Békés Megyei Hírlap, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-15 / 242. szám
1991. október 15., kedd KÜLFÖLDRŐL - ITTHONRÓL kRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A jugoszláv szövetségi hadsereg lelőtt vadászgépének roncsai a horvátországi Donji Miholjac kisváros főterén MTI-fotó: Rózsahegyi Tibor Bulgáriában vége Telefonáljanak be, ha nem tetszik! A brit kormány és a BBC Véget ért Bulgária történelmének egy korszaka —jelentette ki hétfői szófiai sajtóértekezletén Filip Dimitrov, a vasárnapi parlamenti választásokon győztes Demokratikus Erők Szövetségének /DESZ/ elnöke. Dimitrov kiemelte, hogy a Bolgár Szocialista Párt elvesztette a hatalmat, Bulgária első politikai erejévé vált a Demokratikus Erők Szövetsége. Megerősítette, hogy pártja nem lép koalícióra a Bolgár Szocialista Párttal. Bulgáriában csak hétfőn hajnalban fejeződhetett be a szavazás, a választási irodák közül a legutolsót csak hajnali fél háromkor tudták bezárni az elhúzódó voksolás miatt. A központi választási bizottság előrejelzései szerint hivatalos végeredményt legkorábban egy hét múlva tesznek közzé a vasárnapi általános választásokról. Néhány perccel vasárnap éjfél után az Európa Tanács megfigyelőcsoportjának vezetője a szófiai televízióban bejelentette, hogy értékelésük szerint szabad és tisztességes választásokat tartottak vasárnap Bulgáriában. • John Major kormányfő újsághírek szerint állítólag a plafonon volt attól, ahogyan a brit állami televízió és rádió beszámolt a kormánypárt múlt heti black- pooli konferenciájáról. A tárgyilagos és pártatlan hírközlés világbajnokának nemhivatalos címével büszkélkedő BBC kormány források szerint a következő hibákat követte el: a konzervatív konferencián elhangzott felszólalásokat munkáspárti szóvivők kommentálták, ugyanezt a lehetőséget viszont nem kapták meg konzervatív szóvivők az előző heti munkáspárti értekezlet közben. A kormány egészségügyi reformterveit ismertető konzervatív felszólalásokat szakmai ellenvélemények garmadájával barikádozta el, de nem adott elég helyet a kormánypártnak, hogy leleplezhesse az ellenzék rágalmait. Egy neves BBC-kommen- tátor a rádióban odáig ment, hogy a saját nevében azt mondta: a kormány munkanélküliségi adatai kozmetikázottak. A BBC általában úgy közvetítette az előző heti munkáspárti konferenciát, hogy az felért egy inI-------------------------------------------------------------------------------------------------------1 Az Akadémiai Kiadó ajánlata. I Az Akadémiai Kiadó újdonsága a világhírű francia enciklopédia, a Larousse magyar változata. A páratlanul szép, eredeti képanyagot tartalmazó mű a világ számos országában nagy sikert aratott. | | A magyar változat második kötete 1992-ben, | | a harmadik 1993-ban jelenik meg. | Az 1. kötet (A—GY) ára: I 2500 Ft. I A Magyar Larousse az európai műveltség alapkönyve. Ha előjegyzi október 31 -éig, a kiadó által rendezett sorsoláson kétszemélyes párizsi utazást nyerhet! gyenreklámmal. (Ezt egyébként egy munkáspárti szóvivő is megerősítette, csak éppen örömmel). Mindennek tetejébe olyan halszemoptikákkal és széleslátószögű kamerákkal fényképezték a BBC-híradókban a miniszterelnököt, hogy úgy nézett ki, mint egy intézetből szökött félkegyelmű. Hírek szerint a miniszterelnök egy blackpooli fogadáson két szendvics között személyesen is letolta John Birtot, a BBC hírműsorokért felelős vezérigazgató-helyettesét. Jenny Abramsky, a BBC rádió hír- és aktuális osztálya vezetőjének válasza a The Sunday Timesban: „A Munkáspárt jobban bánik a sajtó embereivel, mint a konzervatívok. A konzervatívoknak még sokat kell tanulniuk, hogyan kezeljék a sajtót és a hírközlőket. Szedjék össze magukat, mert le vannak maradva”. Ezt állítólag több miniszternek is megmondta. Lapértesülések szerint egyikmásik konzervatív vezető attól tart, hogy az állami rádió és televízió meg akarja buktatni a konzervatív pártot a következő választáson. Ezért a konzervatívok kemény ellentámadást határoztak el. Chris Patten pártelnök felszólította a párthíveket, hogy ha nem tetszik nekik a műsor, telefonáljanak be a BBC-be. Mivel Nagy-Britanniában az utóbbi háromszázvalahány évben nem volt rendszerváltás, egyéb intézkedésekről nincs hír. Cím a Népszabadságból: Torgyán mégsem szorítja sarokba Antalit. Pista bácsi: — Biztosan rádöbbent a kisgazdapárt elnöke, hogy kerekasztal mellett tárgyalnak. További 100 szerencsés előfizető a második részlet befizetése nélkül kapja meg a Magyar Larousse 1. kötetét! Előjegyeztethető a postai dolgozóknál is! A kisáruházban (autóbusz-pályaudvarnál) mindössze 700 Ft az ágyneműgarnitúra! (Dunnahuzat, kispárna-, és nagypárnahuzat.) Többféle színben, amíg a készlet tart! Egyenjogú döntéshozók Moszkvában Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió és Borisz Jelcin, Oroszország elnöke megállapodott abban, hogy átmenetileg Oroszország az Unióval egyenjogú döntéshozatali jogkört gyakorol a Szovjetunió egész területén elhelyezett nukleáris eszközök fölött. Az orosz alelnök, Alek- szandr Ruckoj tájékoztatása szerint kétkulcsos rendszerről, kettős politikai ellenőrzésről van szó a két legnagyobb politikai tekintély részéről az eddigi Szovjetunió területén — jelentette a Die Welt című bonni napilap. Ruckoj egy moszkvai szovjet—német fórum egyik szünetében tájékoztatta a lapot. Ruckoj kifejtette, hogy a szovjet nukleáris haderő újonnan létrehozott központi főparancsnoksága közvetlenül Gor- bacsovnak és Jelcinnek van politikailag alárendelve, minden utasítást csak akkor fogadhat el, ha azt a két politikus közösen adja. Ily módon az atomfegyverek bárminemű bevetésére csak akkor kerülhet sor, ha Gorbacsov és Jelcin között ebben egyetértés van. Világméretű katasztrófához vezethet, ha a Szovjetunió felbomlása ellenőrizetlenül menne végbe —jelentette ki vasárnap este Eduard Sevardnadze egykori szovjet külügyminiszter a szovjet televíziónak adott nyilatkozatában. A reformer politikus szerint meg kell menteni a köztársaságok szövetségét, s egy olyan új uniót kell létrehozni, ahol az államokat gazdasági, katonai és pénzügyi érdekeik egysége fűzi össze. Sevardnadze elmondta: a szovjet társasalom jelenlegi súlyos gondjai ellenére is meg van győződve arról, hogy megvalósítható a .megújított szövetség. Hírünk a nagyvilágban Világpolitika sorokban OSLO — Aung San Suu Kyi burmai ellenzéki politikusnak ítélték oda az idei Nobel-békedíjat — jelentette hétfőn Oslóban a No- bel-békedíj bizottság. PEKING — Kim ír Szén észak-koreai pártvezető és államfő tíznapos hivatalos látogatása befejeztével Nankingból hazaindult Phenjanba. A látogatás eseményeit teljes titoktartás övezte, még külföldi újságírókat sem engedtek a phenjani vezető közelébe. A hír- ügynökségek ugyanakkor bizonyosra veszik: Kim Ír Szén azon fáradozott, hogy a szovjet gazdasági összeomlás következtében támogató nélkül maradt koreai gazdaság számára Peking- től kérjen segítséget. JOHANNESBURG — Vasárnap újabb tíz ember vesztette életét a dél-afrikai Johannesburg külvárosaiban hétvégén kiújult összecsapásokban. Az AFP jelentése szerint a sowetói fekete gettóban két nő és nyolc férfi vált a feketék szervezetei közötti incidensek áldozatává. A szombati összetűzések is tíz emberéletet követeltek. BÉCS — Jörg Haider, az Osztrák Szabadságpárt elnöke megerősítette korábbi állítását, miszerint példamutatónak tartja a harmadik birodalom foglalkoztatási politikáját. A kijelentés néhány hónappal ezelőtt nagy botrányt kavart, hogy Haidert menesztették a karintiai tartományi vezetői (miniszterelnöki) funkcióból. Pártjának karintiai szervezete vasárnap ezzel szemben ismét hatalmas többséggel (99,5 százalék) választotta meg tartományi pártvezérré. USA. A New York Times hétfői számában Magyarország jelenlegi helyzetéről adott képet egy közép-kelet-európai keretbe ágyazva. „Magyarország, mint a térség etnikailag legegységesebb és legvirágzóbb országa, mentes maradt szomszédai nemzetiségi ellenségeskedéseitől és gazdasági nehézségeitől. Mégis sebezhetőnek érzi magát, elsősorban azért, mert aggódik a környező országokban élő 3 millió magyar miatt” — írta a lap, rámutatva: Horvátországban, amelyet történelmi szálak fűznek Magyarországhoz, a harcok már elvágták az Adria-olajvezé- teket és jugoszláv harci gépek ismételten behatoltak a magyar légtérbe. Magyarország legnagyobb félelmeinek egyike, hogy elönti a menekültáradat: a háború elől futók Horvátországból, a szegénység elől menekülők Első ízben ítélték oda burmai politikusnak, s negyedszer ázsiai személyiségnek a Nobel- békedíjat— Aung San Suu Kyi, hazája erőszakmentes demokratikus mozgalmának legismertebb vezetője, sajnos, fogságban kénytelen értesülni a nagy nemzetközi rangot jelentő kitüntetésről. A 46 éves politikusnő — Indira Gandhihoz, Benazir Bhuttóhoz, Szirimavo Bandara- naikéhez, Corazón Aquinóhoz hasonlóan — családi indíttatásból állt a népe sorsát megjavítani akarók élére. Édesapja Aung San tábornok, a burmai nép egyik legnagyobb nemzeti hőse, a világháborút követően a brit gyarmati uralom elleni felszabaRomániából és a Szovjetunióból — írta a The New York Times. Bukarest. Heves tiltakozást, kampányszerű nyilatkozatsorozatot váltott ki Romániában a hétvégén az úgynevezett székelyföldi politikai csoport elképzelése, miszerint az október 19-i agyagfalvi megemlékező ünnepségen népszavazást kez- deményéznének Székelyföld autonómiájáról. A Nemzeti Megmentési Front közleményében a csoport tervezett fellépését az ország egysége és méltósága elleni súlyos merényletnek minősíti. A kormánypárt véleménye szerint mindez teljesen törvénytelen, semmibe veszi a történelmi valóságot, a román államnak azt a sajátosságát, hogy „megalakulásától kezdve nemzeti, szuverén, független, egységes és oszthatatlan”. dító harc egyik vezetője volt, s közvetlenül az ország függetlenné válása előtt, 1947-ben meggyilkolták. Aung San Suu Kyi gyermekkora óta külföldön nevelkedett. Arisztokrata származású édesanyját 1960-ban nagykövetté nevezték ki, s leánya vele együtt utazott Új-Delhibe. Az oxfordi egyetemen szerzett diplomát, majd a londoni Keletkutató Intézetben, s az ENSZ adminisztratív és költségvetési kérdésekkel foglalkozó tanácsának titkárságán dolgozott. 1972-ben ment férjhez a brit Michael Arishoz, a buddhista vallással és Tibettel foglalkozó egyetemi tanárhoz; két fiuk született. Aung San Suu Kyi A Nobel-békedíjas burmai politikusnő fogságban van Egy amerikai zenész és egy angol jogász döbbenetes vádjai A CIA gyilkoltatta meg John Lennont? Új vizsgálatot követel „a politikai merényletek szakértőjének” tekinthető Don McLean amerikai muzsikus az egykori Beatles sztár, John Lennon meggyilkolása ügyében — adja tudtul a szenzációs hírt a Springer Külföldi Sajtószolgálat (S AD). Lennont—aki most lenne 51 éves —1980. december 8- án lőtte le New York-i otthona előtt az amerikai Mark Chapman. — Lennon meggyilkolása mögött sokkal több rejlik, mint Chapman, aki egy jelentéktelen kis fickó — jelentette ki Londonban McLean. — Azt állították róla, hogy elmebeteg, és 20 évre börtönbe dugták. Az senkinek sem tűnt fel, hogy Chapman munkanélküli volt, mégis rendszeresjövedelemmel bírt. Vajon honnan? McLean szerint John Lennont az amerikai titkosszolgálat gyilkoltatta meg. Attól tartottak, hogy Lennon az amerikai ifjúságra gyakorolt nagy befolyásával „megrontja” az Egyesült Államok fiatalabb nemzedékeit. McLean nem áll egyedül ezzel a meggyőződésével. Fenton Bresler angol jogász-publicista könyvében ugyancsak a CLA-t tette felelőssé a gyilkosságért. Szerinte az ügy indítéka az volt, hogy Lennon visszatérését az aktív politizáláshoz a washingtoni hatalom veszélyesnek tekintette. Bresler nyolc évig tartó kutatómunkája során beszélt a Len- non-gyilkosságot vizsgáló akkori bizottság vezetőjével. Az azóta nyugdíjba vonult Arthur O’Connor bűnügyi felügyelő elmondta, hogy Chapman a kihallgatás alatt úgy viselkedett, „mint akit teletömtek kábítószerekkel vagy hipnotizálták, esetleg mindkettőt megtették vele”. Bresler még azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy Chapman magát a gyilkosságot is hipnózis útján kapott parancsra hajtotta végre. „Egy befolyásos csoport határozta el azt, hogy talál egy alkalmas fickót, aki eltünteti Lennont a politikai színpadról” — állítja Fenton Bresler. A kérdés: Don McLean és Fenton Bresler egymástól független, de meghökkentő, egybecsengő vádjai elegen- dőek-e ahhoz, hogy több mint egy évtized után felújítsák a vizsgálatot a megrázó gyilkosság ügyében? Ferenczy—Europress
