Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-03 / 232. szám

1991. OKTÓBER 3., CSÜTÖRTÖK Ára: 9,60 forint XLVI. ÉVFOLYAM 232. SZÁM Önkormányzatok az értékekért Csetepaté a Volán-fennsíkon? Fegyelmi a gyulai üzemigazgató ellen A Békés megyei közgyűlés, Békéscsaba, Békés és Gyula városok önkormányzata, az Országos Műemléki Felügyelő­ség és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a MTESZ Békés megyei szervezete közre­működésével 1991. október 3— 4—5-én Békéscsabán, Béké­sen, Gyulán rendezi meg az Or­szágos Műemléki Konferenciát. A három város szeretettel várja a műemlékvédelemmel hivatásszerűen foglalkozókat és az építészeti örökség után érdeklődőket. Várja az önkor­mányzatok, a műemléki albi­zottságok, nemzeti követségek, város- és faluvédő egyesületek tagjait, a tervező, a kivitelező és államigazgatási szervezetek képviselőit és mindenkit, aki szívügyének tekinti a műemlék- védelmet, és az épített emberi környezet minden értékének védelmét. A konferencia témája: az ön- kormányzatok szerepe a helyi és nemzetiségi értékek védelmé­ben. A programban az első na­pon tanulmányút, valamint nyi­tó plenáris ülés, a második na­pon a három városban szekció­ülések, városnézés, a harmadik napon záró plenáris ülés, vala­mint fakultatív tanulmányi ki­rándulás szerepel. Békéscsabán 24, Békésen 24, Gyulán 36, műemlékjegyzék­ben foglalt védett épület, épít­mény található. Megmenté­sük, igényes helyreállítá­suk, megfelelő hasznosítá­suk mindannyiunk közös érde­ke. Végül idéznék a 2 évvel ez­előtti székesfehérvári XV. Or­szágos Műemléki Konferencia megnyitóján elhangzott gondo­latot: „Egy nemzet történelmé­ből és annak tárgyi emlékeiből meríthet igazán erőt a saját jövő­jének megteremtéséhez”. Hasznos tanácskozást kíván a rendező bizottság nevében: Katsányi Pál, a Békés Megyei Műemléki Albizottság titkára Oktatási törvény A közoktatási törvény — több szakmai szűrőn átment — koncepciója alapján egy négyta­gú munkacsoport kidolgozta a jogszabály tervezetét. Ez már figyelembe veszi az egyes szak­mai, érdekképviseleti fórumok észrevételeit is. A tervezetet, amely az év végéig a kormány­hoz kerül, hamarosan a társadal­mi és szakmai nyilvánosság is nagyító alá veheti. Vásárlási kölcsön Október elsejétől megszűnt az a lehetőség, hogy miniszteri rendelettel korlátozni lehesen az áruvásárlási kölcsönre megve­hető cikkek körét, miután a pénzügyminiszter és az ipari és kereskedelmi miniszter hatá­lyon kívül helyezte az erre vo­natkozó rendelet elavult parag­rafusát. Mint ismert, korábban főként az úgynevezett szocialis­ta importból származó termékek értékesítését segítette elő az áru- vásárlási kölcsön, amelynek fo­lyósítását ugyanakkor korlátoz­ták a „tőkés importból” szárma­zó cikkekre. n • // // Bosi erőmű Rótt Nándor, a magyar parla­ment környezetvédelmi bizott­ságának elnöke szerint a bősi erőmű építése egyebek között azért jutott a jelenlegi kritikus állapotba, mert az eddigi tárgya­lások során számos félreértésre adott okot, hogy az érintett part­nerek különböző fogalmakat el­térően értelmeztek —jelentette ki Rótt Nándor a pozsonyi Na- rodna Obrodában. Dr. Orosz István, a Körös Volán igazgatója fegyelmi eljá­rást indított Kárcis János gyulai üzemigazgató ellen, s egyúttal legfeljebb 30 napra felmentette a munkavégzés alól. Tegnap 11 órakor azonban ezt a felfüggesz­tést is felfüggesztette. Ám a fe­gyelmi eljárástól nem volt haj­landó eltekinteni. Azt mondják, talán majd pénteken e téren is változik valami, amikor vissza­tér Békéscsabára. A gyulai dol­gozók küldöttsége ugyanis teg­nap Békéscsabán átnyújtott egy petíciót: vagy megszüntetik igazgatójuk ellen a fegyelmi el­járást, vagy sztrájkba lépnek. —Az 1285 Körös volánosból 172 Gyulán dolgozik—mondta Karcis János. — Az első 8 hó­napban a vállalat egésze 11,5 milliós veszteséget produkált, mi viszont Gyulán 13,5 millió forint nyereséget termeltünk. — Miért indítottak fegyelmit Ón ellen? — Szeptember 23-án rendez­tek számunkra egy értekezletet a békéscsabai Garzon Szállóban. Meg is lepődtünk a helyszínen, talán megtette volna a vállalati ebédlő is. Három dokumentu­mot tettek elénk azzal, hogy ott a helyszínen nyilatkozzunk róla. Az elképzelések például Gyulán 50 százalékos elbocsátást írtak elő. A jól működő üzletágakat a központ meg akarta tartani, a veszteséget okozókat viszont kft.-kbe kívánták vinni. Amikor hozzászólásomban ellenvéle­ményt fejtetterpki, először a for­galmi, majd a gazdasági igazga­tóhelyettes belém fojtotta a szót. Aztán vendégül láttak bennün­ket egy ebédre. Ma azzal vádol­nak, hogy nem mondtam el ott önállósodási törekvésünket. Sőt állítólag a minisztériumhoz ak­kor már eljuttattuk kérésünket. Ez egyszerűen nem igaz: az igazgató úr pénteken személye­sen vitte a minisztériumba. — Tud olyan Volán-kiren­deltségről, amely önállósodott? — Veszprém megyében a Balaton Volán központjának akaratából valamennyi üzem­egység másfél éve önálló. Szerettük volna megszólal­tatni dr. Orosz Istvánt is, aki péntekig elérhetetlen, más pedig nem kívánt helyette nyilatkozni. Ha az igazgató úr vállalkozik a beszélgetésre, szombati szá­munkban közreadjuk a másik fél véleményét is. K. A. J. Úri huncutság — Inkább a hatelemis kommunisták, mint ezek a mai urak— jelentette ki a szerkesztőségben egy feldúlt panaszos. A hölgyet az bontotta ki, hogy minden indoklás nélkül elbocsátották. Elég kellemetlen hír, állapította meg a mukanélkülivé vált bérszám­fejtő. Ám ahogy a dolog történt, az nem mindennapi. A szolgáltatással foglalkozó nagyvállalat nemrégen kineve­zett igazgatója úgy döntött: elbocsát néhány embert. Van ez így manapság. Sok gazdálkodó szervezet kényszerül hasonló in­tézkedésre. S miként „ügyeséknél” lenni szökött, a piszkos munkát másra bízták. Ilyenre midig akad jelentkező. Itt is akadt. Méghozzá nem is akármilyen vállalkozó. Az urat — nevezzük így — arra kérte a főnöke, hogy vezényelje le a dolgot diszkréten, de sebesen. A meghatalma­zott nekifogott a feladat teljesítésének. Begyűjtött minden szükséges információt... Különösen a kijelölt területek lét­számnyilvántartását. Neki ennyi is elég volt! Kiszámolta a műhelyek, az osztályok állományának 20 %-át—ennyit kellett leépítenie —, és meghatározta: hol, hány személyt kell elkülde­ni. Szereplőnk igen találékonynak bizonyult. Nem sokat teketó­riázott. Nem fontoskodott, nem állított fel rangsort, nenrérdek- lődött a cég távlati céljai felől, s nem volt tekintettel sok más egyébre sem. Ő (!) döntött. Egy kalapba tette a különböző csoportokban dolgozók neveit, s annyit húzott ki belőlük, amennyit az adott területről el kellett bocsájtani. A többi már a munkaügyre és az érintettre tartozott. Egyszerű, nem...? Panaszosunk nevét is kihúzták. Csak ott a baj, hogy nem tudja a történteket bizonyítani. Egy viszont biztos: ő az utcára került. Papp János Ma: Egyenesedik a kasza - Kaszaperen (2. oldal) Holnap: Heti filmajánlatunk (4. oldal) Cement a megyében a legolcsóbb! Magyar cement 480Ft áfával. 30 q felett díjtalan házhoz szállítás a megye területén. Szovjet pala reklámáron! Békéscsaba, Berényi út 140. ÚjTüzép Telefon: (66) 24-454. Tárgyaltak, nem nyilatkoztak „Az ipari szövetkezeteknél nincs politikai motiváltság’ Dr. Sümeghy Csaba, az Okisz elnöke és a Békés Me­gyei Iparszövetség vezetője az elmúlt hónapokban alig-alig szólalt meg a helyi sajtóban. Pedig az ipari szövetkezetek egy újabb mérföldkőhöz ér­keztek. A Parlament a közeli napokban tárgyalt a szövetke­zeti törvényről, amelynek vég­ső formába öntése sem várat­hat sokáig. Miért nem hallot­tuk az ipari szövetkezetek sza­vát ezekben a forrongó hetek­ben? — tettük fel az első kér­dést. — Az ipari szövetkezeteket, áfészeket, takarékszövetkezete­ket a korábbi politkai rendszer szőrmentén kezelte. A mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek gazdaságilag és politikailag kiemelt szerepet kaptak. Érthe­tő, hogy a rendszerváltás során mindezeket a gazdasági formá­ciókat nem lehetett egy kalap alá venni. Ráadásul az ipari szövet­Dr. Sümeghv: Nem csak pénz kell a gazdasági rendszerváltáshoz Fotó: Gál Edit kezetek átmenetet képeznek az állami és a magántulajdon kö­zött. Magántulajdonszerűen működtek az elmúlt években. Ennek köszönhető, hogy nem- zetijövedelem-termelő képessé­günk jelentősen meghaladta az állami szektorét. — A politikai szélviharok nem szemből érték az ipari szö­vetkezeteket, de hazánk helyze­tének megváltozása, a KGST összeomlása súlyos gazdasági következményekkel járt minden termelőre. —A szövetkezeti szektor ter­melésének mintegy 40 százalé­ka volt érintett a KGST-piacon valamilyen formában. A koráb­bi gazdasági kapcsolatrendszer összeomlott, törvényszerű, hogy az ipari szövetkezetek is szembesültek az összes buktató­val. —Régen az ipari szövetkeze­tek félkapitalistának számítot­tak, ma félszocialistának... —Jelzőkre minden rendszer­nek futja. Hiába akartuk mi az országban elsőként igazi tulaj­donosokká tenni a szövetkezeti tagságot, nem sikerült. Már 1990-ben szerettük volna, ha az ipari szövetkezetekre külön tör­(Folytatása3. oldalon) Építkezzen velünk! HARGITA IPLUSZ Olcsó és megbízható! ÉPÍTKEZÉSEINK BÉKÉSCSABÁN: GyóniGézau.14—16. Szent László u. 6. — 66 m2-es lakások, — 35 m2 és 43 m2-es lakás. — üzletek 34 m2—200 m2-ig. Lencsési lakótelep —családi házak. SZOLGÁLTATÁSAINK: Magas- és mélyépítési munkák tervezése, kivitelezése, lebonyolítása. (Családi ház, társasház, gyógyszertár, egészségügyi létesítmény, közmüvek). Jelentkezés: HARGITA IPIUSZ Békéscsaba, Irányi u. 2., telefon:27-971.

Next

/
Thumbnails
Contents