Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-03 / 232. szám
1991. október 3., csütörtök KÜLFÖLDRŐL- ITTHONRÓL Egy tenyérnyi boldogság. Brisbane, ausztrálja: Paul Callaghan, a helyi természetvédelmi park egyik felügyelője örül a park egyik új lakójának, egy koalakölyöknek, „aki” 16, most született társával együtt anyjuk mellett marad addig, amíg nem alkalmazkodik az önálló élet követeimé- nyeihez MTI Press Képszerkesztőség A megértés jegyében A Szlovák Nemzeti Tanács Művelődési, Tudományos, Kulturális és Sportbizottságának háromtagú delegációja szerdán délelőtt a‘kultuszminisztériumban Fekete Györggyel tárgyalt. A megbeszéléseket követően a helyettes államtitkár az MTI érdeklődésére elmondta: a bizottság elsősorban tapasztalat- cserére érkezett, a közép-kelet- európai megértés és együttműködés jegyében. Egyetértettek abban, hogy a kulturális kapcsolatokat a kormányzati szintről az intézmények szintjére kell helyezni, és a szakmai kapcsolatok erősítésére kell törekedni. Fekete György helyettes államtitkár megjegyezte: magyar és pozsonyi múzeumok együttműködéseként október 10-én Lechner Ödön kiállítás nyílik Pozsonyban. A horvátok kitartanak Antall József Pérez de Cuellarral tárgyalt a menekültekről Antall József miniszterelnök kedden, az ENSZ székházában rövid megbeszélést folytatott Javier Pérez de Cuellar főtitkárral, majd Samir Shihabival, a közgyűlés szaúd-arábiai elnökével. Antall József felhívta Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár figyelmét a jugoszláviai helyzet növekvő súlyosságára, elsősorban a menekültkérdésre — tájékoztatta kedden a sajtó képviselőit László Balázs kormányszóvivő. A főtitkár ígéretet tett rá, hogy megfelelő fórumokon megvizsgálják a menekültügyet. Halló! Zágráb? A Magyar Távközlési Vállalat központi ügyeletétől kapott tájékoztatás szerint helyreállt a hetek óta szünetelt telefonösz- szeköttetés Zágrábbal. A miniszterelnök köszönetét mondott Magyarországot is segítő tevékenységéért az év végével visszavonuló főtitkárnak, akinek végül felvetette: huzamosabb ideje egyetlen magyar sincs jelentősebb poszton az ENSZ-ben és szakosított intézményeiben. A főtitkár javaslatokat kért. A magyar kormányfő a találkozók után beszédet mondott a közgyűlés ülésszakán. Antall József a nap folyamán felszólal egy közép-kelet-euró- pai beruházási lehetőségekről vezető amerikai üzletembereknek rendezett tanácskozáson, majd Clevelandbe utazik. Nem helyes... ...a megközelítés, hogy a Szovjetunió adja vissza a Kurili-szigeteket Japánnak nagyobb pénzügyi támogatásért — jelentette ki Borisz Pan- kin szovjet külügyminiszter. Október 7-én Szlovénia és Horvátország nagykövetet cserél, elismerve ezzel egymás független államiságát: a zágrábi szlovén, illetve a ljubljanai hor- vát nagykövetség megnyitása egyben azt is jelzi, hogy a két köztársaság nem tágít elhatározásától, és az önállóságot választja — egyebek között erről tájékoztatta a sajtó munkatársait szerdán Bécsben Zvonimir Se- parovic, horvát külügyminiszter. A kétnapos ausztriai látogatáson tartózkodó politikus szavai szerint Jugoszlávia már nem létezik, a szövetségi irányítás összeomlott, a helyzet tragikus, a hadsereg kedd esti ultimátuma pedig felér egy hadüzenettel. Nehezményezte, hogy a világ nem vette komolyan a belgrádi katonai puccsot — s talán ezért nem tesz elég erőfeszítést a válság rendezésére. Elismeréssel szólt az osztrák kezdeményezésekről, kiemelve közülük a legutóbbit, Alois Mock külügyminiszter javaslatát, amelynek értelmében Szerbiát gazdasági bojkottal kellene elszigetelni. Zvonimir Separovic — akárcsak kedd esti előadásában — Szlovénia és Horvátország nemzetközi elismerését szorgalmazta. Mint mondotta, jó néhány ország fontolgatja ezt a lépést — Ausztrián kívül Izlan- dot, Írországot, Ausztráliát, Argentínát, Kanadát, Albániát, Dániát, és nem utolsósorban Magyarországot sorolta ezek közé. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy megérti és elfogadja a magyar álláspontot, amennyiben Budapest a déli határain túl élő magyarokra való tekintettel nem tartaná célszerűnek, ha egyedül és elsőként ismémé el a két új államot. Zvonimir Separovic hozzáfűzte, hogy mindamellett reméli: ha az országoknak egy csoportja megteszi ezt a lépést, Magyarország is csatlakozik hozzájuk, és nem az utolsó lesz a sorban. Zendülés volt a gyulai fogházban. Nemfog(ad)ott szót egy rab duó. A rendőrség válaszát is átszőtte a muzikalitás, kommandóban kontráztak. A német újraegyesítés után egy évvel A Berlini Fal leomlása és a kommunizmus kelet-európai széthullása után, egy évvel ezelőtt, 1990. október 3-án Kelet- és Nyugat-Németország eufórikus hangulatban egyesült — írja az évforduló jelentőségét méltató kommentárjában az AP amerikai hírügynökség. A németek — állapítja meg a kommentár — kezdetben'Tia- bozni látszottak élni új erejükkel, most azonban már magabiztosan kezdeményeznek európai ügyekben, miután helyzetük erősebb, mint Hitler 1945-ös veresége óta bármikor is volt. Tavaly októberben Németország még ódzkodott attól, hogy nemzetközi bonyodalmakba keveredjék, azóta azonban Bonn már fennhangon kinyilvánítja véleményét minden kérdésben, a jugoszláviai harcoktól egészen a Szovjetunió széteséséig. Egyidejűleg állandóan növeli szerepét, mint vezető hatalom a szétesett szovjet tömbön belül. Az AP kommentátora felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy az európai kontinensen népi németek milliói élnek szétszórva és közülök sokan még ma is közel érzik magukat Németországhoz. A kelet-európaiak egyre nagyobb számban tanulnak németül, hogy képesek legyenek tárgyalni a Siemens és a Volkswagen képviselőivel, s nem azért, hogy Goethét vagy Schillert olvassanak. A bonni külügyminisztérium adatai szerint a volt szovjet tömb országaiban 12 millióra tehető azoknak a száma, akik jelenleg németül tanulnak. Az újraegyesített Németország szerepvállalásával kapcsolatos véleményeket idéz a Reuter brit hírszolgálati iroda évfordulós összefoglalója. Klaus von Dohnanyi, Hamburg volt szociáldemokrata polgármestere nemrég például ezt írta: „Események sora az elmúlt hat hónapban megmutatta, hogy az egyesített Németország politikája nem képes szabadulni a náci Birodalom rá vetődő árnyékától. Csaknem ötven évvel a második világháború befejeződése után, amely háborút Németország indította el, a német politika nem lehet ugyanolyan »normális«, mint a többi nagy európai ország politikája.” Az Egyesült Államok új bonni nagykövete, Robert Kimmitt, röviddel állomáshelyére történt megérkezése után úgy vélekedett, hogy „egyetlen olyan ország, mint Németország, ennyire átfogó érdekekkel a gazdaságban, a kereskedelemben, a kultúrában és a környezetben, sem kerülheti el, hogy részt vegyen a világpolitikában.” Sokan úgy érzik azonban Bonnban, hogy a háború utáni nyugatnémet demokrácia azért lehetett sikeres, mert Bonn „gazdasági óriás és politikai törpe volt” és úgy vélekednek, hogy Németországnak túlméretezett Svájcnak kellene lennie — békésnek, gazdagnak és mindenki által kedveltnek. Christoph Bertram védelmi szakértőnek, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete volt igazgatójának véleménye szerint „Németország a nagyhatalmak klubjába tartozik, valójában Európa szuperhatalma. Maguk a németek azonban nem akarnak tudni erről. Németország jelentősége és az önmagáról alkotott kép között nagy a távolság.” Felidézve a Berlin és Bonn közötti vitát abban a kérdésben, hogy melyik legyen az egyesített Németország fővárosa, Michael Stürmer történész ebben a vitában „annak az óhajnak a megnyilvánulását látja, hogy fenntarthassák egy kor kétséges báját, amelyben még állt a Berlini Fal, Németország megosztott volt és gyengesége lehetetlenné tette, hogy túlságosan terhes követelményekkel lépjenek fel vele szemben.” Az APA osztrák hírügynökség kommentárjában arra keresi a választ, vajon a német egység létrejötte után Európában végbement események milyen mértékben idézik fel a nacionalista hullám veszélyét. „A Jaltában és Potsdamban megvont határok nem jelentik az utolsó szót” — idézi a DPA Bernd Knabet, a Kelettudományi és Nemzetközi Intézet (Köln) munkatársát, aki Kelet-Európábán „nagyszámú kis nemzeti állam” létrejöttére számít, amelyek „túlhajtott” nacionalista politikát fognak folytatni. A népek önrendelkezési joga Kelet-Európábán ösz- szeütközésbe kerül a kisebbségek nehezen elhanyagolható problémájával, amely a kommunizmus összeomlása után napvilágra kerül. Wolfgang Pfeiler, a Konrad Adenauer Alapítvány munkatársa annak a véleményének adott hangot, hogy a függetlenségre törekvésnek namcsak etnikai gyökerei vannak, hanem a térség katasztrofális gazdasági helyzetéből is ered. „Mindenki menteni próbálja a bőrét és a lejtmenetnek még távolról sincs vége”, hangsúlyozta. Abban a kérdésben, vajon visszafordíthatatlan-e a nemzetállamok keletkezésének irányzata, a legtöbb szakértő egyetért azzal a felfogással, amely szerint rövidebb vagy hosszabb távon, de egész Európában érvényesülni fog az integráció gondolata. Ismét „újításokkal” kezdődött az év Sarkadon Aki járatos a középiskolai berkekben, azt nem lepi meg, hogy a sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskolában ismét „újításokkal” indult a tanév. A Magyar Posta Vállalat Posta Vezér- igazgatóságától 16 IBM számítógépet kapott használatra az iskola. Ilyen módon annyira megnövekedett a számítástechnikai kapacitás, hogy már nemcsak a saját oktatási igényeiket tudják kielégíteni, hanem általános iskolás vagy felnőtt csoportok számára tanfolyamokat is tudnak szervezni. E tanévben sokak örömére az eddigi orosz, német, francia, eszperantó és román nyelv mellett három csoportban bevezették az angolt is. Csakúgy, mint a többi nyelv esetében, két év után ebből is záróvizsgát kell tenni. Új kísérlet az úgynevezett Vállalkozni jó! szakkör, amelyet — ha bevál ik—később óraterv i keretek között is oktatni kívánnak. Az ötlet onnan jött, hogy a nemzetközi Seed Alapítvány (amely menedzseli az efféle tanfolyamokat) Magyarországon is szervezett egy háromnapos továbbképzést. Ezen az Ady Endre középiskolából két tanárnő vett részt, és ők úgy látták — éppen a magyar gazdasági átalakulás miatt -—, rendkívül hasznos lenne, ha a vállalkozási alapismeretekkel már középiskolában megismerkednének az érdeklődő diákok. —ria Origami. Ismeri e kifejezést? Japánban a legkisebbektől a legna- gyobbakig nem csak, hogy ismerik, hozzá tartozik mindennapjaikhoz. S ma már nem csupán a szigetország a hazája, a világ minden táján, Magyarországon is művelik. Nem kell hozzá más, csak egy papírdarab, no meg némi kézügyesség. A békéscsabai meséházban az Országos Origami Kör kiállítása október tizen- harmadikáig tekinthető meg. És akit esetleg megbabonáz a látvány, az maga is kipróbálhatja kézügyességét a foglalkozásokon, a tárlat helyén. Fábián Zsolt, az alkotók egyike mutatja be a hajtogatás fortélyait Egyenesedik a kasza — Kaszaperen... Kalandor-ország lettünk? A liberális piacgazdaság álarcát felöltve szabályos szabad rablás folyik a vidéken. Konjunktúralovagok, gátlástalanul nyerészkedők, kis alaptőkéjű „gyanús” káefték kötnek többtíz (száz?) milliós üzleteket minden létező szabályt, elfogadott gazdasági normát felrúgva. Egyfajta „sertésmaffia” erősödött meg • többek között a Békés megyei kistenyésztők pénzén is, amely sokszor a kétségbeesésbe kergeti a viharsarki parasztot. — Megjelentek a faluban és a bajba jutott embereket csúfosan kihasználva „uzsoraüzletet” kötöttek — panaszolják az „átvételi akciót” Kaszaperen. — Nagyon is jól tudták, hogy nincs az ittenieknek értékesítési szerződése, hogy a disznók túlhíztak, az — akkori — 1200— 1300 forintos mázsaárú tápon, így hát szinte mindenre könnyen ráálltak a gazdák. A védett ár csak papíron létezett v A 64 Ft/kg helyett 125 kilós súlyhatárig 52—54 forintért, afölött 48 forintos árat Ki érti ezt a disznóságot? Fotó: Fazekas Ferenc mondva pakoltatták fel az állatokat. Bár a kiskunfélegyházi vállalkozó és az orosházi szakcsoport a kövér disznók helyett — aminek felvásárlását szerette volna elérni a mezőgazdasági kormányzat — szinte kizárólag a könnyű testű sertés volt a kapós. Az átvevők nem bántak kesztyűs kézzel a kisgazdákkal. Elszállították a disznókat, sok helyen nem vesződtek olyan „bürokratikus apróságokkal”, mint az átvételi szerződés sem. A termelő kezébe nyomtak egy mázsacédulát. (Vajon mire lesz ez elég?) A fizetés is ráér — gondolták a felvásárlók —, legalábbis nekik. A gazdák persze törhetik a fejüket, miből vásároljanak vetőmagot, takarmányt—a következő ciklusra. Az emberek dühösek, becsapottnak érzik magukat, miközben mások — több mint 5 millió forinttal tartozva Kaszapernek — optimistán néznek a jövőbe. Tehetik, mert ha csak negyedévre kötik le valahol a pénzt, az ekkora összegnél mintegy félmilliót fial — a kereskedőnek. Kőhalmi Endre A Békés Megyei Üdítőital-ipari Vállalat felsőfokú végzettségű, gyakorlott programozót vesz fel. Jelentkezni — részletes szakmai önéletrajzzal—a személyzeti vezetőnél lehet. 5601 Békéscsaba, Luther u. 5/B. T elefon: 23-611.
