állítja: egyet lépünk előre, kettőt hátra. Más a technikai fejlődés csodás távlataival hozakodik elő, de akad, aki épp ettől óvná az emberiséget, érvelve a civilizációs szennyezettséggel, a tönkretett bioszférával.’ A fejlődés útja kétségtelenül cikcakkos, s bizonyos dolgokat nemhogy elérni, de még megközelíteni sem tudtunk az évmil­liók során. A békét pédául—hiába vágyunk rá a kezdetektől— mindeddig csak ideig-óráig volt képes birtokolni az emberiség. Ki tudja miféle sötét erők, miféle kiszámíthatatlan véletlenek sodortak mindig bennünket a szakadék peremére, hogy onnan kínlódások közepette, hihetetlen erővel és reménnyel újra és újra felkapaszkodjunk? Egy időre... Sokan próbálják prognosztizálni jövőnket; de hisz még a múltunkat sem ismerjük, hogyan pillanthatnánk hát a követke­ző évszázadok titkaiba? Mégis, néha hiszünk a jóslatoknak. A jóslatoknak, amelyek pedig csöppet sem festenek rózsaszín képet. Legtöbbjük harmadik világégésről szól, amely után csend és béke következik. Csak remélhetjük, hogy nem a pusztulás csendje, a halál békéje lesz az... Gubucz Katalin Menekülő álmok táborában „Éjjelente lőttek. Aztán már a pincékben húzódtunk meg.” „A mi falunkban úgy kezdődött, hogy éjjel tűz alá vették azt a házat, ahol virrasztottunk, mert a halott asszony fia horvát harcos.”... „Két hónapja, hogy eljöttünk mind, csak a szerbek, meg a cigányok maradtak.”... „Azt beszélik, a kutyákat lelövik a falvakban.”... Ezt a könyvet nem lehet összecsukni, ezt a filmet nem lehet kikapcsolni, megkönnyebbülten fölsóhajtva: de jó, hogy rég történt, hogy időben és térben oly távoli. Mert mindez most nem egy történet a háborúról, múlt időben... Kitüntetés Simonyinak A Déry Tibor-alapítvány dí­jait a napokban osztották ki Bu­dapesten. Az egykori kommuni­sta íróról, az 56-os forradalom­ban való részvétele miatt bör­tönbüntetésre ítélt, majd a Ká­dár-rendszerrel kiegyező Déry Tiborról elnevezett díjat Ke- resztúry Dezső irodalomtörté­nész adta át. Összesen tizenhe­ten részesültek e rangos elisme­résben, köztük a Gyulán élő Simonyi Imre József Attila-dí- jas költő, kiváló irodalmi mun­kásságáért. A Déry-díj összege százöt­venezer forint. A kép lehetne akár derűs is, ha nem tudnánk: menekülttá­borban járunk. A bágyadt dél­utáni nap a parkba csalogatja az ittlakókat, mindenfelé gyerekek téblábolnak, a nyitott folyosón és a kerti padokon itt is, ott is csendesen üldögélnek. Kevés szó esik—nem nehéz megérez­ni, hazagondolnak. Csak a 7 hónapos kicsi rúgkapál vidáman a babakocsiban. A tábor szélén tíz év körüli fiúcska őgyeleg. Útbaigazítás helyett a karját tárja szét: Nye znám! Ebből a számára oly ide­gen nyelvből két hét alatt egyet­len szót sem sikerült megtanul­nia. A jugoszláv menekülttábor több mint száz lakójának mind­össze húsz százaléka beszéli a magyart. — Jöjjön, lányom, majd segí­tek én! — int magához ízes szó­val a pádon üldögélő, szép tartá- sú, fekete ruhás idős asszony. Ilon néni (másként hívják, de nevezzük így) olyan, mint egy jóságos mesebeli anyóka. Pedig hihetetlenül sok terhet cipel tö­rékeny vállain: alig nyolc hó- (Folytatás a 3. oldalon) VÁSÁROLJON KÖZVETLENÜL A BÉKÉSCSABAI KONZERVGYÁRTÓL! BÉKÉSCSABA Békési út 52-54. A éá/VArCa/VÁT/ DOBOZOS GYÜMÖLCSLÉ, CSABAI KETCHUP, KONZERVEK, IVÓLEVEK, SZÁRAZTÉSZTÁK ...

Next

/
Thumbnails
Contents